ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
28.1.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Martin Schulz és Claudio Fava
a PSE képviselőcsoportja nevében
a guantánamói börtönben fogva tartottak visszatéréséről és újbóli letelepedéséről
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0066/2009
B6‑0069/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása a guantánamói börtönben fogva tartottak visszatéréséről és újbóli letelepedéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról, valamint az önkényes fogva tartás, erőszakos eltüntetés és kínzás tilalmáról szóló nemzetközi, európai és nemzeti eszközökre, köztük a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni 1984. december 10-i egyezményre,
– tekintettel az Egyesült Államok és az Európai Unió és tagállamai közötti transzatlanti együttműködésre, kiváltképpen a terrorizmus elleni küzdelem terén,
– tekintettel a következőkre:
- •a guantánamói foglyok helyzetéről szóló 2006. június 13-i állásfoglalására[1]
- •a guantánamóról szóló 2006. február 16-i állásfoglalására[2],
- •a Tanácshoz intézett 2004. március 10-i ajánlására a guantánamói foglyok tisztességes tárgyaláshoz való jogáról[3] és
- •a Guantánamói-öbölben őrzött foglyokról szóló 2002. február 7-i állásfoglalására[4],
- •az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének állásfoglalására,
- •az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2006. február 15-i jelentésére,
- •az ENSZ különmegbízottainak nyilatkozataira,
- •a kínzás elleni ENSZ-bizottság USA viszonylatában levont következtetéseire és ajánlásaira,
- •az Európai Parlament elnökének 2009. január 20-i nyilatkozatára,
- •az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2009. január 19-i nyilatkozatára,
- •az EU terrorizmusellenes koordinátorának nyilatkozatára,
- •a szabadság, biztonság és jogérvényesülés ügyéért felelős uniós biztos és az EU soros elnöksége nyilatkozataira,
– tekintettel az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatáról szóló 2007. február 14-i állásfoglalására (Fava-jelentés)[5] és az Európa Tanács ugyanerre a kérdésre vonatkozó tevékenységeire,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Egyesült Államok 2002. januárjában a Guantánamói-öbölben (Kuba) szigorúan őrzött fogolytábort létesített, ahol terrorizmussal gyanúsított személyeket tart fogva,
B. mivel a Guantánamói-öbölben és más, titkos fogva tartási intézményekben őrzött foglyoktól megtagadták alapvető emberi jogaikat, nevezetesen a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, és olyan durva vallatási technikákat alkalmaztak velük szemben, mint a „vízkúra” amely kimeríti a kínzás és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód fogalmát,
C. mivel az Egyesült Államok bíróságai, köztük a legfelső bíróság több ítéletben elismert részleges és korlátozott jogokat, többek között az amerikai polgári bírósághoz fordulás lehetőségét,
D. mivel a Parlament a foglyok CIA általi Európába szállításáról és illegális fogva tartásáról szóló állásfoglalásában az Unió és a tagállamok felelősségét, többek között a Guantánamóra tartó repülőjáratokban viselt felelősségét, szigorúan megvizsgálta,
E. mivel az Egyesült Államok hatóságai által kiadott jegyzék 759 korábbi és jelenlegi guantánamói foglyot sorol fel; közülük 525-öt szabadon engedtek, míg öten meghaltak a fogva tartás során; jelenleg mintegy 250 fogoly tartózkodik Guantánamón, köztük:
- •számos fogvatartott, akit szabadon bocsátandónak nyilvánítottak, mivel nem helyezték őket vád alá és várhatóan nem is fogják bűncselekménnyel vádolni, köztük mintegy 30 személy, akiről az Egyesült Államok elismerte, hogy őket minden, szabadon bocsátásukat akadályozó gyanú alól fel kell menteni, de származási országukba nem küldhetők vissza, mert fennáll annak veszélye, hogy ott üldözés vagy kínzás vár rájuk, vagy mert a saját kormányuk elutasítja visszavételüket;
- •számos fogvatartott, akivel kapcsolatban az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem indít eljárást ellenük, de akiket saját kormányuknak fogságban vagy szigorú felügyelet alatt kell tartania, mert lehetséges veszélyt jelentenek;
- •számos, az Egyesült Államok hatóságai által „veszélyesnek” tekintett fogvatartott,
F. mivel a kínzás és más törvénytelen eszközök használatával szerzett „bizonyítékok” a bíróság előtt nem elfogadhatóak, így lehetetlen terrorizmus miatt eljárást indítani és ítéletet hozni,
1. üdvözli Barack Obama, az Egyesült Államok elnökének a Guantánamói-öbölbeli fogva tartási intézmény bezárására vonatkozó hivatalos döntését; hangsúlyozza, hogy a szégyenletes létesítmény bezárásával az Egyesült Államok visszatér a humanitárius és nemzetközi jogok tiszteletben tartásához, melyet a Bush-kormány folyamatosan semmibe vett;
2. emlékeztet arra, hogy a Guantánamói-öbölben található fogva tartási intézmény bezárása teljes folyamatáért és a fogvatartottak jövőjéért viselt fő felelősség az Egyesült Államokra hárul; kijelenti ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogszabályok és alapvető jogok tiszteletben tartásának felelősségét minden demokratikus ország, különösen pedig az értékközösséget képviselő Európai Unió és tagállamai is viselik;
3. felhívja a tagállamokat, hogy válaszul Obama elnök a megoldások megtalálása érdekében való együttműködésre irányuló kérésére, álljanak készen guantánamói foglyok befogadására az Unióba, így járulva hozzá a nemzetközi jog megerősítéséhez és kiemelt célként biztosítva a méltányos és emberséges bánásmódot mindenki számára;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek, a NATO főtitkárának, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának és elnökének az Egyesült Nemzetek főtitkárának és az Amerikai Egyesült Államok elnökének és Kongresszusának.