Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0183/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0183/2009

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

7.4.2009

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Doris Pack
a Külügyi Bizottság nevében
a bosznia-hercegovinai helyzetről

Eljárás : 2009/2565(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0183/2009
Előterjesztett szövegek :
B6-0183/2009
Elfogadott szövegek :

B6‑0183/2009

Az Európai Parlament állásfoglalása a bosznia-hercegovinai helyzetről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács thesszaloniki ülésének (2003. június 19–20.) elnökségi következtetéseire és annak Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján című mellékletére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló 2008. október 23-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel Valentin Inzko 2009. március 11-i, az EU új bosznia-hercegovinai különmegbízottjává történt kinevezésére[2],

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH), a Független Szociáldemokrata Szövetség (SNDS) és a Demokratikus Fellépés Pártjának (SDA) vezetői által 2008. november 8-án, az alkotmányos reformról, az állami tulajdonról, a népszámlálásról és a Brčko körzetről szóló, Prudban kiadott közös nyilatkozatra és az azt követő tárgyalásaikra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a bosznia-hercegovinai politikai légkör állandó romlása jelentős aggodalommal tölti el az Európai Parlamentet,

B.  mivel Bosznia-Hercegovina állama, a daytoni békemegállapodás (DPA) szerint is annak a vágynak a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az 1990-es évek brutális harcait követően tartós megbékélés jöjjön létre a különböző közösségek között,

C.  mivel ez a megbékélési folyamat az ország európai integrációjának elválaszthatatlan részét képezi, ugyanis az integráció alapvetően ugyanazon értékeken alapul, amelyeken az Európai Unió is nyugszik,

D.  mivel az Európai Közösségek és Bosznia-Hercegovina között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy Bosznia-Hercegovina számára az uniós tagság ígérete valóságos és elérhető, amennyiben az ország megfelel a koppenhágai kritériumoknak és keresztülviszi az európai partnerségi prioritásokban összefoglalt szükséges reformokat,

E.  mivel Bosznia-Hercegovina területi integritásának bármilyen jellegű megkérdőjelezése nemcsak a daytoni békemegállapodás megsértését jelenté, amelynek értelmében egyetlen terület sem szakadhat el az országtól, hanem egyúttal ütközne a tolerancia és az etnikai közösségek békés egymás mellett élése elvével, amely az egész Nyugat-Balkán stabilitásának alapja,

F.  mivel éppen ezért a nemzetközi közösség és az Európai Unió semmiképpen nem fogja elfogadni, sem tolerálni Bosznia-Hercegovina bármilyen megosztását,

1.  úgy véli, hogy az európai integráció a Nyugat-Balkán teljes népességének legfőbb érdeke; ezért sajnálja, hogy a bosznia-hercegovinai politikusok képtelenek megállapodni egy közös politikai jövőről országuk számára, rövidlátó nacionalista okok miatt veszélyeztetve az Európai Unióhoz történő csatlakozást, egy olyan célt, amely békét, stabilitást és jólétet teremtene Bosznia-Hercegovina lakossága számára;

2.  emlékezteti Bosznia-Hercegovina politikai vezetőit arra, hogy az EU-hoz történő csatlakozás egyet jelent azon értékek és szabályok elfogadásával, amelyekre az Unió épül, nevezetesen az emberi jogok, így a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a szolidaritás, amely népek és közösségek között is értendő, a tolerancia a különböző hagyományok és kultúrák viszonylatában is, a jogállamiság, így az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása, illetve a demokrácia, amelybe beletartozik a többségi szabály elfogadása és a véleménynyilvánítás szabadsága is;

3.  emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós tagság lehetősége Bosznia-Hercegovina mint egyetlen ország, nem pedig egyes részei számára áll fenn, valamint hogy ebből következően teljességgel elfogadhatatlanok az elszakadással való fenyegetések és az állam szuverenitását aláásó egyéb törekvések;

4.  ebben a tekintetben sürgeti valamennyi illetékes hatóságot és a politikai vezetést, hogy sokkal jobban összpontosítsanak a megbékélésre, a kölcsönös megértésre és a béketeremtő intézkedésekre annak érdekében, hogy megalapozzák az ország stabilitását és az etnikai csoportok közötti békét;

