ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Jordán-folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára
1.9.2010
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Kyriacos Triantaphyllides, Nikolaos Chountis, Patrick Le Hyaric, Willy Meyer a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0484/2010
B7‑0487/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása a Jordán-folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Izrael Állam és a Jordán Hásimita Királyság között megkötött 1994-es békeszerződésre,
– tekintettel a Ciszjordániáról és a Gázai-övezetről szóló 1995-ös izraeli-palesztin ideiglenes megállapodásra (Oslo II. megállapodás), és különösen annak III. melléklete 12. és 40. cikkére,
– tekintettel az Egyesült Államok Szenátusának 2007. november 16-i, 387. sz. határozatára, amelyben a Szenátus kifejezi a Jordán-folyó és a Holt-tenger pusztulásával kapcsolatos véleményét, és üdvözli az Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság népei közötti együttműködést,
– tekintettel a földközi-tengeri térséggel foglalkozó, 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,
– tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés energiával, környezetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó ad hoc bizottságának a Jordán-völgyben kialakult helyzettel kapcsolatos, 2010. március 14-i ajánlására,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Jordán-folyó és különösen annak alsó szakasza egyetemes jelentőségű kultúrtáj, amely nagy történelmi, szimbolikus, vallási, környezeti, mezőgazdasági és gazdasági jelentőséggel bír a Közel-Keleten és azon túl is,
B. mivel a nem megfelelő kezelés a Jordán-folyó súlyos szennyeződéséhez vezetett; mivel becslések szerint a Jordán-folyó alsó szakasza évi 1,3 milliárd köbméternyi édesvízhozamának 98%-át elterelik a háztartások és a mezőgazdaság vízigényének kielégítése érdekében; mivel jelenleg a folyó alsó szakaszán csupán tisztítatlan szennyvíz, halastavak vize, sós víz és mezőgazdasági szennyvíz folyik,
C. mivel a Jordán-folyó alsó szakaszának biodiverzitása az édesvízhozam elterelése és a tisztítatlan szennyvíz folyóba engedése következtében 50%-ban odaveszett,
D. mivel a Jordán-folyó alsó szakaszába jelenleg beömlő tisztítatlan szennyvizek eltávolítását célzó új szennyvíztisztító telepek a tervek szerint 2011 végén lépnek működésbe; mivel 2011 végére a folyó valószínűleg hosszú szakaszokon kiszárad, amennyiben a telepek működtetésével párhuzamosan nem engednek édesvizet a Jordán-folyó alsó szakaszába,
E. mivel a Jordán-folyó alsó szakaszának rehabilitációjához évente legalább 400–600 millió köbméter vízre van szükség,
F. mivel a Holt-tenger a világon egyedülálló ökoszisztémával rendelkezik; mivel a Jordán-folyó a Holt-tenger legfontosabb mellékfolyója, és alsó szakasza vízhozamának drámai csökkenése az elsődleges oka annak, hogy a Holt-tenger vízszintje folyamatosan csökken, felszíne pedig egyharmadára zsugorodott kevesebb, mint 50 év alatt,
G. mivel a Vörös-tenger és a Holt-tenger közötti vízszállítási rendszerre vonatkozó terv a Vörös- és a Holt-tenger között futó csatorna megépítésére, a Holt-tenger rehabilitációjának előmozdítására, valamint az izraeli, a jordániai és a palesztin lakosság villamos energiával és ivóvízzel történő ellátására tesz javaslatot; mivel ez a projekt súlyos következményekkel járhat a terület egyedülálló természeti adottságaira nézve; mivel a Világbank jelenleg is dolgozik az e témával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányon és környezetvédelmi és társadalmi értékelésen,
H. mivel az Izrael Állam és a Jordán Hásimita Királyság között létrejött békeszerződésben mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított a Jordán-völgy integrált fejlesztésének, és megállapodtak abban, hogy a közös határok mentén együttműködnek a Jordán-folyó ökológiai rehabilitációja, valamint a folyó és a Holt-tenger vízforrásainak védelme érdekében,
I. mivel az Izrael Állam és a Jordán Hásimita Királyság között létrejött békeszerződés ellenére a palesztinokat kizárták a Jordán-folyó alsó szakaszán, Ciszjordánia területén létrehozott izraeli biztonsági területről, melyet jelenleg jogtalanul izraeli telepesek foglalnak el, akik a palesztinokat illető vízzel műveik földjeiket,
J. mivel a Jordán-folyó alsó szakaszának megmentése érdekében tett erőfeszítések együttműködésre késztették a törvényesen létrehozott izraeli, jordániai és palesztin helyi közösségeket, amelyek – változó mértékben – hasonló kihívásokkal néznek szembe a vízgazdálkodás terén; mivel az érintett országokban és megszállt területeken tevékenykedő kormányok, helyi közösségek és civil társadalmi szervezetek közötti aktív együttműködés jelentős mértékben hozzájárulna a regionális béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez,
K. mivel Ciszjordánia palesztin lakosságát súlyos vízhiány sújtja; mivel egy leendő életképes palesztin állam kialakulásának egyik fő előfeltétele, Izrael Állam biztonsága szempontjából pedig fontos tényező az, hogy elegendő vízforrás álljon rendelkezésre,
L. mivel a Jordán-folyó alsó szakaszán tapasztalható környezetvédelmi kihívások enyhítésére irányuló erőfeszítésekhez uniós források is hozzájárultak,
M. mivel a 2008. október 13-án Párizsban megrendezett, „Víz a békéért, béke a vízért” című konferencián Jacques Chirac egykori francia köztársasági elnök egy, a Jordán-folyó völgyével foglalkozó kezdeményezés létrehozására szólított fel valamennyi part menti ország részvételével, és ugyanezen a konferencián Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök az egyedüli megoldásként üdvözölte Chirac elnök egész Jordán-völgyre kiterjedő kezdeményezését,
