ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
26.3.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Konrad Szymański, Adam Bielan, Hanna Foltyn-Kubicka, Mirosław Mariusz Piotrowski, Zdzisław Zbigniew Podkański, Wojciech Roszkowski, Inese Vaidere, Ģirts Valdis Kristovskis, Roberts Zīle és Ewa Tomaszewska
az UEN képviselőcsoport nevében
az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0165/2009
B6‑0170/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1948. december 9-i, 260.(III)A. számú, a népirtásról szóló határozatára,
– tekintettel a megszállt területeken katonai megszállás alatt élő polgári lakosság háború idején történő védelméről szóló IV. genfi egyezményre,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2001. március 22-i, a Streletz, Kessler és Krenz kontra Németország ügyben hozott ítéletére,
– tekintettel a második világháború európai befejeződésének hatvanadik évfordulójáról szóló, 2005. május 12-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra[2],
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kommunista totalitárius rendszerek bűnei nemzetközi elítélésének szükségességéről szóló, 2006. január 26-i 1481. számú állásfoglalására,
– tekintettel a Bizottság által szervezett, a totalitárius rendszerek által elkövetett bűnökről szóló, 2008. április 8-i brüsszeli meghallgatásra,
– tekintettel a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűnökről szóló, számos nemzeti parlament által elfogadott állásfoglalásokra és nyilatkozatokra,
– tekintettel az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról szóló, 2008. június 3-i prágai nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Parlament 2008. szeptember 22-én elfogadott, augusztus 23-nak a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánításáról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel arra, hogy meg kell szervezni a koncentrációs és kivégzőtáborok lajstromba vételét,
– tekintettel az UNESCO Világörökségi Bizottságának 31COM 8B.8. számú határozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EU a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletén alapszik,
B. mivel az igazságszolgáltatás Európa ezen alapértékeinek egyike, és mivel pontos történelmi ismeretek alapján lehet csak az igazságszolgáltatásnak érvényt szerezni,
C. mivel a fasizmus és a sztálinizmus által elkövetett gyilkosságok és szolgaságra kényszerítés háborús bűnöknek és az emberiség elleni bűncselekményeknek számítanak,
D. mivel a totalitárius uralom náci, fasiszta és szovjet kommunista diktatúrák által gyakorolt szélsőséges formái keretében az emberek milliói és alapvető, elidegeníthetetlen jogaik elleni súlyos, előre megfontolt szándékkal elkövetett bűntettek száma a történelem során soha nem látott méreteket öltött,
E. tekintettel az ezen rendszereknek ellen álló, még mindig köztünk járó személyek tanúvallomására és elszántságára, például Witold Pilecki századosra, az egyetlen személyre, aki önkéntesen vonult náci haláltáborba (Auschwitzbe) azért, hogy ott ellenállási mozgalmat szervezzen és a tömeggyilkosságokról információt gyűjtsön,
F. mivel fontos emlékezni azokra, akik Witold Pilecki századoshoz hasonlóan tevőlegesen ellenálltak a totalitárius uralomnak, és akiket elszántságuk és az eszményeikhez való hűségük, becsületességük és bátorságuk miatt a totalitárius korszak hőseiként kell beírni az európai öntudatba,
G. mivel a totalitárius rendszerek ideológiája által vezérelt katonai csoportok is követtek el népirtást,
H. mivel az Európa történelmi emlékezetében megbúvó tudatlanság és hazug klisék nacionalista irányzatokat és a történelmi emlékezet egyéb aberrációit szülik,
I. mivel hatékonyan fel kell lépni a történelemhamisítás és a népirtás áldozatainak befeketítése ellen,
J. mivel csak egy erős és a saját történelmét jól ismerő Európa lesz képes a múlt szörnyűségein való túllépés lehetőségét megteremteni,
K. tekintettel az Európa totalitárius közelmúltjának értelmezéséről jelenleg folyó ideológiai csatározásokra, amelyek hol a szovjetek által elkövetett bűncselekményeket próbálják megindokolni, hol a náci bűncselekményeket próbálják trivializálni,
L. mivel a rasszizmusról, az idegengyűlöletről és a szélsőségességről szóló kerethatározatot illetően a Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. április 19-én politikai megállapodásra jutott, és úgy határozott, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét nem terjeszti ki a háborús bűnök nyilvános éltetésének, tagadásának vagy trivializálásának olyan eseteire, amelyeket nem faj- vagy idegengyűlölet motivál, és hogy ebből kifolyólag például a totalitárius kommunista rendszerek által más indokokból elkövetett bűncselekményekre e dokumentum hatálya nem vonatkozik,
M. mivel 2008. április 8-án a Bizottság szervezésében és a Tanács és az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja részvételével meghallgatásra került sor a totalitárius rendszerek által elkövetett háborús bűncselekményekről,
1. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a faji, bőrszín szerinti, vallási, származási, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján elkövetett bűncselekményekről szóló kerethatározatra vonatkozó, 2007. április 19-i tanácsi határozat nem terjed ki az egyéb okokból, például a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűncselekményekre;
2. rámutat, hogy a holokauszthoz hasonló népirtásokat, a balti államokban, Lengyelországban és más országokban folyó tömeges deportálásokhoz hasonló, az emberiség elleni bűncselekményeket és az emberi jogok lábbal tiprását, a lengyel tisztek Katyn Forest-i és a lett hadsereg tisztjeinek lieteni tömeges kivégzéséhez hasonló mészárlásokat, a gulag koncentrációs táborainak létrehozását és üzemeltetését, az ukrajnai ember okozta éhínséget, valamint a szólás- és a véleménynyilvánítás, valamint a mozgás szabadsága alapvető jogának megtagadását és a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett egyéb bűncselekményeket mindezidáig nem vizsgálták ki kellőképpen és azokat nemzetközileg nem értékelték;
3. hangsúlyozza, hogy bár Európai államai, amelyek mind a kommunista, mind a náci rezsim uralma alatt szenvedtek, jelentős erőfeszítéseket tettek a következmények orvoslására, az Európai Unió feladata, hogy kivizsgálja és értékelje a kommunista, náci és egyéb totalitárius rendszerek Európa területén elkövetett bűntetteit abból a célból, hogy mindenki számára világos legyen, mi történt Európa polgárainak egy negyedével, és hogy ítélkezni lehessen e rendszerek felett;
4. emlékeztet arra, hogy a totalitárius kommunista rendszerek még élő áldozatai a volt szovjet blokk országaiban kénytelenek megbékélni azzal, hogy együtt élnek azokkal az emberekkel, akikben felismerik a bűncselekmények elkövetőit vagy rokonaik gyilkosait;
5. hangsúlyozza, hogy a szovjet megszállás alól felszabadított országok lakosai továbbra is szenvedő alanyai a totalitárius rendszer olyan következményeinek, mint az eloroszosítás, az állam demográfiai helyzetének erőszakos megváltoztatása és a rendszer által okozott súlyos pszichológiai problémák; felkér arra, hogy ezen országok politikai, társadalmi etnikumok közötti helyzetéről szóló következtetések meghozatala során ezeket a tényeket vegyék figyelembe;
6. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány uniós tagállamban a fiatal generáció képviselői a családi hátterükből eredően egyértelműen megosztottak és teljesen eltérő és ellenkező módon értelmezik és vélekednek az európai történelemről; attól tart, hogy ez magában hordozza e társadalmi csoportok közötti esetleges jövőbeni összetűzések veszélyét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nyugati társadalom egyes része – különösen a fiatalok – rendkívül kevés ismerettel rendelkezik a kommunista totalitárius rendszerről; felszólít a nyilvánosság európai történelemről való fokozott tájékoztatására és arra, hogy a történelem e területét vegyék fel az iskolai követelményrendszerbe;
7. úgy véli, hogy a történelmi emlékezet megfelelő megőrzése érdekében az európai történelem újraértékelése és a modern Európa valamennyi történelmi szempontjának elismerése erősíteni fogja az európai integrációt, mivel jobb jövőt csak a közös múlt jobb megértése révén lehet építeni, amely által a totalitárius rendszerek újbóli megjelenésének lehetősége is kizárható;
8. javasolja, hogy május 25-ét – az auschwitzi hős, Witold Pilecki százados 1948. május 25-i kivégzésének évfordulóját – tegyék a totalitarizmus elleni harc hőseinek nemzetközi napjává, amely mindazok előtti tisztelet és elismerés lerovása, akik a zsarnokság elleni küzdelmük során tanúbizonyságát tették hősiességüknek és az emberiség iránti szeretetüknek, valamint a jövő generációi számára egyértelmű útmutatót nyújt a totalitárius elnyomással szembeni helyes viselkedés tekintetében;
9. úgy véli, hogy a múltbéli visszaélésekről és rémtettekről alkotott jelenlegi kép fontos része a demokráciáról folytatott jelenlegi vitáknak;
10. rámutat, hogy a totalitárius kommunista rendszer által elkövetett bűncselekményeket nem lehet megbocsátani vagy felmenteni a Szovjetuniónak a náci rendszer legyőzésében vállalt szerepével és érdemeivel; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan, hogy az Orosz Föderáció olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyek megbünteti azt, aki az előző évtizedektől eltérő szempontból próbálja vizsgálni a második világháború eseményeit;
11. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek konkrét lépéseket annak biztosítására, hogy a 2008. április 8-i meghallgatás – az arról készült hozzájárulási jegyzőkönyvben található – eredményeit figyelembe vegyék a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények unió szerte közös megközelítése felé vezető további munka során;
12. felkéri a Bizottságot és a tagállamok kormányait, hogy támogassák a jelenlegi nemzetközi jogi eszközök érvényesítését az emberi jogok népirtáshoz és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekhez hasonló súlyos megsértéseinek törvényen kívül helyezése, bíróság elé vitele és megbüntetése érdekében;
13. ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy találják meg azokat a jogi eszközöket, amelyek révén uniós szinten létrehozható a kommunista, náci és egyéb totalitárius rendszerek bűncselekményei kivizsgálásának és értékelésének optimális kerete és eljárásai; megjegyzi, hogy ezeket a jogi eszközöket a nemzetközi jogra, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága és a nürnbergi per ítéleteire kell alapozni;
14. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösség felelős a népirtások elkövetőinek kötelező bíróság elé vitele figyelemmel kiséréséért és emlékeztet arra, hogy a különleges büntetőeljárási intézmények több államban való létrehozása része a szervezett tömeggyilkosságok büntetlenségének megszüntetésére irányuló nemzetközi erőfeszítésnek;
15. európai kutatóintézet létrehozására kér fel, amely a 20. századi európai történelem legfontosabb fejleményeivel – többek között az ismeretlen vagy elfelejtett bűnökkel vagy az emberi jogok és nemzetközi kötelezettségek egyéb megsértésével – foglalkozik, alapos kutatás és tényfeltárást végez, felméri a felelősséget, értékeli a jogi és erkölcsi szempontokat és szükség szerint jogi lépéseket tesz;
16. javasolja, hogy augusztus 23-a legyen a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapja;
17. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék meg a német és szovjet koncentrációs és kivégzőtáborok pontos lajstromba vételéhez szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a népirtással az elkövetők helyett ne az áldozatokat vádolják;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek: P6_TA(2005)0180.
- [2] HL L 328., 2008.12.6., 55. o.