Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0169/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0169/2009

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    26.3.2009

    a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
    az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
    előterjesztette: Gisela Kallenbach, Tőkés László és Milan Horáček
    a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
    az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0165/2009

    Eljárás : 2009/2557(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B6-0169/2009
    Előterjesztett szövegek :
    B6-0169/2009
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B6‑0169/2009

    Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról

    Az Európai Parlament,

    –  tekintettel a demokráciáról és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásáról szóló számos állásfoglalására, köztük a második világháború után hatvan évvel Európa jövőjéről szóló 2005. májusban elfogadott, a Holodomor áldozatairól való megemlékezésről szóló, 2008. októberi, valamint Szrebrenyicáról szóló, 2009. januári állásfoglalására,

    –  tekintettel az EU-Szerződés 6. és 7. cikkére,

    –  tekintettel az EU alapjogi chartájára,

    –  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra,

    –  tekintettel az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról szóló 2008. június 3-i prágai nyilatkozatra,

    –  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

    A.  mivel Európa tragikus múltjának emlékeit életben kell tartani az áldozatoknak való tiszteletadás, a bűnösök elítélése és az igazságon és megemlékezésen alapuló megbékélés megalapozása érdekében;

    B.  mivel az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására;

    C.  mivel az európai integráció folyamata sikeresen zajlott, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magába foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép-kelet-európai országokat, és mivel Görögország, Spanyolország és Portugália korábbi csatlakozása hozzájárult a dél-európai demokráciák megszilárdításához,

    D.  mivel az európai integrációs folyamat legfőbb célja az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása a jövőre nézve, és mivel az Európai Uniót létrehozó szerződés 6. és 7. cikke e cél elérésére megfelelő mechanizmusokat ír elő,

    E.  mivel az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból,

    1.  fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek,

    2.  megjegyzi, hogy e rendszerek mindegyike a polgáraik feletti teljes ellenőrzés elfogadható, preferált és hatékony módjának tekintette az állami erőszakot; megjegyzi, hogy ezek a rendszerek gyakran folyamodtak a terror szélsőséges formáihoz, elfojtva valamennyi polgári és emberi szabadságot, ideológiájuk elválaszthatatlan részeként erőszakos háborúkat indítva, faji, társadalmi vagy politikai ürügyekkel kiirtva, eltiporva, megnyomorítva egész nemzeteket és népcsoportokat, és mint ilyenek, a 20. századot megmételyező legfőbb erkölcsi, politikai és társadalmi csapásként kell rájuk tekinteni;

    3.  ismételten elkötelezi magát egy olyan békés és virágzó Európa iránt, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság értékeire és az emberi jogok tiszteletben tartására épül;

    4.  hangsúlyozza a múlt emlékezete megőrzésének fontosságát, mert megemlékezés nélkül nincs megbékélés, ismételten megerősíti, hogy egységesen fellép minden, bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen;

    5.  emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó népirtásra és emberiség elleni bűntett nem régebben mint 1995. júliusában történt, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányok visszaszorítása érdekében;

    6.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert megemlékezés nélkül nem létezik megbékélés;

    7.  e tekintetben kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassa és védje meg az olyan civil szervezetek fellépéseit, mint például az Oroszországi Föderációban működő „Memorial”, amely aktívan kutatja és gyűjti a sztálinista idők alatt elkövetett bűnökre vonatkozó dokumentumokat;

    8.  sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű dokumentumokhoz tudományos kutatás céljából való hozzáférés; hiteles erőfeszítést kér, hogy minden tagállamban nyissák meg a levéltárakat, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irratárait;

    9.  határozottan és egyértelműen elítéli ezeket a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett emberiség elleni bűntetteket és az emberi jogok súlyos megsértéseit; együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé;

    10.  kijelenti, hogy az európai integráció a béke és megbékélés modelljeként Európa népeinek szabad választása volt a közös jövő iránti elkötelezettségre, és hogy különösen nagy az Európai Unió felelőssége a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában és fenntartásában, az Európai Unió határain belül és kívül egyaránt;

    11.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem közös megértésének elérésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét kihangsúlyozására;

    12.  úgy véli, hogy a történelmi emlékezet méltó életben tartásához az európai történelem átértékelésére és a modern Európa valamennyi történelmi vetületének Európa-szerte történő elismerésére van szükség, és ez elkerülhetetlen is, továbbá erősíti az európai integrációt – mivel jobb jövőt csak a közös múlt jobb megértése által építhetünk –, és kiküszöböli a bárminemű totalitárius rezsimek újraéledésének lehetőségét;

    13.  kéri, hogy nyilvánítsanak egy napot a totalitárius rendszerek áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává, és felkéri az EU valamennyi kormányát, hogy augusztus 23-át – a Ribbentrop-Molotov paktum 1939-es aláírásának dátumát – nyilvánítsák a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává;

    14.  ismételten támogatásának ad hangot a megerősített nemzetközi igazságszolgáltatás iránt, különös tekintettel a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság értékes munkájára;

    15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unióval társult országok kormányainak és parlamentjeinek és az Európa Tanács tagállamai kormányainak és parlamentjeinek.