ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Ukrajnáról
18.10.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Michael Gahler, Ioannis Kasoulides, Lena Kolarska-Bobińska, Cristian Dan Preda, Krzysztof Lisek, Traian Ungureanu, Inese Vaidere a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0571/2010
B7‑0578/2010
az Európai Parlament állásfoglalása Ukrajnáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ellenőrző bizottságának 2010. szeptember 9-én elfogadott jelentésére,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „A demokratikus intézmények működése Ukrajnában” című, 2010. október 5-én elfogadott 1755. számú állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Unió és Ukrajna közötti parlamenti együttműködéssel foglalkozó bizottság 2010. március 22–23-én Brüsszelben tartott 14. ülésén kiadott nyilatkozatra és ajánlásokra,
– tekintettel a Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2010. szeptember 16-i következtetéseire,
– tekintettel a Prágában 2009. május 7-én közzétett, a keleti partnerségről szóló közös nyilatkozatra,
– tekintettel a Kijevben, 2009. december 4-én tartott EU–Ukrajna csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Unió és Ukrajna között 1998. március 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra, továbbá a partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő társulási megállapodásról szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra,
– tekintettel az Ukrajnára vonatkozó 2011–2013 közötti nemzeti indikatív programra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Ukrajna az EU stratégiai fontosságú szomszédja; mivel az ország nagysága, erőforrásai, lakossága, valamint földrajzi fekvése miatt Ukrajna különleges helyet foglal el Európában, és kulcsfontosságú regionális szereplőnek tekinthető,
B. mivel 2010. október 1-jén az ukrán alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2004. december 8-i alkotmánymódosítást; mivel az Európa Tanács Velencei Bizottságának titkára kijelentette, hogy az ukrán alkotmánybíróság túllépett hatáskörén, amikor hatályon kívül helyezte a 2004-es politikai reform eredményeit, és mivel az alkotmánybíróság ítéletét közvetlenül azután hirdették ki, hogy szeptember 21-én négy új alkotmánybíró esküdött fel tisztségére az ukrán parlamentben, miután a Viktor Juscsenko volt ukrán elnök által kinevezett elődeiket megkérdőjelezhető körülmények között eltávolították,
C. mivel az újonnan megválasztott ukrán elnök, Viktor Janukovics, valamint az ukrán parlament (a Verhovna Rada) megerősítette, hogy Ukrajna csatlakozni kíván az Európai Unióhoz,
D. mivel az ellenzék annak ellenére komoly akadályokba ütközik a 2010. október 31-én esedékes választásokat megelőzően, hogy a hatóságok ígéretet tettek, hogy mindenkit egyenlő bánásmódban fognak részesíteni,
E. mivel a média szabadságával foglalkozó EBESZ képviselő 2010. október 13-án kijelentette, hogy Ukrajnában jelentősen javult a média szabadságának helyzete, de sürgősen lépéseket kell tenni a helyzet fenntartása érdekében, és felhívta a kormányt, hogy tartózkodjon minden arra irányuló kísérlettől, hogy a médiatartalmakat befolyásolja vagy cenzúrázza a média szabadságára vonatkozó nemzetközi előírásoknak és az EBESZ felé tett elkötelezettségeknek való megfelelés érdekében,
F. mivel az ukrán kormány döntései – például az egyik médiamogul az állambiztonsági szolgálat élére és a legfelső bíróság tagjának való kinevezése – nyomán ellenvélemények születtek, ami tovább élezte az amúgy is feszült politikai helyzetet az országban; mivel a helyzetet tovább fokozta az a sor vád, mely szerint az új kormány fontolgatja a demokratikus szabadságok és szabadságjogok korlátozását; mivel a szélsőséges politikai környezet lecsillapítása a kormány és az összes többi ukrán politikai erő előtt álló egyik fő kihívás,
G. mivel az ukrán állambiztonsági szolgálat jelenlegi tevékenységét – az ország történelmi múltjának ismeretében – erős gyanakodással szemlélik,
1. aggodalmának ad hangot a megfélemlítési kísérletek számának gyarapodása, valamint a nem demokratikus és önkényuralmi tendenciák térnyerése kapcsán;
2. emlékeztet a hatalomnak az új ukrán vezetőség kezében való tömörülésével kapcsolatban kifejezett aggodalmakra, és úgy véli, hogy amennyiben az új vezetés demokratikus elvek nyomán erősíti meg hatalmi helyzetét, az elfogadható, sőt, sok esetben kívánatos, azonban figyelmeztet arra, hogy a hatalmi helyzet megerősítésének nem szabad ahhoz vezetnie, hogy egyetlen politikai erő kezében összpontosuljon az összes hatalom, mivel ez aláásná az ország demokratikus fejlődését;
3. aggodalmának ad hangot az olyan szavahihető jelentések növekvő száma miatt, amelyek arról számolnak be, hogy az ukrán titkosszolgálat politikai belügyekbe avatkozik bele, és többek között nyomást gyakorol újságírókra, párt- és civil aktivistákra és hozzátartozóikra; úgy véli, hogy ez egy demokratikus társadalomban nem engedhető meg, és ezért felhívja az ukrán hatóságokat, hogy az európai normáknak megfelelően alakítsák át titkosszolgálatukat és annak működését;
4. hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságával (a Velencei Bizottság) folytatott együttműködés alapvető fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a jelenleg kidolgozás alatt álló jogalkotási reformcsomagok teljes mértékben megfeleljenek az európai normáknak és értékeknek; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a törvénytervezetek végleges változatairól;
