ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a tömeges atrocitásokról Nigériában

28.4.2010

a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Michał Tomasz Kamiński, Charles Tannock, Peter van Dalen, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Adam Bielan, Ryszard Czarnecki az ECR képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0247/2010

B7‑0249/2010

az Európai Parlament állásfoglalása a tömeges atrocitásokról Nigériában

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 3. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel a Nigéria által is ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekre, különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948) és annak 18. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Nigéria Afrika szub-szaharai térségének egyik legfontosabb országa, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, a világ nagy olajtermelője, a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) vezetője, a békefenntartáshoz hozzájáruló jelentős ország és stabilizáló erő Nyugat-Afrikában; és mivel Nigéria stabilitása és demokráciája fizikai határain túlmutató jelentőséget hordoz;

B.  mivel atz EU Nigéria legfőbb pénzügyi adományozója, és mivel az Európai Bizottság és Nigéria szövetségi kormánya 2009. november 12-én aláírta a Nigéria-EK országos stratégiai dokumentumot és a 2008 és 2013 közötti időkszakra szóló nemzeti indikatív programot, amelynek keretében az EU olyan projektek finaszírozását vállalta, amelyek célja többek között a béke és a biztonság megteremtése, valamint az emberi jogok biztosítása;

C. mivel Nigéria számos különböző vallásnak ad otthont, amelyek közül a két legnagyobb a kereszténység és az iszlám;

D. mivel Nigéria az etnikai csoportok tekintetében még ennél is sokszínűbb;

E.  mivel késekkel, szablyákkal és lőfegyverekkel felfegyverzett csoportok 2010. január 19-én több, mint 150 embert, főként hausa és fulani etnikumú muszlimokat öltek meg a nigériai Plateau szövetségi állam (Közép-Nigéria) Kuru Karama városában;

F.  mivel késekkel, szablyákkal és lőfegyverekkel felfegyverzett csoportok 2010. március 7-én becslések szerint 500 embert, főként a berom törzshöz tartozó keresztényeket öltek meg a nigériai Plateau szövetségi állam (Közép-Nigéria) Dogo Nahawa, Zot és Ratsat falvaiban;

G. mivel a különböző etnikai és vallási csoportok részéről elkövetett támadások és összecsapásaik újabban csaknem mindennapossá váltak Közép-Nigériában, és különböző szörnyűségeket, például 2010. április 13-án egy lpásztor és felesége halálát okozták;

H. mivel emberi jogi jelentések szerint a katonai uralom 1999-ben bekövetkezett bukása óta több, mint 14 000 ember lelte halálát vallási vagy etnikai összeűzésekben;

I.   mivel az erőszak oka nemcsak az etnikai és vallási megosztottság, hanem emellett a tömeges szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség és a politikai hatalmi játék;

J    Mivel Észak-Nigériában tizenkét szövetségi államának kormánya bűnügyi igazságszolgáltatási rendszere részeként továbbra is alkalmazza a saría törvényeket, és olyan büntetőintézkedéseket szabnak ki, mint a halálbüntetés, a csonkítás és a korbácsolás; mivel az ilyen ügyekben lefolytatott bírósági eljárások során a nemzetközileg elfogadott alapvető emberi jogi normákat sem veszik figyelembe, és a nőket hátrányos megkülönböztetés sújtja;

1.  mély sajnálatát fejezi ki a 2010. január 19-i és 2010. március 7-i tömeges atrocitások, valamint a Jos várost övező területeken elkövetett gyilkosságok áldozatainak tragikus halála miatt;

2.  aggodalommal töltik el azok a beszámolók, amelyek szerint kormánytisztviselők, illetve katonai és rendőrségi tisztek is részt vettek az emberi jogok megsértésében, ideértve a bírósági tárgyalás nélkül végrehajtott kivégzéseket, az önkényes letartóztatásokat és a kínzást is;

3.  sürgeti, hogy minden fél sürgősen fékezze meg indulatait, és törekedjen a nigériai vallási és etnikai csoportok közötti különbségekből fakadó problémák békés megoldására;

4.  üdvözli a nigériai államszövetség és az egyes szövetségi államok szintjén tett azon erőfeszítéseket, amelyek célja a március 7-i és január 19-i eseményekkel kapcsolatos bűnök elkövetésében részt vevő ismert vagy felkutatandó személyek letartóztatása;

5.  felszólítja a nigériai szövetségi kormányt, hogy biztosítsa az erőszakcselekmények valamennyi tettesének bíróság elé állítását, vessen véget a büntetlenségnek, és ne engedje, hogy az emberek a saját kezükbe vegyék az igazságszolgáltatást;

6.  felszólítja a szövetségi kormányt és az egyes szövetségi államok kormányait, hogy biztosítsanak megfelelő védelmet a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, valamint a kereskedelem, a társadalom, a közösségi élet vagy a vallás szempontjából kulcsfontosságú helyszínek számára, különösen a városokban és a Jos környéki falvakban, a rendőri erők rendszeres járőrözése révén;

7.  kéri a szövetségi kormányt és az egyes szövetségi államok kormányait, hogy támogassa a különböző etnikai és vallási közösségek közötti párbeszédet, és üdvözli Goodluck Jonathan ügyvezető elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy a vallási és etnikai közösségek vezetőinek összehívása révén előmozdítsa a párbeszéd kialakulását;

8.  felszólítja a szövetségi kormányt és az egyes szövetségi államok kormányait, hogy mozdítsák elő a jó kormányzást és a különböző népességcsoportok közötti gazdasági egyenlőtlenségek leküzdését célzó politikákat;

9.  felszólítja a nigériai kormányt, hogy avatkozzon közbe az olyan személyek egyedi ügyeiben, akiket a saría törvények alapján halálra, csonkításra, korbácsolásra vagy más embertelen és megalázó, a nigériai alkotmányt és a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat sértő büntetésre ítéltek;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Nigéria kormányának és parlamentjének.