Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0608/2010Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0608/2010

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről

3.11.2010

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Francisco José Millán Mon, Arnaud Danjean, Elena Băsescu, Karl-Heinz Florenz a PPE képviselőcsoport nevében
Sarah Ludford, Sharon Bowles, Olle Schmidt, Marietje Schaake az ALDE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock az ECR képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0608/2010

Eljárás : 2010/2898(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0608/2010
Előterjesztett szövegek :
B7-0608/2010
Elfogadott szövegek :

B7‑0608/2010

az Európai Parlament állásfoglalása a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a transzatlanti kapcsolatok amerikai választásokat követő alakulásáról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról szóló állásfoglalásaira, valamint a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről szóló, 2009. október 22-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a 2009. november 3-án Washingtonban megrendezett EU–USA csúcstalálkozó eredményeire,

–   tekintettel a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) 2009. október 27-i negyedik ülésén elfogadott jelentésre, a Transzatlanti Jogalkotói Párbeszéd ülésén elfogadott közös nyilatkozatra, valamint a 2009. december 4–9-én New York-ban és 2010. június 4–6-án Madridban rendezett ülésekre,

–   tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos transzatlanti együttműködés elmélyítéséről szóló, 2009. október 28-i EU–USA közös nyilatkozatra,

–   tekintettel a terrorizmus elleni fellépésről szóló, 2010. június 3-i EU–USA közös nyilatkozatra,

–   tekintettel a G-20-csoport 2010. június 26–27-i torontói és 2010. október 21–23-i szöuli csúcstalálkozójának következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a transzatlanti kapcsolat egyedülálló és sok területre – többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, a terrorizmus elleni fellépés és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása iránti kölcsönös elkötelezettségre – terjed ki; tekintettel az EU és az USA kölcsönös érdekeire és közös értékrendjére, valamint arra, hogy az EU-nak és az USA-nak hallgatnia kell egymásra, valamint hogy az Európai Parlamentnek nyitottnak kell lennie arra, hogy az amerikai elnököt és Kongresszust meghallgassa,

B.  mivel az EU–USA kapcsolatok alapvető szerepet töltenek be a globális kérdések rendezésében és az új kihívásoknak való megfelelésben,

C. mivel az EU és az USA a világ minden táján karöltve munkálkodik a közös történelmen, kultúrán, érdekeken és értékeken alapuló közös elképzelések megvalósításán, és mivel az EU-USA kapcsolatoknak alapvető szerepet kell betölteniük annak érdekében, hogy a globális kérdésekkel és az új kihívásokkal a nemzetközi jog keretében és a meglévő multilaterális intézmények – különösen az ENSZ, az EBESZ és a NATO – égisze alatt lehessen szembenézni,

D. mivel a két transzatlanti partner együtt a világgazdaság felét teszi ki, és 4,28 milliárd dolláros partnerségükkel a világ legnagyobb, legintegráltabb és legrégebb óta fennálló gazdasági társulását és a globális gazdasági fejlődés mozgatórugóját alkotják, és mivel a transzatlanti kapcsolatok szilárdsága és az irányukban való elkötelezettség a jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság miatt még nagyobb jelentőséggel bír,

E.  mivel a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés érdekében a két partner elkötelezett az együttműködés iránt, és mivel az Európai Parlament folyamatosan kiáll az akadálymentes transzatlanti piac 2015-re történő megvalósítása mellett, mivel az – az Unió saját belső piacának kiteljesítése mellett – alapvető szerepet fog betölteni a világgazdaság növekedésének fellendítésében és a talpra állásban,

F.  mivel az emberi tevékenységnek betudható éghajlatváltozáshoz a fejlődő országok járultak hozzá legkevésbé, azonban annak legsúlyosabb következményei őket sújtják, és mivel az éghajlatváltozás negatív külső tényezői veszélyeztetik a szegénység csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, ezáltal veszélybe sodorva a millenniumi fejlesztési célok elérését; tekintettel továbbá a fejlődést célzó transzatlanti partnerségre irányuló kezdeményezésről szóló folyamatos párbeszéd szükségességére,

