Eljárás : 2009/2718(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0120/2009

Előterjesztett szövegek :

B7-0120/2009

Viták :

PV 20/10/2009 - 13
CRE 20/10/2009 - 13

Szavazatok :

PV 22/10/2009 - 8.7

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2009)0056

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 143kWORD 100k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0118/2009
19.10.2009
PE428.728v01-00
 
B7-0120/2009

a B7-0213/2009. számú, szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján


az EU külkapcsolataiban történő demokráciaépítésről


Véronique De Keyser, Richard Howitt, Thijs Berman az S&D képviselőcsoportja nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU külkapcsolataiban történő demokráciaépítésről  
B7‑0120/2009

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és különösen annak 21. cikkére, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 

–    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3., 6., 11. és 19. cikkére és az EK-Szerződés 177., 300. és 310. cikkére,

 

–    tekintettel az EU és harmadik országok között létrejött valamennyi megállapodásra, valamint az ilyen megállapodásokban szereplő emberi jogi és demokráciával kapcsolatos záradékokra,

 

–    tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett alapjogi chartájára,

 

–    tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Az ENSZ millenniumi nyilatkozata” című, 2000. szeptember 8-i A/RES/55/2. sz. határozatára,

 

–    tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A demokrácia előmozdítása és megszilárdítása” című, 2000. december 4-i A/RES/55/96. sz. határozatára,

 

–    tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A 2005. évi világtalálkozó eredménye” című, 2005. szeptember 15-i A/RES/60/1. sz. határozatára,

 

–    tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A 2005. évi világtalálkozó eredménye” című, 2005. szeptember 15-i A/RES/60/1. sz. határozatára,

 

–    tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A regionális, szubregionális és más szervezeteknek és egyezményeknek a demokrácia előmozdításában és megszilárdításában játszott szerepe” című, 2005. március 23-i A/RES/59/201. sz. határozatára,

 

–    tekintettel az EU választási segítségnyújtó és megfigyelő tevékenységéről szóló bizottsági közleményre (COM(2001)191),

 

–    tekintettel az EU választási segítségnyújtó és megfigyelő tevékenységéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2001. március 15-i állásfoglalására,

 

–    tekintettel az Európai Uniónak az emberi jogok és a demokratizálódás harmadik országokban történő előmozdításában játszott szerepéről szóló bizottsági közleményre (COM(2001)252),

 

–    tekintettel az Európai Uniónak a harmadik országokban az emberi jogok és a demokratizálódás támogatása terén betöltött szerepéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2002. április 25-i állásfoglalására,

 

–    tekintettel a 2003. december 12-i európai biztonsági stratégiára,

 

–    tekintettel „Az irányítás és fejlesztés” című bizottsági közleményre (COM(2003)615),

 

–    tekintettel az említett bizottsági közleményre vonatkozó jelentésére (A5-0219/2004),

 

–    tekintettel a fejlesztési politikával kapcsolatos 2005. évi európai konszenzusra,

 

–    tekintettel a támogatások hatékonyságáról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozatra és a 2008. évi accrai cselekvési programra,

 

–    tekintettel a Bizottságnak „A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban — Összehangolt megközelítés az Európai Unióban” című közleményére (COM (2006) 421),

 

–    tekintettel a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítására szolgáló finanszírozási eszköz (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – EIDHR) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

 

–    tekintettel a parlamentáris demokrácia előmozdításával foglalkozó hivatal felállításáról szóló 2007. június 18-i elnökségi határozatra,

 

–    tekintettel az „EU választási megfigyelői missziói: célok, gyakorlatok és jövőbeni kihívások” című, 2008. májusi állásfoglalására,

 

–    tekintettel a Tanácsnak a „A demokratikus kormányzás támogatása – Megerősített uniós keret felé” című, 2009. májusi következtetéseire,

 

–    tekintettel a Bizottsághoz intézett, a külkapcsolatokban a demokrácia építéséről szóló, 2009. szeptember 30-i kérdésre (O-00xx/2009 - B7‑0xxx/2009),

 

–    tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

 

A.  mivel a demokrácia és az emberi jogok az Európai Unió és a tagállamok alapvető értékei, és a kezdetektől fogva az európai integrációs folyamat elválaszthatatlan részét képezik,

 

B.   mivel az Európai Unió alapszerződései hangsúlyozzák a demokrácia és az emberi jogok iránti szilárd elkötelezettséget, és a demokrácia biztosítékaiul szolgáló intézmények stabil működését, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét előíró koppenhágai politikai kritériumok a bővítési folyamat alappillérei voltak,

