Eljárás : 2009/2575(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0191/2009

Előterjesztett szövegek :

B6-0191/2009

Viták :

PV 21/04/2009 - 21
CRE 21/04/2009 - 21

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.32
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0306

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 115kWORD 57k
18.3.2009
PE423.112
 
B6‑000/2009
a Bizottság nyilatkozatáról szóló vita összegzése
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Magor Imre Csibi és Péter Olajos
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezeléséről az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben

az Európai Parlament állásfoglalása az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezeléséről az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben 
B6‑000/2009

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának küldött közleményére, amelynek témája „Az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezelése az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben” (COM(2008)645),

–  tekintettel az európai erdők védelmével foglalkozó, 2007-ben Varsóban megtartott ötödik miniszteri konferencia (MCPFE) keretében kötött megállapodásokra az éghajlatváltozás erdők állapotára gyakorolt hatásának értékelése, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási politika végrehajtása tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU a globális felmelegedés mértékét 2 °C-ra kívánja korlátozni és felére kívánja csökkenteni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel az Eliasch-felülvizsgálat becslése szerint évente 17-33 milliárd dollárra lesz szükség ahhoz, hogy az erdőirtást 2020-ig a felére csökkentsék,

B.  mivel a fenntartható erdőgazdálkodás alapvető jelentőséggel bír az erdőirtás elleni küzdelem tekintetében és a gazdasági fejlődés egyik fontos szempontját képviseli,

C.  mivel az erdőirtás a globális üvegházhatást okozó kibocsátások mintegy 20%-ért felelős, a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő kiváltó oka és súlyos veszélyt jelent a fejlődésre, különösen a szegények megélhetésére nézve,

D.  mivel az erdőirtás riasztó méreteket ölt, évente 13 millió hektár erdőt érint és többsége a trópusi esőerdőket – ugyanakkor bizonyos mértékben Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát is – érinti,

E.  mivel az erdőirtás szinte helyreállíthatatlan környezeti károkat okoz, például a hidrológiai viszonyok tartós megzavarását, sztyeppék kialakulását, sivatagosodást és a biológiai sokféleség csökkenését, amelyek gazdasági összköltsége sokszorosan meghaladja a megelőző és helyreállítási intézkedések költségeit,

F.  mivel az erdőpusztulás különféleképp mehet végbe és fogalmát nehéz meghatározni, ugyanakkor jelentős hatással van az éghajlatra, a biológiai sokféleségre, egyéb árucikkekre és szolgáltatásokra is,

G.  mivel az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottság (IPCC) negyedik értékelő jelentése szerint a globális felmelegedés 2 °C-ra történő korlátozása érdekében a fejlődő országok kibocsátásának növekedésében a jelenleg megfigyelhető tendenciákkal szemben jelentős visszaesést – beleértve az erdőirtás okozta kibocsátás csökkentését is – kell elérni az ipari országokban 2020-ig az 1990-es szinthez viszonyított 25-40%-os csökkentésen felül,

H.  mivel az erdőirtás csökkentése nem csak az éghajlatváltozás csökkentésében, hanem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban is jelentős szerepet fog játszani,

1.  hangsúlyozza az erdők megőrzése, a fenntartható gazdálkodási politikák és az EU egyéb belső és külső politikái közötti fokozott koherencia fontosságát; az EU-politikák, például az energetika (különösen a bioüzemanyagok), a mezőgazdaság, a fenntartható termelés és fogyasztás, a beszerzések, a kereskedelem és a fejlesztési együttműködés terén alkalmazott politikák erdőkre kifejtett hatásának mennyiségi értékelésére szólít fel;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Parlamentnek és a Tanácsnak az erdőkből kitermelt faanyag és a faipari termékek tekintetében szigorúbb közösségi fenntarthatósági követelmények létrehozása céljából;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy 2009 végéig tegyen közzé egy olyan átfogó tanulmányt, amely az európai uniós élelmiszerek és más áruk termelésének, fogyasztásának és kereskedelmének az erdőirtásra és az erdőpusztulásra gyakorolt hatását elemzi; kéri, hogy ebben a tanulmányban a különböző iparágak összes káros hatását értékeljék és pontosan határozzák meg, valamint hogy adjanak az ezen hatások csökkentésére irányuló további politikai intézkedésekre és innovációkra vonatkozó ajánlásokat;

4.  utal arra, hogy az erdőgazdálkodás keretében a hidrológiai viszonyokra nagy figyelmet kell fordítani, és rámutat arra, hogy az erdő- és vízkészletekkel való közös gazdálkodásra, valamint a megfelelő uniós politikák harmonizálására feltétlenül szükség van az ökoszisztémák vízmegtartó képességének helyreállítása illetve fokozása érdekében;

5.  üdvözli a zöld közbeszerzési politikákat és az olyan eszközök népszerűsítését, mint az öko-címkék és az erdőtanúsítási rendszerek; felszólít a zöld közbeszerzési politikák gyors elfogadására és végrehajtására a faipari termékek tekintetében EU-szerte; felszólítja a tagállamokat, hogy alapozzák közbeszerzési politikájukat szigorú fenntarthatósági követelményekre és ennek megfelelően ezen követelmények tekintetében reális célokat határozzanak meg;

