ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az információszabadság olaszországi helyzetéről
14.10.2009
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms, Judith Sargentini, Raül Romeva i Rueda, Indrek Tarand a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0090/2009
B7‑0090/2009
az Európai Parlament állásfoglalása az információszabadság olaszországi helyzetéről
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak az alapvető jogok előmozdításáról és védelméről szóló rendelkezéseire,
- tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkére és az Emberi jogok európai egyezményének 10. cikkére, melyek a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról, valamint a médiapluralizmusról szólnak,
- tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],
- tekintettel a „Médiapluralizmus az Európai Unió tagállamaiban” című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032),
- tekintettel az UCL-ICRI által 2009 áprilisában a Bizottság részére készített, a médiapluralizmus indikátoraival kapcsolatos független tanulmányról szóló előzetes jelentésre,
- tekintettel „A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban” című, 2008. szeptember 25-i állásfoglalására,
- tekintettel a szólásszabadság és az információ szabadságának Európai Unión belüli, és különösen Olaszországban való megsértésének kockázatairól szóló, 2004. április 22-i állásfoglalására[2],
- tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió az Emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének és az Európai Unió alapjogi chartája 11. cikkének megfelelően védelmezi és előmozdítja a szólásszabadságot és a tájékozódás szabadságát, amely cikkek e szabadságok alapvető fontosságú elemének tartják a sajtószabadságot és a médiapluralizmust,
B. mivel e jogok közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága és annak szabadsága, hogy a hatóságok beavatkozása vagy nyomása nélkül információkat kapjunk vagy közöljünk,
C. mivel Olaszországban, főként az utóbbi hónapokban, aggodalmak merültek fel e jog tiszteletben tartását illetően, különösen annak kapcsán, hogy a miniszterelnök, Silvio Berlusconi nyomást gyakorolt néhány fontos olasz lapra és egyes európai lapokra, illetve bírósági eljárást indított ellenük, miután vele kapcsolatos információkat tettek közzé,
D. mivel az olasz hatóságok beavatkozása és nyomásgyakorlása ugyanígy érzékelhető volt az olasz állami televíziócsatornák, különösen azok program-összeállítása vonatkozásában,
E. mivel az elmúlt években annak következtében, hogy Berlusconi arra ösztökélte a vállalatokat, hogy ne hirdessenek az övével ellenkező álláspontot képviselő lapokban, számos vállalat hirdetései nagy részét a nyomtatott sajtóból és a köztelevízióból átvitte a (Berlusconi által ellenőrzött) Mediasetbe,
F. mivel a miniszterelnököt azzal vádolják, hogy nagymértékben befolyásolta 2009 tavaszán a RAI állami televíziótársaság kulcsfontosságú pozícióiba történő kinevezéseket,
G. mivel az elmúlt nyáron alig tudósítottak a RAI csatornáin a Berlusconi magánéletét körülvevő politikai felfordulásról, és mivel Berlusconi két alkalommal szerepelt a televízióban egyedül, kérdéseket megfogalmazó riporterek nélkül,
H. mivel az olasz kormány 2009 szeptemberében megtagadta a jogi védelmet a legfontosabb tényfeltáró hírműsortól (Report), és közölte, hogy pert szándékozik indítani több, becsületsértéssel vádolt RAI-műsor ellen,
I. mivel a RAI elkezdte kódolni műsorszórását az olasz műholdas fizetős televíziócsatornán, ami súlyos pénzügyi csökkentéseket vont maga után a RAI-nál és előnyt biztosított a Mediasetnek a hirdetési bevételek tekintetében,
J. mivel e nyomásgyakorlás és az ebből adódó helyzet tiltakozásokat váltott ki Olaszországban és Európa-szerte a kultúra, a sajtó és a média képviselői körében, valamint a politikai életben, ami nyilvános tiltakozásokhoz vezetett a médiát érintő támadások ellen – az „Articolo 21” szervezet és három kiemelkedő olasz alkotmánypárti személyiség például tiltakozásához már több mint 445 000 aláírást gyűjtött össze Olaszországban és Európában, többek között az európai kultúra és politika kiemelkedő személyiségeiét is,
K. mivel annak kapcsán, hogy a Bizottság pontosítást kért az olasz kormány menekültpolitikájára vonatkozóan, az olasz miniszterelnök kijelentette, hogy ő azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy a Bizottság elnökének kellene lennie az egyetlen olyan bizottsági tagnak, aki jogosult tájékoztatást adni az intézmény tevékenységéről, és azzal fenyegetőzött, hogy akadályozni fogja a Tanács működését, amennyiben nem teljesítik javaslatát, amire a Nemzetközi Sajtószövetség hivatalos nyilatkozattal válaszolt,
L. mivel Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadságot felügyelő képviselője 2009. szeptember 20-án levelet intézett az olasz miniszterelnökhöz, amelyben felszólítja, hogy ejtse az olasz újságok ellen becsületsértés miatt indított összesen hárommillió eurós kártérítési keresetét,
M. mivel – amint arra az Európai Parlament más állásfoglalásaiban is rámutatott – a közelmúltbeli olasz jogalkotás nem oldotta meg az összeférhetetlenség központi kérdését, nevezetesen hogy a miniszterelnök még mindig ellenőrzése alatt tartja a Mediaset csoportot, valamint egyszersmind politikai ellenőrzést gyakorol a közszolgálati ágazat felett, miközben a televíziós piac koncentrációjának aránya itt a legmagasabb Európában és a RAI-Mediaset duopólium a teljes televíziós nézettség közel 90%-át tudhatja magáénak, ily módon a reklámbevételek 96,8%-át szedve be,
N. mivel a Freedom House sajtószabadságról szóló jelentése szerint Olaszország a 73. helyen áll, és az olasz sajtó helyzetét a szervezet idén először ítéli csak „részlegesen szabadnak”,
O. mivel a Tanácsnak rendelkezésére áll egy olyan eszköz – nevezetesen a 7. cikk szerinti eljárás –, amely révén egy tagállamot figyelmeztetni és büntetni lehet az emberi jogok megsértéséért, illetve biztosítani lehet, hogy a tagállam betartsa az Európai Unió közös szabályait,
P. mivel az Európai Parlament ismételt felhívásai ellenére a Bizottság a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata keretében semmilyen lépést sem tett a hírközlés pluralizmusának megvédelmezése érdekében, hanem ehelyett arra kötelezte el magát, hogy e kérdéskörben egyedi háromlépcsős eljárást alkalmaz, amelynek során először munkadokumentumot állít össze (ez 2007-ben került elfogadásra), majd indikátorokat határoz meg a pluralizmus szintjének jellemzésére (ezt egy 2009 júliusában elkészült független tanulmány valósította meg), végül pedig közleménytervezetet ad ki ezen indikátorokról (ez csak 2010-re várható),
Q. tekintettel arra, hogy az Európai Parlament különféle állásfoglalásaiban több ízben kérte a Bizottságot, hogy lépjen fel a médiapluralizmus védelme érdekében, adjon ki sürgős közleményt a tagállamok médiapluralizmusának megőrzéséről, valamint egy erről szóló irányelvre irányuló javaslat benyújtásával haladéktalanul erősítse meg a vonatkozó szabályozási keretet,
1. elítéli az olasz hatóságok által az olasz és európai lapokkal szemben alkalmazott nyomásgyakorlást és megfélemlítést, támogatja az EBESZ képviselőjének az olasz hatóságokhoz intézett azon kérését, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal, valamint a hatalommal való visszaélésnek tekint a tájékoztatás szabadságába történő minden olyan beavatkozást, amelynek célja az állami műsorszolgáltatás manipulációja;
2. szükségesnek ítéli, hogy orvosolják a politikai, gazdasági és médiahatalom sajátos összeférhetetlensége és az állami és magántulajdonban lévő hírközlő média fölött gyakorolt közvetlen vagy közvetett ellenőrzés koncentrációja jelentette anomáliát, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy valamennyi tagállamban biztosítsák, hogy az állami csatornák függetlenek legyenek és beavatkozástól mentesen működhessenek;
3. úgy véli, hogy a médiakoncentráció tekintetében a nemzeti jogrendszerek között fennálló eltérések káros hatással lehetnek a belső piac működésére, különösen a szolgáltatások szabad mozgására, valamint a letelepedés szabadságára, és támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek célja e nemzeti szabályok közelítésének előmozdítása;
4. úgy véli, hogy az olasz példának Olaszország határain túl is van hatása, valamint hogy az európai reagálás hiánya a demokrácia egyik alapkövét fenyegetné, veszélyeztetné a korábbi keleti blokk ma már EU-ba tartozó országaiban elért előrelépéseket, illetve gyengítené az Európa által külkapcsolatai keretében a cenzúrával és a sajtó megfélemlítésével kapcsolatban tett elítélő állásfoglalásokat;
5. meggyőződése, hogy a tájékoztatás és tájékozódás hatósági beavatkozástól mentes szabadsága az Európai Unió alapját képező egyik alapvető elv és a demokrácia lényeges eleme, csakúgy mint a hírközlő média pluralizmusa, melyek mind rögzítve vannak az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkében, és hangsúlyozza, hogy – azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket – az Uniónak politikai és jogi kötelessége – a hatáskörébe tartozó területeken – e jogok tiszteletben tartásának biztosítása polgárai számára;
6. ezzel összefüggésben megerősíti, hogy az EU jogszabályi kerete a hírközlő média területén továbbra is töredékes, és ezért az EU-nak sürgősen élnie kellene az audiovizuális média, a verseny, a távközlés, az állami támogatás, a közszolgáltatási kötelezettségek és a állampolgárok alapvető jogai terén meglévő hatáskörével annak érdekében, hogy legalább a tagállamok által betartandó legfontosabb minimumszabályokat meghatározza abból a célból, hogy biztosítsa, védelmezze és előmozdítsa a tájékoztatás szabadságát és a megfelelő mértékű pluralizmust;
7. felkéri a Tanácsot, hogy kezdeményezze az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást, amelynek révén adott tagállam figyelmeztethető és büntethető az emberi jogok megsértése miatt;
8. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy – miután először kiadott egy közleményt e kérdésre vonatkozóan, amelyben a tájékoztatás pluralizmusa mértékének megállapítására alkalmas megfelelő mutatókat határozott meg – sürgősen készítse el egy, a médiakoncentrációról és a pluralizmus védelméről szóló irányelv tervezetét, amit a Parlament már többször kért és amit maga a Bizottság már bejelentett;
9. felhívja Olaszországot, hogy teljesítse az ENSZ különleges eljárásaival kapcsolatos kötelezettségeit és maradéktalanul működjön együtt az ENSZ véleménynyilvánítási és szólásszabadságért felelős különleges előadójával, lehetővé téve a számára, hogy Olaszországba látogasson;
10. utasítja illetékes bizottságát, hogy kövesse nyomon az ügyet;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.