EU–USA csúcstalálkozó

1.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az USA kormányzata a globális kihívások és a regionális konfliktusok kezelésekor fokozza a stratégiai párbeszédet, az együttműködést és a koordinációt;

2.  felhívja mindkét felet a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának mint politikájuk egyik fő elemének előmozdítására a világban; hangsúlyozza, hogy szükség van az intenzív koordinációra a megelőző és a krízisdiplomáciában;

3.  szükségesnek tartja, hogy az EU–USA csúcstalálkozón mindkét partner vállaljon vezető szerepet a G20-ak kötelezettségvállalásainak végrehajtásában;

4.  hangsúlyozza az EU és az USA közötti együttműködés fontosságát abban, hogy konkrét feladatokban egyezzenek meg annak érdekében, hogy a 2009 decemberében Cancunban megrendezendő COP-16 konferencián tudományos bizonyítékokon alapuló nemzetközi megállapodás születhessen, amely az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló intézkedések megfelelő finanszírozására és a fejlődő országokban történő alkalmazására is kiterjed;

5.  üdvözli az amerikai vezetés Izraelhez való új hozzáállását, és az izraeli-palesztin konfliktus tekintetében az euro-amerikai partnerség lendületbe hozására szólít fel; ebben az összefüggésben üdvözli az Izrael és a Palesztin hatóság közötti közvetlen tárgyalások beindítását, melyet 2010. szeptember 2-án Washingtonban jelentettek be; emlékeztet arra, hogy további tárgyalásokra van szükség annak érdekében, hogy egy megállapodás szerinti időkereten belül Izraelen belül két állam jöjjön létre, ahol is a független, demokratikus és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él Izrael mellett; hangsúlyozza, hogy a régió országai és az EU alapvető érdekében álló tartós békét az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatai, a madridi elvek – többek között a földet a békéért elv, az útiterv, valamint a felek és az arab békekezdeményezés közötti, már érvényben lévő megállapodások – alapján kell megvalósítani, és hangsúlyozza, hogy felismervén az arab békekezdeményezés és az arab partnerekkel tovább folytatandó együttműködés jelentőségét, a Közel-Kelettel foglalkozó kvartett aktív részvételére szükség lesz a békefolyamatban;

6.  hangsúlyozza, hogy az iráni atomprogram természetével kapcsolatos bizonytalanság veszélyezteti az atomsorompó-rendszert, valamint a régió és a világ stabilitását; csalódottságának ad hangot, hogy Irán továbbra is visszautasítja a teljes körű együttműködést a NAÜ-vel azáltal, hogy akadályozza a NAÜ munkáját, megtagadja a nukleáris létesítményeibe történő bejutást és megvétózza az ellenőrök kinevezését; felszólítja Irán vezetőségét, hogy tegyen eleget az atomsorompó-szerződés szerinti kötelezettségének; követeli, hogy Teherán ratifikálja és hajtsa végre a biztosítéki egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét, és felhívja az USA-t és az EU-t, hogy külpolitikájukat hangolják össze e cél elérése érdekében;

7.  tudatában annak, hogy a titkos katonai dokumentumok kiszivárogtatása veszélybe sodorhatja a fegyveres erők tagjait, mély aggodalmának ad hangot azon, a közelmúltban elhangzott komoly vádak miatt, hogy a kínzást elfogadottnak tekintették Irakban; arra szólít fel, hogy ezt a kérdést egy független transzatlanti vizsgálat indítása céljából az EU-USA csúcstalálkozón vessék fel;

8.  nyomatékosan sürgeti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy tegyen eleget a hatoldalú tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek, ide értve a nukleáris fegyverek és programok teljes és nyomon követhető leszerelését és felszámolását; felszólítja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy maradéktalanul tegyen eleget a nukleáris fegyverkezés felszámolása és a nukleáris fegyverzet leszerelése keretében vállalt kötelezettségeinek, és megerősíti támogatásáról a hatoldalú tárgyalásokat, továbbá határozott szándéka marad, hogy a kérdést diplomáciai eszközökkel kielégítő és átfogó módon rendezze;