5. hangsúlyozza, hogy bár támogatja az EU–Ukrajna vízumkönnyítést és azt a tényt, hogy az Unió mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik Ukrajnával, rámutat, hogy e megállapodások előfeltételeit Ukrajnának teljesítenie kell és tiszteletben kell tartania;
6. hangsúlyozza, hogy a demokrácia és a jogállamiság biztosításán, valamint a hatalmi ágak egyértelmű elválasztásán és az állami szervek ellenőrzésének hatékony mechanizmusán alapuló alkotmányos berendezkedés továbbfejlesztését célzó, közös megegyezésen alapuló reformfolyamat előmozdításán keresztül és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásainak tükrében meg kell erősíteni az ukrán intézmények hitelességét, stabilitását, függetlenségét és hatékonyságát;
7. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az egyik ukrán politikai erő egyre inkább monopolizálja a hatalmat, mivel ez aláássa az ország demokratikus fejlődését;
8. olyan átfogó és következetes igazságszolgáltatási reformra szólít fel, amely biztosítaná az igazságügyi hatóságok függetlenségét a végrehajtó hatóságoktól, garantálná a korrupciómentességet, valamint a független média segítségével megakadályozná, hogy bármelyik ukrán politikai erő kisajátítsa a hatalmat;
9. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a választási keret és környezet hatékonyságát annak érdekében, hogy a parlamenti és elnökválasztást a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi előírásoknak és az EBESZ/ODHIR ajánlásainak megfelelően lehessen lefolytatni;
10. aggodalmának ad hangot az esetleges választási csalásokra vonatkozó vádak kapcsán, mivel ez a választásban érdekelt felek a küszöbön álló választások lefolyásának és lefolytatásának tisztességességébe vetett bizalmának hiányára utal; mivel a választások lebonyolításának tisztességességébe vetett hit alapvető a demokrácia szempontjából, felhívja a hatóságokat, hogy gondoskodjanak a választási bizottságok kiegyensúlyozott összetételéről minden szinten, ideértve a vezetőséget is; javasolja a hatóságoknak, hogy gondolkozzanak el a választásban jelöltként indulók és a szavazók bizalmának növelését célzó olyan kiegészítő intézkedések elfogadásán, mint például annak lehetővé tétele, hogy a meglévő politikai szervezetek saját nevükön indulhassanak a választáson, valamint hogy a jelöltlisták egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek;
11. aggodalmának ad hangot az olyan panaszok és szavahihető jelentések növekvő száma miatt, amelyek arról számolnak be, hogy az elmúlt hónapokban nyomást gyakorolnak a gyülekezési és szólásszabadsághoz, valamint a média szabadságához hasonló alapvető jogokra és szabadságokra; úgy véli, hogy a bűnüldözési és biztonsági szervekhez hasonló állami szervek beavatkozása az újságírók és médiaszervezetek munkájába összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalom eszméjével; felhívja a hatóságokat, hogy a jogok és szabadságok megsértéséről érkező jelentéseket alaposan vizsgálják ki, és orvosolják a megállapított jogsértéseket;
12. felhívja továbbá a hatóságokat annak biztosítására, hogy a büntetőeljárásoknak ne az legyen a kimenetele, hogy a műsorsugárzási frekvenciákat önkényesen bevonják, valamint hogy vizsgáljanak felül minden olyan határozatot vagy kinevezést, amely – különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén – összeférhetetlenség kialakulásához vezethet; aggodalmának ad hangot tehát a demokrácia sarokkövét alkotó médiaszabadságot és pluralizmust aláásó közelmúltbeli események kapcsán; felhívja a hatóságokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket az ukrán média szabadságának és pluralizmusának védelme érdekében, és tartózkodjanak minden, a közszolgálati hírközlés tartalmának közvetlen vagy közvetett ellenőrzésére irányuló kísérlettől;
13. aggasztónak tartja az újságírók elleni erőszak és megfélemlítés eseteit, valamint Vaszil Klementyevnek, a Novi Sztyil riporterének eltűnését; felhívja a hatóságokat, hogy hozzák meg az összes intézkedést az ukrán média szabadságának és pluralizmusának védelme érdekében, és tartózkodjanak minden, a közszolgálati hírközlés tartalmának közvetlen vagy közvetett ellenőrzésére irányuló kísérlettől, továbbá tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy fényt derítsenek Vaszil Klimentyev ügyére; felhívja az ukrán kormányt, hogy a média szabadságáról szóló jogszabályokat hozza összhangba az EBESZ normáival;
14. rámutat, hogy számos ukrán nem kormányzati szervezet panaszkodott a részvételükkel zajló tüntetések erőszakos feloszlatása és amiatt, hogy az aktivistákat a rendőrség és más állami bűnüldöző szervek zaklatják;
15. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy kihasználjuk a keleti partnerség nyújtotta lehetőségeket az EU és Ukrajna, valamint más keleti partnerországok közötti kapcsolatok megerősítésére;
16. ragaszkodik hozzá, hogy a Tanács és a Bizottság adjon hangot azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy az ukrán ellenzéket megfosztják a jogállamiság és az egyenlő esélyek gyakorlásának lehetőségétől;
17. hangsúlyozza, hogy a 2010. november 22-i közelgő EU-Ukrajna csúcstalálkozón a kölcsönös haszonnal járó témaköröket – mint a közös értékek, a demokrácia és az emberi jogok és a korrupció elleni fellépés – kellene elsősorban napirendre venni;
18. felhívja a csúcstalálkozót, hogy tűzzön ki rövid távú végrehajtási prioritásokat és a szigorúan a teljesítménytől függő középtávú díjazási rendszert, valamint hogy a kijelölt célok végrehajtásának és a társulási megállapodásról folyó tárgyalások állásának szigorú ellenőrzése céljából állítson fel felügyeleti mechanizmust;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának, Ukrajna kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.