ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
25.3.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Martin Schulz, Hannes Swoboda, Jan Marinus Wiersma, Helmut Kuhne, Miguel Angel Martínez Martínez, Justas Vincas Paleckis és Józef Pinior
a PSE képviselőcsoport nevében
az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról
B6‑0164/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződés 6. és 7. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a történészek egyetértenek abban, hogy a történelmi tényeket teljes mértékben objektív módon nem lehet értelmezni, és hogy objektív történelmi beszámolók nem léteznek; mivel azonban a hivatásos történészek tudományos eszközöket alkalmaznak a múlt tanulmányozására és eközben a részrehajlást a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek elkerülni,
B. mivel egy politikai testületnek vagy politikai pártnak sem kizárólagos joga a történelem értelmezése, továbbá e testületek és pártok nem állíthatják magukról, hogy objektívek,
C. mivel a történelmi tények hivatalos politikai értelmezését nem szabad valamely parlament többségi határozataival előírni; mivel a parlamentek nem határozhatják meg jogszabályokkal, hogy a múltat hogyan kell értékelni,
D. mivel az európai integrációs folyamat egyik legfőbb célja az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának jövőbeni biztosítása, és mivel az Európai Uniót létrehozó szerződés 6. és 7. cikke e cél elérésére megfelelő mechanizmusokat írt elő,
E. mivel a történelem félreértelmezése táptalaja lehet a kirekesztő politikának, és így szíthatja a gyűlöletet és a rasszizmust,
F. mivel Európában a 20. században a parancsuralmi és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg; mivel Európa 20. századi történelme igen összetett és többértelmű, mint ahogyan az emberek emlékei is azok,
G. mivel ugyan óriási előrelépések történtek a Kelet és a Nyugat intézményi és gazdasági szempontból való egyesítése terén, az emlékezet egyesítése még várat magára,
H. mivel a múltbeli eseményekről való megemlékezésre vonatkozó határozatok nem képezhetik politikai vita tárgyát; mivel a politikusoknak a történészekhez kell fordulniuk független tanácsért, és ösztönözniük kell az adott történésekkel kapcsolatos eltérő történelmi értelmezésekről folyó vitát,
I. mivel Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép-Európa országai emellett a kommunizmust is megélték, és mivel elő kell segíteni, hogy jobban megértsük ezen országok kétszeres diktatúraörökségét,
J. mivel a legtöbb történész egyetért abban, hogy a nácizmus és a sztálinizmus bizonyos hasonlóságok dacára alapvetően eltért egymástól, noha az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból,
1. kéri, hogy valamely napot nyilvánítsák a valamennyi totalitárius rendszer, különösen a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak európai emléknapjává, amelyet méltóságban és pártatlanul lehet megünnepelni; felkéri az Európai Történelem Házának szakértői bizottságát, hogy tegyen javaslatot olyan megfelelő napokra, amelyek emlékeztethetik az európai polgárokat a totalitarizmus veszélyeire;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.