9.  rámutat a NATO, mint a transzatlanti biztonság sarokkövének jelentőségére, és stratégiai együttműködésre hív fel az USA és az EU között a globális biztonsági kérdések rendezése érdekében; üdvözli a 2010. november 19–20-i lisszaboni NATO csúcstalálkozón elfogadandó új stratégiai kerettervezetet; úgy véli, hogy e szélesebb körű biztonsági struktúrában bekövetkezett fejleményekkel is foglalkozni kell az Oroszországgal és a nem EU-tag EBESZ-tagállamokkal folytatott párbeszédben; hangsúlyozza a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) fontosságát és a fokozott európai védelmi képességek értékét a transzatlanti biztonság erősítése tekintetében;

10. rámutat az EU és az USA számára egyaránt jelentkező különféle kihívások növekvő számára; sürgeti a partnereket, hogy kezdeményezzenek olyan közös átfogó stratégiát, amelynek keretében a transzatlanti politikai intézkedések értékelésére és kidolgozására az e kérdések megoldására irányuló egységes, következetes és széles körű stratégia érdekében kerül sor;

11. üdvözli a Barack Obama amerikai és Dimitrij Medvegyev orosz elnök által 2010. április 8-án Prágában aláírt új START-szerződést, és örömmel tekint annak mindkét fél általi ratifikációja elé;

12. sürgeti, hogy az EU és az USA kétszerezzék meg erőfeszítéseiket Törökország, Görögország és Ciprus bevonására a ciprusi kérdés – a szigetet kétzónás és kétközösséges szövetségi alkotmány által újraegyesítő – tartós rendezése érdekében; rámutat, hogy amennyiben nem sikerül rendezni a ciprusi kérdést, az EU és a NATO nem tudja majd megteremteni a szoros kölcsönös partnerség alapját, és a közös biztonsági és védelmi politika létrehozására irányuló uniós erőfeszítések is kárba fognak veszni; hangsúlyozza Törökország stratégiai jelentőségét az EU-USA kapcsolatokat illetően, és hogy a Földközi-tenger keleti része, a Közép-Kelet és a Dél-Kaukázus fokozottabb biztonságát leginkább egy az EU, az USA és Törökország közötti új biztonsági megállapodás tudná garantálni;

13. rámutat, hogy az EU és az USA latin-amerikai kereskedelmi és politikai érdekei átfedésben vannak, és hogy az EU stratégiai partnerségben van Mexikóval és Brazíliával, valamint szabadkereskedelmi egyezményt kötött Chilével és Mexikóval, továbbá Kolumbiával is tárgyal szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről; osztja az USA aggodalmát az önkényuralom terjedését illetően az olyan országokban, mint Venezuela, és a diktatúra fennállását illetően Kubában; örömmel venné az USA-val a szomszédos országokban fennálló együttműködés folytatását, tekintettel a jelentős uniós befektetésekre és a régióval fennálló történelmi múltra;

A Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése és a TEC megerősítése

14. meggyőződése, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) a transzatlanti gazdasági kapcsolatok irányításának legmegfelelőbb mechanizmusát szolgáltatja; sürgeti a partnereket, hogy használják ki a TGT teljes potenciálját a gazdasági integráció előtt álló akadályok leküzdéséhez és az akadálymentes transzatlanti piac 2015-ig történő kiteljesítéséhez, amely pozitív választ jelent a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságokra;

15. felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel a TGT soron következő ülésére, szorgalmazza a harmadik fél által elvégzendő tesztelésre kötelezett termékek, különösen az IKT-termékek és elektromos berendezések megfelelőségi nyilatkozatainak kölcsönös elismerését lehetővé tévő eljárások hivatalos elfogadását, fektessen súlyt a törvényes mértékegységek kölcsönös elismerésére, különös tekintettel az uniós termékek csupán metrikus címkézésének elfogadására az Egyesült Államokban, továbbá tekintse át a szabványosítás kérdését az Egyesült Államok hatóságaival, szervezzen az innovatív megoldásokra összpontosító kerekasztal-beszélgetéseket és végezzen egyeztetéseket nemzetközi szinten;

16. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a TGT-ben kezdődjön párbeszéd az új élelmiszerekről és az élelmiszer-termelésben használt új technológiák alkalmazásáról; aggodalmának ad hangot a klónozás állattenyésztésben történő alkalmazása miatt;

17. együttműködést szorgalmaz a TGT-n belül az ipari ágazatok, és elsősorban a kkv-k szabályozási környezetét érintő valamennyi kérdésről az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) megközelítését (Gondolkozz előbb kicsiben!) követve a transzatlanti hatású jogszabályok mérlegelésekor;

18. hangsúlyozza a TGT-t a makrogazdasági együttműködés kereteként való használatának jelentőségét, rámutatva, hogy a válság idején példás együttműködésről tettek tanúságot, és ösztönzi az illetékes monetáris intézeteket, hogy fokozzák az koordinációt, különösen a felügyelet és a rendszerkockázatok megelőzése terén; rámutat az EU és az USA által a pénzügyi intézetek – többek között az IMF, a Világbank és a BIS – világában betöltött jelentős szerepre;

A transzatlanti jogalkotói párbeszéd szerepe a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban

19. ismételten felszólítja az EU és az USA vezetőit, továbbá a TGT társelnökeit, hogy a TGT sikere érdekében vegyék figyelembe a jogalkotók kulcsfontosságú szerepét; sürgeti őket, hogy teljes mértékben és közvetlenül vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe, mivel a jogalkotók végrehajtó ágaikkal közösen felelősek a TGT számos határozatának átvételéért és felügyeletéért;

20. véleménye szerint feltétlenül biztosítani kell, hogy a Kongresszus és az Európai Parlament legilletékesebb tagjait bevonják a jogalkotói párbeszédbe és a TGT folyamatába, hogy el lehessen kerülni az olyan jogszabályokat, amelyek nem szándékolt következményekkel járnak a transzatlanti kereskedelemre és beruházásokra; reméli, hogy az Európai Parlament fent említett 2009. március 26-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a transzatlanti jogalkotói párbeszéd az új megállapodás segítségével transzatlanti parlamenti közgyűléssé fejlődhet;

Kétoldalú és nemzetközi kereskedelem

21. továbbra is határozottan sürgeti az amerikai törvényhozást – és felhívja a Bizottságot, hogy TGT-n belül járjon el hasonlóan –, hogy vizsgálja újra a konténerek 100%-ának kötelező átvilágítását, és dolgozzon ki kockázatkezelésen alapuló együttműködést az Egyesült Államokkal, beleértve az uniós és egyesült államokbeli kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését a Vámigazgatások Világszervezete SAFE szabványokra vonatkozó keretének (SAFE Framework of Standards) megfelelően;

22. hangsúlyozza, hogy a dohai fejlesztési fordulót mihamarabb le kell zárni; tudatában van ugyanakkor, hogy a Kínához, Indiához és Brazíliához hasonló feltörekvő gazdaságok részéről új, lényeget érintő javaslatokra van szükség; felhívja az USA-t, hogy az EU-val karöltve munkálkodjon a fennálló akadályok elhárításán;

23. úgy véli, hogy a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés közös probléma, és mind az EU, mind az USA érdeke, különösen mivel a pénzügyi válságból való gazdasági kilábalás valószínűleg valamelyik feltörekvő gazdaságú országban – Brazíliában, Indiában és Kínában – fog elkezdődni, ahol még számos megkülönböztető jellegű kereskedelmi és nem kereskedelmi akadály létezik; meggyőződése, hogy a TGT fontos szerepet játszhat a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban mind az EU, mint az Egyesült Államok által képviselt közös szemléletmód előmozdításában; felhívja a TGT-t, hogy törekedjen egységesebb megközelítésre és közös stratégiára mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről az új szabad kereskedelmi megállapodások tekintetében e megállapodások rendelkezéseinek összehangolása érdekében;

