ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2010. március 13. és 25. között Dohában (Katar) megrendezendő 15. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről

3.2.2010

a B7‑0003/2010 és B7‑0004/2010 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Kriton Arsenis, Chris Davies, Julie Girling, Kartika Tamara Liotard, Sirpa Pietikäinen, Bart Staes a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

B7‑0069/2010

Az Európai Parlament állásfoglalása a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2010. március 13. és 25. között Dohában (Katar) megrendezendő 15. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának közelgő, 2010. március 13. és 25. között Dohában (Katar) megrendezendő 15. ülésére (COP 15),

–   tekintettel a CITES részes felei 2010. március 13. és 25. közötti dohai konferenciájára készített uniós stratégiai célkitűzésekről szóló, a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett 2009. december 2-i kérdésekre (O-0145/2009 – B7‑0003/2010, O-0146/2009 – B7‑0004/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a CITES a ma létező legszélesebb körű, 175 részes felet – köztük a 27 tagállamot – magában foglaló globális megállapodás a vadvilág megőrzéséről, amely a vadon élő állat- és növényvilágnak a nemzetközi kereskedelemből eredő túlzott kizsákmányolását hivatott megelőzni,

B.  mivel a Föld biológiai sokféleségének csökkenését elsősorban a természeti erőforrások emberi felhasználása, az élőhelyek pusztítása, az éghajlatváltozás, a vadon élő fajok túlzott mértékű kizsákmányolása, valamint a vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelme okozza,

C. mivel tudományos jelentések támasztják alá, hogy az éghajlatváltozás fokozza a biológiai sokféleség csökkenését és a veszélyeztetett fajok helyzetének romlását,

D. mivel a CITES-nek a tudományos eredményekre támaszkodva kell döntéseket hoznia, és mivel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és az állatok és növények kereskedelmének nyilvántartását elemző hálózat (TRAFFIC) munkája jelentős szerepet játszik abban, hogy a CITES függelékeinek módosítására irányuló javaslatokról részletes értékelés álljon a CITES részes felei rendelkezésére,

E.  mivel a fogyasztó országokban a közvélemény tudatossága mindig is fontos volt az orvvadászat és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok illegális nemzetközi kereskedelmének ellenőrzése szempontjából,

F.  mivel az illegális kitermelés a CITES függelékébe felvett növényfajok kereskedelmével járhat együtt, és a fát, illetve fából készült termékeket forgalmazó üzemeltetők kötelezettségeit meghatározó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak biztosítania kell az illegális kitermelés kérdésének hatékony kezelését,

G. mivel az illegális kereskedelem komolyan hátráltatja a környezetvédelem és a fejlődés fenntarthatóságára irányuló átfogó menetrendet, aláássa a felelősségteljes kormányzást, és elősegíti a fertőző betegségek terjedését,

H. mivel a CITES hatálya alá tartozó fajok a CITES függelékeiben védettségi állapotuk szerint kerültek besorolásra, valamint azért, mert a kereskedelem rájuk hatással van vagy lehet; mivel a CITES I. függeléke a kipusztulás szélén álló fajokat tartalmazza, melyek nemzetközi kereskedelme tilos; mivel a CITES II. függeléke olyan fajokat tartalmaz, melyek kereskedelmét a túlélésüket veszélyeztető kizsákmányolás elkerülése érdekében felügyelni kell; mivel a CITES III. függelékében olyan, legalább egy országban védettnek nyilvánított fajok szerepelnek, amelyek kereskedelmének felügyeletére az adott ország segítséget kér a CITES többi részes felétől,

I.   mivel a Monacói Hercegség javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a kékúszójú tonhal nemzetközi kereskedelmének ideiglenes felfüggesztése érdekében a faj kerüljön bele a CITES I. függelékébe,

J.   mivel az atlanti tonhalfélék védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (ICCAT) tudományos bizottsága 2009. október 21–23-i ülésének becslése szerint a kékúszójú tonhal jelenlegi szaporodóképes állománya kevesebb, mint a halászat megkezdése előtti állomány 15%-a, és így megerősítést nyert, hogy e faj teljesíti a CITES I. függelékébe történő felvétel ezen feltételét,

K. mivel a heringcápa és a tüskéscápa a túlhalászással szemben rendkívül sérülékeny fajok, és állományaik biológiai jellemzőik (a lassú növekedés, a késői ivarérettség, az alacsony szaporodási képesség, a hosszú élettartam és a hosszú generációs ciklus) miatt nagyon lassan állnak helyre;

L.  mivel ezen fajokat a CITES II. függelékébe kell sorolni annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli nemzetközi kereskedelmük fenntartható módon irányított, megfelelően nyilvántartott halászatból származzon, amely nem veszélyezteti a halászott vadon élő populációk állapotát,

M. mivel a CITES konferencia 9.24. sz. határozata kimondja, hogy a CITES I. függelékébe – többek között – azok a fajok kerülhetnek be, amelyekre „a kereskedelem hatással van vagy hatással lehet”, és amelyek „vadon élő populációjának mérete észrevehetően csökkent, amire az élőhely méretének csökkenése vagy az élőhely minőségének romlása enged következtetni”,

N. mivel a jegesmedvéket súlyosan veszélyezteti az élőhelyük éghajlatváltozásból fakadó csökkenése, aminek következtében populációik mérete előfordulási helyük nagy részén csökken, és mivel a jegesmedve testrészeinek az 1990-es évek óta fokozódó kereskedelme további negatív hatással van rájuk,

O. mivel a CITES részes felei 14. ülésük során (COP 14) megállapodtak abban, hogy legalább kilenc évig ne készüljön javaslat az elefántcsont kereskedelmére vonatkozóan,

P.  mivel a részes felek konferenciája 14. ülésének megbeszélései során eredetileg húszéves várakozási időt írtak elő, és mivel azóta jelentős mennyiségű elefántcsontot foglaltak le, és az orvvadászat egyre növekvő elterjedéséről érkeznek jelentések,

Q. mivel az ázsiai nagymacskaállományt továbbra is fenyegeti az orvvadászat, az élőhelyek tönkretétele és a zsákmányállatok hiánya, és mivel az ismételt felszólítások ellenére számos területen elkeserítően kevés előrelépés történt a tigrisek és egyéb nagymacskák számbeli csökkenésének megakadályozására tett határozott fellépések tekintetében,

R.  mivel a részes felek konferenciájának 14. ülésén elfogadott 14.69. sz. határozat felszólítja az intenzív tenyésztési tevékenységet folytató részes feleket annak biztosítására, hogy az ázsiai nagymacskák fogságban történő tenyésztése csak azok megőrzése céljával történhessen, és kimondja, hogy a tigriseket nem szabad azok részeinek és származékainak kereskedelme céljából tenyészteni,

S.  mivel a közelmúltbeli katmandui ajánlások kiemelték, hogy a vadvilágot érintő bűntények elleni harcba jobban be kell vonni az olyan nemzetközi bűnüldözési szerveket, mint az Interpol, a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) és a CITES, és felszólított e szervek környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozó egységeinek e célból történő megerősítésére,

T.  mivel a COP 14 (2007-ben Hágában) elfogadta a 14.35. és 14.36. számú CITES-határozatokat, és mivel az internet anonimitása és globális elérhetősége drasztikusan csökkentheti a CITES részes feleinek lehetőségeit arra, hogy felvegyék a harcot a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmével szemben; mivel a CITES függelékébe felvett fajok példányaival való elektronikus kereskedelem gyors növekedése számos faj fennmaradását komolyan veszélyezteti; mivel az internet globális jellege megnehezíti a CITES részes felei számára, hogy joghatóságukon belül érvényre juttassák a nemzeti és a nemzetközi jogot; továbbá mivel a vadon élő állatokkal és növényekkel, valamint az ezekből készült termékekkel való elektronikus kereskedelmet potenciális nemzetközi kereskedelemnek kell tekinteni,

1.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkadokumentumokról és a besorolási javaslatokról szóló határozataik során az elővigyázatossági elvet alapelvként alkalmazzák, valamint vegyék figyelembe a „felhasználó fizet” elvet, az ökoszisztémát szem előtt tartó megközelítést és a hagyományos megőrzési elveket is;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a CITES és más, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyezmények közötti megerősített koordinációra irányuló döntések ne legyenek ellentétesek a CITES mint a megőrzésről szóló átfogó megállapodás természetével és a CITES szigorú megőrzési intézkedéseivel;

3.  határozottan ellenzi a titkos szavazás rendszerét, és csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a CITES állandó bizottsága nem tett arra irányuló javaslatokat, hogy kizárják a titkos szavazás lehetőségét a CITES döntéshozatali eljárásából;

Kékúszójú tonhal

4.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Monacói Hercegség javaslatával összhangban támogassák a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) besorolását a CITES I. függelékébe;

Cápák

5.  határozottan üdvözli két cápafajnak, a heringcápának (Lamna nasus) és a tüskéscápának (Squalus acanthias) a CITES II. függelékébe történő besorolására irányuló, a tagállamok nevében Svédország által előterjesztett javaslatot; sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat e javaslat támogatására;

6.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Amerikai Egyesült Államok javaslatával összhangban támogassák öt cápafaj, a csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini), a nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran), a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena), a barna szirticápa (Carcharhinus plumbeus) és a sötét cápa (Carcharhinus obscurus) besorolását a CITES II. függelékébe;

7.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Amerikai Egyesült Államok javaslatával összhangban támogassák a fehérúszójú cápa (Carcharhinus longimanus) besorolását a CITES II. függelékébe;

A jegesmedve

8.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Amerikai Egyesült Államok javaslatával összhangban támogassák a jegesmedve (Ursus maritimus) átsorolását a CITES II. függelékéből a CITES I. függelékébe;

Az elefánt és az elefántcsont

9.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy utasítsák el:

- Tanzánia és Zambia javaslatait az afrikai elefánt (Loxondonta africana) kereskedelmi céllal történő visszasorolására a CITES I függelékéből a CITES II. függelékébe;

- az afrikai elefántokra vonatkozó valamennyi visszasorolási javaslatot, legalábbis addig, amíg valódi felmérés nem készül a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei elefántcsontkészletek 2008. novemberi „egyszeri” eladásának hatásairól, mivel egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az Afrika-szerte terjedő illegális és szervezett kereskedelemről;

10. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a Kenya, Ghána, Libéria, Mali, Sierra Leone, Togo, Kongó és Ruanda által benyújtott javaslatot olyan megjegyzés beillesztésére az afrikai elefántokkal kapcsolatban, amely megakadályozza, hogy a 2008. novemberi egyszeri elefántcsont-eladást követő első 20 évben további javaslatok születhessenek az elefántcsont-kereskedelemre vagy az elefántok populációinak a CITES I. függelékéből a CITES II. függelékébe történő visszasorolására vonatkozóan;

11. sürgeti a CITES azon részes feleit, akik hasznot húztak az állami elefántcsont-készletek egyszeri eladásából, hogy a szankciók végrehajtásának fokozása és az orvvadászat-ellenes kezdeményezések elősegítése érdekében támogassák anyagi eszközökkel az afrikai elefántok védelmére létrehozott alapítványt;

12. szélesebb körű és mélyrehatóbb konzultációra ösztönöz az elefántok elterjedési területén fekvő államokkal az afrikai elefánt visszasorolásával és a későbbi egyszeri eladásokkal kapcsolatos fellépések terén;

13. erőteljesebb módszerek kidolgozását ösztönzi a résztvevők széles körének bevonásával az illegális elefántcsont-kereskedelem ellenőrzésére;

A tigris és az ázsiai nagymacskák

14. üdvözli az EU javaslatát, amely a CITES konferencia 12.5. sz., a tigrisek, valamint egyéb, az I. függelékben szereplő ázsiai nagymacskafajok megőrzéséről és kereskedelméről szóló határozatának megerősítésére irányul;

15. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az ázsiai nagymacskák részeivel és származékaival való illegális kereskedelem felszámolására irányuló erőfeszítéseket, különös hangsúlyt fektetve a szankciók végrehajtása és az információcsere javítására, nevezetesen az Interpol, az UNODC, a WCO és a CITES a vadvilággal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények leküzdésére irányuló képességeinek fejlesztésével és képzések biztosításával;

16. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az ázsiai nagymacskák részei és származékai iránti igény csökkentésére irányuló erőfeszítéseket saját népességük körében és a többi országban egyaránt;

Egyéb fajok

17. sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat a következő javaslatok támogatására:

-    a Corallium és a Paracorallium fajoknak a CITES II. függelékébe történő besorolásáról szóló, a tagállamok nevében Svédország által előterjesztett javaslat;

-    Argentína javaslatára az argentínai lignum vitae (Bulnesia sarmientoi) a CITES II. függelékébe történő besorolása;

-    Izrael javaslatára a díszes tüskésfarkú gyík (Uromastyx ornata) átsorolása a CITES II. függelékéből a CITES I. függelékébe;

-    Irán javaslatára a császári foltos gőte (Neurergus kaiseri) besorolása a CITES I. függelékébe;

-    Honduras javaslatára három tüskésfarkú leguánfaj, a Ctenosaura bakeri, a Ctenosaura oedirhina és a Ctenosaura melanosterna besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Honduras és Mexikó javaslatára a vörösszemű levelibékafajok (Agalychnis) besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Guatemala javaslatára a guatemalai tüskésfarkú leguán (Ctenosaura palearis) besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Brazília javaslatára a rózsafa (Aniba rosaedora) besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Madagaszkár javaslatára a Dynastes satanas besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Madagaszkár javaslatára a Beccariophoenix madagascariensis magvainak besorolása a CITES II. függelékébe;

-    Madagaszkár javaslatára a Beccariophoenix madagascariensis magvainak besorolása a CITES II. függelékébe;

18. sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyezkedjenek szembe az alábbi javaslatokkal:

-    a vörös hiúz (Lynx rufus) törlése a CITES II. függelékéből;

-    a Morelet/Belize krokodil (Crocodylus moreletti) átsorolása a CITES I. függelékéből a CITES II. függelékébe (Belize és Mexikó javaslata);

-    a nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) egyiptomi populációjának átsorolása a CITES I. függelékéből a CITES II. függelékébe (Egyiptom javaslata);

19. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy utasítsák el az Egyesült Államok és Mexikó javaslatát, amelynek célja a kutyatej (Euphorbia misera) átsorolása a CITES I. függelékéből a CITES II. függelékébe;

20. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a nemzetközi együttműködést a CITES végrehajtása terén;

21. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a Németország által tett, a részes felek konferenciája 15. ülése 32. sz. dokumentumában (a CITES függelékeibe felvett fajok példányaival való elektronikus kereskedelem) szereplő javaslatot, amelynek célja határozottabb megszövegezés beillesztése, és támogassa a felülvizsgált javaslatot;

22. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a titkárság javaslatait, amelyek célja, hogy az éghajlatváltozás kezelése mellett az Unió vegyen részt a biodiverzitással kapcsolatos, a 2010 utáni időszakra vonatkozó célkitűzések és „a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai mutatók 2010” (BIP) kidolgozásában, valamint a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) munkájában (a részes felek konferenciája 15. ülése 10.1. sz. dokumentuma);

23. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a növényvédelmi bizottság elnökének javaslatát (a részes felek konferenciája 15. ülése 10.4. sz. dokumentuma), amelynek célja további együttműködés kialakítása a biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményben (CBD) lefektetett, a növények megőrzését célzó átfogó stratégia terén;

24. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a titkárság javaslatával összhangban (a részes felek konferenciája 15. ülése 46. sz. dokumentuma) támogassák a tibeti antiloppal való illegális kereskedelem felszámolására irányuló további fellépéseket;

25. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tatárantilop (Saiga tatarica tatarica) elterjedési területére tekintettel támogassák a titkárság javaslatát (a részes felek konferenciája 15. ülése 47. sz. dokumentuma), a tatárantilopra vonatkozó cselekvési terv megfelelő végrehajtása és a vonatkozó határozatokkal való összhang biztosítása érdekében. Javasolja továbbá, hogy a CITES szerződő felei bátorítsák a tatárantilop szarvát felhasználó üzleti vállalkozásokat a vadállomány visszaállítását célzó helyi megőrzési tevékenységek támogatására;

26. határozottan sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a titkárság javaslatával (a részes felek konferenciája 15. ülése 42. sz. dokumentuma) összhangban támogassák az emberszabású majmokkal való illegális kereskedelem leküzdésére irányuló további fellépéseket;

27. határozottan sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy utasítsák el az Egyesült Államok javaslatát (a részes felek konferenciája 15. ülése 67. sz. dokumentuma), amelynek célja a CITES konferencia 9.25. sz. határozatának módosítása oly módon, hogy a fafajtákat tartalmazó CITES III. függelékébe kizárólag a listát felállító országok nemzeti populációit vennék fel;

28. határozottan sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a CITES erőfeszítéseit a Napóleon-ajakoshal (Cheilinus undulates) törvénytelen, szabálytalan és nem bejelentett hakászata tekintetében;

29. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió az illegális vadkereskedelem egyik legnagyobb piaca, illetve hogy a követelmények betartása tagállamonként eltérő, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseik összehangolását az uniós vadkereskedelmi szabályozás érvényre juttatása terén;

30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a CITES részes feleinek és a CITES titkárságának.