Eljárás : 2009/2697(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0109/2009

Előterjesztett szövegek :

B7-0109/2009

Viták :

PV 21/10/2009 - 9
CRE 21/10/2009 - 9

Szavazatok :

PV 22/10/2009 - 8.6
PV 22/10/2009 - 8.9

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2009)0058

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 165kWORD 124k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0095/2009
19.10.2009
PE428.717v01-00
 
B7-0109/2009

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről


Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Adam Bielan az ECR képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről  
B7‑0109/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról szóló 2008. május 8-i, az EU–USA csúcstalálkozóról szóló 2008. június 5-i, valamint a transzatlanti kapcsolatok amerikai választásokat követő alakulásáról szóló 2009. március 26-i állásfoglalására,

–   tekintettel a 2009. április 5-én Prágában megrendezett EU–USA csúcstalálkozó eredményeire,

–   tekintettel a harmadik Transzatlanti Gazdasági Tanács alkalmával (TGT) 2008. október 16-án elfogadott közös nyilatkozatra és jelentésre, valamint a Transzatlanti Jogalkotói Párbeszéd 2009. áprilisi prágai ülésén elfogadott közös nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására,

   tekintettel a G-20-csoport 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi csúcstalálkozójáról szóló 2009. október 8-i állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió üdvözli az amerikai kormányzatnak a nemzetközi ügyek terén együttműködő hozzáálláson alapuló irányvonalát, valamint az EU-külpolitikák sarokkövét alkotó EU–USA kapcsolatok megerősítését,

B.  mivel az EU és az USA stratégiai szerepet tölt be a globális gazdasági kihívások kezelése tekintetében, hiszen bruttó hazai termékük (GDP) a világ GDP-jének több mint felét teszi ki, és e két partner képezi a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi és befektetési partnerségét, amely a világkereskedelem majdnem 40%-át adja,

C. mivel az EU és az USA politikai érdekei közösek, továbbá osztoznak a béke előmozdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása, a stabilitás, valamint a különféle globális veszélyek és kihívások kezelése – a nukleáris fegyverek terjedése, a terrorizmus, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, valamint a szegénység felszámolása és más millenniumi fejlesztési célok teljesítése – terén viselt felelősségben a világpolitikai porondon,

D. mivel a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) munkáját folytatni kell egy valódi integrált transzatlanti piac 2015-ig történő kiépítése érdekében, amely fejlemény a gazdasági növekedés újraindítása és a fellendülés egyik központi eszköze lehet;

E.  továbbá mivel az EU-nak és az USA-nak közösen vezető szerepet kell vállalnia a dohai fejlesztési forduló eredményes lezárásában,

F.  mivel fontos, hogy a jogalkotók munkája megfelelőképpen tükröződjék az TGT tevékenységeiben, és hogy megfelelően vegyék figyelembe az Európai Parlament prioritásait;

G. mivel az EU és az USA növekvő globális energiafogyasztással, valamint annak szükségességével szembesül, hogy Koppenhágában megállapodás szülessen az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tett globális kötelezettségvállalások teljesítésére, és mivel az energiahatékonyság növelését célzó új szabványok és intézkedések nem állíthatnak új akadályokat a transzatlanti kereskedelem útjába, és nem csökkenthetik a biztonságot a hasadóanyagok tekintetében,

H. mivel a pénzügyi és gazdasági válság gyorsan foglalkoztatási válsággá alakult, ami komoly társadalmi következményekkel jár, és mivel a transzatlanti partnerek közös felelőssége a gazdasági válság társadalmi dimenziójának kezelése,

I.   mivel az olyan, közelmúltbéli közvélemény kutatások, mint a German Marshall Funds által végzett Transatlantic Trends 2009, eddig soha nem tapasztalt mértékű támogatást mutattak az európai polgárok részéről az amerikai kormányzat felé, ami alapot szolgáltat az EU-USA kapcsolatok felfrissítésére,