Fejlesztés

24. emlékeztet arra, hogy a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban tett, többnyire lemaradásban lévő nemzetközi kötelezettségvállalások csak akkor érhetők el, ha a fejlett ipari országok fenntartják elkötelezettségüket, és 2015-re GDP-jük 0,7%-val hozzájárulnak a hivatalos fejlesztési támogatáshoz; felhívja tehát az EU-t és az USA-t, valamint a többi nemzetközi adományozót, hogy tartsák be vállalásaikat és hozzanak intézkedéseket a millenniumi fejlesztési célok 2015-re való eléréséhez szükséges folyamat felgyorsítása érdekében;

Gazdasági és pénzügyi válságok

25. emlékeztet arra, hogy a Basel II megállapodásnak és soron következő felülvizsgálatának a szándékok szerint globális normát kell kialakítania, és az Egyesült Államokat a Basel II gyors végrehajtására ösztönzi; ezért rendkívül aggályosnak tartja, hogy a válságra adott válaszként elfogadott különböző nemzeti jogszabályokban (különösen az Egyesült Államok tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló törvénye – Wall Street Reform and Consumer Protection Act –, amely korlátozza a külső minősítések elismerését) meghatározott korlátozások e globális norma alkalmazásának súlyos széttöredezését eredményeznék; megjegyzi ezenkívül, hogy a következetes globális számviteli szabályok elengedhetetlenül fontosak az egyenlő feltételek megteremtéséhez, és felszólítja az Egyesült Államokat, hogy fogadja el a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS);

26. sürgeti a Bizottságot, hogy tegye intenzívebbé az Egyesült Államokkal folytatott transzatlanti pénzügyi szabályozási párbeszédet, és megjegyzi, hogy a válság a legsúlyosabb globális recesszió volt a nagy gazdasági világválság óta, és hogy a világ kormányai, különösen az EU és az Egyesült Államok kormányai válaszul eddig soha nem látott módon működtek együtt, hogy megreformálják a pénzügyi piacokat és intézményeket;

27. úgy véli, hogy a válság kitörésekor – akár globálisan, akár az Egyesült Államokban vagy az EU-ban – alkalmazott gazdasági és pénzügyi irányítási struktúrák nem biztosítottak elegendő stabilitást a globális pénzügyi rendszer számára; úgy véli, hogy a gazdasági és pénzügyi piacok növekvő kölcsönös függőségét, a makrogazdasági politikákkal kapcsolatos együttműködést és a nagyobb gazdaságok felügyeletét meg kell erősíteni; ezenkívül elismeri, hogy az EU-nak foglalkoznia kell a nemzetközi monetáris alapban való képviseletének kérdésével;

28. felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy dolgozzanak együtt Kínával azon, hogy protekcionista vagy megtorló intézkedések alkalmazása nélkül rendezzék a valutaárfolyamokkal kapcsolatos globális vitát; úgy véli, hogy az EU tagállamai az Egyesült Államokhoz képest más piaci nyomásoknak vannak kitéve, különösen a deviza-államkötvények és a monetáris unió megléte szempontjából;

29. megjegyzi, hogy a Frank-Dodd-törvény és a szabályozási reform az EU-ban követi a G-20-kezdeményezéseket és úgy véli, hogy fontos, hogy ez az együttműködés folytatódjék a teljes szabályalkotási folyamat alatt; megjegyzi, hogy ez különösen egyértelmű a tőzsdén kívüli ügyletekben forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök piacára vonatkozó jogszabályok esetében; hangsúlyozza, hogy a divergenciák nagy részét a jogalkotások természetében és a szabályalkotásban a felügyelők szerepét illetően tapasztalható különbségek okozzák;

