ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről
14.6.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Corien Wortmann-Kool, Peter Liese, Richard Seeber, Pilar del Castillo Vera, Andreas Schwab, Jean-Paul Gauzès, Csaba Őry, Othmar Karas, Marian-Jean Marinescu, Lambert van Nistelrooij, Albert Deß a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0348/2010
B7‑0353/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célok a gyenge kormányzati struktúra és a tagállamok elszámoltathatóságának hiánya miatt nem valósultak meg. Kiváltképpen, tekintettel a jelenlegi gazdasági válságra, egy hatékony, az európai növekedés és foglalkoztatás helyreállítását célzó stratégiára van halaszthatatlanul szükség,
B. mivel a világ más részein már – pl. az idősödő társadalom miatt – előállt gazdasági és szociális patthelyzet elkerülése végett az Európai Uniónak és a tagállamoknak fokozottabb erőfeszítéseket kellene tenniük az Unió globális versenyképessége külső vonatkozásának figyelembevételére,
C. mivel az eredmények elérése érdekében az európai feladatokat és felelősségi köröket tökéletesen összehangolva kell szétosztani az európai kormányzás európai, nemzeti, regionális és helyi szintjein. Valamennyiüknek a legmagasabb szintű minőséget és elszámoltathatóságot kell képviselniük. A változás valódi mozgatói – a helyi és regionális hatóságokkal és a civilszervezetekkel partnerségben együttműködő vállalatok és egyetemek – kiemelkedő szerepet játszanak a célok elérését szolgáló új mechanizmusban,
D. mivel hangsúlyozza, hogy a demográfiai válságot és következményeit feltétlenül számításba kell venni. A jövő generációit nem szabad feláldozni az előző generációk kialakított kedvezményeinek fenntartása érdekében. Fontos a demográfiai fellendülés elősegítése és a családbarát politika megteremtése,
NÖVEKEDÉS: FOGLALKOZTATÁS ÉS VERSENYKÉPESSÉG
1. hangsúlyozza, hogy elsődleges célul a növekedést kell kitűzni. Növekedés nélkül nem teremtődnek munkahelyek. Növekedés nélkül nem születik megoldás az államháztartások és a vállalatok pénzügyi eredménye terén fennálló válságára. A társadalombiztosítási rendszerek működésének előfeltétele a gazdasági növekedés. A válság komolyan megnyirbálta az európai gazdasági növekedés lehetőségeit, ezért a növekedéshez való visszatérésnek gyorsnak és tartósnak kell lennie;
2. rámutat, hogy szerkezeti reformokra van szükség az európai gazdaság fennálló gyengeségeinek – a gyorsan növekvő államadósság és államháztartási hiány, az alacsony termelékenység és a versenyképesség hiányának – leküzdése érdekében. A közpénzeket sokkal hatékonyabban kell felhasználni. A szerkezeti reformok célkitűzései a következők: vállalkozásbarát szabályozási környezet, hatékony kormányzás, nem torzító hatású adórendszer, magas munkaerő-piaci részvétel, különösen a nők körében, valamint jó oktatási rendszer. Mindezek szükséges előfeltételei a növekedésnek;
3. úgy véli, hogy a növekedés új motorjainak az európai kohézió megerősítésén kell dolgozniuk: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésén, ahogyan az a Szerződés 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában is szerepel. A kohézió megteremtése nem költség; feltárja a kihasználatlan potenciált, kiszélesíti a növekedés alapját és európai szociális tőkét hoz létre. A termelékenységet növelő és technológiai lehetőségeket kínáló, új keresletet és piacokat teremtő innováció helyi és regionális szempontú figyelmet, valamint a befektetési és növekedési politikák helyi alapú integrált megközelítését igényli;
4. sajnálattal állapítja meg, hogy költségvetési szempontból lehetetlen egyértelműen azonosítani az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek pénzügyi vonzatait a 2011. évi költségvetési tervezet tekintetében; ezért határozottan kétli, hogy e kulcsfontosságú kezdeményezések megfelelő finanszírozása biztosítható; kéri, hogy a Bizottság a júniusi háromoldalú egyeztetés előtt állapítsa meg pontosan azokat a költségvetési tételeket, amelyeket a kiemelt kezdeményezések érintenek;
