ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégiáról
14.6.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Guy Verhofstadt, Lena Ek az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0348/2010
B7‑0351/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i nem hivatalos ülésére,
– tekintettel a Bizottság által az Európa 2020 stratégiáról indított nyilvános konzultációra és annak kimenetelére (SEC(2010)116),
– tekintettel a Bizottság lisszaboni stratégiára vonatkozó értékelésére (SEC(2010)114),
– tekintettel „A növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégia végrehajtásának hét lépése” című, az Európai Tanács által készített dokumentumra,
– tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Az Európa 2020 stratégiának a fenntartható gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre kell összpontosítania
1. úgy véli, hogy az államháztartási kiadások és a bürokrácia csökkentése, az állampolgárok felelősségtudatának növelése, valamint a vállalkozói kedv és az innováció serkentése érdekében a tagállamoknak strukturális reformok bevezetésével növelniük kellene gazdasági teljesítményüket, a törvényi szabályozást kkv-barátabbá kellene tenniük, továbbá lehetőségeket kellene biztosítaniuk az embereknek ahhoz, hogy a szociális támogatásoktól való függés helyett kiteljesítsék önmagukat;
2. felhívja a figyelmet arra, hogy a válsághelyzetről folyó vitákban a munkanélküliség mint alapvető kérdés vetődik fel; hangsúlyozza, hogy a rugalmas biztonságot megvalósító rendszereken keresztül befogadó és kompetitív munkaerőpiacot kell kialakítani, amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a munkaadók számára, ugyanakkor rövid távon megfelelő összegű munkanélküli segélyt nyújt, és leépítések esetén tevőleges segítséget kínál az újra elhelyezkedésben;
3. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia jelenlegi elemei – többek között a kiemelt célok, az iránymutató javaslatok, a szűk keresztmetszetek és a mutatók – nagyon általános jellegűek; ezért felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen álljon elő részletesebb tervekkel arra vonatkozóan, hogyan fogja e kezdeményezéseket sikeresen megvalósítani; a részletes terveket pedig be kell nyújtani az Európai Parlamenthez jóváhagyásra;
4. megjegyzi, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem kulcsfontosságú probléma, és sajnálatosnak tartja, hogy több mint 80 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, ami társadalmi és gazdasági katasztrófának tekinthető, és hangsúlyozza, hogy ambiciózus stratégia elfogadására van szükség a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentésére;
Bátrabb kezdeményezésekre van szükség a belső piac teljes kiépüléséhez
5. hangsúlyozza, hogy a jól működő egységes piac az EU legértékesebb eszköze a globális és versenyre épülő világban; az Uniónak a rugalmasabb és mobilabb munkaerőpiac révén, valamint ami az egészségügyet illeti, a betegek tagállamok közötti valódi mobilitása révén kell belső piacát végleg kiépítenie; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni a digitális belső piacot;
6. hangsúlyozza, hogy bátrabb kezdeményezésekre van szükség az egységes piac végső kiépítéséhez és ahhoz, hogy a polgárok azt jobban elfogadják;
7. üdvözli Mario Monti jelentését, amelyet a Bizottság elnökének kérésére készített, és amely érdekes javaslatokat tartalmaz az erősebb egységes piac kiépítésére, az erősebb egységes piaccal kapcsolatos konszenzus kialakítására és az erősebb egységes piac megvalósítására vonatkozóan;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy a jelentésben szereplő javaslatokkal kapcsolatban alakítsa ki álláspontját, és ennek megfelelően nyújtson be az Európai Parlamentnek hasonló szellemiségű kezdeményezéseket;
