ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a gazdasági irányításról
14.6.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Corien Wortmann-Kool, Othmar Karas, Jean-Paul Gauzès a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0349/2010
B7‑0356/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása a gazdasági irányításról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak az Európa 2020 stratégiáról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európa 2020 stratégiának serkentenie kell a gazdasági növekedést, illetve versenyképességet és munkahelyeket kell teremtenie, aminek következtében tovább növekszik a GDP, ami élénkíti az ipari termelést és új munkahelyeket teremt,
B. mivel az Európa 2020 stratégiának a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló konkrét programként kell szolgálnia a gazdasági válsággal való szembenézés érdekében,
C. mivel a lisszaboni stratégia hatékonysága nem felelt meg a várakozásoknak a szigorú irányítás, az elszámoltathatóság és a valódi, összetett célokat és számos célkitűzést tartalmazó uniós keret hiánya miatt;
D. mivel a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság egyes tagállamokban abból ered, hogy nem tartották be a stabilitási és növekedési paktumot;
E. mivel a tagállamoknak növelniük kell gazdasági teljesítőképességüket olyan szerkezeti reformok bevezetésével, amelyek révén csökkenthetők a közkiadások, élénkíthető a gazdaság, a kkv-k számára pedig több lehetőség biztosítható a fejlődésre és a kedvező környezet kihasználására, tekintettel arra, hogy ez a legjobb módja a gazdasági növekedés elősegítésének és a polgárok számára történő munkahelyteremtésnek;
F. mivel az olyan spekulációs támadások, mint a görög államadósággal nemteljesítési csereügyletek (CDS) révén való tömeges kereskedés más kiszolgáltatott tagállamok ellen is irányulhatnak (az euróövezetben) bármikor, így a teljes piaci bizalmat követően nemteljesítési kockázatot teremtenek, amely egyébként nem létezne, és az euró stabilitását elfogadhatatlan kockázatnak teszik ki;
1. örömmel veszi tudomásul a Tanács határozatát az euró stabilitásának biztosítása érdekében létrejött nagy horderejű megállapodásról és egy új európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról, amely átfogó csomag formájában valósul meg;
2. örömmel veszi tudomásul a tagállamok által abból a célból tett erőfeszítéseket, hogy széles körben elfogadott megállapodás jöjjön létre Görögországgal kapcsolatban, illetve emlékeztet arra, hogy Görögország hitelek révén való finanszírozáshoz segítése olyan terv része, amely csak akkor működőképes, ha Görögország igen rövid időn belül valóban korszerűsíti államigazgatási és gazdasági szerkezetét;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb tájékoztassa a Parlamentet a mentési tervekre irányuló javaslatairól, annál is inkább, mert a Parlament az Unió egyik költségvetési hatósága;
4. mélységesen aggasztja a tagállamok romló költségvetési helyzete és az emiatt esetleg a többi tagállamot érő dominóhatás, különösen az euróövezetben;
5. elismerését fejezi ki azoknak a tagállamoknak, amelyek fokozott erőfeszítéseket tesznek a fizetési mérlegükkel kapcsolatos problémák leküzdésére radikális reformok és gazdaságuk nemzetközi piacokon való versenyképesebbé tétele révén;
6. örömmel veszi tudomásul a görög kormánynak az ország modernizálására, a szerkezeti merevség megszüntetésére, a korrupció elleni küzdelemre, a megbízható statisztikai rendszer kialakítására, a költségvetési hiány csökkentésére, az adóbeszedési rendszer hatékonyságának növelésére és a közkiadások szerkezetének felülvizsgálatára irányuló széles körű terveit; kitart amellett, hogy Görögországnak a lehető legrövidebb időn belül eredményeket kell felmutatnia;
7. örömmel veszi tudomásul az Európa 2020 stratégiára irányuló bizottsági javaslatot;
8. hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli események nyilvánvalóvá tették, hogy az euróövezetnek erősebb gazdasági irányításra van szüksége, amelyet közép- és hosszú távú uniós stratégia keretében kell kidolgozni; hangsúlyozza, hogy a monetáris eszköznek a siker érdekében figyelembe kell vennie a társadalmi-gazdasági helyzetet;
9. hangsúlyozza továbbá, hogy a Szerződésben rögzített, a költségvetési és gazdasági felügyelet célját szolgáló mechanizmusok nem maradéktalanul kielégítőek, és ugyanez vonatkozik a statisztikák gyűjtésére vonatkozó jelenlegi keretre is; emlékeztet arra, hogy a monetáris politika nagymértékben e mechanizmusok megfelelő működésén alapul; emlékeztet továbbá arra, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet közép- és hosszú távon romlani fog, ha az EKB nem lesz képes az árstabilitásra összpontosítani;
10. hangsúlyozza, hogy számos országnak rendet kell tennie államháztartásában, valamint jelentősen csökkentenie kell költségvetési hiányát és adósságát; egyetért a Tanáccsal a tekintetben, hogy az államháztartás fenntarthatóságát és a fokozott gazdasági növekedést biztosítani kell valamennyi tagállamban, ezért egyetért azzal is, hogy a költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra irányuló terveket fel kell gyorsítani ott, ahol indokolt;
11. elismeri, hogy az eurót növekvő veszély fenyegeti, mivel a görög adósságválság átterjed más országokra is; sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozza ki az Olli Rehn biztos által nemrégiben vázolt, az euróövezet irányításának közép- és hosszú távú megerősítésére irányuló javaslatokat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jelenlegi valutaválság megismétlődése;
12. sürgeti a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek, különösen megelőző funkciójának megerősítését, amelyben a tagállamok által egymásra gyakorolt nyomás a jelenleg rendelkezésre álló legerősebb eszköz arra, hogy a tagállamokat a Tanács ajánlásainak betartására ösztönözzék; sürgeti a Bizottság által végzett gazdasági felügyelet szigorítását; úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a költségvetési konszolidációt szolgáló ösztönzők bevezetésének lehetőségét;
13. hangsúlyozza, hogy a stabilitási és növekedési paktum tagállamok általi betartásáról szóló határozatot a Bizottságnak a Tanácstól függetlenül kell meghoznia, a paktum elveinek maradéktalan tiszteletben tartása érdekében; előreláthatóan állandó pénzügyi ellenőrzést kell létrehozni közös kritériumok alapján, melyekről a Bizottság javaslata alapján döntenek;
14. sürgeti a Bizottságot, hogy javaslatába foglaljon bele az euróövezeten belül automatikusan érvényesített szankciós mechanizmusokat (pl. megnevezés és „kipellengérezés”, szavazati jog visszavonása, strukturális alapokból nyújtott támogatások csökkentése, pénzbírság) annak érdekében, hogy a tagállamokat a stabilitási és növekedési paktum előírásainak tiszteletben tartására kötelezzék;
15. súlyos aggodalmának ad hangot az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban a pénzügyi és gazdasági válságot követően; emlékeztet rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében a válság előtt tett erőfeszítések nagyon nagy mértékben a fokozódó demográfiai kihívásnak való megfelelésre irányultak;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az „Európai Monetáris Alap” létrehozását, amely kiegészítené a stabilitási és növekedési paktumot olyan feladatok terén, mint a tagállamok költségvetési helyzetének nyomon követése, a lehetséges problémák – nem fenntartható államháztartás és fizetési mérleggel kapcsolatos problémák – megállapítása, korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslattétel és ezek érvényesítése, szükség esetén megfelelő szankciós mechanizmusokkal, valamint hitelek biztosítása révén képes lenne közbelépni fizetési mérleggel kapcsolatos problémák esetén; ehhez az alaphoz az euróövezet országai bruttó hazai termékük nagyságának megfelelően járulnának hozzá, valamint a túlzott mértékű adósság és költségvetési hiány miatt kiszabott bírságok befizetésével; elvileg bármelyik tagállam igénybe vehetné az Európai Monetáris Alapot az általa korábban befizetett összegek határáig; az e mechanizmus keretében nyújtott hitelek igénybevételének feltétele szigorú, az adott országra szabott reformprogram lenne;