5. megismétli egy befogadóbb és versenyképesebb munkaerőpiacra vonatkozó követelését. A társadalombiztosítási rendszerek átszervezésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkozásváltás ne vonja magával a szociális védelem gyengülését, hogy a munkahelyváltáshoz szükséges átmeneti képzés ne eredményezze a bevétel csökkenését, továbbá hogy az úgynevezett rugalmas biztonságra vonatkozó megközelítés ne összpontosítson egyoldalúan a munkaerőpiac rugalmasságára;
6. meggyőződése, hogy a megfelelő keretszabályozással és költségvetési forrásokkal a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszhat a gazdasági fellendülés biztosítását célzó átfogó európai stratégiában, miközben hozzájárulhat az uniós és globális élelmiszer-biztonsághoz, az Unió 90%-át kitevő vidéki táj megőrzéséhez és a környezetvédelmi előnyök biztosításához, valamint nagyban közreműködhet az alternatív energiaforrások felkutatásában;
A KKV-K HELYE A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁGBAN
7. hangsúlyozza, hogy az Uniónak serkentenie és ösztönöznie kell a kkv-kat és a vállalkozói tevékenységet, mivel ezek alapvető szerepet játszanak a munkahelyek megőrzésében és az új munkahelyek teremtésében. A közigazgatási és szabályozási terheket és előírásokat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a kkv-knak nagyobb lehetőségük legyen a növekedésre, termékeiknek/szolgáltatásaiknak az Unió egységes piacát alkotó 500 millió fogyasztó részére történő szabad forgalmazásával. Tovább kell csökkentenünk a bürokráciát. Hangsúlyozza továbbá, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag, valamennyi szinten tett politikai erőfeszítések révén történő maradéktalan végrehajtásának fontosságát;
8. hangsúlyozza, hogy a kkv-k képezik szociális piacgazdaságunk gerincét, és munkahelyeket teremtenek, így alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedés élénkítésében. Elsőbbséget kell tehát biztosítani a további erőfeszítéseknek a reformok terén, például a deregulációs célkitűzések további végrehajtásának és a kkv-barát jogszabályoknak, dinamikus környezetet hozva létre ezáltal a kezdő vállalkozóknak, ösztönözve a vállalkozói tevékenységet és javítva a finanszírozáshoz való hozzájutást; azon a véleményen van továbbá, hogy az Európa 2020 stratégiában olyan célkitűzéseknek és kezdeményezéseknek kell szerepelniük, amelyek ösztönözhetik a vállalatokban a törzs- és kockázati tőke átlagos arányának növelését;
9. kéri, hogy hozzanak létre termékeny, vállalkozásbarát környezetet az uniós ipar számára intelligens és kevésbé terhes keretfeltételek mellett, amely lehetővé teszi az ipar és a kkv-k számára, hogy működjenek és innovációkat hajtsanak végre, miközben az iparnak megmarad a technológia megválasztásának lehetősége, és biztosított számára a forrásokhoz való megfelelő hozzáférés és azok hatékony használata;
10. emlékeztet arra, hogy a mikrovállalkozások gyakran jó megoldást jelentenek a foglalkoztatás hiányának kezelésére. Vállalkozás indítása gyakran sikerre vezet a társadalmi tehetetlenség ellenére. A kkv-k fejlődésének legfontosabb előfeltétele az, hogy képesek-e tevékenységükhöz megfelelő pénzeszközöket gyűjteni. A kkv-kat szolgáló garanciamechanizmusok, a dinamikus másodlagos piacok és az európai gazdasági tevékenységet támogató banki ágazat fenntartása előfeltétele a kkv-k fejlődésének;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő gyakorlati intézkedéseket a finanszírozáshoz való hozzáférés fejlesztésére, elsősorban a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, valamint a kereskedelem előtti közfinanszírozás területén való előrelépés érdekében;
A BELSŐ PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HATÁROZOTTABB KEZDEMÉNYEZÉSEK
12. hangsúlyozza, hogy az európai növekedés egyik legmeghatározóbb mozgatója a belső piac, amelynek maradéktalan megvalósítását még be kell fejezni. A személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása előtt álló bizonyos akadályok miatt további erőfeszítésre van szükség az európai intézmények részéről annak érdekében, hogy jobb, versenyképesebb és hatékonyabb egységes piac jöjjön létre. Ráadásul az infrastruktúra terén tapasztalható szűk keresztmetszetek nemzeti és európai szinten való megszüntetése lehetővé teszi a belső piac zökkenőmentes működését, és fokozza a gazdasági növekedést;