9. úgy véli, hogy a hatékony egységes piac létrehozása érdekében a Bizottságnak világosan meg kell állapítania a politikai prioritásokat egy olyan, az egységes piacról szóló jogszabály elfogadása révén, amely egyaránt magában foglalna jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek célja egy rendkívül versenyképes, szociális piacgazdaság létrehozása lenne;
10. bátorítja a Bizottságot, hogy irányelvek helyett inkább rendeleteket alkalmazzon annak érdekében, hogy elkerülje a nemzeti túlszabályozást és a tagállamoknál jelentkező átültetési problémákat;
11. javasolja, hogy a Bizottság végezzen független vizsgálatot, amely megállapítja az egységes piaccal kapcsolatos elégedetlenség és frusztráció 20 legfontosabb okát, amelyekbe naponta beleütköznek a polgárok, különösen az e-kereskedelem, a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, valamint a szakképzettségek kölcsönös elismerése terén;
12. ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az alkalmazás kezdetére vonatkozó záradék bevezetésére, amely biztosítaná, hogy az uniós belső piaci szabályok egy bizonyos időpontban automatikusan hatályba lépjenek, ha a tagállamok nem ültették azokat át;
13. arra ösztönzi továbbá az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg megszüntetési záradékok bevezetésének lehetőségét annak biztosítása érdekében, hogy minden jogi aktus felülvizsgálatra kerüljön, hogy kiderüljön, végrehajtható vagy hasznos-e, és ha nem, hatályon kívül lehessen helyezni;
14. úgy gondolja, hogy a belső piacon elérendő fejlődést nem a legkisebb közös nevezőre kellene alapozni; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy álljon az ügy élére és terjesszen elő határozott javaslatokat; ösztönzi a tagállamokat, hogy használják a megerősített együttműködés módszerét az olyan területeken, ahol 27 tagállam megállapodása nem valósítható meg; a többi ország bármilyen későbbi szakaszban is szabadon csatlakozhatna ezekhez az élenjáró kezdeményezésekhez;
15. úgy véli, hogy a legnyilvánvalóbb problémák, amelyekkel a fogyasztók – különösen a szolgáltatási szektorban – szembesülnek, és amelyekkel kapcsolatban a fellépést a gyors eredmények érdekében elsőbbségként kell kezelni, a következők: 1) a biztonságos termékekhez és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés; 2) megbízható, összevethető és objektív információkhoz való hozzáférés, beleértve az árak összehasonlítását is; 3) nagyobb jogbiztonság és a szerződéses kapcsolatok egyértelműsége; 4) nagyobb biztonság a kifizetések terén; 5) a megfelelő, megfizethető és hatékony jogorvoslati rendszerhez való hozzáférés; valamint 6) a rendszer jobb megismertetése és a rendszerbe vetett bizalom növelése;
16. úgy véli, hogy sürgősen át kell gondolni a szolgáltatásokról szóló irányelv és a szakképzettségekről szóló irányelv megfelelő végrehajtását, a piacfelügyeletet az új jogszabályi kerettel összefüggésben, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal való együttműködést;
17. felszólítja a tagállamokat, hogy fogadják végre el a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos korrelációs táblázatokat annak érdekében, hogy a jogalkotás terén jelentkező hiányosságok átláthatóbbak legyenek;
18. hangsúlyozza, hogy a jól működő közbeszerzési piac alapvető jelentőségű a belső piac szempontjából; továbbra is aggódik azonban amiatt, hogy a hatóságok a szabályok összetettsége következtében még mindig súlyos problémákkal küzdenek politikai céljaik elérése, illetve a kkv-k közbeszerzési piacokra jutásának biztosítása tekintetében;
19. bátorítja a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő javaslatokat a közlekedési ágazat további liberalizációjára; az Unió versenyképessége a világban a modern közlekedési infrastruktúrával és az összekapcsolt hálózatokkal megerősített, jól működő egységes piactól függ;
Befektetés a növekedésbe: az uniós költségvetés és a magántőke felhasználása