5.  megismétli, hogy amennyiben Bosznia-Hercegovina komolyan csatlakozni kíván az Unióhoz, meg kell felelnie a következő feltételeknek:

  • a)az állami intézményeknek képesnek kell lenniük az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok elfogadására és hatékony végrehajtására;
  • b)az államnak ezért olyan közintézményeket kell létrehoznia, amelyek a jogállamiságon alapulnak és hatékony döntéshozatalra képesek; ezeknek az intézményeknek működőképesnek, hitelesnek, politikai befolyástól függetlennek kell lenniük, és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük;

6.  úgy véli, hogy a fenti követelményeket Bosznia-Hercegovinának a következő kritériumokon alapuló alkotmányos reformja útján lehet elérni:

  • a)a központi hatalomnak megfelelő jogalkotási, költségvetési, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az EU tagállamaként működhessen, létre tudjon hozni és fenn tudjon tartani egy működőképes egységes piacot, elő tudja mozdítani a gazdasági és szociális kohéziót, valamint képviselni és védelmezni tudja az ország érdekeit külföldön;
  • b)az ország irányításában részt vevő igazgatási szintek számának arányban kell állniuk Bosznia-Hercegovina pénzügyi forrásaival, és a hatáskörök hatékony, következetes és eredményes megosztásán kell alapulnia;
  • c)a létfontosságú nemzeti érdekek Bosznia-Hercegovinán belüli megóvásának összeegyeztethetőnek kell lennie az ország cselekvőképességével;
  • d)valamennyi kisebbségi közösségnek ugyanazon jogokat kell élveznie, mint a nemzetalkotó népeknek, amibe beletartozik, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezéseivel és az Európa Tanács velencei bizottságának vonatkozó véleményeivel összhangban etnikai hovatartozástól függetlenül bárki választható legyen;

7.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy olyan világos megoldást kell találni az állami tulajdon kérdésére, amely összhangban áll a központi hatalom alkotmányos kiváltságaival;

8.  emlékezteti a bosznia-hercegovinai politikusokat arra, hogy az ő feladatuk a fent említett kérdésekben megállapodásra jutni, és amennyiben ez nem sikerül, országukat és a lakosságot stagnálásra és elszigetelődésre kárhoztatják egy olyan időszakban, amikor Bosznia-Hercegovinát amúgy is nagyon súlyosan érinti a jelentős munkahelyveszteséggel járó pénzügyi és gazdasági válság;

9.  rámutat, hogy az ország alkotmányos reformját és európai kilátásait a bosznia-hercegovinai társadalom valamennyi részének bevonásával zajló átfogó és részletes vita tárgyává kell tenni, és az nem lehet a fő politikai pártok és etnikai közösségek vezetőinek monopóliuma;

10.  sürgeti a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsát és a Parlamenti Közgyűlést, hogy tegyenek nagyobb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai integráció követelményeinek való megfeleléshez szükséges jogszabályok elfogadása érdekében, és sürgeti Bosznia-Hercegovina különböző hatóságait és szerveit, hogy javítsák az uniós ügyekkel kapcsolatos koordinációt;

11.  felszólít az Európai Uniós Integrációs Hivatal új vezetőjének kinevezésére, és emlékezteti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a jelöltek kiválasztásának nem pártálláson, hanem kizárólag a vonatkozó szakmai tapasztalaton, bizonyított szakértelmen és az európai ügyek alapos ismeretén kell alapulnia;

12.  felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy mielőbb teljesítsék a vízumliberalizációs menetrendben előírt követelményeket, hogy 2009 végéig biztosítani lehessen a jelenlegi vízumkötelezettségek megszüntetését;

13.  aggodalmát fejezi ki a bosznia-hercegovinai médiába való politikai beavatkozás, valamint az üzleti, politikai és médiaérdekek összefonódása miatt; e tekintetben felhívja a hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az újságírók jogait és a média függetlenségét;