Energia, környezet, közlekedés, ipar, kutatás és tudomány

30. üdvözli az EU–USA Energiatanács létrehozását, hogy új keretet biztosítson az olyan stratégiai, energiával kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszéd elmélyítése számára, mint az ellátás biztonsága vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások irányába való elmozdulással kapcsolatos politikák; üdvözli az irodai felszerelések energiahatékony címkézési programjaival és a hidrogénnel vagy a nukleáris fúzióval kapcsolatos ITER-projektekhez hasonló energiatechnológiák fejlesztésével kapcsolatos együttműködésről szóló új EU–USA Energy Star megállapodás parafálását;

31. arra ösztönzi a TGT-t, hogy dolgozzon ki egy közös külső energiastratégia és nyersanyag-stratégia irányába mutató együttműködést, amely támogatja a források, ellátási útvonalak és az infrastruktúra diverzifikációját és előmozdítja az energiahatékony gazdaságot az energiaellátás biztonságának fokozása érdekében, továbbá ösztönzi a TGT-t, hogy nyújtson segítséget az energiamixre vonatkozó egységes fenntarthatósági kritériumok meghatározásában és gyorsítsa fel a kutatást és fejlesztést, többek között a bioüzemanyagok területén;

32. megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás olyan globális kihívás, amelyre nem létezik egyetlen politikai és technológiai megoldás, de a meglévő lehetőségek kombinációja és a hatékonyság drámai mértékű növelése a gazdaság és a társadalom minden területén a fejlett és a fejlődő országokban hozzájárulna az erőforrás- és elosztási probléma megoldásához, és előkészítene egy harmadik ipari forradalmat;

33. sürgeti az EU elnökségét, hogy az EU–USA csúcstalálkozón törekedjék arra, hogy az Egyesült Államok ambiciózus módon kötelezze el magát, és kérje az USA együttműködését az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer, illetve az egyesült államokbeli regionális vagy szövetségi szintű kereskedelmi rendszerek közötti kapcsolatok előmozdításában; megjegyzi e tekintetben, hogy fontos biztosítani a közös normákat és viszonyítási alapokat az összes újonnan kialakuló kibocsátás-kereskedelmi rendszert alkalmazó piacon a kialakulófélben levő piac elé gördített esetleges szabályozási akadályok elkerülése végett;

34. felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyja jóvá az EU és az USA közötti első repülési megállapodás, valamint az EU és az USA közötti repülésbiztonsági megállapodás teljes és tényleges végrehajtását; emlékezteti mind a Bizottságot, mind az USA hatóságait, hogy a második megállapodás megkötésének kudarca oda vezethet, hogy egyes tagállamok hatálytalanítják az első megállapodást;

35. sürgeti a TGT-t, hogy ösztönözze az együttműködést a kutatás területén, hogy jobban ki lehessen használni a nemrég meghosszabbított EU–USA tudományos és technológiai megállapodást, mégpedig a kölcsönös stratégiai érdekű területeken összehangolt javaslattételi felhívások megközelítésének kiterjesztésével és az energiakutatás területén az olyan együttműködések intenzívebbé tételével, mint például a Hidrogéngazdaság Nemzetközi Partnersége (IPHE), a Szén-dioxid-lekötési Vezetői Fórum (CSLF) és a Johannesburgi Megújulóenergia-koalíció (JREC);

A szellemi tulajdon és a fogyasztóvédelem

36. hangsúlyozza a közeli transzatlanti együttműködés jelentőségét a digitális napirend, például a digitális piac, az internetszabadság a világban, a semlegesség, a közös normák, az átláthatóság és az ACTA-val kapcsolatos jogállamiság szempontjából;

37. alapvető fontosságúnak tartja egy közös EU–USA cselekvési stratégia kialakítását a szellemi tulajdonjogok betartatásával kapcsolatban a hamisított és kalózáruk szárnyaló globális kereskedelmének leküzdése céljából; szorgalmazza egy transzatlanti munkacsoport létrehozását a hamisítás leküzdésére, amelyre a politikai eltökéltség jeleként van szükség az innovatív és kreatív iparágak versenyképességét romboló illegális tevékenységek elleni küzdelemhez a polgári szabadságok, a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélet és a szabályszerű eljárás tiszteletben tartása mellett;

Igazságügyi és rendőrségi együttműködés, vízumpolitika

38. ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak egyetlen egységként kell tárgyalnia az Egyesült Államok vízummentességi programjába való felvételről annak biztosítására, hogy a vízummentességi programon kívül maradt négy tagállam – Bulgária, Ciprus, Lengyelország és Románia – ne kössön az Egyesült Államokkal a vízummentesség elnyerésére irányuló kétoldalú megállapodásokat; megismétli, hogy a Bizottságnak továbbra is szóba kell hoznia az Egyesült Államokkal politikai és technikai szinten azt, hogy az EU igen fontosnak tartja, hogy a kimaradt négy tagállamra a lehető leghamarabb kiterjesszék a vízummentességi programot;

39. hangsúlyozza az EU és az USA közötti együttműködésre jellemző szellemiséget a globális terrorizmus elleni harcban, nevezetesen hogy együttműködő módon dolgozzunk tovább a terrorizmus megújuló fenyegetésének leküzdésére, és emlékeztet azon elkötelezettségére és szilárd meggyőződésére e téren, miszerint biztosítani kell, hogy a biztonsági intézkedések nem ássák alá a polgári szabadságok és alapvető jogok védelmét a magánélet és az adatvédelem messzemenő tiszteletben tartása mellett; megerősíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük nem lehet hatékony küzdelmet folytatni a terrorizmus ellen;

40. üdvözli, hogy a banki adatok továbbításáról szóló EU–USA megállapodás tükrözi az Egyesült Államok hajlandóságát, hogy pozitívan reagáljon az Európai Parlament által a SWIFT-jelentéssel kapcsolatban felvetett adatvédelmi kérésekre;

41. felszólítja a Tanácsot, hogy késlekedés nélkül adja hozzájárulását az EU–USA adatvédelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalási mandátumhoz, azután pedig sürgősen érjen el előrelépést a tárgyalásokban, és az eredményt a lehető leggyorsabban alakítsa jogszabállyá;

42. felszólítja mind az Egyesült Államokat, mind az EU-t, hogy az adatgyűjtést és -feldolgozást tartsa a biztonsági célokhoz szükséges abszolút minimumon a szabadságot és a polgári szabadságokat érő fenyegetések minimalizálása végett, és sürgeti, hogy az adatátadással kapcsolatos kéréseket és más, az igazság- és belügyekkel kapcsolatos intézkedéseket általánosan egy többoldalú USA–EU keretben tartsák, ne pedig az egyes tagállamokkal bilaterális alapon;

43. hangsúlyozza, hogy súlyos aggodalommal tekint az ún. Travel Promotion Act-re és diszkriminációt kiváltó hatására, hogy csak a vízummentességi program résztvevőire terjed ki hatálya, továbbá adatvédelmi aggályainak ad hangot, mivel fizetni csak a négy fő hitelkártyával lehet, amely társaságok közül mindegyik az Egyesült Államok területén rendelkezik székhellyel; szorgalmazza, hogy az ESTA-díj ügyét vessék fel a következő, decemberi EU–USA igazság- és belügyi miniszteri találkozón;

44. tekintettel az Atlanti-óceán mindkét oldalán a közelmúltban végbement fejleményekre, amelyek kihívást jelentenek a harmonikus, sokszínű társadalmakra, nyílt párbeszédet szorgalmaz kormányaink és társadalmaink között arról, hogy miként törekedhetünk nagyobb toleranciára és a sokszínűség tiszteletben tartására saját közösségeinkben az alapvető emberi jogok mindenki általi tiszteletben tartásának összefüggésében;

45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának, a Transzatlanti Jogalkotók Párbeszéde társelnökeinek, valamint a Transzatlanti Gazdasági Tanács társelnökeinek és titkárságának.