1. felhívja a figyelmet a Jordán-folyó és különösen annak alsó szakasza pusztulására, és mély aggodalmának ad hangot a helyzet alakulásával kapcsolatban;
2. felszólítja a part menti országokat a Jordán-folyó rehabilitációjára olyan politikák kidolgozásán és megvalósításán keresztül, melyek kézzel fogható eredmények elérését célozzák a háztartási és a mezőgazdasági vízigény-gazdálkodás, a vízvédelem, valamint a települési, a mezőgazdasági és az ipari szennyvíz kezelése terén, továbbá annak biztosítására, hogy kellő mennyiségű édesvíz folyjon a Jordán-folyó alsó szakaszába;
3. felszólítja a Jordán-folyó medencéjében fekvő valamennyi part menti ország kormányát, hogy a kölcsönös együttműködés szellemében munkálkodjanak a Jordán-folyó alsó szakaszának megmentésén, és sürgeti őket, hogy az Európai Unió támogatásával mielőbb hozzák létre a Jordán-folyó völgyével foglalkozó bizottságot, amely az „Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezésben jelenleg részt vevő többi part menti ország előtt is nyitva álló háromoldalú együttműködési fórumként működne;
4. felszólítja Izraelt és Jordániát, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a békeszerződésükben a Jordán-folyó rehabilitációjával, valamint a folyó és a Holt-tenger vízforrásainak védelmével kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat;
5. tudomásul veszi az Izraeli Környezetvédelmi Minisztériumnak a Jordán-folyó alsó szakaszára vonatkozó általános tájfejlesztési terv kidolgozására irányuló kezdeményezését; kéri a jordán kormányt és a Palesztin Hatóságot, hogy tegyenek hasonló kezdeményezéseket a saját területüket átszelő folyószakaszok rehabilitációjára vonatkozó általános tervek elfogadása céljából, feltéve, hogy Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival és a nemzetközi joggal összhangban hozzáférést biztosít a Palesztin Nemzeti Hatóság számára a Jordán-folyó alsó szakaszához; megjegyzi, hogy az ilyen általános tervek egy, a Jordán-folyó alsó szakasza egész területének rehabilitációjára és védelmére vonatkozó, átfogó regionális terv alapjaiul szolgálhatnak; megállapítja, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság az 1955-ös Johnston-terv részeként csatorna megépítését tervezi a Jordán-folyó nyugati partja mentén, a megszállt Ciszjordánia part menti palesztin területeinek öntözésére;
6. emlékeztet arra, hogy a Vörös-tenger és a Holt-tenger közötti vízszállítási rendszerre vonatkozó terv nem foglalkozna a Jordán-folyó pusztulásával;
7. megállapítja, hogy a Jordán-folyó alsó szakasza egyedülálló természeti környezetének rehabilitációjára és megőrzésére irányuló bármilyen fenntartható megoldásnak gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és turisztikai projekteket is magában foglaló, integrált fejlesztési megközelítésen kell alapulnia;
8. üdvözli, hogy a Jordán-folyó alsó szakaszának területén, különösen Izraelben egyre fejlettebb vízgazdálkodási módszereket és technológiákat alkalmaznak, és ösztönzi e módszerek és technológiák a régió valamennyi országának történő átadását, beleértve a Palesztin Nemzeti Hatóságot; felszólítja a nemzetközi közösséget – ideértve az Európai Uniót – az e területen megvalósuló projektek számára nyújtott további pénzügyi és technikai támogatások biztosítására irányuló erőfeszítések elmélyítésére;
9. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és az EU tagállamait, hogy a part menti országokkal folytatott két- és többoldalú kapcsolatokban fektessenek nagyobb hangsúlyt a Jordán-folyó helyzetére, valamint arra, hogy többek között az „Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezés keretében folytassák a Ciszjordánia part menti területeinek újbóli palesztin fennhatóság alá kerüléséért, valamint a folyó – és különösen annak alsó szakasza – rehabilitációjáért tett diplomáciai erőfeszítéseket, és az erre irányuló pénzügyi és technikai támogatást;
10. üdvözli a vízgazdálkodás terén a Jordán-folyó alsó szakaszán hasonló kihívásokkal küszködő izraeli, jordániai és palesztin helyi közösségek közötti együttműködést, és hangsúlyozza a bizalomépítésnek az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésében betöltött szerepét; üdvözli a nem kormányzati szervezetek, köztük a Föld Barátai Közel-Kelet („Friends of the Earth Middle East”) aktív szerepvállalását a Jordán-folyó megmentését célzó erőfeszítésekben, és felszólítja a nemzetközi közösséget – ideértve az Európai Uniót – e szervezetek tevékenységeinek további támogatására;
11. ismételten hangsúlyozza, hogy a vízgazdálkodás, és különösen a régióban élő valamennyi nép szükségleteinek egyenlő figyelembevételén alapuló, igazságos vízelosztás rendkívül fontos a tartós közel-keleti béke és stabilitás érdekében, és hangsúlyozza a régió főbb vízgazdálkodási kihívásait kezelő átfogó stratégia megalkotásának szükségességét;
12. sürgeti Izraelt, hogy többek között az adminisztratív korlátozások csökkentésén keresztül biztosítsa a Ciszjordániában élő palesztinok vízhez való hozzáférésének javítását az Oslo II. megállapodás és a nemzetközi jog értelmében meglévő jogosultságuknak megfelelően, és támogassa a fejlett vízgazdálkodási módszerek és technológiák használatát – a szennyvíztisztítás területén is – a régióban;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, Jordánia parlamentjének és kormányának, Libanon parlamentjének és kormányának, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, valamint Szíria parlamentjének és kormányának.