14.  megismétli ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség és főképviselője szigorú, a főképviselő mandátumával összhangban levő intézkedésekkel fog válaszolni a daytoni békemegállapodás, különösen a különböző etnikai közösségek közös államban történő békés együttélésének aláaknázására tett bármilyen kísérletre;

15.  ennélfogva azon a véleményen van, hogy a főképviselő hivatalának támogatnia kell a bosznia-hercegovinai hatóságokat a Béke-végrehajtási Tanács által kitűzött öt célkitűzés és két feltétel megvalósításában és megfelelő végrehajtásában, és hogy addig a hivatalnak meg kell maradnia és biztosítania kell a daytoni békemegállapodás megfelelő végrehajtását;

16.  hangsúlyozza, hogy a Béke-végrehajtási Tanács által kitűzött öt célkitűzés és két feltétel megvalósítása érdekében tett lépések az uniós menetrendben való előrelépéshez is szükségesek;

17.  sajnálja, hogy a Tanács oly kevés figyelmet fordít a bosznia-hercegovinai politikai légkör romlására, valamint, hogy a tagállamok mindeddig nem adták tanújelét abbéli szándékuknak, hogy komolyan és összehangoltan vegyék fel a küzdelmet az országban uralkodó helyzet ellen;

18.  felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, jelen állásfoglalásban foglalt követelményeket, és kötelezze el magát végrehajtásuk előmozdítása mellett; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Tanácsnak a következőket kell biztosítania az EU új különmegbízottja számára:

  • a)erős és világosan meghatározott mandátumot és a szükséges emberi erőforrásokat, hogy megkönnyítsék a jelen állásfoglalásban foglalt reformok elfogadását, és előmozdítsák a civil társadalommal történő párbeszédet ezekben a kérdésekben, többek között célzott lakossági kampányok révén;
  • b)az Unió összes eszközét, így többek között szankciók kiszabását is (pl. az EU-s pénzügyi támogatás felfüggesztését) az országban történő valódi haladás elérése érdekében;
  • c)teljes és folyamatos politikai támogatást és felhatalmazást a Bosznia-Hercegovinában jelen lévő uniós szereplők és eszközök átfogó koordinációjához, biztosítva ezáltal az EU fellépéseinek következetességét és koherenciáját, valamint a koordinációt a Bosznia-Hercegovinában jelen levő, megfelelő nem uniós nemzetközi szereplőkkel;
  • d)a Politikai és Biztonsági Bizottságnak a Bosznia-Hercegovinában végbemenő fejlődésről történő havi tájékoztatásához és a célzott szankciókra irányuló megfelelő ajánlások megtételéhez való jogot;

19.  felszólítja az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és a bővítésért felelős biztost, hogy játsszanak aktívabb és láthatóbb szerepet Bosznia-Hercegovinában az országba tett rendszeres látogatások, valamint a civil társadalom képviselőivel folytatott párbeszéd hatékonyabb előmozdítása révén;

20.  dicséri a bosznia-hercegovinai civil társadalmat, amiért több jó szándékról tett tanúbizonyságot mint politikai vezetőik, és amiért az országon belüli változás és megbékélés pozitív tényezője;

21.  úgy véli továbbá, hogy a nemzetközi haderők bosznia-hercegovinai jelenlétét és gyors bevethetőségét fenn kell tartani, megmutatva ezzel a nemzetközi közösség azon elhatározását, hogy megvédi Bosznia-Hercegovina biztonságát és integritását;

22.  megismétli azt a követelését, hogy haladéktalanul tartóztassák le a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék által keresett, még szabadlábon levő vádlottakat, és határozott fellépésre szólítja fel a bosznia-hercegovinai hatóságokat az ezeket a vádlottakat segítő bűnözői hálózatok felszámolására;

23.  végül fokozott párbeszédre szólítja fel az EU-t, az USA-t és a többi releváns nemzetközi szereplőt annak érdekében, hogy megszerezhető legyen Bosznia-Hercegovina koherens megközelítésének támogatása, és megelőzhető legyen az ország politikai helyzetének további romlása, illetve a térség destabilizációja;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Bosznia-Hercegovina és államegységei kormányainak és parlamentjeinek.