17. kéri a Bizottságot, hogy készítse el az Európai Unió pénzügyi stabilitásának megőrzését célzó intézkedéscsomag makrogazdasági hatásvizsgálatát, és adjon ki közleményt az eurókötvények kiadásának megvalósíthatóságára, kockázataira és előnyeire vonatkozóan;
18. kéri a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos rendelet kellő időben történő végrehajtását; emlékeztet arra, hogy amint a felügyeleti csomagot elfogadják, ezen intézetek felügyeletét az ESMA hatóság fogja ellátni, és kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az államadóság-minősítések oligopolisztikus struktúrájának kezelésére;
19. úgy véli, hogy az adócsalás mértékének csökkentése segítene a költségvetési hiányoknak az adók növelése nélküli és a szociális kiadások fenntartása melletti csökkentésében; aggodalmát fejezi ki az egyes tagállamokban tapasztalható adócsalás mértékének eltérései következtében az egységes piacon kialakult torzulások miatt; kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot az adócsalás és a feketegazdaság által a tagállamokban előidézett különféle problémák értékelése céljából;
20. sürgeti az Európai Tanácsot, hogy az Európa 2020 stratégia elfogadása során vegye figyelembe a közelmúltban hozott döntéseket, és halassza a stratégia elfogadását az év második felére; hangsúlyozza, hogy a módosított szöveggel kapcsolatos bármely végleges döntés meghozatala előtt a Tanácsnak konzultálnia kellene az Európai Parlamenttel;
Az Európa 2020 irányítási struktúra megerősítésének szükségessége
21. hangsúlyozza, hogy a nyílt koordinációs módszer kudarcot vallott, és azt kötelező érvényű intézkedésekkel kell felváltani; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy terjesszenek elő olyan gazdaságélénkítési stratégiát, amely elsősorban uniós eszközökön alapul, és nem nagyrészt kormányközi kezdeményezéseken;
22. úgy véli, hogy a valódi gazdasági irányítás azt is magában foglalja, hogy a Bizottság valós és nagyobb igazgatási hatáskört kap, melynek révén igénybe vehet már létező, illetve a Lisszaboni Szerződés által újonnan biztosított eszközöket, például a 121., 122., 136., 172., 173. és a 194. cikket, melyek a Bizottságra ruházzák a reformtervek és fellépések koordinálásának, illetve egy közös stratégia létrehozásának feladatát;
23. úgy véli, hogy az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak és az országspecifikus ajánlásoknak elég részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy valódi hatást fejtsenek ki; a stabilitási és növekedési paktum makrogazdasági eszközei és az Európa 2020 nemzeti reformprogramjainak eszközei közti erősebb kapcsolódás szükségességét azáltal hangsúlyozza, hogy koherens módon, az időrend betartásával mutatja be őket, valamint biztosítva a nemzeti költségvetések fokozott összehasonlíthatóságát a különböző kategóriákba tartozó kiadások tekintetében; a tagállamoknak gazdaságpolitikájukat nem csupán közérdekű ügynek kell tekinteniük, hanem össze is kell hangolniuk azokat oly módon, hogy a különböző gazdaságpolitikák ne semlegesítsék egymást; emlékeztet az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások fokozott szerepére;
24. sürgeti az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy alkalmazzanak a „büntess és jutalmazz” elvén alapuló megközelítést, és a Szerződés 136. cikke értelmében használják az olyan megfelelőségi mechanizmusokat, mint a gazdasági ösztönzők (pl. plusz uniós finanszírozás), továbbá éljenek a fejlettebb uniós gazdaságirányítást, pontosabban az Európa 2020 stratégia fejlettebb irányítását támogató szankciók lehetőségével;
