ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Tanács tavaszi ülésének előkészítésével kapcsolatban az „Európa 2020” stratégiáról
3.3.2010
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Corien Wortmann-Kool, Peter Liese, Richard Seeber, Pilar del Castillo Vera, Andreas Schwab, Jean-Paul Gauzès, Csaba Őry, Mathieu Grosch, Lambert van Nistelrooij, Albert Deß, Othmar Karas, Marian-Jean Marinescu a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0151/2010
B7‑0153/2010
Az Európai parlament állásfoglalása az Európai Tanács tavaszi ülésének előkészítésével kapcsolatban az „Európa 2020” stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i informális ülésére,
– tekintettel az Európai Tanács 2000., 2001., 2005., 2006., 2007. márciusi és 2009. decemberi üléseit követő elnökségi következtetésekre,
– tekintettel a Bizottság által az „Európa 2020” stratégiáról indított nyilvános meghallgatásra, és annak kimenetelére (SEC(2010)116),
– tekintettel a lisszaboni stratégia bizottsági értékelésére (SEC(2010)114),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkére,
– tekintettel a Bizottságnak a mezőgazdaságról és a 2020-ig szóló jövőbeli uniós stratégiáról feltett 2010. február 23-i kérdésre (O-0023/2010 – B7 0000/2010),
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikke (5) bekezdésére és 110. cikke (2) bekezdésére,
A. mivel minden hosszú távú stratégiát konkrét fellépéseknek kell kísérniük megválaszolandó az európai polgárok aggodalmait és félelmeit, és mivel az „Európa 2020” stratégiának fő célkitűzésünket, azaz a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást kell szolgálnia,
B. mivel a lisszaboni stratégia a gyenge kormányzati struktúra és a tagállamok elszámoltathatóságának a hiánya miatt csak részben volt sikeres,
C. mivel üdvözlendők a Bizottság erőfeszítései egy fenntartható szociális piacgazdaság – amely egy befogadó, intelligensebb és fenntartható gazdaság – elérésére,
D. mivel sajnálatos, hogy a Bizottság stratégiáját nem a kis- és középvállalkozások előmozdítására és támogatására összpontosította; mivel a legtöbb munkahelyet ebben az ágazatban teremtették és gyakorlati intézkedések szükségesek ezekben az iparágakban a bürokrácia csökkentése és az újító ötletek előmozdítása és végrehajtása érdekében; mivel a finanszírozásnak nem kizárólag a „zöld” munkahelyek teremtésére kell összpontosulnia,
E. mivel az olyan jelentős innovációk, mint többek között az e-mobilitás és a napenergia-technológia nem lesznek előállíthatók Európában, ha nem hozunk létre a nyersanyagellátás biztosítására szolgáló keretet,
F. mivel a Bizottság konzultációs dokumentuma a 2020-ig szóló jövőbeli uniós stratégiáról semmilyen formában sem említi a mezőgazdaságot és az agrár-élelmiszer-ipari ágazatot, és mivel ezt a hiányt azonnal pótolni kell, tekintve, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazat együttesen jelentős részét teszi ki az EU gazdaságának, 19,2 millió munkahelyet biztosítva (az összes munkahely 9%-át) és a GDP 4,3%-át termelve meg az EU-27-ben,
G. mivel az „Európa 2020” stratégia a szegénység elleni küzdelem európai évében indul, és különleges figyelmet kell szentelni a szegénység felszámolására és a lisszaboni stratégia szociális szempontjaira,
H. mivel az új Lisszaboni Szerződés foglalkozik a kohéziós politikával is, amely a Szerződésben foglalt célkitűzések elérésének eszköze és szerves részét kell, hogy képezze az „Európa 2020” stratégiának, amennyiben a tagállamok azt akarják, hogy ez az új növekedési és foglalkoztatási politika működjön; mivel az „Európa 2020” stratégiának kell felbecsülnie e politika helytállóságát mind általános, mind kivételes körülmények között, és figyelembe kell vennie a tényt, hogy egy jól finanszírozott 2013 utáni regionális fejlesztési politika minden tagállam számára nélkülözhetetlen, amennyiben céljuk egy fenntartható szociális piacgazdaság megteremtése és a növekedés biztosítása,
I. mivel a lisszaboni stratégia hiányosságainak fényében a Bizottságnak egyetlen dokumentumban világos és célirányos stratégiát kell javasolnia, amely magában foglalná és összekapcsolná Mario Monti az egységes piac újbóli beindításáról szóló jelentésének a következtetéseit, valamint az összes vonatkozó uniós stratégiát, és amely alapdokumentumként szolgálna az elkövetkező 10 év során,
1. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot – emlékeztetve, hogy a Bizottság és elnöke, José Manuel Barroso kiemelte az Európai Parlament döntő szerepét az „Európa 2020” stratégiában –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a Parlament előjogait a stratégia kidolgozásakor és végrehajtásakor annak érdekében, hogy megerősítse demokratikus legitimitását a civil társadalom szemében;
1. Erős európai kormányzás az „Európa 2020” stratégia sikere érdekében
2. a lisszaboni stratégia hiányosságainak fényében sürgeti a Bizottságot, hogy egyetlen dokumentumban javasoljon világos, célirányos megközelítésen alapuló stratégiát;
3. hangsúlyozza, hogy az összehangolt és konkrét uniós jogszabályoknak figyelembe kell venniük az EU-ban meglévő különbözőségeket, és ezért erős és átlátható kormányzati struktúrát kell magukban foglalniuk, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott szubszidiaritás elvét;
4. hangsúlyozza erős végrehajtási és nyomon követési mechanizmusok szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy készítse el az akadályok pontos felsorolását, és tegyen javaslatot a legfontosabbak felszámolására irányuló célirányos fellépésre; úgy véli, Európa szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden jövőbeli stratégia hatékony mechanizmusokkal szolgáljon a kívánt eredmények eléréséhez;
5. rámutat, hogy csak akkor érhető el fenntarthatóbb szociális piacgazdaság, ha a célkitűzéseket és stratégiákat célirányos kormányzati fellépések kísérik, és azokat megfelelően összehangolják;
6. úgy véli, hogy az „Európa 2020” stratégia sikere érdekében a civil társadalmat be kell vonni és aktív részvételre kell ösztönözni, felkérve e célból a szociális partnereket, hogy járuljanak hozzá a stratégia meghatározásához és végrehajtásához mind uniós, mind nemzeti szinten;
7. úgy véli, hogy a stratégia ambiciózus célkitűzésének elérése érdekében alapvető fontosságú egy átlátható, többszintű kormányzati struktúra kialakítása, és hogy az „Európa 2020” stratégia céljait, feladatait és felelősségvállalásait tökéletesen összehangolva kell szétosztani az Európai Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok között gyors, határozott és azonnali módon fellépve; úgy véli, hogy a kormányzati struktúra és a stratégia megvalósításának középpontjában többszintű kormányzatnak és partnerségnek kell lennie;
8. úgy véli, hogy a kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatási termékek egységes piacának létrehozása fontos részét kell, hogy képezze az „Európa 2020” stratégiának;
9. úgy véli, hogy a pénzügyi felügyelet új szerkezetéről elért tanácsi megállapodás nincs összhangban az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseivel; ezért felkéri a spanyol elnökséget, hogy nyújtson be ambiciózusabb javaslatokat, amelyek megerősítik a létrehozandó hatóságok hatáskörét;
10. megjegyzi, hogy az európai gazdasági kormányzás egyik fő eleme a kkv-kre vonatkozó nemzeti politikák koordinálása kell, hogy legyen a tagállamokban meglévő akadályok és terhek megszüntetése és újak kialakításának elkerülése érdekében; úgy véli, hogy egy új európai „kkv-teszt” nemzeti jogszabályokba történő integrálása az európai gazdasági kormányzás kkv-kkal foglalkozó ágazatának egyik feladata lehetne;
11. hangsúlyozza, hogy egy erős, megújított, rugalmas és a jelenlegi szükségletekhez alakított kohéziós politikának az „Európa 2020” stratégia kulcsfontosságú elemét kell képeznie; úgy véli, hogy ez a horizontális megközelítést alkalmazó uniós politika fontos szerepet játszik az EU előtt álló fő kihívások megválaszolásában: az országok és régiók közötti strukturális különbségek csökkentése, az uniós régiók versenyképességének növelése a globalizált világban, a globális gazdasági válság hatásainak ellensúlyozása az európai gazdaság iránti bizalom és dinamizmus révén, a demográfiai változások és az éghajlatváltozás hatásainak korlátozása;
12. úgy véli, hogy a strukturális politikai intézkedéseknek és a pénzügyi eszközöknek az olyan uniós prioritásokra kell összpontosítaniuk, illetve azokkal összhangban lenniük, mint versenyképesség, erőforrás-hatékonyság és fenntarthatóság;
2. Fenntartható állami költségvetések
13. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli uniós költségvetési előirányzatokról szóló vitára és határozathozatalra a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret félidős értékelése és a következő többéves pénzügyi keret előkészítési és döntéshozatali eljárása kapcsán fog sor kerülni;
14. hangsúlyozza, hogy az „Európa 2020” stratégia finanszírozásának alapját a fenntartható állami költségvetések képezik; úgy véli ezért, hogy a jövőbeli költségvetési politikák fő témáit a stabilitási egyezmény teljesítése, valamint az állami költségvetésekben bekövetkező gazdasági és pénzügyi válság kihatásainak felszámolására kialakított összehangolt kilépési stratégiákra vonatkozó elvek kell, hogy alkossák;
15. hangsúlyozza, hogy az inflációellenes politikák és a szilárd költségvetési szabályok hosszú távon előmozdítják a növekedést és növelik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit; úgy véli, hogy így cselekedve az állam teljesíti alapvető feladatát, és biztosítja, hogy megfelelő közszolgáltatások álljanak a jövő generáció rendelkezésére;
16. úgy véli, hogy a legutóbbi fejlemények megmutatták, hogy a GMU-t irányító intézményi keret nem teszi lehetővé a költségvetési hiányok sikeres ellenőrzését; kéri a Bizottságot, javasoljon kezdeményezéseket a GMU e gyenge pontjának kivédésére; figyelmeztet egy kétsebességű Európa veszélyére;
3. A kkv-k és a foglalkoztatás előmozdítása
17. hangsúlyozza, hogy a kkv-k jelenlegi gazdasági rendszerünk hajtómotorjai és munkahelyteremtői, és központi szerepet játszanak a gazdasági növekedés fellendítésében, ezenkívül megerősítik a fenntartható szociális piacgazdaságot és előmozdítják a gazdasági erő és technikai haladás tartópilléreit alkotó kreativitást és az innovációt; úgy véli, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag bevezetésében megfogalmazott politikai vonalat ambiciózusabban kell továbbvinni; úgy hiszi, hogy elsőbbséget kell tehát biztosítani a dereguláció terén teendő erőfeszítéseknek, mint például a deregulációs célkitűzések további végrehajtásának és a kkv-barát jogszabályoknak, dinamikus környezetet hozva így létre a fiatal vállalkozóknak, ösztönözve a vállalkozói kedvet és javítva a finanszírozáshoz való hozzájutást;
18. hangsúlyozza, hogy az „Európa 2020” stratégia sikere érdekében nemcsak a kkv-k ösztönzésére és a kereskedelmi és szolgáltató ágazatbeli munkahelyteremtésre kellene összpontosítani, hanem az ipari, mezőgazdasági és egészségügyi ágazatokra is, hiszen ezek is nélkülözhetetlenek jövőbeli gazdaságunk számára;
19. megismétli egy befogadóbb és versenyképesebb munkaerőpiacra vonatkozó követelését; úgy véli, hogy át kell szervezni a társadalombiztosítási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkozásváltás ne vonja magával a szociális védelem gyengülését, hogy a munkahelyváltáshoz szükséges átmeneti képzés ne eredményezze a bevétel csökkenését, továbbá hogy az úgynevezett rugalmas biztonságra vonatkozó megközelítés ne összpontosítson egyoldalúan a munkaerőpiac rugalmasságára;
20. úgy véli, hogy Európa lakosságának elöregedése miatt olyan, az egész életen át tartó tanulást elősegítő politikákra van szükség, amelyek során ösztönzik az egyének egész karrierjét végigkísérő képzési lehetőségeket; úgy véli, hogy fenn kell tartani az aktív személyek számát a munkaerőpiacon, valamint meg kell erősíteni a társadalmi integrációt; sajnálja, hogy pontosan az idősebb és a rokkant munkavállalók foglalkoztatási potenciálját hanyagolták el; ezért olyan javaslatok benyújtására számít, amelyek célja e potenciál növelése, valamint a rugalmas nyugdíjba vonulás ösztönzése, akár a jelenlegi nyugdíjkorhatár felett;
21. pártolja az önálló munkavégzés támogatását, ahogyan azt például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap is garantálja;
22. felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat egy közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére; úgy véli, hogy a „származási ország” elvén alapuló végleges héa-rendszer elősegítené az egységes piac hatékonyságát, és a héa-kulcsok módosítása nélkül extra bevételt teremtene az állami költségvetések számára;
4. A fenntartható szociális piacgazdaság megteremtése
23. tekintettel arra, hogy az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie a belső piacot és biztosítania kell a versenyszabályoknak való megfelelést, szorgalmazza, hogy az egységes piac újbóli beindításáról szóló közelgő Monti-jelentés alapján az egységes piacot mint általános jóléti elvet vonják be az „Európa 2020” stratégiába; úgy véli, hogy az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások belső piacának megvalósítása érdekében megbízható szabályozásra lesz szükség, valamint biztosítani kell az európai szabályoknak a nemzeti jogalkotásba történő hatékonyabb átültetését, azok hatékonyabb megvalósítását, valamint a pénzpiacok európai felügyeletét;
24. úgy véli, hogy az Uniónak ki kellene használnia a fenntartható gazdasági és környezetbarát közlekedési technológiák terén betöltött vezető szerepét, növelnie kellene versenyelőnyét ezen a területen, továbbá ki kellene aknáznia az e technológiai előnyben rejlő lehetőségeket; megjegyzi, hogy a fenntartható termelési folyamatok kialakítása, az erőforrások hatékony alkalmazása, valamint a megújuló energiaforrások továbbfejlesztése lehetővé teszi egy erős európai feldolgozóipari bázis fenntartását, az erőforrásoktól való csökkent függőség révén a versenyképesség növelését, valamint az ambiciózus éghajlat-változási célkitűzések elérését; hangsúlyozza, hogy a vezető európai iparágak hozzá tudnak járulni az innovatív megoldások kidolgozásához e területen; hangsúlyozza, hogy e célból az Unió gazdaságát elegendő mennyiségű korszerű nyersanyaggal kell ellátni;
25. úgy véli, hogy a közlekedési ágazat jelentős szerepet játszik az „Európa 2020” stratégiában megfogalmazott „zöld növekedési” célkitűzés elérésében, továbbá hogy figyelemre méltó mértékben járul hozzá az „Európa 2020” stratégia megvalósításához szükséges gazdasági növekedéshez; úgy véli, hogy ebben az összefüggésben számos különböző intézkedésnek – például az energiaszerkezetre, az árképzésre vagy a külső költségek internalizálására vonatkozó rendelkezéseknek – jelentősége van, továbbá hogy ezeket az intézkedéseket világosabb és realisztikusabb, rendszeresen felülvizsgált célkitűzéseknek kell kísérniük;
26. hangsúlyozza az Unió már jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalását a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére, és úgy véli, hogy az Uniónak jobban kellene hangsúlyoznia hajlandóságát arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében akár 30%-os csökkentést is vállal, feltéve, ha a többi ország is kész elkötelezni magát az ehhez szükséges lépések megtételére; úgy véli, hogy egyértelmű és objektív mutatók szükségesek a fenntartható és energiahatékony szociális piacgazdaság irányába történő előrelépés mérésére, valamint hogy ebben az összefüggésben a célkitűzéseknek realisztikusnak és elérhetőnek kell lenniük;
27. úgy véli, hogy a teljes mértékben integrált és összekapcsolt belső energiapiac gyors megvalósítása mindenképpen szükséges a gazdasági növekedés biztosításához, a megújuló energiaforrások integrációjához, valamint az Unió energiaellátási zavaroknak való kiszolgáltatottsága csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy az Unió energiaösszetételében növeljük a helyben termelt, alacsony széntartalmú energiaforrások arányát;
28. megjegyzi, hogy vezető szerepe megerősítésével az Uniónak ki kellene aknáznia a technológiai előnyében rejlő exportlehetőségeket;
29. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell általában az uniós jogszabályok, valamint különösen a szakképesítések kölcsönös elismeréséről és a szolgáltatásokról szóló irányelvek megfelelő átültetését annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a szolgáltatási piac nyújtotta lehetőségeket, amely az Unió gazdasági tevékenységének legnagyobb területe; úgy véli, hogy e célból a stratégiának arra kell törekednie, hogy legkésőbb 2020-ig a szolgáltatások terén valamennyi akadályt felszámolják;
30. hangsúlyozza, hogy az egységes piaccal kapcsolatban olyan megközelítést kell támogatni, amely ösztönzi a fogyasztókat az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételére, elsősorban az internet segítségével, valamint bátorítja a kis- és középvállalkozásokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki az egységes piac által nyújtott lehetőségeket;
5. Fenntartható, tudásalapú növekedés
31. hangsúlyozza, hogy a tudásalapú növekedés hatékony alap- és alkalmazott kutatási tevékenységet igényel; úgy véli, hogy Európa növekedésének és jólétének motorja az innováció kell, hogy legyen, hogy az alapkutatást uniós szinten, összehangoltan kell végezni, valamint hogy az eredményeknek az összes uniós állampolgár javát kell szolgálniuk; kiemeli továbbá, hogy a közlekedési ágazat biztonságával és szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos kutatás hozzájárul majd az Unió kutatási helyszínként történő megerősítéséhez;
32. sürgeti a Bizottságot, hogy az új stratégiában mind az uniós, mind a nemzeti költségvetések tekintetében tartsa fenn azt a lisszaboni célkitűzést, amely a kutatás-fejlesztésre a GDP 3%-ának elkülönítését célozza meg; úgy véli, hogy a kutatási és fejlesztési programoknak és a pénzügyi eszközöknek az „Európa 2020” stratégiára kell összpontosítaniuk, illetve azzal összhangban kell lenniük; felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki jobban a kohéziós politika keretében biztosított alapok, valamint a K+F-et finanszírozó alapok szinergiája nyújtotta lehetőségeket;
33. hangsúlyozza, hogy az európai alkalmazott kutatás hatékonyabbá tétele érdekében kulcsfontosságú a létező struktúrák korszerűsítésének fejlesztése, valamint egy fokozottan kutatás- és innovációbarát befektetési környezet létrehozása mind az állami, mind pedig a magánszektorban; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő gyakorlati intézkedéseket a finanszírozáshoz való hozzáférés fejlesztésére, elsősorban a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, valamint a kereskedelem előtti közfinanszírozás területén való felzárkózás érdekében;
34. megjegyzi, hogy az innováció első lépése az oktatásba történő beruházás, valamint hogy a foglalkoztathatóságnak az egész életen át történő tanulásra irányuló politikák segítségével történő javítása erősíti a társadalmi integrációt; felszólítja a Bizottságot, hogy serkentse és bátorítsa az üzleti, a tudományos és az egyetemi kutatás közötti új partnerségek kialakulását;
35. szorgalmazza az Unió jövőbeli innovációs politikájának átfogó megközelítését; úgy véli, hogy azokra a területekre, ahol Európa globális vezető szerepet vállal vagy tudna vállalni, megfelelő köz- és magánfinanszírozást kell összpontosítani, valamint hogy különös figyelmet kell fordítani a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztésére;
36. üdvözli a Bizottság javaslatát, amely a globalizáció időszakára vonatkozó iparpolitikát tematikus prioritásnak tekinti; hangsúlyozza, hogy a létező ipari struktúrák továbbra is jelentős mértékben hozzá fognak járulni az Unió gazdasági növekedéséhez, és ezért támogatni kell őket;
37. úgy véli, hogy elsősorban a közlekedés területén a technológiafejlesztés, valamint a személy- és áruszállítás multimodális láncainak egyszerűsítése fontos szerepet játszik; ezért úgy véli, hogy a közlekedésnek egy olyan hatékony „módközi” megközelítésen kell alapulnia, amelyet a gazdasági szempontok, a környezetvédelem, a szociális és a foglalkoztatási feltételek, valamint a biztonság határoz meg;
38. úgy véli, hogy Európának egy hatékony uniós szabadalmi rendszer kidolgozásával elő kell segítenie a szellemi tulajdonjogok tényleges védelmét, különös figyelmet fordítva a digitális gazdaságra annak érdekében, hogy Európa betölthesse vezető szerepét a világban; úgy véli, hogy a digitális gazdaság megfelelő működése kulcsfontosságú az egész uniós gazdaság megfelelő működése szempontjából; úgy véli azonban, hogy a digitális szolgáltatások szabad mozgását ma súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége; álláspontja szerint ahhoz, hogy az egységes piacon megvalósuljon ez a digitális környezet, elsősorban ténylegesen végre kell hajtani a keretszabályozást, másodsorban fel kell lendíteni a digitális szolgáltatások piacát, harmadsorban pedig fejleszteni kell a tartalom és a tudás szabad áramlását, azaz úgynevezett „ötödik szabadságjogot”;
39. meggyőződése, hogy a megfelelő keretszabályozással és költségvetési forrásokkal a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszhat a gazdasági fellendülés biztosítását célzó átfogó európai stratégiában, miközben hozzájárulhat az uniós és globális élelmiszer-biztonsághoz, az Unió 90%-át kitevő vidéki táj megőrzéséhez és a környezetvédelmi előnyök biztosításához, valamint jelentősen közreműködhet az alternatív energiaforrások felkutatásában;
40. megjegyzi, hogy az infrastrukturális hiányosságok Európa-szerte eltérnek és továbbra is jelentősek, és ezzel akadályozzák a növekedési lehetőségeket és a belső piac zökkenőmentes működését; ezért a közlekedés, az energiaszektor, a telekommunikáció és az informatika infrastruktúrájába történő állami és magánbefektetéseken keresztül szorgalmazza az azonos mozgástér tényleges biztosítását;
41. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.