13. hangsúlyozza, hogy a stratégián belül az egységes piacot magát is célnak, nem csupán a célok elérését szolgáló eszköznek kell tekinteni. Komolyan foglalkoznunk kell a „hiányzó láncszemekkel” a stratégián belül, mert ez valamennyi belső politika hatékonyságának elengedhetetlen feltétele;
14. üdvözli Mario Monti belső piacról szóló jelentését; felszólítja a Bizottságot, hogy – jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekből álló csomag formájában – dolgozza ki az „egységes piacról szóló jogszabályt”, amely a fenntartható és rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság kívánt céljának elérését szolgálja;
15. emlékeztet arra, hogy a vállalkozásoknak és vállalkozóknak valódi lehetőséget kell adni a felemelkedésre és arra, hogy az 500 millió európai fogyasztónak kínálhassák szolgáltatásaikat és termékeiket. A belső piac ma nem segíti elő és nem erősíti Európa szolgáltatásalapú gazdaságát. Amellett, hogy az árukereskedelem fontos, a jövő a szolgáltatásalapú gazdaságé, ezért alapvetően fontos, hogy a szolgáltatások tekintetében tökéletesen működő belső piacunk legyen;
16. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiának figyelembe kell venni:
• a szolgáltatási irányelv kiterjesztését és maradéktalan megvalósítását, például az egészségügyi szolgáltatások terén stb.,
• a határokon átnyúló kereskedelem elősegítését, az e-kereskedelemre vonatkozó irányelv felülvizsgálata révén,
• a harmadik postai irányelv maradéktalan végrehajtását,
• egyablakos héa-ügyintézés bevezetését,
• a kölcsönös elismerés és a bürokrácia csökkentése révén annak biztosítását, hogy a kkv-k Európa-szerte működhessenek;
17. hangsúlyozza, hogy lényeges a szabad kereskedelem és a globális piacokhoz való hozzáférés mint kulcsfontosságú tényezők fenntartása, és nem szabad a protekcionizmus felé fordulni. Az innovatív vállalkozók és vállalatok csak szabad és globális piacon fejlődhetnek;
18. emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az Európa 2020-hoz kapcsolódó kereskedelmi stratégiáját úgy kell kialakítania, hogy az EU kereskedelmi politikája valóban alkalmas eszköz legyen a munkahelyteremtésre és a világ fenntartható fejlődésének biztosítására, valamint hogy minél előbb kezdeményezzen nyílt párbeszédet a Parlamenttel és a civil társadalommal a dohai forduló utáni időszak uniós prioritásairól, különösen a szociális és környezetvédelmi normákról és a WTO reformjáról;
Innovatív Unió: Kutatás, fejlesztés és innovációs technológiák – Új készségek és munkahelyek
19. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a GDP 3%-át általánosan fordítsák a kutatás és fejlesztés céljaira. Felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki jobban a kohéziós politika keretében biztosított alapok, valamint a K+F-et finanszírozó alapok szinergiája nyújtotta lehetőségeket. Az európai alkalmazott kutatás hatékonyabbá tétele érdekében kulcsfontosságú a létező struktúrák megfelelőbb módon történő egyszerűsítése. Kutatás- és inovációbarátabb beruházási környezetet kell teremteni a köz - és a magánszférában egyaránt. Felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő gyakorlati intézkedéseket a finanszírozáshoz, elsősorban a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés fejlesztésére;
20. kéri, hogy növeljék az európai tudásalapú gazdaság innovációs lehetőségeit azáltal, hogy több beruházás történik az alap- és alkalmazott kutatásba és fejlesztésbe a legfontosabb társadalmi kihívásokkal való szembenézés érdekében, és azáltal, hogy széles körű és minden politikai területet magában foglaló innovációs politika kerül meghatározásra;