6.  úgy véli, hogy jelentős mértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy a trópusi erdőterületek bruttó csökkenését legkésőbb 2020-ig megállítsák, és hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális éghajlatváltozási megállapodásról szóló nemzetközi tárgyalások folytatása szempontjából döntő jelentőségű lesz az ezen cél iránti elkötelezettség felmutatása;

7.  elismeri, hogy az elegendő finanszírozás éghajlatváltozással kapcsolatos globális egyezmény keretében való mozgósítása teljes mértékben elengedhetetlen a globális erdőirtás felére való csökkentése és későbbi teljes leállítása tekintetében; e tekintetben támogatja a Bizottság javaslatát, hogy állandó finanszírozáson alapuló globális erdészeti szén-dioxid-mechanizmust (GFCM) hozzanak létre az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy támogassák a Norvégia finanszírozási javaslatának átvételére irányuló bizottsági javaslatot és a megállapított kibocsátási egységekből származó jövőbeni aukciós bevételek egy részét különítsék el a GFCM részére; és azáltal, hogy a tárgyalások középpontjába a finanszírozási forrásokat helyezik, ahogy az a Bizottság „Úton a Koppenhágában megkötendő átfogó éghajlatváltozási megállapodás felé” című közleményében szerepel;

8.  síkraszáll amellett, hogy a GFCM-en keresztüli támogatásra a teljesítménytől függetlenül és a trópusi erdőterületek bruttó csökkenésének és az erdőpusztulásnak a csökkentésére vonatkozó ellenőrzött eredmények alapján kerüljön sor; hangsúlyozza, hogy ennek a támogatásnak olyan pozitív mellékhatásokkal is kell járnia, mint például a biológiai sokféleség védelme, a fokozott rugalmasság és az erdős vidékeken való jobb megélhetés;

9.  kiemeli, hogy az erdőben lakó emberek jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani, beleértve az őshonos népek jogait a tényállás előtt és annak ismeretében adott beleegyezésre a szokás szerint általuk használt erdők hasznosítására vonatkozóan; lényegesnek tartja, hogy a helyi közösségeket és az őshonos népeket célszerű és átfogó módon minden szakaszba vonják be az erdőpusztítások és erdőirtások révén előidézett kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedéseket felmérése, tervezése és végrehajtása során;

10.  kiemeli, hogy a REDD-kezdeményezéshez (Az erdőirtás és az erdőpusztulás miatti kibocsátások csökkentésére vonatkozó együttműködési ENSZ-program) tartozó összes olyan mechanizmusnak, amely a 2012 utáni időszakra megkötött éghajlatvédelmi megállapodás része, mindenekelőtt az őserdők védelmét kell biztosítania;

11.  megjegyzi, hogy az erdőirtás folyamata Kelet-Európában hozzájárul a természeti környezet károsításához, és többek között az emberek életét is befolyásolja;

12.  megjegyzi, hogy a széndioxid-piacon az erdőkvóták közép- és hosszú távon az erdőirtás kezelését szolgáló politikák csoportjának részét képezhetik, ha az erdőkben tárolt szén-dioxid kiszámítására szolgáló pontos módszereket és megbízható ellenőrzési mechanizmusokat lehet használni; hangsúlyozza, hogy az erdészeti hiteleknek az ETS-be történő belefoglalásával kapcsolatos végső döntést az összes lehetséges alapmechanizmus kivitelezhetőségének szigorú elemzését és a felek koppenhágai konferenciája eredményeinek és a kísérleti projektek következtetéseinek értékelését követően kell meghozni;

13.  megjegyzi, hogy az erdei projektek kvótáit, amelyeket az ipari államok üvegházhatású gázkibocsátásának kiegyenlítésére használnak, nem lehet még egyszer beszámítani a most megfigyelhető tendenciákkal szembeni csökkentési célokba, amelyeket a fejlődő országok valószínűleg a 2012 utáni időszakra megkötendő éghajlatvédelmi megállapodásba fognak felvenni;

14.  rámutat, hogy az erdőirtást és erdőpusztulást csökkentő kompenzációs rendszereknek nem csak a szénelnyelőket kell figyelembe venniük, hanem az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat és társadalmi előnyöket is;

15.  felkéri az EU-t, hogy ösztönözzön szigorú társadalmi és környezetvédelmi szabványokat a REDD-kezdeményezés (Az ENSZ erdőirtás és az erdőpusztulás miatti kibocsátások csökkentésére irányuló együttműködési programja) tekintetében; felkéri az EU-t, hogy támogassa azokat a REDD-mechanizmusokat, amelyek túlmutatnak a tiszta fejlesztési mechanizmusok jelenlegi projektjeinek megközelítésén – és amelyek az erdőirtás olyan eredendő okait kezelik, mint a helytelen kormányzás, a szegénység, a korrupció, a bűnüldözés hiánya –, azáltal, hogy helyi és nemzeti szinten támogatja a politikai és intézményi reformot;

16.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közlemény a címével ellentétben nem foglalkozik az erdőpusztulás kérdésével; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre cselekvési terveket és kísérleti projekteket és mutasson elkötelezettséget saját erdőségei felé annak érdekében, hogy nem csak az erdőirtást hanem az erdők pusztulását (az Európai Unióban is) is meg lehessen állítani megfelelő ellenőrző rendszerek létrehozásával és alkalmazásával annak érdekében, hogy az erdők talajával és biomasszájával kapcsolatban megfelelő adatokat lehessen nyerni;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat