ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókról – működőképessé tételükről
22.2.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Sharon Bowles a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében
B7‑0000/2009
az Európai Parlament állásfoglalása a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókról – működőképessé tételükről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlamentnek a G-20-csoport 2009. április 2-i londoni csúcstalálkozójáról szóló, 2009. április 24-i állásfoglalására,
– tekintettel a G20-csoport vezetőinek a 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi csúcstalálkozót követően kiadott nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Parlament 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi G20-csúcstalálkozóról szóló, 2009. október 8-i állásfoglalására,
– tekintettel a pénzügyminiszterek és a központi banki kormányzók 2009. november 7-i, St. Andrews-i üléséről szóló közleményére,
– tekintettel az Európai Tanács 2009. december 10-11-i következtetéseire, és különösen annak (15) bekezdésére,
– tekintettel Barroso elnöknek az Európai Parlamentben tett 2009. december 15-i nyilatkozatára,
– tekintettel a svéd pénzügyminiszternek a Tanács elnökségéhez intézett, a stabilitási díj tagállamokban történő bevezetéséről szóló, 2010. január 18-i levelére,
– tekintettel a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 2008/7/EK 2008. február 12-i irányelvre,
– tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv biztosítás és pénzügyi szolgáltatások tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2007)747),
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Parlament üdvözölte a G20 szinten kezdeményezett vizsgálati munkát a 2009. szeptemberi, a pénzügyi műveletek megadóztatására vonatkozó nemzetközi keret létrehozására irányuló pittsburghi csúcstalálkozót követően;
B. mivel az Európai Parlament gyors előrelépésre szólított fel annak biztosítására, hogy a pénzügyi szektor tisztességes módon hozzájáruljon a gazdasági felépüléshez és fejlesztéshez, mivel a pénzügyi válság lényeges költségeit és következményeit a reálgazdaság, az adófizetők, a fogyasztók, a közszolgáltatások és általában a társadalom viseli jelenleg;
C. mivel az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy meg kell újítani a gazdasági és társadalmi szerződést a pénzügyi intézmények és az általuk szolgált társadalom között, és biztosítani kell, hogy a társadalom élvezze a kedvező gazdasági időszakok előnyeit, és védve legyen a kockázatoktól; mivel az Európai Tanács arra ösztönzi az IMF-et, hogy a felülvizsgálat során a lehetőségek teljes körét mérlegelje, többek közt a pénzügyi műveletekre kivetendő globális adót is. mivel ebben az összefüggésben az Európai Tanács felhívta a Tanácsot és a Bizottságot is, hogy azonosítsák azokat az alapelveket, amelyeket az új globális szabályok kialakításakor tiszteletben kell tartani.
D. mivel számos tagállam kérte eddig a pénzügyi műveletekre vonatkozó adó bevezetését;
E. mivel az olyan új szabályozási kezdeményezések, mint az adóparadicsomok elleni fellépés, az illegális joghézagok megszüntetése, a devizakereskedelemre vonatkozó követelmények, valamint a származékos ügyletek nyilvántartására szolgáló kereskedési adattárak használata egyértelműen megváltoztatta e területen a politikai fellépés összefüggését;
F. mivel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint az adóügyi biztos 2009. október 6-i ülésén felvetett kérdéseket követően, illetve a Barroso elnök által az Európai Parlamentben tett, 2009. december 15-i nyilatkozatában megerősítettek szerint, az Európai Bizottság jelenleg „innovatív finanszírozásra” vonatkozó ötleteken dolgozik a globális kihívások összefüggésében, beleértve a pénzügyi műveletek adóját, annak érdekében, hogy kellő időben javaslatokat terjesszen elő;
G. mivel az IMF törekszik a társadalom véleményének megismerésére a G-20 csoport által a 2009. szeptember 24-25-i pittsburgh-i konferencián előterjesztett kérés részeként a pénzügyi ágazatra kivetendő adókkal kapcsolatban;
H. mivel a pénzügyi műveleteken adók és illetékek különböző formái állnak fenn a tagállamokban; mivel ezen nemzeti adók és illetékek általában csak kiválasztott eszközökre terjednek ki; mivel Belgium és Franciaország jogszabályokat fogadott el nemzeti szinten a devizaügyletekre kivetendő adóról, de azt uniós szinten csak annak végrehajtása esetén fogja hatályba léptetni;
I. mivel másfajta adózási formákkal szemben a tőkeemelésre vonatkozó közvetett adók, mint például a tőkeilleték, az értékpapírok illetékbélyege, valamint a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett illeték diszkriminációhoz, kettős adóztatáshoz és eltérésekhez vezetnek, amelyek a tőke szabad mozgásának útjában állnak;
J. mivel óriási és gyors növekedés játszódott le az utóbbi évtizedben a pénzügyi műveletek terjedelmét tekintve az áruk és szolgáltatások kereskedelmének nagyságához képest, ami többek között a származékos ügyletek gyorsan növekvő piacával magyarázható;
K. mivel a G20 vezetőknek együttes felelősségük van, hogy enyhítsék a válság társadalmi hatását mind saját tagállamaikban, mind a fejlődő országokban, amelyeket súlyosan érintettek a válság közvetett hatásai; mivel a pénzügyi műveletekre vonatkozó adó hozzájárulna a válság által okozott költségek fedezéséhez;
1. az a véleménye, hogy az Európai Uniónak egyet kellene értenie a G20 ülések nemzetközi keretében elfoglalt közös állásponttal azon lehetőségek tekintetében, hogy a pénzügyi szektornak hogyan kellene tisztességes és érdemi módon hozzájárulnia minden olyan teher kifizetéséhez, amely a reálgazdaságban jelenik meg, vagy amely a bankrendszer stabilizálására irányuló állami intervenciókkal kapcsolatos; úgy véli, hogy az EU-nak a G20-ak munkájával párhuzamosan és azzal koherens módon saját stratégiát kellene kidolgoznia a lehetséges intézkedési lehetőségekre;
2. úgy véli, hogy objektív elemzésen alapuló koherens uniós álláspont elérése érdekében a Bizottságnak a következő G20 csúcstalálkozó előtt kellő időben hatástanulmányt kellene kidolgoznia a globális pénzügyi műveletekre vonatkozó adóról és fel kellene tárnia annak előnyeit és hátrányait;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy értékelésében az alábbi aspektusokat fontolja meg figyelmesen:
a) a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókkal kapcsolatos múltbéli tapasztalatok, különösen az adóelkerülési magatartás és a tőke vagy szolgáltatás nyújtás elvándorlása más helyszínekre, főként az ilyen adók egyes befektetőkre és KKV-kra gyakorolt hatása;
b) a pénzügyi műveletekre vonatkozó adók csak az Európai Unióban történő bevezetésének előnyei és hátrányai a globális szintű bevezetéshez, valamint a jelenlegi helyzethez képest;
c) a lényeges bevétel előteremtésére vonatkozó potenciál az egyéb forrásból származó adóbevételekhez, a költségek behajtásához és a bevételek országok közötti megoszlásához képest;
d) a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókból származó potenciális bevétel globális vagy európai szinten történő értékelésekor figyelembe kell venni a különböző tervezési lehetőségeket, a minden potenciálisan érintett piacon felmerülő, műveleti költségekben bekövetkező emelkedés számszerűsítése mellett (szervezett átváltásos műveletek, készpénzes műveletek), valamint az üzleti vállalkozások közötti (B2B), valamint az üzleti vállalkozások és a fogyasztók közötti (B2C) műveleteket;
e) az értékelésnek figyelembe kell vennie a különböző lehetőségek azon potenciálját, hogy mind az árszinteket, mind a stabilitást érintse rövid és hosszú távon, valamint a pénzügyi műveleteket és a likviditást is;
f) hogyan kell egy pénzügyi műveletekre vonatkozó adót megtervezni a tőkeemelésre kivetett közvetett adókkal általában együtt járó negatív mellékhatások enyhítése érdekében;
g) milyen mértékben járulna hozzá a pénzügyi műveletekre vonatkozó adó a pénzügyi piacok stabilizációjához a túlzott rövid távú kereskedelemre és spekulációra, valamint az átláthatóságra kiváltott hatások terén;
h) egy pénzügyi műveletekre vonatkozó adó megelőzhet-e egy jövőbeli pénzügyi válságot azáltal, hogy bizonyos fajta nem kívánatos műveletekre irányul; e műveleteket az Európai Bizottságnak kell meghatároznia;
4. hangsúlyozza, hogy minden megoldásnak kötelezően el kell kerülnie az uniós versenyképesség csökkentését vagy a fenntartható befektetések, az innováció és növekedés akadályozását, ami a reálgazdaság és a társadalom javára válik;
5. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe kell venni a banki szektor azon szükségletét, hogy egészséges tőkét építsen fel, a bankrendszer azon képességének biztosításával, hogy reálgazdasági befektetéseket finanszírozzon; valamint, hogy a túlzott kockázatot megelőzzék;
6. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mérje fel, hogy a különböző pénzügyi műveletekre vonatkozó adók lehetőségei hogyan járulnak hozzá potenciálisan az uniós költségvetéshez;
7. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mérje fel, hogy milyen mértékben lehetne a vizsgálandó lehetőségeket innovatív pénzügyi mechanizmusként felhasználni ahhoz, hogy a fejlődő országoknak, valamint a pénzügyi fejlesztési együttműködés számára támogatást nyújtsanak az éghajlatváltozáshoz való igazodáshoz és annak enyhítéséhez;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.