21. sajnálattal állapítja meg, hogy az EU-ban nem létezik igazi belső piac az innováció vonatkozásában, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket e téren, különösen a közösségi szabadalomra és az egységes szabadalmi bírósági rendszerre vonatkozó időszerű megegyezést illetően, valamint hangsúlyozza az innovatív termékek fejlesztése szabványosításának fontosságát;
22. úgy véli, hogy napjaink világgazdaságában a know-how alapvetően fontos a gazdasági fejlődéshez, ezért meg kell teremtenünk a legjobb feltételeket társadalmunk tudásalapú társadalommá való alakításához;
23. az Európa 2020 stratégiának figyelembe kell venni a következőket:
• fokozni kell az együttműködést az európai kutatók között a kutatási utalványrendszer bevezetésével, amely anyagi forrást biztosít a kutatáshoz abban az esetben, ha a kutató azt más tagállam egyetemén végzi, hozzájárul a kiválósági központok és független egyetemek kialakításához, a kutatók mobilitásának fokozásához, és több kutatót vonz más kontinensekről;
• meg kell nyitni az európai egyetemeket a verseny és az összes európai diák előtt;
• növelni kell a K&F-re fordított forrásokat (a 8. kutatási keretprogramon belül);
• az alacsony szakképesítéssel rendelkező munkavállalóknak megfelelő képzést kell biztosítani, hogy megszerezzék a modern tudásalapú gazdasághoz szükséges készségeket;
24. kéri a Bizottságot, hogy erősítse a K&F-t támogató különböző közösségi eszközök (a strukturális alapok, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a kutatási keretprogram) közötti szinergiákat, és terjesszen elő lényegi és határozott javaslatokat az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos bürokrácia és felesleges adminisztráció csökkentésére;
25. üdvözli a három új európai innovációs partnerség elindítását a biogazdaság, a kulcsfontosságú alaptechnológiák és az idősek számára független és társadalmilag aktív életet biztosító technológiák területén;
26. hangsúlyozza, hogy ezek az ágazatok hatékonyan járulhatnak hozzá a környezetbarát növekedés célkitűzésének megvalósításához, a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok nagyobb arányú használata és az új technológiák – különösen a biotechnológia és a környezetbarát vegyészet – népszerűsítése révén;
27. meggyőződése, hogy a közösségi halászati ágazat fontos szerepet fog játszani a jövő generációk fehérjeellátásának biztosításában. E cél elérése érdekében a közös halászati politikának több befektetésre van szüksége a célzott kutatások terén azért, hogy a környezeti fenntarthatóság keretén belül a halászat és akvakultúra ágazat versenyképessége biztosítva legyen;
Mozgásban az ifjúság: Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás
28. kéri a tagállamokat, hogy fogadják el a Bizottság „Európa 2020” című közleményében szereplő célkitűzéseket, amelyeknek megfelelően 2020-ig az iskolai képzésben lemorzsolódók arányának a korcsoport 10%-a alá kell csökkennie, valamint a népesség legalább 40%-ának felsőfokú, vagy azzal egyenértékű végzettséggel kell rendelkeznie;
29. határozottan támogatja a Bizottság azon elhatározását, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései közül az egyiket a fiatalok, az oktatás és a képzés céljainak szenteli, és úgy véli, hogy ez nagy lendületet ad majd az átfogó uniós ifjúsági stratégia fejlődésének; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a Parlament is az ifjúságot jelölte meg a 2011. évi költségvetés egyik kiemelt elsődleges céljaként, és világosan kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy e téren valamennyi fontos programot továbbra is támogatja pénzügyileg;
30. örömmel fogadja a strukturált párbeszéd új eszközét, melynek célja, hogy az ifjúság igényeit is megjelenítse a foglalkoztatás és társadalmi integráció területén. A fenntartható fejlődés érdekében rendkívül fontos a tagállami érdekelt felek bevonása és az azonnali adatközlés;
31. hangsúlyozza az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat minél szorosabbra fűzésének fontosságát annak érdekében, hogy oktatási rendszerünk különböző programok révén világos és végigjárható utat kínáljon a munkához, a fiatal és idős európaiaknak egyaránt;
32. hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélküliségének kezelését és a képzettségek piaci igényekkel történő összehangolását központi kérdésnek kell tekinteni. Az oktatásban fejleszteni kell a köz- és magánszféra partnerségét. A diákok és kutatók határokon átnyúló mobilitása csereprogramok és szakmai gyakorlatok révén minden bizonnyal hozzájárul az európai felsőoktatási intézmények nemzetközi vonzereje erősítésének növeléséhez. Ha a célt, hogy a GDP 3%-át a K+F-re fordítjuk, továbbra is kitűzzük, az innováció a kutatáson és a felsőoktatáson keresztül fellendül;
33. úgy véli, hogy a felsőfokú képzés a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az innováció és a növekedés egyik jelentős ösztönzője. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a bolognai folyamat nyomon követésére és a közösen lefektetett elvek tagállamok általi végrehajtására az európai felsőoktatási térség egészében;
Európai digitális menetrend
34. üdvözli a digitális menetrend tervét, azonban annak sikere a konkrét és nagy ívű javaslatoktól függ, és csak akkor lesz hatékony, ha vezetése erős, ha valamennyi politikai szinten támogatást élvez, és ha uniós, nemzeti és regionális szinten megosztott feladatként kerül végrehajtásra;
35. hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság megfelelő működése kulcsfontosságú az egész uniós gazdaság megfelelő működése szempontjából. Megállapítja azonban, hogy a digitális szolgáltatások szabad mozgását jelenleg súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok sokfélesége. A vállalatok számos akadállyal szembesülnek a határokon átnyúló értékesítés során, főleg tagállami szinten, például a fogyasztóvédelem, a héa, az elektromos és elektronikus berendezések újrahasznosítása, az egyes termékek sajátos szabályozása, valamint a kifizetési ügyletek terén alkalmazandó szabályozások különbözősége miatt. E probléma megoldásáig a vállalatok és a fogyasztók nem élvezhetik teljesen a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket;
36. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új digitális társadalomban megerősödjön az európaiak pozíciója a rugalmas és megbízható szélessávú hálózathoz való hozzáférés biztosítása, valamint az e-készségek és felhasználói jogok előmozdítása révén, továbbá hogy elsőbbséget élvezzen az egységes európai digitális piac fejlesztése azáltal, hogy a digitális szolgáltatások szabad mozgását engedélyezik és maradéktalanul végrehatják az új jogszabályi keretet;
37. úgy véli, hogy a digitális menetrend rengeteg lehetőséget kínál, amelyek munkahelyteremtést és fenntartható gazdasági növekedést eredményezhetnek. E cél elérése érdekében arra van szükség, hogy a digitális menetrendet összekapcsoljuk olyan új szolgáltatások fejlesztésével, mint az e-kereskedelem, e-egészségügy, e-oktatás és az elektronikus banki szolgáltatások stb.:
• harmonizálni kell azokat a szabályokat, amelyek ma akadályozzák az egységes európai digitális piac fejlődését, következésképpen az új digitális szolgáltatások bevezetését,
• befektetésekre van szükség a nagy sebességű internetes hálózatok terén,
• létre kell hozni a közös uniós szerzői jogi keretet, amely lehetővé teszi a digitális tartalmak szabad terjesztését a 27 tagállamban,
• biztosítani kell, hogy a digitális hozadék valódi gazdasági növekedést eredményezzen,
• páneurópai piacot kell létrehozni a frekvenciakereskedelem számára, amely valódi telekommunikációs gazdaságot tesz lehetővé;
• digitális jártasságra és integrációra irányuló cselekvési tervet kell indítani uniós és tagállami szinten, és ösztönözni kell a digitális készségeket fejlesztő, minden munkavállaló számára nyitott képzésekre irányuló magánszférabeli kezdeményezéseket;
• ki kell dolgozni a digitális környezetben érvényesülő polgári és fogyasztói jogok európai chartáját,
• haladéktalanul, a meghirdetett határidő előtt át kell ültetni és maradéktalanul végre kell hajtani az elektronikus hírközlésre vonatkozó új európai uniós keretszabályozást, és az abban rögzített jogokat biztosítani kell a nemzeti szabályozó hatóságoknak;
38. úgy véli, hogy az internet nagy kihívást jelent civiltársadalmunk számára azáltal, hogy nagyobb növekedést és versenyképességet biztosít gazdaságunknak. Nagy lehetőséget hordoz a fogyasztók magatartásának az egész kontinensen való megváltoztatására is. A technológia tekintetében lényeges annak biztosítása, hogy a középpontban az egyén álljon, és hogy megfelelő védelmi mechanizmusok kerüljenek bevezetésre annak érdekében, hogy ne nőjön a szakadék az alábbiak között:
• nagyobb vállalatok és a kkv-k,
• állami hatóságok és a magánszektor,
• a városi és a vidéki, elszigetelt, hegyvidéki vagy távoli területek,
• tagállami és határokon átnyúló e-kereskedelem;
39. úgy véli, hogy a kreatív ágazat szintén fontos szerepet játszik a digitális környezetben, mivel tükrözi az Unió kulturális és egyéb értékeit;
Erőforrás-hatékony Európa
40. kéri a megfizethető és sokféle éghajlatbarát energiaforrás rendelkezésre állásának és az ezekhez való hozzáférésnek a biztosítását az integrált energiapiac maradéktalan megvalósítása, az európai energia-infrastruktúra, különösen a megújuló és más, alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező energiaforrások terén való fejlesztése és az energiahatékonyság minden releváns területen történő előmozdítása révén;
41. emlékeztet arra, hogy az európai ipar számos ágazata 100%-ban függ a nem energiacélú nyersanyagok importjától, és rámutat, hogy a nyersanyagok ára jelentősen emelkedett az elmúlt években a feltörekvő gazdaságokban gyorsan növekvő kereslet miatt, a helyzetet pedig spekulatív tevékenységek is súlyosbítják; alapvetően fontosnak tartja, hogy az Unió e célból megerősítse szakpolitikáit, és következetes politikai megközelítést dolgozzon ki, amely biztosítja az ipar számára a nyersanyagokhoz való méltányos hozzáférést, és amely valamennyi érintett területre (külső fellépések, kereskedelem, környezetvédelem, K&F, innováció) kiterjed;
42. úgy véli, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) programja a személyek és energiaforrások hatékony szállítását biztosító eszközként az Unió gazdaságának alapköve, és jelentős lendületet ad a munkahelyteremtésnek és a recesszióból kilábaló Unió globális versenyképességének. Ezért kifejezetten szükség van a TEN-T program támogatásának és céljainak növelésére. A megállapodás alapján létrejött TENT-T projekteket késlekedés nélkül végre kell hajtani. Az Európai Bizottságnak fel kell szólítania a tagállamokat, hogy teljesítsék ezzel összefüggő kötelezettségeiket;
43. emlékeztet arra, hogy az európai infrastruktúra jobb és hatékonyabb koordinációja – az egyes közlekedési módokon belül, illetve valamennyi közlekedési mód között – az Unió közlekedési politikájának kulcsfontosságú eleme. A TEN-T hálózat megvalósítása és megerősítése, valamint a TEN-T projektek és a harmadik országok közötti kapcsolatok hivatottak a jelenleg létező, az egységes európai közlekedési piac kialakítását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetésére. A multimodális platformok kiterjesztése fel fogja gyorsítani a teljes komodalitás megvalósítását. Az infrastruktúra-projektek összehangolt, a nagy kockázatokkal járó események tudományos elemzésén alapuló végrehajtása biztosítani fogja a környezet védelmét, a jobb szociális és foglalkoztatási feltételeket a munkavállalók számára, valamint az utasok biztonságát;
44. úgy véli, hogy a közlekedés szén-dioxid-mentesítése az egyik legfontosabb kihívása a közlekedéspolitikának, és alapvető szerepet játszik az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítésében, és annak biztosításában, hogy az „egységes európai közlekedési térség” megvalósítását szolgáló innovatív technológiák fejlesztésének előterében álljon;
Tiszta és hatékony energia: az energiahatékonyság mint uniós cél
45. úgy véli, hogy az Uniónak meg kell őriznie a fenntartható gazdasági technológiák terén betöltött vezető szerepét, és növelnie kell versenyelőnyét ezen a területen, ehhez pedig konkrét szakpolitikai intézkedésekre, ambiciózus célkitűzésekre és megfelelő pénzügyi támogatási intézkedésekre van szükség;
46. hangsúlyozza az Unió már jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalását a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére, és úgy véli, hogy az Uniónak jobban kellene hangsúlyoznia hajlandóságát arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében akár 30%-os csökkentést is vállal, feltéve, ha a többi ország is kész elkötelezni magát az ehhez szükséges lépések megtételére. Egyértelmű és objektív mutatók szükségesek a fenntartható és energiahatékony szociális piacgazdaság irányába történő előrelépés mérésére. Ebben az összefüggésben a célkitűzéseknek realisztikusnak és elérhetőnek kell lenniük;
47. hangsúlyozza, hogy a forráshatékonysággal és integrált energiapolitikával társított fenntartható termelési eljárások, valamint a megújuló energiaforrások további fejlesztése nem csupán az éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzések teljesítését teszik lehetővé az Unió számára, hanem erős európai feldolgozóipari bázis fenntartását, a versenyképesség, növekedés és a foglalkoztatás fokozását is. Valójában az energiahatékonyság – például az épületek energiateljesítményének terén – nemcsak a leginkább költséghatékony módszer az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésére és az energiabiztonság javítására, hanem a munkahelyteremtéshez is hozzájárul;
48. rámutat, hogy véghez kell vinni a belső energiapiac kiépítését és ösztönözni kell a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre a harmadik energiacsomagot a gazdasági növekedés, a piacnyitás és a fogyasztói jogok tökéletesítésének ösztönzése és az EU energiaellátása biztonságának fokozása érdekében. 2020-ig és azt követően, az energiainfrastruktúrában jelentős beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy korszerűsíteni lehessen az európai energiahálózatokat, köztük a transzeurópai energiahálózatokat;
49. hangsúlyozza, hogy szükség van az európai szuperhálózat kialakítására, az intelligens hálózatok fejlesztésére, továbbá olyan összekapcsolások kialakítására, amelyek a belső energiapiac ösztönzéséhez, valamint a megújuló energiaforrások növekvő arányának integrálásához szükségesek, valamint újabb nagyszabású infrastruktúraprojektek kidolgozására harmadik országokban, nevezetesen a földközi-tengeri és az eurázsiai térségben. Örömmel fogadja a Bizottság energiainfrastruktúra-csomag előterjesztésére irányuló szándékát;
50. hangsúlyozza, hogy Európának nem lehet versenyképes gazdasága energiabiztonság és az energiaellátás biztonsága nélkül. Fontos az Unió egészének energiabiztonságáról gondoskodni. Az energiabiztonsághoz nemcsak az ellátás biztosítása, hanem a megfizethető, stabil árak is hozzátartoznak. Az energiabiztonság nem valósítható meg a hálózatok összekapcsolása érdekében tett hatalmas erőfeszítések nélkül. Az energiabiztonság nem valósítható meg a nukleáris energiához való visszatérés kérdésének felvetése nélkül;
Iparpolitika a globalizáció korában
51. kéri olyan iparpolitika kidolgozását, amely megteremti a lehető legjobb környezetet az erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint üdvözli és hangsúlyozza, hogy az ilyen politikának az ágazat egészére ki kell terjednie, és fő céljának a megfelelő keretfeltételek kialakításának kell lennie;
52. kéri, hogy teremtsenek megfelelő keretfeltételeket az új iparpolitikához. A vállalatoknak meg kell hagyni a lehetőséget, hogy maguk válasszanak a különböző technológiai lehetőségek közül. Nem szabad további szabályozási terheket róni a vállalatokra;
53. hangsúlyozza, hogy szükség van horizontális iparpolitikára annak érdekében, hogy az európai iparágak fenntartható lendületet kapjanak, ehhez meg kell vizsgálni a különböző innovációs politikákat, a kutatások támogatását, a demonstrációs projekteket, a versenyjogszabályokat, az egységes piac szabályozását,a kereskedelempolitikát és a környezetvédelmi előírásokat;
54. emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégiának meg kell határoznia a fenntartható, energiahatékony gazdaságra való átállás költségeit és hasznait, és emlékeztet arra, hogy az ipar szerkezeti változásokhoz való hozzáigazításának megkönnyítése az Unió és a tagállamok egyik célkitűzése;