EU–USA csúcstalálkozó

1.  megerősíti, hogy az EU–USA kapcsolatok az Európai Unió számára a legfontosabb stratégiai partnerséget képezik, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az USA kormányzata a globális kihívások és a regionális konfliktusok kezelésekor fokozza a stratégiai párbeszédet, az együttműködést és a koordinációt; felkéri a Bizottságot, hogy a csúcstalálkozót követően adjon ki közleményt az EU és az USA közötti stratégiai partnerségről;

2.  úgy véli, hogy az EU–USA csúcstalálkozón mindkét partnernek vezető szerepet kell vállalnia a G20-ak kötelezettségvállalásainak végrehajtásában; ezért felhív a pénzügyi ágazatot érintő egyesült államokbeli reformcsomag és a jelenlegi uniós jogalkotási reformok összehangolására, a pénzügyi felügyeleti struktúrára vonatkozó reformokat is beleértve, és felkéri mindkét partnert az együttműködés erősítésére, valamint az IMF modernizálására;

3.  hangsúlyozza az EU és az USA közötti együttműködés fontosságát abban, hogy a 2009 decemberében Koppenhágában megrendezendő COP-15 konferencián nemzetközi megállapodás jöhessen létre; sürgeti az EU elnökségét, hogy az EU–USA csúcstalálkozón törekedjen egy ambiciózus kötelezettségvállalás elérésére az USA részéről, és kérje az USA együttműködését az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer, illetve az egyesült államokbeli regionális vagy szövetségi szintű kereskedelmi rendszerek közötti kapcsolatok előmozdításában;

4.  kéri az EU-t és az USA-t, hogy a közelgő csúcstalálkozón állapodjanak meg a közös globális kihívásokkal kapcsolatos transzatlanti partnerség megerősítéséről, különösen ami a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását és leszerelését, a terrorizmus elleni fellépést, az éghajlatváltozást, az emberi jogok tiszteletben tartását, a járványok kezelését és a millenniumi fejlesztési célok elérését illeti; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és gazdasági válságot nem a fejlődő országok okozták, viszont aránytalan mértékben szenvednek attól;

5.  hangsúlyozza a NATO mint a transzatlanti biztonság sarokkövének fontosságát; úgy véli, hogy e szélesebb körű biztonsági struktúrában bekövetkezett fejleményekkel foglalkozni kell az Oroszországgal és a nem EU-tag EBESZ-tagállamokkal folytatott párbeszédben a transzatlanti biztonsági konszenzus megújítása érdekében;

6.  ezzel összefüggésben üdvözli az Oroszországi Föderáció és az USA döntését, mely szerint tárgyalásokat folytatnak egy új, átfogó és kötelező erejű megállapodásról a 2009. decemberében hatályát vesztő Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (START) pótlására, valamint üdvözli, hogy Barack Obama és Dimitrij Medvegyev 2009. július 6-án egyetértési nyilatkozatot írtak alá a START-1-et követő szerződésről;

7.  üdvözli az amerikai elnök arra vonatkozó bejelentését, hogy továbbviszi az Átfogó Atomcsend Szerződés ratifikálásának folyamatát; felhívja a Tanácsot, hogy az USA-val és Oroszországgal szorosan együttműködve járuljon hozzá pozitív és proaktív módon az atomsorompó-szerződés felülvizsgálatával foglalkozó 2010-es konferencia előkészítéséhez;

8.  hangsúlyozza, hogy az iráni atomprogram természetével kapcsolatos bizonytalanság veszélyezteti az atomsorompó-rendszert, valamint a régió és a világ stabilitását; támogatja azt a célkitűzést, hogy a Biztonsági Tanács és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség más tagjaival együttműködve a párbeszéd és a szankciók kettős stratégiája segítségével tárgyalásos megoldást találjanak Iránnal;

9.  aggodalmát fejezi ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) által a közelmúltban végrehajtott nukleáris kísérletek miatt, valamint amiatt, hogy az ország elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1887. sz. határozatát; támogatja ugyanakkor az USA megközelítését, amely szerint a hatoldalú tárgyalások keretében kell kétoldalú párbeszédet folytatni a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének érdekében;

10. ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bizalom és az átláthatóság szellemében mindkét partner törekedjen összehangolt politikák kialakítására Iránnal, Irakkal, Afganisztánnal és Pakisztánnal kapcsolatban; sürgeti az EU-t, az USA-t, a NATO-t és az ENSZ-t, hogy alakítsanak ki új közös stratégiát, amely átfogóan magában foglalja a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és hívják fel az említett országok szomszédait az abban való részvételre a regionális stabilitás megteremtése érdekében;

11. úgy véli, hogy Barack Obama elnök meghívására Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin vezető között 2009. szeptember 23-án létrejött első találkozó nem teljesítette az elvárásokat; megerősíti, hogy a közel-keleti békefolyamat sikere az EU és az USA egyik legfontosabb prioritása, és felszólítja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy együttesen mozdítsák elő a Kvartett aktív beavatkozását a békés megoldás alapjául szolgáló közös kiindulópont megtalálásában egy független és életképes palesztin állam létrehozásával járó „két állam” megoldás érdekében;

12. reméli, hogy a csúcstalálkozón a felek megállapodásra jutnak azzal kapcsolatban, hogy a dohai forduló sikeres lezárásakor intézkedéseket kell hozni a mezőgazdasági árak ingadozásának és az élelmiszerhiánynak az elkerülésére; felhívja a vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a forduló végső fejlesztési céljáról, és az arra vonatkozó kötelezettségvállalásukról, hogy bruttó hazai termékük 0,7%-át a fejlesztési együttműködésre költik; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a KAP legutóbbi reformjait és hasonló kiigazításokat szeretne látni az amerikai gazdálkodói törvény kapcsán is; emlékeztet a korábban problémát okozó ügyek – így a hormonkezelt marhahús, a klórtartalmú csirkehús és bizonyos géntechnológiával módosított termékek engedélyezése – terén bekövetkezett fejleményekre; bízik benne, hogy a folyamatos párbeszéd révén a mezőgazdasági termékek kölcsönös kereskedelmét érintő kérdéseket rendezni lehet a WTO-n belüli vitarendezési testületekhez való fordulás előtt;

13. tudomásul veszi a Transzatlanti Energiatanács létrehozásának ötletét; erőteljesen hangsúlyozza, hogy a testületnek kizárólag a kérdés tisztán kül- és biztonságpolitikai vetületeivel szabad foglalkoznia, és a jövőben integrálni kell azt a Transzatlanti Politikai Tanácsba, valamint hogy az átfogó energiapolitikával a TGT-nek kell foglalkoznia;

14. emlékeztet, hogy a 2010. január 1-jén életbe lépő, a jogsegélyről szóló EU–USA-megállapodás transzatlanti keretében a 4. cikk biztosítja a nemzeti hatóságokon keresztül benyújtott kérésre a bizonyos célzott pénzügyi adatokhoz való hozzáférést, és hogy ez szilárdabb jogalapot biztosíthatna a SWIFT adatainak átadásához, mint a javasolt ideiglenes megállapodás; megjegyzi, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében követendő eljárás sérelme nélkül megtárgyalt új megállapodásnak teljes mértékben be kell vonnia az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, és biztosítania kell a 2009. szeptember 17-i állásfogalalásának (3) bekezdésében meghatározott feltételeket;

15. üdvözli a vízummentességi program újabb hét uniós tagállamra való közelmúltbeli kiterjesztését; sürgeti azonban az USA-t, hogy törölje el a vízumkötelezettséget a többi tagállam esetében is, és hogy valamennyi uniós polgár részesüljön egyenlő bánásmódban a teljes viszonosság alapján; aggodalmát fejezi ki, hogy az EU-állampolgároknak nyújtott ESTA-engedélyezés esetében adminisztratív díjat terveznek bevezetni, és felszólítja a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok kormányzatával való tárgyalások során kezelje ezt az ügyet prioritásként;

16. felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyják jóvá az EU és az USA közötti első repülési megállapodás, valamint az EU és az USA közötti repülésbiztonsági megállapodás teljes és tényleges végrehajtását; emlékezteti mind a Bizottságot, mind az USA hatóságait, hogy a második megállapodás megkötésének kudarca oda vezethet, hogy egyes tagállamok hatálytalanítják az első megállapodást; felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy semmiféle, a megerősített együttműködésnek ártó intézkedést ne hozzanak, amilyenek például az amerikai képviselőház 915. számú állásfoglalásában említett, külföldi javítóbázisokra, trösztellenes mentességekre és a légi fuvarozók nemzeti hovatartozására vonatkozó intézkedések;

A Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése és a TEC megerősítése

17. hangsúlyozza, hogy egy szorosabb transzatlanti partnerség – tekintetbe véve egy, a szociális piacgazdaságon alapuló transzatlanti piac 2015-re való kiteljesítését – alapvető fontosságú eszköz a globalizáció alakításához és a globális gazdasági és társadalmi válságok kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem és a beruházások nem tarifális jellegű, a TGT által lebontandó akadályai közül számos a jogalkotó testületek arra irányuló tudatos tevékenységeiben gyökeredzik, hogy elősegítsék a szociális, egészségügyi, kulturális vagy környezetvédelmi célkitűzések teljesülését, és ezért nem törölhetők el a megfelelő jogalkotási aktusok hiányában;

18. kéri a Bizottságot, hogy e cél eléréséhez készítsen részletes útitervet a meglévő akadályok felszámolásáról; emlékeztet a 2007-es költségvetésében jóváhagyott és finanszírozott tanulmányra; felveti azt a kérdést, hogy miért nem adta ki a Bizottság ezeket a dokumentumokat, az Európai Parlament erre irányuló többszöri kérése ellenére; közzétételük végső határidejeként 2009. november 15-ét jelöli meg;

19. úgy véli, hogy az energiahatékonyságra és -technológiára (többek között a „zöld energiára”) és az energiaszabályozás területére kiterjedő transzatlanti együttműködéssel a TGT-ben lehet foglalkozni; hagsúlyozza, hogy az energiabiztonságra kiterjedő transzatlanti együttműködésnek a Transzatlanti Politikai Tanácsban – amelynek létrehozását 2009. március 26-i állásfoglalásában javasolta – rendszeresen szereplő központi témák egyikét kell képeznie;

20. úgy véli, hogy a transzatlanti gazdasági együttműködést elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kell tenni, és hogy egy honlapon rendszeresen és azonnal közzé kell tenni az ülések időpontjait, a napirendeket, az ütemterveket és az elért haladásról szóló jelentéseket; javasolja, hogy évente rendezzenek vitát a TGT-n és belül megvitatott és a struktúráját érintő kérdések tekintetében elért előrehaladásról;

21. úgy véli ugyanakkor, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányok által ezzel összefüggésben hozott, a magánélet védelmére irányuló és adatvédelmi normákkal, a biometrikus jellemzőkkel, a repülésbiztonsággal, az útiokmányokkal és az utasokra vonatkozó információk cseréjével kapcsolatos intézkedések kereskedelmi tevékenységekre gyakorolt hatását;

A transzatlanti jogalkotói párbeszéd szerepe a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban

22. ismételten felszólítja az EU és az USA vezetőit, továbbá a TGT társelnökeit, hogy a TGT sikere érdekében vegyék figyelembe a jogalkotók kulcsfontosságú szerepét; sürgeti őket, hogy teljes mértékben és közvetlenül vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe, mivel a jogalkotók végrehajtó ágaikkal közösen felelősek a TGT számos határozatának átvételéért és felügyeletéért;

23. véleménye szerint feltétlenül biztosítani kell, hogy a Kongresszus és az Európai Parlament leghozzáértőbb tagjait bevonják a jogalkotói párbeszédbe és a TGT folyamatába, hogy el lehessen kerülni az olyan jogszabályokat, amelyek nem szándékolt hatással járnak a transzatlanti kereskedelemre és beruházásokra; reméli, hogy az Európai Parlament 2009. március 26-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a transzatlanti jogalkotói párbeszéd az új megállapodás segítségével transzatlanti parlamenti közgyűléssé fejlődhet;

A TGT és a gazdasági és pénzügyi válság hatása

24. hangsúlyozza, hogy a TGT fontos szerepet játszik a válságra adott az összehangolt EU–USA jogszabályi válasz előmozdításában és biztosításában, különösen ami az alternatív befektetési alapokat, a pénzpiaci infrastruktúrákat (elsősorban a tőzsdén kívüli (OTC) származékos piacok vonatkozásában), a tőkekövetelményeket, az adóparadicsomokat és a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyek megoldását illeti; felhívja a TGT-t, hogy vizsgálja meg a pénzintézetek javadalmazási rendszerei összehangolásának és bevált gyakorlatainak lehetőségét;

25. felhívja a TGT-t annak előírására, hogy a Bázel II. keretrendszer végrehajtásakor az USA hatóságai vegyék figyelembe az EU tőkemegfelelési irányelveiben eszközölt módosításokat; üdvözli az Egyesült Államok kormányának azon javaslatát, hogy valamennyi, tőzsdén kívüli ügyletekben forgalmazott származtatott pénzügyi eszközt szabályozzon, továbbá üdvözli az összetett strukturált termékek központi elszámolóházának kialakításával kapcsolatos munkáját, és felhívja a TGT-t, hogy vizsgálja meg az eszközosztályok és a társaságok kezelésével, valamint az infrastruktúra egyenlőségével kapcsolatos összehangolt megközelítés ösztönzésének módját;

26. felhívja a TGT-t annak biztosítására, hogy a szabályozói önkényesség elkerülése érdekében az Egyesült Államok hatóságai vegyék figyelembe az alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó európai uniós szabályozást (ABAK irányelv), amikor ezeket az eszközöket szabályozzák;

27. sürgeti a TGT-t, hogy foglalkozzon a „túl nagy intézmények ahhoz, hogy elbukjanak” kérdéssel és támogatja a G-20-ak „living will” készenléti tervek kidolgozására irányuló javaslatait a rendszerszempontból fontos, határokon átnyúló intézmények számára; úgy ítéli meg, hogy a rendszerszempontból fontos pénzintézeteket szigorúbb közzétételi követelményeknek lehetne alávetni, mint például a kereskedelmi titoktartás korlátozása, ugyanúgy, ahogy az erőfölényben lévő vállalkozásokat az EU versenypolitikája értelmében;

28. támogatja a G-20-aknak a számviteli szabványok összehangolásának felgyorsítására irányuló felhívását; sürgeti a TGT-t, hogy hívja fel az FASB-t és a Nemzetközi Számviteli Standard Testületet közös, magas színvonalú világszintű számviteli standardok kidolgozására és az összehangolási projekt 2011 júniusáig történő befejezésére; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Számviteli Standard Testületnek folytatnia kell irányítási reformját;

29. sürgeti a TGT-t, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az Egyesült Államok hatóságai álljanak ki azon tervük mellett, hogy az egyesült államokbeli belföldi felhasználók alkalmazzák a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat; emlékeztet azon kérésére, hogy – amíg az Egyesült Államok elfogadja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat – a SEC (az Egyesült Államok értékpapír-felügyelete) az Európai Unió megállapításával összhangban ismerje el, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyenértékűek az Egyesült Államokban általánosan elfogadott számviteli elvekkel; sürgeti a TGT-t, hogy ösztönözze az országokra lebontott jelentéstétel kialakítását a multinacionális csoportok esetében;

30. reméli, hogy a TGT sürgetni fogja az Egyesült Államok biztosítási felügyeletének olyan változásait, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy az EU egyenértékűnek ismerhesse el az egyesült államokbeli biztosításfelügyeleti rendszert a II. Szolvencia irányelvben foglalt feltételek szerint; azon a véleményen van, hogy a Nemzeti Biztosítási Hivatal felállítására irányuló kezdeményezés javítani fogja az EU és az USA közötti együttműködést; felhívja a TGT-t annak biztosítására, hogy az Egyesült Államok hatóságai előrelépjenek a szövetségi szintű biztosításfelügyelet terén azáltal, hogy szükség esetén elválasztják az adózási és egyéb kérdéseket a tisztán felügyeleti vonatkozástól;

31. üdvözli az átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum (GFTEI) bővítését és ígéretes lépésnek tekinti, hogy a fórumon részt vevő 87 ország mindegyike elfogadta az OECD adózási információk megosztásával kapcsolatos standardját; sürgeti a TGT-t annak biztosítására, hogy az EU és az Egyesült Államok mutassa meg közös világszintű vezető szerepét azáltal, hogy biztosítják a szükséges ösztönzők, többek között a szankciók 2010 márciusig történő hatálybalépését, továbbá valamennyi részt vevő féllel együtt egy szakértői értékelési program gyors végrehajtására az előrelépés értékelése céljából, de úgy véli, hogy ezt a keretet meg kell erősíteni az adókijátszások és adókikerülések leküzdésére; hangsúlyozza, hogy az automatikus információnak kell az alapvető normát képeznie valamennyi, határokon átívelő adózási ügyben;

32. úgy véli, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalását önszabályozó üzleti modellként is fel lehet fogni; véleménye szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalását jellemző legjobb gyakorlatok kicserélése az USA és az EU között jelentős hatással jár majd a vállalatok társadalmi felelősséggel kapcsolatos hozzáállására és pozitív elköteleződésére a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt; úgy ítéli meg, hogy a szabályozói együttműködésnek figyelembe kell vennie az EU szabályozási keretének megerősítését a „tőkekövetelményekre vonatkozó irányelv”, és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikái tekintetében;

A TGT és a szellemi tulajdon

33. sürgeti, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács soron következő ülésén mozdítsák elő a stratégiai transzatlanti együttműködést a szellemi tulajdonjog védelme tekintetében, teljes mértékben tiszteletben tartva a polgárok alapvető és polgári jogait; hangsúlyozza, hogy a technológiák terjedésének nem szabad a szellemitulajdonjog-védelem rendszerének torzulásait eredményeznie, amely szavatolja az innovációs folyamatban rejlő pénzügyi és üzleti kockázatok vállalásának képességét;

34. emlékezteti a TGT-t, hogy a transzatlanti térség egyik alappillére az információs társadalom, amely a tudáshoz való hozzáférésen és a digitális tartalmak védelmének és megosztásának új modelljén alapszik, figyelemmel az arányosságra;

A TGT és a fogyasztóvédelem

35. sürgeti a TGT-t, hogy szorgalmazzon közös fellépéseket annak biztosítására, hogy harmadik országok – és különösen Kína – javítsa a gyártási követelményeket, hogy azok megfeleljenek az EU/USA biztonsági előírásainak, különös tekintettel a játékokra, valamint hogy biztosítsa a termékek – különösen a játékok – biztonságára vonatkozó törvények szigorú betarttatását és a fokozottabb nemzeti ellenőrzéseket mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban;

36. felhívja a Bizottságot, hogy a TGT keretében dolgozzon ki erősebb és hatékonyabb együttműködési rendszereket a határokon átívelő jogérvényesítés érdekében, azzal a céllal, hogy a fogyasztók számára súlyos kockázatot jelentő fogyasztási cikkeket figyelő uniós RAPEX riasztórendszert összekössék az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottságának riasztórendszerével, továbbá hogy a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat tevékenységét integrálják az amerikai hatóságok tevékenységével;

37. javasolja a TEC-nek, hogy hagyja jóvá egy kötelező együttműködési eszköz elfogadását, amely keretbe foglalná és megkönnyítené a termékek biztonságára vonatkozó információk megosztását és a közös együttműködési programok kidolgozását;

38. sürgeti a Bizottságot, hogy tekintettel a TGT soron következő ülésére, illetve az EU–USA csúcstalálkozóra, gyorsítsa fel a jogszabályok végrehajtásáról szóló, régóta esedékes kétoldalú megállapodással kapcsolatos munkát, kiterjesztve az Egyesült Államokra is annak végrehajtási tevékenységeit az uniós fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet és a biztonságos világhálóról szóló törvény (US Safe Web Act) keretében;

39. sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a hasonló funkciót betöltő amerikai szervekkel, hogy lehetővé tegye a TGT számára, hogy megvizsgálja egyrészt a fogyasztóvédelem javításának módjait, megfelelő figyelmet fordítva a fogyasztók digitális jogaira, másrészt a hibás termékekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos együttműködés lehetőségeit;

Kétoldalú kereskedelem – fogyasztói kérdések, piacfelügyelet és kereskedelembiztonság

40. felhívja a TGT-t, hogy mozdítsa elő az EU és az Egyesült Államok vámhatóságai, valamint piacfelügyeleti hatóságai közötti együttműködés erősítését annak megakadályozása érdekében, hogy a veszélyes termékek, különösen a veszélyes játékok, eljuthassanak a vásárolókhoz;

41. sürgeti a TGT-t, hogy adjon hangot az uniós aggodalmaknak az Egyesült Államok Kongresszusa által elfogadott, az Egyesült Államokba irányuló tengeri teherkonténerek 100%-os átvilágításával kapcsolatos egyoldalú amerikai jogi intézkedéssel kapcsolatban; úgy véli, hogy a TGT képes lenne szemináriumokat szervezni a konténerek 100%-os átvilágításának kérdéséről Brüsszelben és Washingtonban az EU és az Egyesült Államok jogalkotói közötti jobb megértés előmozdítása és e probléma korai és kölcsönösen elfogadható megoldásának elősegítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő TGT megbeszélésre értékelje ezen intézkedés vállalkozásokat és az EU gazdaságát érintő lehetséges költségeit, valamint a vámügyi eljárásokra vonatkozó lehetséges hatásait;

42. továbbra is határozottan sürgeti az amerikai törvényhozást és a TGT keretében a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a konténerek 100%-ának kötelező átvilágítását és dolgozzon ki kockázatkezelésen alapuló együttműködést az Egyesült Államokkal, beleértve az uniós és egyesült államokbeli kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését a Vámigazgatások Világszervezetének szabványokra vonatkozó keretének (SAFE Framework of Standards) megfelelően;

Kölcsönös elismerés és szabványosítás

43. felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel a TGT soron következő ülésére, szorgalmazza a harmadik fél által elvégzendő tesztelésre kötelezett termékeket, különösen az IKT-termékek és elektromos berendezések megfelelőségi nyilatkozatainak kölcsönös elismerését lehetővé tévő eljárások hivatalos elfogadását, fektessen súlyt a törvényes mértékegységek kölcsönös elismerésére, különös tekintettel az uniós termékek csupán metrikus címkézésének elfogadására az Egyesült Államokban, továbbá tekintse át a szabványosítás kérdését az Egyesült Államok hatóságaival és végezzen egyeztetéseket nemzetközi szinten;

Környezetvédelmi és közegészségügyi kérdések

44. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a TGT-ben kezdődjön párbeszéd az új élelmiszerekről és az élelmiszer-termelésben használt új technológiák alkalmazásáról; aggodalmának ad hangot a klónozás állattenyésztésben történő alkalmazása miatt;

45. üdvözli, hogy az Egyesült Államok kormánya felismerte a mérgező anyagok ellenőrzéséről szóló törvény reformjának szükségességét; sürgeti az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy működjenek együtt egy olyan szabályozó rendszer felállítása érdekében az Egyesült Államokban, amely a REACH-nek megfelelő szintű védelmet eredményez;

Energia, ipar és tudomány

46. együttműködést szorgalmaz a TGT-t belül az ipari ágazatok szabályozási környezetét érintő valamennyi kérdésről az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) megközelítését (Gondolkozz előbb kicsiben!) követve a transzatlanti hatású jogszabályok mérlegelésekor;

47. ösztönzi a TGT-t, hogy dolgozzon ki egy közös energiastratégia irányába mutató együttműködést, amely támogatja a diverzifikációt és előmozdítja az ökológiai szempontból hatékonyabb gazdaságot az ellátás biztonságának fokozása érdekében, továbbá ösztönzi a TGT-t, hogy nyújtson segítséget az bioüzemanyagokra vonatkozó egységes fenntarthatósági kritériumok meghatározásában;

48. sürgeti a TGT-t, hogy serkentse a kutatási együttműködést a kibővített EU–USA tudományos és technológiai megállapodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében;

Nemzetközi kereskedelem

49. úgy véli, hogy a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés közös kérdés és mind az EU, mind az Egyesült Államok érdeke; meggyőződése, hogy a TGT fontos szerepet játszhat a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban mind az EU, mind az Egyesült Államok által képviselt közös szemléletmód előmozdításában; felhívja a TGT-t, hogy törekedjen egységesebb megközelítésre mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről az új szabad kereskedelmi megállapodások tekintetében e megállapodások összehangolása érdekében;

50. sürgeti a TGT-t, hogy tűzze napirendre a jogi keretet és a technikai szabványokat a nem egyértelmű jogi feltételek tisztázása érdekében és ezzel összefüggésben vizsgálja meg a szerződések, kötelezettségek és jogbiztonság kérdéseit az Egyesült Államokban;

Igazságügyi és rendőrségi együttműködés, vízumpolitika

51. várakozással tekint a 2009. október 28-án Washington DC-ben sorra kerülő EU–USA miniszteri találkozóra, amelyen közös nyilatkozatot fogadnak el a rendőrségi és igazságügyi együttműködésről, különösen a számítógépes biztonságra vonatkozóan;

52. emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus elleni küzdelem folytatása, és hogy szilárd meggyőződése, hogy szükség van a biztonsági intézkedések és a polgári és alapvető szabadságjogok védelme közötti helyes egyensúly megteremtésére, a magánélet és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; megerősíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük nem lehet hatékony küzdelmet folytatni a terrorizmus ellen;

53. véleménye szerint az EU és az Egyesült Államok közötti, az igazságügy, a szabadság és a biztonság kérdéseire kiterjedő szoros együttműködéshez szilárd jogi és politikai keretre van szükség, továbbá a parlamenti és demokratikus szempontokat érvényesítő erősebb partnerség szükséges az olyan közös kihívások hatékony kezeléséhez, mint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni, az alapvető jogokkal és a jogállamisággal összhangban folytatott küzdelem, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés, a migráció kezelése és a menedékkérelemhez való jog védelme, valamint valamennyi jó szándékú polgár vízum nélküli mozgása a két régió között;

54. ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára biztonsági okból történő átadása során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és adatvédelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak;

55. megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak az ilyen adatok átadására vonatkozó ideiglenes megállapodásról, amely egy automatikus megszűnési záradék révén egy 12 hónapot nem meghaladó, átmeneti időszakra vonatkozna, és az új – a Lisszaboni Szerződés által megszabott eljárás sérelme nélkül megtárgyalt – megállapodásba teljes mértékben be kell vonni az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, továbbá meg kell felelnie a 2009. szeptember 17-i állásfoglalás (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak;

****

56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának, a Transzatlanti Jogalkotók Párbeszéde társelnökeinek, a Transzatlanti Gazdasági Tanács társelnökeinek és titkárságának.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat