Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0148/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0148/2009

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    16.3.2009

    a B6–0218/2009 és B6–0217/2009 számú, szóbeli választ igénylő kérdésekhez
    az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
    előterjesztette: Erika Mann
    a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében
    az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásról

    Eljárás : 2009/2537(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B6-0148/2009
    Előterjesztett szövegek :
    B6-0148/2009
    Elfogadott szövegek :

    B6‑0148/2009

    Az Európai Parlament állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásról

    Az Európai Parlament,

    –  tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT), és különösen annak XXIV. cikkére,

    –  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás),

    –  tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i Millenniumi Nyilatkozatára, mely meghatározza a millenniumi fejlesztési célokat (MFC) mint a szegénység felszámolásának a nemzetközi közösség által közösen összeállított kritériumait,

    –  tekintettel a WTO Miniszteri Konferenciájának negyedik ülésén, 2001. november 14-én Dohában elfogadott miniszteri nyilatkozatra,

    –  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Cancúnban tartott ötödik Miniszteri Konferenciájáról szóló, 2003. szeptember 25-i állásfoglalására[1],

    –  tekintettel a WTO Általános Tanácsának 2004. augusztus 1-jei határozatát követő dohai forduló értékeléséről szóló 2005. május 12-i állásfoglalására[2],

    –  tekintettel a Nyolcak Csoportja által Gleneagles-ben kiadott, 2005. július 8-i közleményre,

    –  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet Hongkongban tartott hatodik Miniszteri Konferenciájának előkészületeiről szóló, 2005. december 1-jei állásfoglalására[3],

    –  tekintettel a WTO Miniszteri Konferenciájának hatodik ülésén, 2005. december 18-án Hongkongban elfogadott miniszteri nyilatkozatra,

    –  tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodások fejlődésre gyakorolt hatásairól szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására[4],

    –  tekintettel a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalására[5],

    –  tekintettel „A kereskedelemről és a szegénységről: a kereskedelmi politikák meghatározása a kereskedelemnek a szegénység enyhítéséhez való legnagyobb mértékű hozzájárulása érdekében” című, 2006. június 1-jei állásfoglalására[6],

    –  tekintettel a dohai fejlesztési menetrendről (DDA) szóló tárgyalások felfüggesztéséről szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására[7],

    –  tekintettel a kereskedelemösztönző támogatással foglalkozó munkacsoportnak a WTO Általános Tanácsa által 2006. október 10-én elfogadott jelentésére és ajánlásaira,

    –  tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló, 2007. május 23-i[8] és 2007. december 12-i[9] állásfoglalásaira,

    –  tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló 2007. október 23-i bizottsági közleményre (COM(2007)0635),

    –  tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2006. áprilisi, 2006. októberi, 2007. májusi, 2007. októberi, 2007. novemberi és 2008. májusi és júniusi következtetéseire,

    –  tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig terjedő időszakra történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet, valamint a 964/2007/EK és az 1100/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2008. június 5-i állásfoglalására[10],

    –  tekintettel az Elefántcsontpart és az Európai Közösség közötti ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodásra,

    –  tekintettel az eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatos 108. cikkének (5) bekezdésére,

    A.  mivel az Európai Uniónak az AKCS-országokkal 2007. december 31-éig fenntartott korábbi kereskedelmi kapcsolatára – amely az utóbbinak nem kölcsönös alapon biztosított preferenciális hozzáférést az EU piacaihoz – a WTO általános szabályaitól való eltérés vonatkozott,

    B.  mivel a gazdasági partnerségi megállapodások olyan, a WTO szabályaival összeegyeztethető megállapodások, amelyek célja a regionális integráció támogatása és az AKCS-gazdaságok világgazdaságba történő fokozatos integrálásának előmozdítása, ekként segítve elő fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésüket, és hozzájárulva az AKCS-országokban a szegénység felszámolására és a jólét megteremtésére irányuló általános erőfeszítésekhez,

    C.  mivel az „ideiglenes” gazdasági partnerségi megállapodások jellegüknél fogva a WTO szabályaival összeegyeztethető, jelentős kötelezettségvállalásokat magukban foglaló árukereskedelmi megállapodások, amelyek célja, hogy megakadályozzák az AKCS-országok Európai Unióval folytatott kereskedelmének torzulását, ezért őket átmeneti megoldásnak kell tekinteni, miközben a nyugat-afrikai régióval történő átfogó gazdasági partnerségi megállapodások megkötése érdekében folytatott tárgyalások folyamatban vannak,

    D.  mivel az ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodásban rögzített kereskedelmi szabályokhoz a kereskedelemmel kapcsolatos segítségnyújtás – így a kapacitásfejlesztés és a helyes igazgatás elősegítését célzó intézkedések – megnövelt támogatásának kellene kapcsolódnia,

    E.  mivel Elefántcsontpart a Transparency International korrupciófigyelő indexében 2008-ban a 151. helyet foglalta el a 163-ból,

    F.  mivel az EU kereskedelmet célzó támogatási stratégiája a fejlődő országok azon képességét hivatott támogatni, hogy az új kereskedelmi lehetőségek előnyeit kihasználják,

    G.  mivel a gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások során néhány AKCS-ország – annak érdekében, hogy valamennyi exportőr a legnagyobb kedvezményben részesülő kereskedelmi partnert megillető bánásmódban részesüljön – kérte a legnagyobb kedvezmény záradékának beillesztését, amely rendes, megkülönböztetéstől mentes tarifát állapít meg az áruk behozatalára,

    H.  mivel az EU és az AKCS-országok gazdasága közötti verseny korlátozott, ugyanis az európai uniós export többségét olyan termékek alkotják, amelyeket az AKCS-országok nem termelnek, de szükségük van rá közvetlen fogyasztás vagy a hazai ipar ellátása céljából,

    I.  mivel az Európai Unió és az AKCS-országok között tárgyalások folytak új, és rugalmasabbá fejlesztett származási szabályok elfogadásáról, amelyek megfelelő, az országok korlátozott kapacitási szintjét tekintetbe vevő végrehajtás esetén jelentős előnyöket nyújthatnak az AKCS-országok számára,

    1.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások csak abban az esetben tekinthetők kielégítőnek, ha elérik az alábbi három célkitűzést: támogatást nyújtanak az AKCS-országoknak a fenntartható fejlődéshez, elősegítik a világkereskedelemben való részvételüket és megerősítik a regionális fejlődés folyamatát;

    2.  emlékeztet arra, hogy miközben az ideiglenes megállapodás összeegyeztethető a WTO szabályaival, és a folyamat első lépésének tekinthető, az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás létrejötte nem automatikusan következik belőle;

    3.  rugalmas és pragmatikus megközelítést ajánl az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásra vonatkozó jelenlegi tárgyalásokra; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy különösen vegye figyelembe Elefántcsontpartnak a megállapodás fejlesztési vonatkozásait illető kérését; e tekintetben üdvözli a Tanács 2008. június 16-i és 17-i következtetéseit;

    4.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a megállapodással összefüggő gazdasági fejleményeket; ezért támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásra vonatkozó tárgyalások során a megállapodás valamennyi szempontját felülvizsgálja; hangsúlyozza, hogy az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásnak felülvizsgálati záradékot és hatáselemzést is tartalmaznia kell , amelyet három-öt évvel a megállapodás aláírása után kell elvégezni, a megállapodás gazdasági és szociális hatásának – beleértve a végrehajtás költségeit és következményeit is – meghatározása érdekében; kéri, hogy a megállapodás bármilyen felülvizsgálatába a Parlamentet is vonják be;

    5.  úgy véli, hogy bármely átfogó gazdasági partnerségi megállapodásnak a politikai párbeszédről és az emberi jogok védelméről szóló szakaszt is magában kell foglalnia;

    6.  elismerését fejezi ki a megállapodás aláíróinak a nyugat-afrikai régión belüli vámreform előmozdításának lehetővé tételéért, különösen Elefántcsontpartnak a nyugat-afrikai régió egyik legfejlettebb és legvirágzóbb gazdaságaként, valamint a kereskedelem és a gazdasági fejlesztés vezetőjeként betöltött szerepére való tekintettel;

    7.  üdvözli a nyugat-afrikai regionális csoportban a vámunió kidolgozását, különös tekintettel az Elefántcsontpart számára jelentkező előnyökre, amelyek a nyugat-afrikai régió szinkronizációja révén válnának elérhetővé nagyobb piacot, fokozottabb kereskedelmet és a méretgazdaságosság létrehozására irányuló nagyobb lehetőségeket teremtve;

    8.  emlékeztet arra, hogy a régión belüli kereskedelem Elefántcsontpart kereskedelmének csupán kis részét teszi ki, és hangsúlyozza a regionális kereskedelmi kapcsolatok bővítésének szükségességét a régió fenntartható növekedésének biztosítása érdekében; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) regionális csoportjának döntéseit megfelelően vegye figyelembe;

    9.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges jövőbeli gazdasági partnerségi megállapodás Nyugat-Afrikával semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti az ezen országok közötti kohéziót, illetve nem gyengítheti azok regionális integrációját;

    10.  úgy véli, hogy a teljes körű GPM-nek egyszerűbb és tökéletesített származási szabályokkal kell ösztönöznie a feldolgozott termékek kivitelét, különösen az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a textilipar, a halászat és a mezőgazdaság;

    11.  felhívja az Európai Uniót, hogy nyújtson Elefántcsontpartnak bővebb és megfelelő technikai és igazgatási segítséget, beleértve a magánszektort és a civil társadalmat, annak érdekében, hogy az ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodás aláírását követően elősegítse az elefántcsontparti gazdaság alkalmazkodását;

    12.  emlékeztet a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia 2007 októberében történt elfogadására, amelyben kötelezettséget vállaltak a kereskedelemmel kapcsolatos összes uniós támogatásnak 2010-ig évi kétmilliárd euróra történő növelésére (1 milliárd EUR a Közösségtől, 1 milliárd EUR a tagállamoktól); ragaszkodik ahhoz, hogy Elefántcsontpart megfelelő és méltányos részt kapjon ebből; felszólít a kereskedelmet célzó támogatási források arányának korai meghatározására és biztosítására; hangsúlyozza, hogy e pénzeszközöknek többletforrásokat és nem pusztán az EFA szerinti finanszírozás átcsomagolását kell jelenteniük, meg kell felelniük Elefántcsontpart prioritásainak, valamint hogy kifizetésüknek időben, előre jelezhető módon, valamint a nemzeti és regionális stratégiai fejlesztési tervekre vonatkozó végrehajtási menetrendekkel összhangban kell történniük; az európai támogatás nyújtásának tárgyában a GPM ratifikálásához kapcsolódó bármifajta feltételességet ellenez, és felhívja a Bizottságot annak garantálására, hogy a 10. EFA forrásaihoz való hozzáférést a tárgyalások eredményeitől és ütemétől elkülönítve kezeljék;

    13.  hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrások bősége veszélyeket rejthet a feltörekvő gazdaságok számára, mivel korrupciós cselekményekre, a bevételekkel való rossz gazdálkodásra, illetve egyes esetekben fegyveres konfliktusokra ösztönözhet; ezért sürgeti a bevált gyakorlatok elősegítését annak érdekében, hogy Elefántcsontpart ezen erőforrásokat maximálisan hasznosítsa;

    14.  felhívja az elefántcsontparti hatóságokat, hogy ezen ideiglenes megállapodás aláírására való tekintettel ösztönözzék és védjék a kis- és középvállalkozásokat; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodás 15 évet biztosít a kis- és középvállalkozások számára a változásokhoz való alkalmazkodáshoz;

    15.  úgy véli, hogy a régió humánerőforrás-fejlesztése elsődleges fontosságú a felülvizsgált kereskedelmi rendszer kihasználásának biztosítása végett, és támogatja olyan ösztönzők kialakítását, amelyek célja a képzett és tanult munkavállalók elefántcsontparti munkaerőként való megtartása és alkalmazása;

    16.  folyamatos támogatásáról biztosítja egy átfogó gazdasági partnerségi megállapodás megkötését az Európai Közösség és Elefántcsontpart között; úgy véli, hogy többek között a következő kulcsfontosságú kérdéseket kell megvitatni:

    • i.az „új iparágak” kérdése, amelyeket csak a helyi gazdasági szereplők jelentős jelenléte esetén szabad ekként definiálni;
    • ii.szellemi tulajdonjogról szóló tárgyalások a nyugati technológiai termékeken kívül a hagyományos tudásra is vonatkozóan;
    • iii.az Elefántcsontpart szükségleteihez igazított mértékben az európai uniós vállalkozók előtt nyitott kormányzati beszerzések átláthatósága;
    • iv.munkavállalási vízumok biztosítása az elefántcsontparti állampolgároknak legalább 24 hónapra, hogy „gondozóként” vagy hasonló szakmákban dolgozhassanak;

    17.  sajnálja, hogy a liberalizációból kizártak számos olyan terméket – például a cementet, a benzint és a személygépkocsikat –, amelyek alacsonyabb költségekkel járó importja alapvető fontosságú a helyi vállalkozók és az értéklánc felsőbb szintjein lévő új iparágak számára;

    18.  sajnálja, hogy az „EK-fél” a 2009. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakban kivetheti a legnagyobb kedvezmény szerinti vámokat az Elefántcsontpartról származó, 1701 vámtarifaszám alá tartozó azon termékekre, amelyeket a fehércukor-egyenértékben meghatározott szinteket meghaladva importáltak, és amelyekről úgy ítélik meg, hogy zavart okoznak az „EK-fél” cukorpiacán;

    19.  kitart amellett, hogy bármely átfogó gazdasági partnerségi megállapodásnak a helyes kormányzás, az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapvető normáira vonatkozó rendelkezéseket is magában kell foglalnia;

    20.  úgy véli, hogy amennyiben Elefántcsontparton elszámoltatható és demokratikusan megválasztott kormány van hatalmon, az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás előnyeit valamennyi állampolgár élvezheti; kifejezi reményét, hogy idővel ilyen kormány lesz hatalmon Elefántcsontparton;

    21.  fontosnak tartja, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtása során hozzanak létre egy megfelelő nyomon követési rendszert, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint a Fejlesztési Bizottság tagjaiból álló illetékes parlamenti bizottság koordinál, biztosítva az egyensúlyt az INTA-bizottság vezető szerepének fenntartása és a kereskedelmi és fejlesztési politikák átfogó következetessége között; úgy véli, hogy ennek a parlamenti bizottságnak rugalmas módon kell működnie és munkáját aktívan össze kell hangolnia az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel; úgy véli, hogy az ellenőrzésnek az egyes ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodások elfogadása után kell megkezdődnie;

    22.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson olyan életképes alternatívákat, amelyek garantálják azon országok piacra jutását, amelyek nem kívánják elkötelezni magukat az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás mellett;

    23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU tagállamok és az AKCS-országok kormányainak és parlamentjeinek, az AKCS–EU Tanácsnak és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.