25. úgy véli, hogy az EUROSTAT hatásköreit bővíteni kell, beleértve az EUROSTAT vizsgálati hatáskörökkel való felruházását is; úgy véli, hogy a hozzáférhető és átlátható statisztikai információnak a strukturális alapokhoz való hozzájutás előfeltételének kell lennie; a Bizottságnak vállalnia kell a statisztikák annak eldöntése érdekében való értékelését, hogy egy adott tagállam megfelel-e kötelezettségeinek és az értékelésnek;
26. felszólítja a Bizottságot, hogy kössön konstruktív kompromisszumot a Parlamenttel azon új felügyeleti kerettel kapcsolatos megállapodás egyetlen olvasatban való elfogadása érdekében, amely lehetővé teszi majd, hogy az új Európai Felügyeleti Hatóságok (ESA) 2011. január 1-re minden szempontból működőképesek legyenek; ezek a hatóságok felügyelik többek között a derivatív piacok szerepét, és ideiglenesen megtiltanak vagy korlátoznak bizonyos fajta tranzakciókat, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi piacok rendes működését és egységét vagy az Európai Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását;
Az Európai Parlament megnövelt szerepe
27. elvárja, hogy a Tanács és a Bizottság konzultáljon a Parlamenttel az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokról; úgy véli, hogy az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak az Unióban általában és konkrétan az egyes tagállamokban tapasztalható makro- és mikrogazdasági fejleményekre vonatkozó szakpolitikai ajánlásokra kell összpontosítaniuk, és hogy külön figyelmet kell szentelni a növekedést ösztönző közép- és hosszú távú szerkezeti átalakításnak;
28. emlékeztet arra, hogy a foglalkoztatási iránymutatásokkal kapcsolatosan megfelelő konzultációt kell folytatni a Parlamenttel; emlékeztet rá, hogy a Parlament csak akkor határoz a foglalkoztatási iránymutatásokkal kapcsolatban, ha kielégítő módon megoldódik az Európa 2020 stratégia irányítási és költségvetési keretének kérdése;
29. sajnálja, hogy az Európa 2020 nemzeti reformprogram alapját képező mutatókkal kapcsolatosan a Parlamenttel, az európai polgárok képviselőjével nem kerül sor konzultációra; kéri a Tanácsot, hogy halassza el döntését, és előbb konzultáljon a Parlamenttel;
30. hangsúlyozza, hogy a Bizottság éves szakpolitikai ajánlásainak és az Európa 2020 célkitűzéseinek tagállami megvalósítása tekintetében megfogalmazott figyelmeztetéseinek kellene az Európai Tanács határozatainak alapjául szolgálnia; e jelentések kapcsán megfelelő konzultációt kellene folytatni a Parlamenttel, mielőtt azok az Európai Tanács elé kerülnének megvitatásra;
31. további tájékoztatást kér az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusnak – melynek létrehozásáról a 2010. május 9–10-i, rendkívüli Gazdasági és Pénzügyi Tanács határozott – az Európai Unió költségvetését érintő következményeiről;
32. többéves pénzügyi keret: hangsúlyozza a jelenlegi többéves pénzügyi keret abból a célból történő felülvizsgálatának fontosságát, hogy az megfeleljen a 2005. december 15–16-i Európai Tanács következtetéseinek, és összhangba kerüljön a Lisszaboni Szerződés követelményeivel az Európa 2020 stratégiában körvonalazott kezdeményezések, valamint a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keret kezdeményezései és politikai kötelezettségvállalásai finanszírozásának biztosítása érdekében;
33. elvben üdvözli a 2011. évi költségvetés-tervezet általános irányát, de aggodalmának ad hangot a különböző fejezetekben található szűkös tartalékok miatt, és azzal kapcsolatban, hogy a költségvetés-tervezet emiatt nem tükrözi eléggé a jelenlegi, az Unió ésszerű, fenntartható és inkluzív tudásalapú gazdasággá való átalakítását célzó társadalmi és gazdasági kihívásokat;
34. hangsúlyozza, hogy költségvetési szempontból lehetetlen egyértelműen azonosítani az Európa 2020 stratégia pénzügyi vonzatait azon pontos költségvetési tételek tekintetében, amelyekre az új kiemelt kezdeményezések vonatkoznak; ugyanakkor kötelezettséget vállal arra, hogy már a 2011. évi költségvetés keretében aktívan törekedni fog erre annak érdekében, hogy már ebben a szakaszban biztosítsa az Európa 2020 stratégia megfelelő finanszírozását;
35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.