20. hangsúlyozza a kohéziós politika központi szerepét az Európa 2020 stratégia céljainak elérése terén, miközben elismeri, hogy a kohéziós politikának hosszú távra tervezett politikának kell maradnia, amely nem reagál a gazdasági helyzet rosszabbodásából eredő, rövid távú változásokra;
21. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjenek el foglalkozni az európai mobilitást akadályozó szűk keresztmetszetekkel, különösen az uniós finanszírozás jelenlegi szétaprózottságával, valamint az infrastrukturális projektek, a zöld folyosók és a fenntarthatóbb közlekedés finanszírozására irányuló innovatív megoldások szükségességével;
22. a 2013 utáni jövőbeni kohéziós politika megreformálása céljából, valamint az EU globális versenyképességének biztosítása érdekében úgy véli, hogy a kkv-k kohéziós politikán belüli pénzügyi támogatását fokozni kell az inkább helyi szintű kölcsönök nyújtásával; fokozni kell a kockázati alapok felhasználását és az EBB-vel való együttműködést; a kkv-k projektekben való részvételének ösztönzése érdekében a szükségtelen adminisztratív terheket meg kell szüntetni és a finanszírozásra irányuló kérelmezési eljárásokat jelentős mértékben egyszerűsíteni kell, továbbá a K+F-re és az innovációra előirányzott összegek arányát jelentősen növelni kell minden programban; hangsúlyozza, hogy az erős uniós területi kohézió, amelyben fokozódik a közös projektekben (energia, közlekedés stb.) való területi együttműködés, javítaná az EU globális helyzetét globális partnereivel fenntartott kapcsolataiban;
23. tekintettel arra, hogy a Bizottság a gazdaságpolitika összehangolását szorgalmazza, felkéri a Bizottságot, hogy egyértelműen határozza meg az e felfogással kapcsolatos javaslatainak hatókörét, valamint hogy vázolja annak következményeit és az Unió jövőbeli gazdasági és költségvetési irányítására gyakorolt esetleges hatásait;
24. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson alapuló, valamennyi uniós programra és projektre érvényes teljesítménymutatókat, és évente nyújtsa be ezeket az Európai Parlamentnek;
25. rámutat arra, hogy a városok és a régiók kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenti célok elérésében; szorgalmazza, hogy az Európa 2020 stratégia prioritásainak végrehajtása során vegyék figyelembe tapasztalataikat és hozzájárulásukat;
26. felszólít a KAP alapvető reformjára, amely célul tűzi ki olyan megfelelő költségvetés biztosítását, amely lehetővé teszi, hogy a szektor megfeleljen az olyan új kihívásoknak, mint például az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldások kidolgozása és olyan közjavak biztosítása, amelyeket úgy kell tekinteni, mint megfizetendő termékeket; hangsúlyozza, hogy az új stratégiában fontos szerepet kell biztosítani a kutatásnak és a fejlesztésnek; felszólít arra, hogy a kohéziós alapokat fokozottabban irányítsák a legszegényebb európai régiók felé; megjegyzi, hogy ennek eléréséhez nagyobb költségvetési rugalmasságra van szükség;
27. emlékeztet a Parlament arra irányuló kérésére, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a tiszta, fenntartható és hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák támogatására, amely az EU költségvetéséből a hetedik kutatási keretprogramra (FP7) és az innovációs és versenyképességi keretprogramra (CIP) jutó költségeken felül 2010-től kezdődően összesen évente legalább 2 milliárd euró költséget jelent; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen dolgozzák ki az általuk vállalt forrásokból megvalósuló finanszírozás menetrendjét annak biztosítása érdekében, hogy 2010-től megindulhassanak a támogatások a SET-terv különböző kezdeményezési és a kiegészítő kezdeményezések számára;
28. úgy véli, hogy a 2013 utáni KAP, központi szerepet szánva a gazdasági és környezeti fenntarthatóságnak, az éghajlatváltozásnak és a környezetbarát növekedésnek, hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítéséhez;
29. szorgalmazza, hogy az EU indítson olyan egyedi uniós gazdasági projekteket, mint a valóban európai szuper- és intelligens hálózat, a Galileo-projekt végigvitele, a környezetbarát technológia, az e-egészségügy, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) programja és az IKT-hez és a szélessávú internethez való szabad és egyenlő hozzáférés;
Külpolitikai eszközeink teljes kihasználása
30. úgy véli, hogy a Bizottságnak törekednie kell a tárgyalási megbízásban meghatározott célok megvalósítására, nevezetesen ami a földrajzi jelzések és a szellemi tulajdonjogok védelmét, az ipari termékek és szolgáltatások piacra jutását, a közbeszerzések elterjesztését mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, valamint a környezetvédelmi és szociális normákra vonatkozó minimumkövetelményeket illeti;
31. úgy véli, hogy az EU kereskedelempolitikájának elő kell mozdítania az Unió alapvető értékeit, köztük az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és alapvető szabadságok, valamint a környezetvédelem támogatását;
32. úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell az európai kereskedelmi és fejlesztési politikák közötti koherenciát, hogy a kereskedelem hozzájáruljon a millenniumi fejlesztési célok teljesítéséhez;
33. úgy véli, hogy a Bizottságnak – a tagállamokkal együtt – határozottan fel kell lépnie a fogyasztók törvényes jogainak és jogos elvárásainak védelmében, amennyiben bizonyítást nyer, hogy importőrök és EU-n kívüli gyártók csalárd és félrevezető eredetjelzést alkalmaznak;
34. úgy véli, hogy Európának továbbá meg kell győznie kereskedelmi partnereit, hogy hagyjanak fel protekcionista intézkedéseikkel, köztük az exportadókkal, valamint a „vásárolj kínait” vagy „vásárolj amerikait” rendelkezésekkel;
KIEMELT JAVASLATOK
Kiemelt kezdeményezés: „Innovatív Unió”
35. úgy véli, hogy az „Innovatív Unió” új iránymutató kezdeményezés sikeres végrehajtása kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság serkentésében; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a közösségi költségvetésben a kutatás-fejlesztésre előirányzott pénzügyi keretet;
36. sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse az adminisztratív akadályokat; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy például az egységes uniós szabadalom bevezetésével javítsa az innováció feltételeit; a versenyképesség fokozására és a fenntartható gazdaság kialakítására irányuló, nemes célú programok nem működnek megfelelően, mivel a kkv-k, az egyetemek és a multinacionális cégek nem kapnak ösztönzést az európai programokban való részvételre;
Kiemelt kezdeményezés: „Mozgásban az ifjúság”
37. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében jelentkező nagyarányú munkanélküliség csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az olyan uniós programok kialakítására, amelyek a vállalkozói kedvet és a mobilitást serkentik a fiatalok körében tanulmányaik összes szakaszában;
38. úgy véli, hogy a munkavállalás és az oktatás területén az életkoron alapuló megkülönböztetés betiltására vonatkozó uniós jogszabályokat valamennyi tagállamban hatékonyan végre kell hajtani, továbbá hogy a tagállamoknak a lehető leghamarabb meg kell egyezniük a munkahelyen kívüli, életkoron alapuló megkülönböztetés betiltására vonatkozó jogalkotási javaslatról;
39. hangsúlyozza, hogy fontos a fiatalok tudásának, készségeinek és kompetenciáinak javítása, valamint annak biztosítása, hogy ezek – tisztességes, rugalmas és hatékony, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek kialakítása révén – igazodjanak a változó munkaerőpiac igényeihez; felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse az oktatást, a készségfejlesztést és az egész életen át tartó tanulást támogató uniós programok körét annak érdekében, hogy lehetővé tegye a munkaerőpiacra történő zökkenőmentes bejutást akár az oktatást vagy képzést, akár munkanélküliséget vagy inaktivitást követően;
40. hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac rugalmasságának és a munkahelyek biztonságának növelésére irányuló integrált politikák kidolgozása révén minőségi álláshelyeket kell nyújtani a fiatalok számára, valamint bátorítani kell a vállalkozói kedvet a fiatalok körében, és meg kell könnyíteni számukra a vállalkozások indítását, továbbá ezt megfelelő oktatási, képzési, gyakornoki és mentori programok kidolgozásával kell elérni;
Kiemelt kezdeményezés: „Európai digitális menetrend”
41. felhívja a figyelmet az IKT-ágazatban rejlő rengeteg foglalkoztatási lehetőségre; emlékeztet arra, hogy az ágazatban folyó verseny serkenti az innovációt, és ezért hangsúlyozza, hogy szabad, kompetitív jellegű és az új szereplők felé nyitott piacra van szükség, amely elősegíti az új és innovatív technológiák bevezetését; hangsúlyozza, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára méltányos alapon és versenyképes árakon bárhol elérhető, nagy sebességű hozzáférés biztosítására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az összes rendelkezésre álló szakpolitikai eszközzel – köztük a szélessávú és nagysebességű lefedettségre vonatkozó nemzeti célkitűzésekkel – a szélessávú hozzáférést az összes európai polgár számára;
42. úgy véli, hogy Európa digitális menetrendjének jelentős hatása lesz a kultúrára, a médiára és az oktatásra; a felaprózódás helyett ehhez integrált megközelítésre lesz szükség; a digitális menetrendre vonatkozó összes politikai kezdeményezésben a belső piaci, gazdasági és technikai megfontolások mellett kulcsfontosságú szerepet játszik a figyelem az új média által kifejtett hatásra – például az e-ismeretek terjesztésére irányuló elkötelezettséget illetően –, valamint az internetes tartalmakra; az európai szerzői jogok összehangolása elő fogja mozdítani az innovációt és a vállalkozást a kultúra és a média terén;
43. úgy véli, hogy a személyes adatok hatékony védelme az online szolgáltatásokba vetett bizalom kialakításának elengedhetetlen eleme; a magánélet védelme alapvető érték, és minden felhasználónak ellenőrzéssel kell rendelkeznie saját személyes adatai fölött; kéri ezért az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez való igazítását;
44. úgy véli, hogy az európai demokrácia pilléreként szolgáló pluralista és független médiát óvni kell, valamint hogy hasonlóképpen védelmezni kell az interneten megjelenő médiát is, továbbá meg kell erősíteni a független európai uniós újságírást és az uniós témákra irányuló kommunikációs politikákat;
Kiemelt kezdeményezés: „Erőforrás-hatékony Európa”
45. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia környezeti vonzatai általánosságban túl gyengék, és azokat meg kell erősíteni; a stratégia fő célkitűzéseibe konkrét és mérhető környezeti célokat kell beépíteni, a hangsúlyt a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozására fektetve;
46. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiának az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-re történő 80–95%-os csökkentésére irányuló, hosszú távú uniós célok megvalósítása irányában kell haladnia, elsősorban az energiahatékonyság növelése és a hulladék mennyiségének csökkentése által, ezzel hozzájárulva Európa versenyképességének növeléséhez és a kiadások csökkentéséhez;
47. úgy véli, hogy az erőforrás-hatékonyság növelésének az egész Európa 2020 stratégián végigvonuló prioritásnak kell lennie; külön figyelmet kell szentelni a folyamatosan emelkedő olajárak hatásának és általában az elektronikához, különösen pedig az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához elengedhetetlenül szükséges nemesfémek korlátozott kínálatának;
48. úgy véli, hogy az innovációt tovább kell folytatni, hogy a környezeti javulás, az erőforrás-felhasználás hatékonysága és a költségcsökkentés célja megvalósuljon; véleménye szerint a jogilag kötelező erejű célok kitűzése és a szabályozási intézkedések bevezetése az ilyen innováció előmozdításának legeredményesebb eszköze;
49. véleménye szerint ki kell igazítani az uniós strukturális alapok elosztásának szabályait, hogy számításba vegyék a költségcsökkentő és az erőforrások felhasználását javító innováció előmozdításának szükségességét;
Kiemelt kezdeményezés: „Tiszta és hatékony energia”
50. emlékeztet arra, hogy az energiahatékonyság nem csupán a legköltséghatékonyabb eszköz az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiabiztonság növelésére, hanem egymillió munkahelyet is teremthet 2020-ra; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az energiahatékonyságot helyezzék az uniós napirend – beleértve a költségvetési napirend – első helyére; különösen felhív a hatályos jogszabályok végrehajtásának erősítésére, valamint az új európai hatékonysági cselekvési tervre vonatkozó, megfelelő időben elkészített és nagy ívű javaslat előterjesztésére, amely magában foglalja az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát és egy kötelező erejű energiahatékonysági célértéket;
51. megjegyzi, hogy 2020-ig és azt követően az energiainfrastruktúrában jelentős beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen az éghajlatváltozás jelentette kihívást, korszerűsíteni lehessen az európai energiahálózatokat, köztük a transzeurópai energiahálózatokat, hogy ki lehessen alakítani az európai szuperhálózatot, fejleszteni lehessen az intelligens hálózatokat, továbbá olyan összekapcsolásokat lehessen kialakítani, amelyek a belső energiapiac ösztönzéséhez, valamint a megújuló energiaforrások növekvő arányának integrálásához szükségesek, továbbá hogy újabb nagyszabású infrastruktúraprojekteket dolgozzanak ki harmadik országokban, nevezetesen a földközi-tengeri és az eurázsiai térségben; emlékeztet, hogy a megújuló energiaforrások kontinensünk legjobb saját erőforrásai, és ezért a tagállamok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kötelezettségeinek ambiciózus végrehajtására szólít fel;
Kiemelt kezdeményezés: „Iparpolitika a globalizáció korában”
52. üdvözli az iparpolitikára vonatkozó kiemelt kezdeményezést, melynek célja az innováció és az erőforrás-hatékonyság elvein alapuló, célzott és következetes európai iparpolitika kidolgozása az Unió versenyképessége, a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés biztosítása érdekében;
53. rámutat arra, hogy nem csupán a tőkéhez való hozzáférés javításával lehetséges annak az ambíciónak a megvalósítása, hogy az ipart és a kkv-kat innovációra ösztönözzék, hanem célként kell kitűzni a finanszírozás forrásainak diverzifikálását is;
54. úgy véli, hogy a 2013 utáni jövőbeni kohéziós politika reformjának összefüggésében a kkv-k kohéziós politikán belüli pénzügyi támogatását fokozni kell az inkább helyi szintű kölcsönök nyújtásával; fokozni kell a kockázati alapok felhasználását és az EBB-vel való együttműködést; a szükségtelen adminisztratív terheket meg kell szüntetni annak érdekében, hogy bátorítsák a kkv-k projektekben való részvételét, továbbá a K+F-re és az innovációra előirányzott összegek arányát jelentősen növelni kell minden programban;
Kiemelt kezdeményezés: „A készségfejlesztés és a munkahelyteremtés menetrendje”
55. véleménye szerint lényeges, hogy globális dimenzióban vizsgáljuk Európa csökkenő versenyképességét; úgy véli, hogy – a hosszú távra előrevetített munkaerőhiányra való tekintettel – a válságnál messzebbre kell látni, és a tudás migrációját lehetővé tevő, valamint az európai „agyelszívás” megelőzésére irányuló európai terveket kell kidolgozni;
56. hangsúlyozza, hogy a készségigények és a munkaerőpiac összehangolását segítő szakpolitikákat és szolgáltatásokat kell kidolgozni, többek között az Unión belüli közép- és hosszú távú készségigényekkel kapcsolatos jobb tájékoztatásra vonatkozóan, illetve rendszeresen aktualizálni kell a makrogazdasági, a demográfiai és munkapiacra vonatkozó jövőbeli tendenciákkal kapcsolatos előrejelzéseket valamennyi szinten, beleértve és az ágazatonkénti készségigények elemzését is, figyelembe véve a vállalkozások szükségleteit;
57. hangsúlyozza, hogy olyan befogadó, rugalmas és versenyképes munkaerőpiacot kell kialakítani, amely munkalehetőségeket teremt, és egyaránt tükrözi az egyének és a vállalkozások igényeit; a tagállamoknak saját munkaerő-piaci politikáikba be kellene építeniük a rugalmas biztonságra vonatkozó, az Európai Tanács által jóváhagyott elveket, és alkalmazniuk kell azokat; a tagállamoknak és az uniós intézményeknek többet kellene tenniük a kis- és középvállalkozások és az egyéni vállalkozók jelentős szerepének elismerése érdekében, valamint fokozniuk kellene a munkahelyteremtés előtt álló akadályok – például az adminisztratív terhek és a felesleges bürokrácia – csökkentésére irányuló fellépést;
58. úgy véli, hogy a fiatalok munkanélküliségének kezelését és a képzettségek piaci igényekkel történő összehangolását központi kérdésnek kell tekinteni; az oktatásban fejleszteni kell a köz- és magánszféra partnerségét; csereprogramok és szakmai gyakorlatok révén meg kell könnyíteni a diákok és kutatók határokon átnyúló mobilitását az európai felsőoktatási intézmények nemzetközi vonzerejének növeléséhez; ha a célt, hogy a GDP 3%-át a K+F-re fordítjuk, továbbra is megőrizzük, az innováció a kutatáson és a felsőoktatáson keresztül fellendül; Európa oktatásra irányuló elkötelezettségének konkrétan meg kell jelennie az Európa 2020 stratégiában; üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó kezdeményezését, hogy az Európa 2020 stratégia számszerűsített oktatási célokat tartalmazzon;
59. úgy véli, hogy a demográfiai átalakulás és az Unió öregedő népessége hatalmas kihívást jelent, amely – az Európai Unió versenyképességének fenntartása érdekében – friss ötleteket és innovatív megközelítéseket követel meg; ki kell bővíteni az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, és jogszabályt kell elfogadni az életkor alapján történő megkülönböztetéssel kapcsolatban, továbbá a tagállamoknak fontolóra kellene venniük a kötelező nyugdíjkorhatár eltörlésére vonatkozó intézkedések bevezetését, hogy meg lehessen adni a lehetőséget az embereknek arra, hogy amennyiben egy meghatározott életkor felett is dolgozni szeretnének, megtehessék;
60. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a meglévő uniós jogszabályokkal összhangban intézkedéseket hozzanak az idősek és a fogyatékkal élők munkaerő-piaci részvételének növelésére, valamint az életkoron, fogyatékosságon, nemen, származáson, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetés hatékony kezelésére;
61. megjegyzi, hogy a be nem jelentett vagy illegális munkavállalók bizonyos tagállamokban tapasztalható magas számát sürgősen kezelni kell, mivel ez a jelenség gyakran visszaéléseket, kizsákmányolást és veszélyes munkakörülményeket eredményez, illetve a gazdaságra is negatív hatással van;
Kiemelt kezdeményezés: „Szegénység elleni európai platform”
62. sajnálatosnak tartja, hogy a lisszaboni stratégia kudarca oda vezetett, hogy jelenleg több mint 80 millió – azaz Németország lakosságával csaknem egyenlő számú – szegény ember él az Unióban; kitart amellett, hogy az Európa 2020 stratégiának kezelnie kell ezt az emberi, társadalmi és gazdasági pazarlást; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia tűzze ki célul az Unióban fennálló szegénység felére történő csökkentését; nők, különösen idősebb nők, női migránsok, fogyatékosok, idősek, bevándorlók, egyedülálló szülők és gondozók teszik ki azon európaiak többségét, akik jelenleg szegénységben élnek, vagy akiket szegénység fenyeget; továbbá be kell vezetni az életpálya-kilátások fogalmát, mivel a szülők szegénysége közvetlen hatással van a gyermek életére, fejlődésére és jövőjére;