55. elvárja, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztésére és a gazdaságban való alkalmazására irányuló célirányos és átfogó stratégia az Európa 2020 stratégia részét képezze. Ennek azonban messzebbre kell mennie, mint a kulcsfontosságú alaptechnológiák népszerűsítése és forgalmazása, ahogyan azt a Bizottság iparpolitikai kezdeményezése tartalmazza;
Szegénység elleni európai platform: társadalmi integráció és kohézió
56. úgy véli, hogy egy szilárd és megfelelően finanszírozott, az összes európai régiót felölelő kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú részét kell képeznie. Ez a politika – horizontális megközelítésével együtt – az Európa 2020 céljai sikeres megvalósításának, valamint az Unión belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió elérésének előfeltétele. Ezért szükség van a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályok további egyszerűsítésére a felhasználóbarát jelleg javítása, az elszámoltathatóság és a jövőbeli kihívásokkal és a gazdasági válságok okozta fenyegetéssel való megfelelőbb szembenézés érdekében;
57. sajnálattal állapítja meg, hogy az idősebb és a rokkant munkavállalók foglalkoztatási potenciálját elhanyagolták; ezért olyan javaslatok benyújtását várja, amelyek célja e potenciál növelése;
58. úgy véli, hogy a magas foglalkoztatottsági aránynak és a munkahelyek minőségének központi helyet kell kapniuk a stratégiában, valamint hogy erőteljesebb hangsúlyt kell helyezni a nemzeti és európai szinten egyaránt jól működő munkaerőpiacra és a szociális körülményekre a növekedés és a termelékenység fokozása és a foglalkoztatás hatékonyságának javítása érdekében; úgy véli továbbá, hogy az új stratégiában sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a munkahelyek minőségének és a tisztességes munkának, és össze kell egyeztetni a kereslet- és kínálatorientált gazdaságpolitikákat a munkaerő-piaci kereslet támogatása érdekében;
59. úgy véli, hogy Európa lakosságának idősödése miatt olyan, az egész életen át tartó tanulást elősegítő politikákra van szükség, amelyek során ösztönzik az egyének egész karrierjét végigkísérő képzési lehetőségeket. Fenn kell tartani az aktív személyek számát a munkaerőpiacon, valamint meg kell erősíteni a társadalmi integrációt;
60. tekintettel a) az egyre idősödő népességre és b) az államháztartásra és a magánszféra termelékenységére nehezedő, egyre növekvő nyomásra, az idősödő népességgel kapcsolatos kiadások növekedése a tagállamok strukturális problémáját képezi; az Európai Uniónak olyan politikát kell elfogadnia, amely határozottan előmozdítja a megelőzést (az orvosi gyakorlat és az egészségesebb életmódra való ösztönzés révén), és hosszú távú stratégiájának részévé kell tennie olyan szolgáltatásokat, mint az e-egészségügy. Az egészségi mutatók javulása hozzá fog járulni a gazdasági mutatók jelentős mértékű javulásához;
61. úgy véli, hogy a világválságot lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy a munkaerőpiac megfelelő szerkezeti reformja és hosszú távú beruházások segítségével új alapokra helyezzük az európai szociális piacgazdaságot, amely a fenntarthatóságon, a szolidaritáson, a tudáson, a szegénység jelentős mértékű csökkentésén és a munkahelyteremtésen alapuló társadalmi modell. Az Európa 2020 stratégiának ki kell aknáznia a fenntartható gazdaságra történő átállásban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket;
62. a fent említett indokok alapján javasoljuk a tagállamoknak, hogy hozzák létre a „helyi és regionális önkormányzatok Európa 2020 stratégiára vonatkozó területi paktumát”, amelynek célja, hogy a régiókat és városokat a célkitűzések sikeres teljesítéséhez való hozzájárulásra sarkallja. Ez a paktum alapulhatna a Régiók Bizottságának már létező, az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformján. Az Európai Parlamentet be kell vonni ebbe a folyamatba;
63. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.