ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

12.1.2009

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Francis Wurtz, Luisa Morgantini, Kyriacos Triantaphyllides, Miguel Portas és Feleknas Uca
a közel-keleti/Gázai övezetbeli helyzetről

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0051/2009

B6‑0057/2009

az Európai Parlament állásfoglalása a közel-keleti/Gázai övezetbeli helyzetről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Gázai övezet helyzetéről szóló 2006. november 16-i, a Közel-Keletről szóló 2007. július 12-i, a Gázai övezet humanitárius helyzetéről szóló 2007. október 11-i, valamint a Gázai övezet helyzetéről szóló 2008. február 21-i állásfoglalására;

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 338. (1973) és 1860. (2009. január 8.) számú határozataira,

–   tekintettel a Negyedik Genfi Egyezményre (1949),

–   tekintettel az Európai Uniónak a közel-keleti helyzetről szóló 2008. december 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 2008. december 27-én Izrael katonai offenzívát indított Gázában, ami az 1967-es Hatnapos háború óta a legjelentősebb izraeli katonai fellépés,

B.  mivel a legfrissebb jelentések szerint az Izraeli hadművelet mintegy ezer halálos áldozatot követelt, közülük sokan gyerekek és nők, a hadműveletek következtében több ezren megsebesültek, házak, iskolák és egyéb kulcsfontosságú civil infrastrukturális létesítmények pusztultak el, amiről a közelmúltban Rafah-ban tett látogatása során az Európai Parlament néhány képviselője is meggyőződhetett,

C.  mivel számos jelentés szerint az izraeli hadsereg foszfortartalmú lőszert használ, ami súlyosabb sebesüléseket okoz,

D.  mivel a gázai határátkelők 18 hónap óta mindkét irányba zárva vannak, és a személyek és áruk mozgását akadályozó blokád súlyosan érinti a lakosok napi életét és tovább bénítja a Gázai övezet a gazdaságát, és mivel a Gázai övezet elszigetelésének politikája mind politikai, mind humanitárius szempontból kudarcot vallott,

E.  mivel az izraeli háború és a Gázai övezetben bevezetett embargó kollektív büntetést jelent és ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, és mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a ciszjordániai és gázai palesztin emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója szerint Gáza blokádja emberiség elleni bűntettnek minősül,

F.  mivel az Európai Unió által Palesztinának nyújtott jelentős anyagi támogatás fontos szerepet játszott a humanitárius katasztrófa elkerülésére irányuló erőfeszítésekben a Gáza övezetben és Ciszjordániában, de nem volt képes hozzájárulni a politikai folyamathoz; mivel a legutóbbi események részben az EU és egyéb nemzetközi szereplők politikájának eredményeként történhettek meg, akik évtizedeken keresztül eltűrték a nemzetközi humanitárius jog Izrael általi ismételt és folyamatos megsértését,

• 1.határozottan elítéli az izraeli légi és földi haderők sűrűn lakott övezetben folytatott masszív offenzíváját, egy olyan háborút, amely egyre növekvő számban szedi áldozatait a civil lakosság közül, és amely nagymértékű pusztítást visz végbe a civil infrastrukturális létesítményekben;
• 2.együttérzését fejezi ki az erőszakos cselekményeknek kitett gázai polgári lakossággal; mély sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az eltalált célpontok között polgári és ENSZ-létesítmények is voltak,
• 3.azonnali, tartós és maradéktalanul betartott tűzszünetre szólít fel, melynek eredményeként az izraeli megszálló erők teljes mértékben visszavonulnak Gázából, valamint felhív egy olyan, tárgyalások eredményeként létrejövő fegyverszünetre, amelyet a nemzetközi közösség által létrehozandó mechanizmus garantál, beleértve a többnemzetiségű védelmi erők jelenlétét is;
• 4.üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009. január 8-i, 1860. számú határozatának elfogadását;
• 5.felhívja a Tanácsot és az EU tagállamait, hogy gyakoroljanak nyomást az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozat végrehajtása és az erőszakos cselekmények megállítása érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy állítsák le az Izraelbe irányuló fegyverszállítást;
• 6.elítéli a Hamasz izraeli polgári személyek elleni rakétatámadásait; részvétét fejezi ki az erőszak által érintett izraeli polgári lakosság felé; felszólítja a Hamaszt, hogy hagyjon fel a rakétatámadásokkal, és a politikai folyamat iránt elkötelezve magát vállaljon felelősséget;
• 7.hangsúlyozza a Palesztinán belüli megbékélésre irányuló erőfeszítések megújításának kiemelkedő fontosságát, és e tekintetben kiemeli, hogy állandó földrajzi kapcsolatra, továbbá békés és tartós politikai újraegyesítésre van szükség a Gázai övezet és Ciszjordánia között;
• 8.ismételten hangot ad azon véleményének, hogy az izraeli-palesztin konfliktus nem oldható meg katonailag; üdvözöl ezért minden diplomáciai fellépést; felkéri a Tanácsot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a kvartett feltámasztásáért és a valamennyi érintett fél közötti tárgyalások megkönnyítéséért;
• 9.rámutat arra, hogy az izraeli katonai beavatkozás visszafordíthatatlanul tönkreteszi az annapoliszi folyamatot, veszélyezteti az eddig elért csekély eredményeket, valamint annak a reményét is, hogy középtávon a konfliktust tárgyalások útján, átfogó módon rendezni lehet;
• 10.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságot csak őszinte tárgyalások útján lehet megoldani, Izraelnek ki kell vonulnia az 1967 óta elfoglalt területekről, továbbá végleges, igazságos és tartós megoldást kell találni az izraeli-palesztin konfliktusra, amely csak a két államos megoldás lehet: az 1967-es határok mentén létre kell hozni a palesztin államot, Kelet-Jeruzsálem fővárossal, ezenkívül az ENSZ Közgyűlés 194. számú határozata alapján átfogóan rendezni kell valamennyi palesztin menekült helyzetét;
• 11.mélységesen aggódik a Gázában rekedt 1,5 millió palesztin sorsa és biztonsága miatt, akiknek nincs lehetőségük elhagyni az övezetet; úgy véli, hogy a bombázások napi háromórás felfüggesztése nem elegendő a jelenlegi humanitárius katasztrófa kezeléséhez, hiszen azt csak azonnali és tartós tűzszünettel lehet rendezni; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi válság tovább súlyosbítja az izraeli hatóságok által a Gázai övezetre 2007-ben bevezetett hosszan tartó blokád következtében kialakult helyzetet;
• 12.felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy az átkelőhelyek megnyitásával és a blokád megszüntetésével engedélyezzék, hogy a Gázai övezetbe eljuthassanak az élelmiszer-szállítmányok, a sürgős orvosi segítségnyújtás és az üzemanyag; felhívja elsősorban az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a rafahi határátkelő megnyitása érdekében, és tegyék lehetővé a menekültek és a polgári lakosság távozását és a humanitárius segély szállítását;
• 13.úgy véli, hogy korlátozások nélkül biztosítani kell a Gázai övezetből való egyoldalú izraeli kivonulást követően 2005-ben Izrael és a Palesztin Hatóság között létrejött, a határforgalmi és határátlépési megállapodás, valamint a rafahi átkelőhelyen történő határátlépés kölcsönösen elfogadott elveinek azonnali felújítását, és felkéri a Tanácsot, hogy folytassa az EU rafahi megfigyelő misszióját;
• 14.kifogásolja, hogy az izraeli hatóságok úgy határoztak, nem engednek újságírókat a Gázai övezetbe, és a humanitárius szállítmányokat is csak korlátozott számban engedik be; kéri, hogy a katonai offenzíva előtt és alatt elkövetett bűntettek kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében a nemzetközi megfigyelőknek biztosítsanak akadálytalan és szabad hozzáférést;
• 15.kiemeli, hogy elbukott az EU és más nemzetközi szereplők azon politikája, mely eltűrte, hogy Izrael megsértse a nemzetközi és a nemzetközi humanitárius jogot; felszólítja a Tanácsot, a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vonja le végre a következtetéseket ebből a tényből;
• 16.úgy véli, hogy Izrael Gáza ellen indított támadásai ellentétben állnak az EU és Izrael közötti társulási megállapodás rendelkezéseivel, nevezetesen azokkal, amelyek a jogilag a megállapodás szerves részét képező emberi jogi záradékkal kapcsolatosak; véleménye szerint a közelmúltbeli események fényében és 2. cikke értelmében az EU és Izrael közötti társulási megállapodást fel kell függeszteni;
• 17.megerősíti, hogy az EU és Izrael közötti kapcsolatok fejlesztését határozottan az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása, Gáza és a megszállt palesztin területek humanitárius válságának felszámolása, az átfogó békerendezés melletti valódi elkötelezettség, valamint az EK–PFSZ ideiglenes társulási megállapodás teljes körű megvalósítása függvényévé kell tenni; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy azonnal állítsa le az EU és Izrael közötti kapcsolatok fejlesztésére irányuló folyamatot;
• 18.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, az izraeli kormánynak és parlamentnek, valamint Egyiptom kormányának és parlamentjének.