63. megjegyzi, hogy bár a szegénységből továbbra is elsősorban a munkavállalás a kivezető út, elengedhetetlen, hogy a tagállamok biztosítékok bevezetésével és/vagy fenntartásával gondoskodjanak arról, hogy valamennyi uniós állampolgár minimális jövedelemhez jusson; felhívja a figyelmet a munkavállalás melletti szegénység jelenségének terjedésére, és ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok megosztása révén valamennyi uniós tagállamban törekednünk kell a megfelelő minimumjövedelem kidolgozására;
64. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adott esetben európai finanszírozást alkalmazva, a koordináció megerősített, nyitott módszerével olyan ambiciózus szociális napirendet valósítsanak meg, melynek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentése és a társadalmak legkiszolgáltatottabb tagjainak védelme; felhívja a figyelmet a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedése, valamint a mentális egészségi problémák és a kábítószerhasználat elterjedése közötti összefüggésekre;
65. szorgalmazza a hosszabb és egészségesebb élet előmozdítását, illetve az idős emberek minél tovább tartó függetlenségének és produktivitásának biztosítására irányuló intézkedéseket; felszólít továbbá olyan intézkedések meghozatalára, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a munkavállalás és a gondozási kötelezettségek összehangolását, illetve a munkahelyeken, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás során bekövetkező mindenféle megkülönböztetés elleni harcra irányuló elkötelezettség megújítására;
66. hangsúlyozza, hogy meg kell egyezni az utcai hajléktalanság 2015-re történő felszámolására irányuló uniós célkitűzésről, illetve hogy valamennyi tagállamnak integrált hajléktalan-stratégiát kell kidolgoznia;
67. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tagállamok számára egy európai fogyatékossági paktum elfogadására, amely a fogyatékkal élők munkaerő-piaci részvételének és társadalmi integrációjának növelésére vonatkozó kezdeményezések révén biztosítja a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikák összehangolását és támogatja az Európa 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéseit;
68. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a munkaerőpiac szegmentálódásának csökkentése, valamint a munka, a gondozási feladatok és a családi élet összeegyeztetésére irányuló erőfeszítések fokozása révén 2020-ra érje el a 75%-os férfi és a 75%-os női foglalkoztatást;
69. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nemek közötti bérszintkülönbség 2020-ra 0–5%-ra való csökkentése révén maradéktalanul alkalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, nyújtson be a hatályos jogszabályok felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot, és kezdeményezzen jogsértési eljárásokat a jogszabályokat be nem tartó tagállamok ellen; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nők, a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők és az alacsony képesítésűek fokozottabb munkaerő-piaci részvételét, valamint és a bevándorlók és az etnikai kisebbségek jobb munkaerő-piaci integrálását;
70. úgy véli, hogy a teljesítményértékelés és a politikai láthatóság javítása érdekében az Európa 2020 stratégiába egyedi célokat tartalmazó, különálló fejezetet kell beiktatni a nemek közötti egyenlőségről;
71. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az apasági, hozzátartozó-ápolási és örökbefogadási szabadságról szóló európai irányelvre annak érdekében, hogy megkönnyítse a szakmai és a családi élet összeegyeztetését;
72. úgy véli ugyanakkor, hogy a foglalkoztatási és szociális ügyek terén alkalmazott nyitott koordinációs módszer olyan hasznos eszköz, amelyet meg kell reformálni és erősíteni, különösen a számszerűsíthető uniós és nemzeti célok kidolgozása során;
73. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0053.