Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0171/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0171/2009

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

25.3.2009

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Annemie Neyts-Uyttebroeck, István Szent-Iványi
az ALDE képviselőcsoport nevében
az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0165/2009

Eljárás : 2009/2557(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0171/2009
Előterjesztett szövegek :
B6-0171/2009
Viták :
Elfogadott szövegek :

B6‑0171/09

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról

The European Parliament,

–  tekintettel a demokráciáról és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásáról szóló számos korábbi állásfoglalására, köztük a második világháború után hatvan évvel Európa jövőjéről szóló 2005. május 12-i állásfoglalására[1], a Holodomor áldozatairól való megemlékezésről szóló 2008. október 23. állásfoglalására[2], valamint a Szrebrenyicáról szóló 2009. január 15-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Európa tragikus múltjának emlékeit életben kell tartani az áldozatoknak való tiszteletadás, a bűnösök elítélése és az igazságon és megemlékezésen alapuló megbékélés megalapozása érdekében;

B.  mivel az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés, együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására;

C.  mivel az európai integráció folyamata sikeresen zajlott, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magába foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép-kelet-európai országokat, és mivel Görögország, Spanyolország és Portugália korábbi csatlakozása hozzájárult a dél-európai demokráciák megszilárdításához,

1.  fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek;

2.  ismételten elkötelezi magát egy olyan békés és virágzó Európa iránt, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság értékeire és az emberi jogok tiszteletben tartására épül;

3.  hangsúlyozza a múlt emlékezete megőrzésének fontosságát, mert megemlékezés nélkül nincs megbékélés, ismételten megerősíti, hogy egységesen fellép minden, bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen;

4.  emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó népirtásra és emberiség elleni bűntettre nem régebben, mint 1995 júliusa került sor, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányok visszaszorítása érdekében;

5.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert megemlékezés nélkül nem létezik megbékélés;

6.  sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés; hiteles erőfeszítést kér, hogy minden tagállamban nyissák meg a levéltárakat, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárait;

7.  kijelenti, hogy az európai integráció mint a békesség és megbékélés modellje, Európa népeinek szabad választását jelenti a közös jövő melletti elkötelezettségre, és hogy különösen nagy az Európai Unió felelőssége a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában és fenntartásában, az Európai Unió határain belül és kívül egyaránt;

8.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét kihangsúlyozására;

9.  ismételten támogatásának ad hangot a megerősített nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer iránt, a Nemzetközi Büntetőbíróság és más szakosodott bíróságok létrehozása révén;

10.  kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi parancsuralmi és tekintélyelvű rendszer áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unióval társult országok kormányainak és parlamentjeinek és az Európa Tanács tagállamai kormányainak és parlamentjeinek.