 

C.  mivel az EU demokráciaépítésre és -támogatásra vonatkozó terve mindezidáig nem jelent meg egyetlen konkrét dokumentumban sem,

 

D.  mivel a demokrácia átfogó értelmezése elősegítette a politikai, szociális és gazdasági jogok EU-n belüli sikeres integrációját, és kulcsszerepet játszott a stabilitás és a gyarapodás világtörténelemben egyedülálló megvalósításában,

 

E.   mivel az Európai Unióról szóló Szerződés 11. cikke értelmében a közös kül- és biztonságpolitika egyik kiemelt célja „a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása”,

 

F.   mivel a demokratikus rendszerek formailag ugyan eltérőek lehetnek, amint ez az EU-n belül is látható, a demokrácia azonban egyetemes érték, és a lényegét épező elveket és elemeket számos nemzetközi nyilatkozatban és egyezményben rögzítették; mivel ezen elemek az ENSZ Közgyűlésének két, 2000-ből és 2005-ből származó határozatában (A/RES/55/96 és A/RES/59/201) meghatározottak szerint magukban foglalják a következőket:

 

•     az emberi jogok és alapvető szabadságok, úgymint az egyesülési szabadság és a békés célú gyülekezés szabadsága, szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága,

•     a közügyekben való részvétel joga, amely megvalósulhat közvetlenül, vagy szabadon megválasztott képviselőkön keresztül, és a polgárok akaratának szabad kinyilvánítását szavatoló, egyetemes és egyenlő szavazati jog alapján, titkos szavazás mellett, szabott időközönként megtartott szabad választásokon való szavazási és indulási jog,

•     a politikai pártok és szervezetek plurális rendszere,

•     a jogállamiság tiszteletben tartása,

•     a hatalmi ágak elkülönülése és az igazságszolgáltatás függetlensége,

•     átláthatóság és elszámoltathatóság a közigazgatásban,

•     szabad, független és plurális média,

 

G.  mivel – amint azt a Millenniumi Nyilatkozat is megállapítja – az emberek akaratán alapuló demokratikus és részvételre épülő kormányzás tudja a legjobban biztosítani a férfiak és nők ahhoz való jogát, hogy méltóságban éljék életüket és neveljék gyermekeiket, éhezés és az erőszaktól, az elnyomástól vagy az igazságtalanságtól való félelem nélkül,

 

H.  mivel a valódi demokráciának előfeltétele, hogy a férfiak és nők egyenlő feltételek mellett vehessenek részt a politikai életben és a döntéshozatalban,

 

I.    mivel a demokrácia, a fejlődés és valamennyi emberi jog tisztelete, ideértve a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, összefüggnek egymással és kölcsönösen erősítik egymást,

 

J.    mivel a demokrácia egyúttal szorosan kapcsolódik a biztonsághoz is, amint azt az európai biztonsági stratégia is elismeri, amely kijelenti, hogy „a felelősségteljes kormányzás terjesztése, a társadalmi és politikai reform támogatása, a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelem, a jogállamiság megteremtése és az emberi jogok védelme a nemzetközi rend megerősítésének leghatékonyabb eszköze”,

 

K.  mivel az Európai Unió a politikai párbeszédtől és a diplomáciai kezdeményezésektől kezdve egészen a pénzügyi és műszaki együttműködés konkrét eszközeiig az intézkedések és eszközök olyan széles skálájával rendelkezik, amellyel világszerte támogathatja a demokráciát,

 

L.   mivel kapacitásépítéssel az Európai Unió valamennyi olyan külső pénzügyi eszköze, mint a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) és a Stabilitási Eszköz (IfS), jelentősen hozzájárulhat a demokratikus kormányzáshoz, valamint az intézményi támogatáshoz és segítségnyújtáshoz,

 

M.  mivel a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) – globális hatóköre révén és köszönhetően annak, hogy a fogadó ország beleegyezése nélkül képes közvetlen támogatást nyújtani a civil társadalmi szervezeteknek – az emberi jogok és a demokrácia területén a pénzügyi segítségnyújtás kulcsfontosságú eszköze; mivel az EU EIDHR által finanszírozott választási megfigyelési missziói lényeges részét képezik az EU demokratikus intézmények kiépítéséhez való hozzájárulásának;

 

N.  mivel jobban át kellene látni az EU által jelenleg nyújtott demokráciatámogatást, hogy mennyire hatékony az EU világszerte alkalmazott hatalmas demokráciatámogató eszköz- és intézkedéstára a partnerállamokban, és hogy a különböző eszközök és szereplők hogyan működnek, illetve hogyan kapcsolódnak egymáshoz,

 

O.  mivel az Európai Parlament „Az irányítás és fejlesztés” című bizottsági közleményéről szóló 2004-es jelentése hangsúlyozta a „a választási és parlamenti reformok lefolytatásának fontosságát a többpárti választási rendszerek létre hozatalán felül intenzívebb és hatékonyabb politikai tevékenység biztosítása érdekében a lakosság körében”(1),

 

1.   osztja azt a véleményt, hogy hatalmas szükség van következetes, egységes keretre a demokrácia kiépítéséhez nyújtott uniós támogatás hatékonyabbá tételéhez világszerte;

 

2.   üdvözli a korábbi és jelenlegi EU-elnökségeknek az EU külpolitikai fellépéseiben a demokráciaépítés több pillérre kiterjedő kezdeményezésével kapcsolatban tett erőfeszítéseit, amelyek a vonatkozó politika finomítását és végrehajtásának megerősítését, valamint az erőfeszítések koordinálását célozzák, és kiemeli a folyamatos fellépés fontosságát ezen a területen, amely várhatóan a Tanács 2009 novemberében elfogadandó következtetéseiben is tükröződik majd;

 

3.   javasolja, hogy a Tanács következtetései tartalmazzanak a demokráciatámogatás koordinációjának javítására irányuló konkrét, gyakorlati javaslatokat az EU külügyi, emberi jogi és fejlesztési politikai intézkedései keretében, vagyis egy olyan közös platform kiépítését, amely kielégíti a demokrácia mint politikai rendszer szükségleteit, a konfliktuskezelés, a hatalommegosztás és a méltányos fejlődés biztosítása tekintetében;

 

4.   ismételten hangsúlyozza, hogy a demokratizálódás és a felelősségteljes kormányzás nem pusztán önmagukban való célok, hanem a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés, a béke és a stabilitás szempontjából is elengedhetetlenek; úgy véli, hogy a demokrácia, amint azt az EU belső integrációs folyamata is bizonyítja, nem csak a politikai és a polgári jogok megteremtését segíti elő, hanem a gazdasági, kulturális és szociális jogokét és ezen belül a szolidaritásét is;

 

5.   úgy véli, hogy a demokrácia és a demokratikus folyamatok harmadik országokban történő megteremtése az uniós állampolgárokat is érintő globális problémákkal kapcsolatos hatékony politikák kidolgozásának legjobb lehetőségét biztosítja; a demokratikus rendszerek például könnyebben fel tudják venni a harcot az országhatárokon átnyúló bűnözés, az illegális bevándorlás és kereskedelem ellen, jobban tudják óvni a környezetet, fenntartani egy nyílt globális kereskedelmi rendszert, valamint biztosítani a fenntartható és versenyképes energiaellátást;

 

6.   azt javasolja az Európai Uniónak, hogy a demokrácia előmozdítására irányuló összehangolt globális fellépés megerősítése érdekében nyilvánosan támogassa a demokráciának az ENSZ Közgyűlése által 2005-ben elfogadott definícióját, mint a demokratizálásra irányuló saját tevékenységeinek hivatkozási pontját;

 

7.   hangsúlyozza, hogy a demokrácia nem exportálható és nem erőltethető kívülről; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is elkötelezett azon elv mellett, hogy a partnerországoké legyen az elsődleges felelősség a fejlesztési stratégiák és programok során; ezeket a folyamatokat azonban az egyes országok sajátos helyzetéhez igazított különböző uniós eszközök támogathatják;

 

8.   javasolja, hogy a Tanács és a Bizottság a partnerországok egy csoportjában kezdje meg a demokráciára irányuló uniós támogatás átfogó és részletes elemzését, ami lehetővé teszi gyakorlati ajánlások előterjesztését;

 

9.   javasolja, hogy a Tanács és a Bizottság a demokrácia támogatására irányuló tevékenysége során hajtsa végre a párizsi nyilatkozat és a támogatás hatékonyságáról szóló accrai cselekvési program rendelkezéseit; javasolja továbbá, hogy a demokrácia támogatására irányuló uniós tevékenységek hatásának és láthatóságának növelése érdekében az Unió vezesse be a demokráciák közös uniós értékelését, a közös uniós tervezést és a terhek megosztását;

 

10. hangsúlyozza az uniós megállapodásokban már szereplő emberi jogi záradékok jelentőségét; ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy az ilyen záradékokat először következetesen kellene alkalmazni a meglévő megállapodásokban, a további feltételeket tartalmazó új megállapodások létrehozása helyett;

