ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a civil társadalom és a nemzeti kisebbségek helyzetéről Fehéroroszországban
4.3.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Helmut Scholz, Jiří Maštálka a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B7‑0162/2010
az Európai Parlament állásfoglalása a civil társadalom és a nemzeti kisebbségek helyzetéről Fehéroroszországban
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fehéroroszországról szóló korábbi állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a fehérorosz lakosság egyötödét 130 különböző nemzetiség teszi ki, többek között oroszok (11%), lengyelek (3,9%), ukránok (2,4%), örmények, tatárok, romák, litvánok, azerbajdzsánok, moldávok, németek, grúzok és mások, mivel minden egyes nemzetiség törvényben biztosított joga, hogy megőrizze és fejlessze anyanyelvét, kultúráját, szokásait és hagyományait,
B. mivel a Lengyelek Unióját 1990-ben hozták létre Fehéroroszországban; mivel e szervezeten kívül más lengyel szervezetek is léteznek Fehéroroszországban; mivel 12 lengyel nyelvű újság és folyóirat, illetve két lengyel iskola létezik (Hrodnában és Vavkaviszkben),
C. mivel 2005-ben, a Lengyelek Uniója új vezetőségének megválasztása kapcsán kialakult konfliktusok következtében a szervezet két ágra szakadt: az eredeti csoport (ZPB-B) Borys vezetésével, a másik (ZPB-S) Stanislav Siemaszko vezetésével; mivel a fehérorosz hatóságok csak a ZPB-S csoportot jegyezték be; mivel a lengyel hatóságok a fehéroroszországi lengyel kisebbség legitim képviseleteként csak a ZPB-B csoportot ismerik el,
D. mivel február 8-án a fehérorosz igazságszolgáltatás tisztviselői kiszállást végeztek az ivenyeci Lengyel Házban, és azt állították, hogy a fehéroroszországi Lengyelek Uniójának frakciója illegálisan tartózkodik az épületben; mivel a fehérorosz bíróság csak pár nappal később, február 17-én hirdette ki, hogy a szervezet székházát a ZPB-S-nek vissza kell adni; mivel Angelika Boryst, a fehéroroszországi Lengyelek Uniójának vezetőjét egy Valozsinban tartott gyűlésre menet mintegy 40 más aktivistával egyetemben letartóztatták, ám később elengedték őket,
E. mivel ezen események következtében a lengyelek és fehéroroszok közötti feszültség fokozódott; mivel Lengyelország február 9-én visszahívta nagykövetét, és azóta azzal fenyegetet, hogy megakasztja az EU–Fehéroroszország közötti kapcsolatok előrehaladását, valamint azzal, hogy az IMF-nél a lengyel kisebbséget ért rendőrségi razzia miatt a segélyek elapasztásáért fog lobbizni;
F. mivel a polgári és demokratikus emberi jogok helyzete még mindig nem kielégítő Fehéroroszországban; mivel 2009-ben történt néhány pozitív lépés, többek között három független kiadvány állami terjesztésének újraindítása, egy rádióadó és egy civil szervezet bejegyzése, valamint 2008-ban az összes politikai fogoly szabadon engedése;
G. mivel Fehéroroszország az egyetlen ország Európában, amelyben továbbra is érvényben van a halálbüntetés; mivel 2009-ben legalább két embert ítéltek halálra,
1. mélyen elítéli a fehéroroszországi Lengyelek Uniója körül kialakult konfliktus átpolitizálását és nemzetközivé tételét; úgy ítéli meg, hogy ez nem kisebbségi kérdés, hanem a fehéroroszországi kisebbségi szervezetek belső problémája, amelyre csak a szervezet nyújthat megoldást;
2. mélységesen aggódik a Lengyelország és Fehéroroszország között kialakult feszültség miatt, és kéri, hogy mindkét ország azonnal kezdje újra a kétoldali vitás kérdésekről szóló párbeszédet;
3. ragaszkodik az EU és Fehéroroszország közötti konstruktív kapcsolatokban 2009 során bekövetkezett fejlődés folytatásához; véleménye szerint az Európai Parlamentnek rendes parlamentközi kapcsolatok kialakításával támogatnia kellene ezt a politikát; véleménye szerint ez megfelelő keretet biztosítana a közös érdekeket érintő kérdésekről folytatott párbeszédnek, beleértve azokat a területeket, ahol a partnerek álláspontja alapvetően különbözik;
4. azt kívánja, hogy a keleti partnerség egyenlő partnerek közötti projektté váljon; hangsúlyozza, hogy az EURONEST parlamentközi közgyűlésében való részvételről a részt vevő parlamentek közötti konszenzus alapján kellene dönteni, kerülve bármely oldal megkülönböztetését;
5. megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a demokratikus normák és az EBESZ választási követelményeinek betartása érdekében, többek között:
- a szólásszabadság, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság tiszteletben tartása,
- a továbbra is fogva tartott politikai foglyok szabadon bocsátása,
- a politikai pártok, civilszervezetek és a független média működését elősegítő feltételek megteremtése,
- módosítások a választási jogszabályok terén az EBESZ/ODIHR ajánlásokkal összhangban;
6. határozottan elítéli a halálbüntetés folytatólagos alkalmazását Fehéroroszországban, és rámutat arra, hogy ez ellentétes a fehérorosz hatóságok elmúlt években tett nyilatkozataival, miszerint fokozatosan korlátozzák annak alkalmazását; sürgeti Fehéroroszországot, hogy vezessen be moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására annak eltörlése céljából; elvárja, hogy ezt a kérdést hatékonyan kezeljék a nemrégiben Fehéroroszország és az EU között létrehozott emberi jogi párbeszéd keretében;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a Független Államok Közössége titkárságának, valamint Fehéroroszország parlamentjének és kormányának.