 

11. javasolja, hogy a Bizottság rendszeresen illesszen be egy, a demokrácia helyzetéről szóló fejezetet az országstratégiai dokumentumokba, a vonatkozó uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak beépítésével, és szükség esetén helyezze előtérbe a demokrácia támogatását a partnerországokkal való együttműködési programok során;

 

12. kiemeli, hogy a különböző külső pénzügyi eszközök keretében végzett tevékenységeket jobban össze kell hangolni a földrajzi és a tematikus eszközök közötti átfedések teljes feltárása érdekében;

 

13. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az új demokráciaépítő kezdeményezések beindítását megelőzően folytasson széles körű, átfogó konzultációt az összes uniós és harmadik országbeli érintett féllel, ideértve az intézményi, regionális és helyi szereplőket, valamint a civil társadalom független csoportjait is;

 

14. bátorítja a Bizottságot, hogy a különböző szintű demokratikus intézményeket, különösen a parlamenteket és a regionális és helyi szereplőket az eddigieknél rendszeresebben vonja be az országspecifikus eszközök, például az EU és az érintett ország között létrejött megállapodások és az országstratégiai dokumentumok előkészítésébe és végrehajtásába;

 

15. hangsúlyozza, hogy a demokrácia Unió általi támogatásának átfogónak kell lennie, és az ENSZ Közgyűlésének 2005-ös határozatában tárgyalt valamennyi kérdésre ki kell terjednie, valamint hogy ezt a kérdéskört hosszú távú megközelítéssel kell kezelni; úgy véli, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) e tekintetben a pénzügyi segítségnyújtás kulcsfontosságú eszköze, és felszólít a vonatkozó támogatás fenntartására és megerősítésére;

 

16. üdvözli az EU választási megfigyelő misszióinak pozitív hozzájárulását a demokratikus folyamatok megerősítéséhez, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a helyes kormányzás és a jogállamiság fokozott tiszteletben tartásához és különösen a választási folyamatok megerősítéséhez világszerte; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a technikai és a politikai nyomon követés közötti konvergencia kiemelt figyelembe vételével létre kell hozni egy olyan következetes választások utáni politikát, amelyben a fejlesztési támogatás összeegyeztethető a demokratikus elvekkel és a demokratikus kormányzás értékeivel;

 

17. hangsúlyozza, hogy az EU demokráciaépítésre irányuló erőfeszítéseinek az eddigieknél rendszeresebb jelleggel kellene kiemelten foglalkozniuk a választott képviselők, a politikai pártok és a független média szerepével, valamint a nőknek a politikai és közéletben való részvételének erősítésével;

 

18. javasolja külön támogatási stratégia bevezetését a demokratikus úton újonnan megválasztott parlamentek számára a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás tartós megszilárdítása érdekében, valamint a különböző nemzetiségű parlamenti képviselők közötti, tapasztalatcserén alapuló eszköz kifejlesztését azzal kapcsolatban, hogyan lehet hatékonyan és eredményesen képviselni a választók érdekeit, hatékonyan és eredményesen felügyelni a végrehajtó hatalmat, valamint milyen módon lehet fenntartani a kormányzati rendszer valamennyi része közötti információáramlást;

 

19. megerősíti azt a szándékát, hogy a választási megfigyelésben való részvételének fokozása, az EU választási megfigyelő misszióinak nyomon követése és a parlamenti kapacitás növelése révén hozzájáruljon a demokratikus folyamatok megerősítéséhez a parlamentáris demokrácia előmozdításával foglalkozó hivatalán (OPPD) keresztül, amely tanácsadás, képzés, gyakornoki lehetőségek, a bevált gyakorlatok cseréje és a hálózatépítés révén hozzájárulhat az új és feltörekvő demokráciák parlamentjeinek intézményi és adminisztratív kapacitásbővítéséhez; továbbá hangsúlyozza a parlamenti közgyűlések, például az AKCS–EU Közgyűlés, az EUROLAT, az EUROMED és az EURONEST bevonásának fontosságát;

 

20. ösztönzi a bizottsági küldöttségeket az OPPD-vel való együttműködésre parlamenti támogatási programok mérlegelése vagy kezdeményezése során;

 

21. javasolja, hogy a Tanács novemberi következtetéseibe kerüljön bele egy cselekvési terv, valamint hogy 2010 végére készüljön jelentés az előrehaladásról;

 

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1)

A5-0219/2004

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat