ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről
3.11.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Adrian Severin, Hannes Swoboda az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0608/2010
B7‑0609/2010
az Európai Parlament állásfoglalása a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a transzatlanti kapcsolatokról szóló korábbi, és különösen a transzatlanti kapcsolatok amerikai választásokat követő alakulásáról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására, valamint a Transzatlanti Gazdasági Tanács 2009. október 22-i üléséről szóló állásfoglalására,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazással kapcsolatos, a Tanácshoz intézett ajánlásról szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására, továbbá az EP 2010. július 8-i, a megállapodás (SWIFT) megkötésével kapcsolatos tanácsi határozattervezetről szóló jogalkotási állásfoglalására,
– tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló tárgyalások átláthatóságáról és aktuális állásáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására,
– tekintettel az EK–USA légiközlekedési megállapodást módosító jegyzőkönyv-tervezetre, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) Egyesült Államok általi feldolgozásáról és annak a légi fuvarozók általi átadásáról, valamint az Egyesült Államokban érvényes utazási díjakról 2010. szeptember 22-én folytatott vitákra,
– tekintettel az ENSZ 2010. szeptember 20–22-én a millenniumi fejlesztési célkitűzésekről tartott magas szintű plenáris ülésére és annak következtetéseire,
– tekintettel a 2010. november 11–12-i pittsburghi G20-csúcstalálkozóról szóló 2010. október 21-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a transzatlanti kapcsolatoknak olyan közös alapértékeken kell nyugodniuk, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a multilateralizmus,
B. mivel az Európai Unió üdvözli az Egyesült Államok vezetésének együttműködő hozzáállását nemzetközi szinten és az EU–USA kapcsolatokra és a multilateralizmusra vonatkozó megújított elkötelezettségét,
C. mivel a Lisszabon utáni szakaszban az EU új politikai eszközök használatával a nemzetközi színtér kulcsfontosságú globális szereplője,
D. mivel az EU és az USA – annak ellenére, hogy továbbra is a két vezető gazdaság a világon – a pénzügyi válságból és a feltörekvő országokkal és a BRIC-gazdaságokkal folytatott egyre növekvő versenyből eredő komoly kihívásokkal néz szembe,
E. mivel a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) munkájának célja az integrált transzatlanti piac, amely elősegíti a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődést és a társadalmi igazságosságot,
F. mivel mindkét partner feladata a globális egyenlőtlenségek – például a pénzügyi válság és annak társadalmi dimenziója, a munkanélküliség, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a terrorizmus és az atomfegyverek elterjedése – megoldása,
G. mivel mind az EU, mind pedig az USA elkötelezte magát a millenniumi fejlesztési célok elérésére és a rendkívüli szegénység 2015-ig történő megfelezésére, amelyet legutóbb az ENSZ magas szintű New York-i csúcstalálkozóján erősítettek meg,
Nemzetközi együttműködés
1. felszólítja mindkét partnert, hogy a kihívásokkal a nemzetközi jog alapján és a multilaterális intézmények megerősítése mellett nézzenek szembe, és haladjanak tovább az ENSZ reformnapirendje felé – beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát is;
2. felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának mint politikájuk egyik fő elemének előmozdítására a világban; hangsúlyozza, hogy szükség van az intenzív koordinációra a megelőző és a válságdiplomáciában; felszólítja az amerikai kormányt, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és csatlakozzon ahhoz; megismétli a halálbüntetés univerzális eltörlésére vonatkozó felhívását;
3. hangsúlyozza, hogy mindkét oldalról határozott vezetésre van szükség a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez és a különleges szegénység 2015-ig történő megfelezéséhez, elsősorban azokra a millenniumi fejlesztési célokra – köztük az anya- és gyermekhalálra, különösen Afrika dél-szaharai térségében – való összpontosítással, amelyek megvalósítása terén leginkább el vagyunk maradva; ismételten felszólítja mindkét felet, hogy teljesítsék azon kötelezettségvállalásukat, miszerint bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-át a hivatalos fejlesztéstámogatásra fordítják;
4. felszólítja mindkét felet, hogy tartsák tiszteletben a torontói G20-csúcson tett kötelezettségvállalásaikat, mely szerint javítani fogják a szegények számára a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és növelni a KKV-k számára elérhető finanszírozást a fejlődő országokban;
5. kéri az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy a felek közötti nagyobb koordinációra összpontosítva, a támogatáshatékonysági munkacsoporttal szorosan együttműködve dolgozzon a 2011-es szöuli IV. segélyhatékonysági magas szintű fórum sikerességének elősegítése érdekében;
6. üdvözli, hogy az amerikai kormány 2010 januárjában úgy döntött, hogy kinevez egy, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződéssel (CFE) foglalkozó különleges megbízottat, üdvözli továbbá Obama és Medvegyev elnök 2010. júniusi nyilatkozatát a hagyományos fegyverek ellenőrzéséről és a CFE-szerződésről; üdvözli az USA és Oroszország közötti megállapodást egy új START-szerződésről, és bízik benne, hogy az amerikai Szenátus jóváhagyja azt; úgy véli, hogy e szélesebb körű biztonsági struktúrában bekövetkezett fejleményekkel foglalkozni kell az Oroszországgal, az USA-val és a nem EU-tag EBESZ-tagállamokkal folytatott párbeszédben a transzatlanti biztonsági konszenzus megújítása érdekében;
7. emlékeztet a NATO-szövetség 2009. áprilisi strasbourgi nyilatkozatára; felszólítja ezért az USA kormányát és az EU tagállamait, hogy állapodjanak meg abban, hogy a szövetségen belül egyértelmű kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nukleáris fegyverektől mentes világ megvalósításán fognak munkálkodni; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy távolítsa el taktikai nukleáris fegyvereit Európából, ami a nukleáris fegyverek elterjedése elleni atomsorompó-egyezmény határozott támogatásának jele volna, és lehetővé tenné, hogy a szövetség gyér forrásait a jelen biztonsági szükségleteinek való megfelelésre irányítsa;
8. üdvözli a 2010. áprilisi nukleáris biztonsági csúcstalálkozót, amely rávilágított a nukleáris terrorizmus megelőzésének, valamint az érzékeny nukleáris anyagok biztonsága négy éven belül történő megteremtésének globális jelentőségére, továbbá a meglévő nukleáris biztonsági rendszerek és programok javítását és egyetemessé tételét célzó munkatervet; támogatja az egyes országok által a hazai biztonság javítására tett kezdeményezéseket, és bátorítja a többi országot a csatlakozásra; támogatja a nukleáris fegyverektől mentes Közel-Kelettel kapcsolatos kezdeményezést;
Regionális hatály
9. szorgalmazza az EU és az Egyesült Államok közötti jobb együttműködést Afganisztánban és Pakisztánban a békéhez és a stabilitáshoz, a demokráciához, az emberi jogokhoz és a régió fejlődéséhez való hozzájárulás végett; hangsúlyozza, hogy a szomszédos országoknak és más kulcsfontosságú szereplőknek is részt kell venniük a folyamatban, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a régió stabilizációjához; hangsúlyozza a fejlesztés és az Afganisztánnal kapcsolatos politikában az inkább a polgári dimenzióra való összpontosítás jelentőségét; elismerően nyilatkozik az EUPOL afganisztáni missziójának erőfeszítéseiről, és az országban folyó rendőrségi kiképzésben részt vevő nemzetközi szereplők jobb összehangolását szorgalmazza; az igazságszolgáltatásban dolgozók képzésének reformjába való határozott befektetésre szólít fel;
10. felhívja a partnereket, hogy összehangolt erőfeszítések révén továbbra is működjenek együtt az iraki kormánnyal és az ENSZ-szel az egység, a demokrácia és a stabilitás megerősítésére Irakban; hangsúlyozza, hogy regionális összefüggésben is fontos a biztonság és a fejlődés az országban, és az iraki társadalom minden összetevőjének az idevágó intézményi intézkedésekbe és projektekbe való bevonására szólít fel;
11. csalódottságának ad hangot amiatt, hogy Irán továbbra is visszautasítja a teljes körű együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) azáltal, hogy akadályozza a NAÜ munkáját; üdvözli az ENSZ BT 1929(2010) határozatának elfogadását, amely a szankciók negyedik körét szabja ki Iránra nukleáris programja miatt és azt, hogy a Tanács Iránnal szemben egy sor korlátozó intézkedést fogadott el; támogatja ugyanakkor azt a célkitűzést, hogy a párbeszéd és szankciók kettős stratégiájával összhangban találjunk Irán számára tárgyalás útján elérendő megoldást;
12. e tekintetben üdvözli az Egyesült Államok azon döntését, hogy célzott szankciókat alkalmaz azokkal az iráni tisztviselőkkel szemben, akik a 2009-es vitatott elnökválasztás óta az Iránban elkövetett emberijog-sértésekért felelősek, vagy azokban közreműködtek; felszólítja a Tanácsot, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket;
13. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy Izrael és Palesztina között közvetlen béketárgyalások folyjanak, amelyeknek olyan megállapodáshoz kell vezetniük, amely véget vet az 1967-ben kezdődött megszállásnak, és egy független, demokratikus, Izraellel szomszédos, életképes palesztin államot eredményez, amely békében és biztonságban élne Izraellel és többi szomszédjával, és e tárgyalások folytatására szólít fel; üdvözli Obama elnök és az amerikai kormányzat e téren tett erőfeszítéseit; sürgeti az Európai Uniót, hogy vállaljon e folyamatban aktívabb politikai szerepet a Kvartett keretében is;
14. ismételten hangsúlyozza, hogy minden félnek tartózkodnia kell bármilyen egyoldalú lépéstől, különös tekintettel a Gázai-övezetben és Kelet-Jeruzsálemben való izraeli telepépítésre, ami alááshatja az izraeliek és a palesztinok közötti igazságos és tartós béke reményét, valamint, hogy az 1967 előtti határok semmilyen egyoldalú megváltoztatását nem szabad elismerni;
Kétoldalú együttműködés – adatok
15. üdvözli a „Nyitott égbolt” EU–USA repülési egyezmény második szakaszának 2010. júniusi aláírását mint a hatékony együttműködés sarokkövét, valamint a legújabb ICAO-megállapodás 2010. október 8-i aláírását a transzatlanti repülési piac irányába tett fontos lépésként; felszólítja az Egyesült Államok hatóságait és a Bizottságot, hogy ennek ellenére munkálkodjanak a légi fuvarozóknak az Atlanti-óceánon átívelő nagyobb befektetési és tulajdonlási szabadságáért a külföldi állampolgárság sérelme nélkül és a repülési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának a Kibocsátáskereskedelmi Rendszerbe (ETS) való belefoglalásáért;
16. ismételten felszólítja az USA Szenátusát és az amerikai hivatali szerveket, hogy semmiféle olyan intézkedést ne hozzanak, amely árthat e célkitűzéseknek, amilyenek például az amerikai képviselőház 915. számú állásfoglalásában említett, külföldi javítóbázisokra, trösztellenes kivételekre és a légi fuvarozók nemzeti hovatartozására vonatkozó intézkedések; felhívja a Bizottságot és az Egyesült Államok hatóságát, hogy álljanak ki az „egyszeri védelmi ellenőrzés” koncepciója mellett és vizsgálják felül a 2001 óta elfogadott újabb biztonsági intézkedések hatékonyságát az átfedések és a biztonsági láncban fellelhető gyengeségek megszüntetése végett;
17. emlékeztet arra, hogy szükség van egy, a PNR-adatok cseréjével és az adatvédelemmel kapcsolatos EU–USA keretmegállapodásra, emlékeztet az általa e tekintetben állásfoglalásaiban felállított prioritásokra és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos irányelvek elfogadásakor vegye figyelembe álláspontját, és emlékeztet arra is, hogy joga van ahhoz, hogy teljes körűen és haladéktalanul tájékoztassák a fejleményekről az egész folyamat alatt;
18. ismételten felszólítja az Egyesült Államok hatóságait és a Bizottságot, hogy tegyék még intenzívebbé tárgyalásaikat annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott megoldásokat találjanak többek között a légi biztonsági szükségletek és az adatvédelem kérdésére az utasnyilvántartás (PNR) területén és a repülőtereken végzett biztonsági ellenőrzések felülvizsgálata terén, beleértve a biztonsági szkennerek használatát is;
19. üdvözli és határozottan támogatja a Bizottság Tanács számára tett ajánlását, hogy a Tanács engedélyezze az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a személyes adatok védelmével kapcsolatos megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését, és üdvözli a Bizottság azon megközelítését, mely szerint ennek a keretmegállapodásnak érvényesnek kell lennie az összes jövőbeni és létező uniós vagy tagállamok általi adatátadásra és -feldolgozásra vonatkozó megállapodásra az Egyesült Államokkal az igazságügyi és rendőrségi együttműködés keretében;
20. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államokba utazó uniós állampolgárok elektronikus utazásengedélyezési rendszeréhez (ESTA) adminisztratív díjat vezettek be, ami visszalépést jelent, és megfelel a vízumkényszer újbóli bevezetésének, továbbá kizárja Romániát, Lengyelországot, Bulgáriát és Ciprust a vízummentességi programból, ami az uniós állampolgárok közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezet, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy kezelje elsőbbséggel ezt a kérdést, ideértve hasonló intézkedések bevezetésének lehetőségét;
21. felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fogadjanak el a migrációval kapcsolatos átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést egyebek között a migrációról folyó nemzetközi párbeszéd megerősítésével és azzal, hogy a rasszista, xenofób, diszkriminatív és az intolerancia más formáit felvonultató kijelentések megelőzésén munkálkodnak; a foglalkoztatásban fellelhető diszkriminációval foglalkozó jogszabályok elfogadására és végrehajtására buzdít, és arra, hogy a magánszektorral együtt dolgozzanak megelőző kezdeményezések, például olyan programok elfogadásán, amelyek elősegítik a sérülékeny csoportok számára a munkaerőpiacra való belépést és leküzdi a munkahelyi diszkriminatív gyakorlatokat;
22. meggyőződése, hogy a transzatlanti gazdasági térség egyik alappillére az információs társadalom, amely a tudáshoz való hozzáférésen és a digitális tartalmak kiegyensúlyozott védelmén alapszik; kéri az innováció, a kreativitás és az IKT közötti kapcsolat megerősítését az új üzleti kultúra kialakítása során; felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy erősítsék meg együttműködésüket az oktatás és a képzés terén, és hangsúlyozza a diákok átvétele és a végzettségek elismerése megkönnyítésének fontosságát;
23. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Human Rights Watch 2010-es jelentése nemrégiben feltárta, hogy európai multinacionális cégek agresszív kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a nemzetközi normákat és gyakran az USA munkaügyi jogszabályait megsértve megakadályozzák az egyesült államokbeli dolgozókat a szakszervezetek alakításában és a bértárgyalásokban; kéri az EU-t és az Egyesült Államokat az együttműködésre a nemzetközi normák európai cégek általi betartásának biztosítása érdekében; a szigorúbb normaalkotás és az ILO alapvető normái irányába tett lépésként támogatja a munkavállalók szabad választásáról szóló törvény törvénybe iktatását; ösztönzi a bevált gyakorlatok, valamint a nők és férfiak, illetve a különböző etnikai csoportok közötti bérszakadék elleni fellépést szolgáló párhuzamos jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréjét az EU és az USA között;
Pénzügyi stabilitás és nemzetközi szabályozási arbitrázs
24. elismeri, hogy az Egyesült Államok a nemrégiben elfogadott átfogó pénzügyi reformcsomaggal, az Egyesült Államok tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló törvényével (Wall Street Reform and Consumer Protection Act) döntő lépést tett a pénzügyi termékek, piacok és szereplők megerősített szabályozásának és felügyeletének irányába; határozottan támogatja az Egyesült Államoknak az új keretrendszer végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, és kéri az érintett különböző szabályozó szerveket (FDIC, CFTC, SEC, Federal Reserve, valamint az újonnan létrehozott FOI) az Atlanti-óceánon átívelő megfelelő konvergencia biztosítására a közös problémák összehangolt megoldása érdekében;
25. kiemeli annak fontosságát, hogy az újonnan létrehozott Európai Rendszerkockázati Testület és az amerikai Pénzügyi Felügyeleti Bizottság (Financial Oversight Committee) összehangoltan közelítse meg a „bedőléshez” túl nagy pénzügyi intézmények meghatározását, szabályozását és felügyeletét; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi piacok strukturális eltérései ellenére a pénzügyek olyan mértékben globalizálódtak, hogy azt többé a politikai döntéshozók sem hagyhatják figyelmen kívül; véleménye szerint az EU és az USA hatóságai között e téren folytatott koordinációnak példamutatónak kell lennie;
26. ismételten támogatásáról biztosítja a G20-aknak a pénzügyi válságra válaszként a tőkemennyiség és -minőség emelésére, likviditáskezelési standardok bevezetésére, a ciklikusságot elősegítő jelleg kezelésére és az általános prudenciális standardok továbbfejlesztésére vonatkozó kötelezettségvállalását; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a transzatlanti pénzügyi szabályozásról folytatott párbeszédet az Egyesült Államokkal;
27. emlékeztet arra, hogy a Bázeli Bizottságban született megállapodás szerinti megfelelő szintű és minőségű tőkekövetelmények alkalmazására vonatkozó globális norma a jövőbeli pénzügyi válságok elkerülése szempontjából döntő jelentőséggel bír; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mennyiségi korlátozások és/vagy a nem univerzális hatókör bizonyos joghatóságokban alááshatja e globális norma hatékonyságát;
28. sürgeti, hogy az új Bázel III. szabályok végrehajtását megelőzően végezzék el azok általános hatásvizsgálatát a banki ágazat sokszínűségére és a kkv-k finanszírozására gyakorolt lehetséges hatásai, valamint a rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézmények számára esetlegesen előírt további tőkekövetelményekkel együttesen kifejtett hatások tekintetében;
29. megállapítja, hogy a szabályozási arbitrázs kockázata különösen jelentős kérdéssé vált a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásáról, a hitelminősítő ügynökségek, az alternatív befektetési alapok, a rövidre eladás és a hitel-nemteljesítési csereügyletek szabályozásáról jelenleg folyó viták nyomán; hangsúlyozza, hogy mindezen szabályozási kezdeményezések célja, hogy mérsékeljék a rendszerszintű kockázatokat, erősítsék a stabilitást, és biztonságosabbá és vonzóbbá tegyék a pénzpiacokat a befektetők számára, és hogy e kezdeményezéseknek mögöttes kockázata van, amennyiben esetlegesen nem sikerülne összehangolni legalább az EU és az USA között ezeket a kezdeményezéseket;
30. kéri, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti pénzügyi piacokról szóló szabályozási párbeszéd – a szabályozói megközelítések összehangolásáért felelős szerepkörében – tárja fel az eltéréseket, és tegyen erőfeszítéseket a konvergencia javítása érdekében; megállapítja, hogy hiányoznak az EU és az Egyesült Államok jogalkotói közötti folyamatos párbeszédet lehetővé tevő hivatalos csatornák, amelyek elősegíthetnék a szabályozási megközelítések fokozottabb összehangolását, elsősorban a pénzügyi szolgáltatások terén; üdvözli a nem intézményes szereplők erőfeszítéseit az uniós és egyesült államokbeli jogalkotók és személyzetük közötti informális párbeszéd fokozására; sürgeti a jogalkotókat, hogy vizsgálják meg a politikai fellépések és a G20 keretében tett kötelezettségvállalások nemzetközi következményeit a politikák minden lehetséges területen történő összehangolására; szorgalmazza az off-shore cégekre vonatkozó közös EU–USA stratégia kidolgozását;
31. felhívja mindkét felet, hogy álljanak együttesen olyan nemzetközi gazdaságpolitikai koordinációt kezdeményező többoldalú erőfeszítések élére, amelyek biztosítják a válságból való, együttműködésen és a kölcsönös megerősítésen alapuló, rendezett kilábalást, és ezen a rövid és középtávú célkitűzésen túllépve valódi, tartós párbeszédet alakítanak ki a nemzetközi szereplők között; kéri a gazdasági fellendülést szolgáló intézkedések testreszabott, testreszabott, fokozatos kivezetését – attól függően, hogy az egyes partnerek a válságból való kilábalás mely szakaszában vannak – oly módon, amely nem bünteti társadalmaink legkiszolgáltatottabb elemeit, ehelyett gyorsítja a növekedést és a munkahely-teremtést;
32. hangsúlyozza a mindkét fél részéről mutatott felelős megközelítés szükségességét a gazdasági fejlődés és a tisztességes, a szomszédos államok kárára folytatott politikák és a valutaháború elkerülésére szolgáló devizaárfolyamok kiegyensúlyozásáról folytatott nemzetközi párbeszéd támogatása tekintetében;
Transzatlanti Gazdasági Tanács
33. hangsúlyozza, hogy egy szorosabb – a szociális piacgazdaságon alapuló transzatlanti piac 2015-re való kiteljesítését célul kitűző – transzatlanti partnerség alapvető fontosságú eszköz a globalizáció alakításához és a globális gazdasági és társadalmi válságok kezeléséhez; kéri mindkét felet az innovációs partnerségben való magas szintű részvételre;
34. ismételten felszólítja az EU és az USA vezetőit, továbbá a TGT társelnökeit, hogy a TGT sikere érdekében vegyék figyelembe a jogalkotók kulcsfontosságú szerepét; sürgeti őket, hogy teljes mértékben és közvetlenül vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe, mivel a jogalkotók végrehajtóágaikkal közösen felelősek a TGT számos határozatának átvételéért és felügyeletéért;
35. üdvözli, hogy az érdekeltek széles köre, köztük az üzleti élet képviselői látják el tanáccsal a TGT-t, és ismételten kéri, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján szánjanak hasonló szerepet a szakszervezeti mozgalmak képviselőinek is annak érdekében, hogy a szociális dimenziót teljes mértékben figyelembe vegyék; felszólít arra, hogy a transzatlanti munkaügyi párbeszéd és a transzatlanti energetikai párbeszéd vezetőit vonják be a tanácsadó csoportba;
36. kéri a TGT-ülések napirendjének kiszélesítését és stratégiai szemléletének fokozását annak érdekében, hogy az kiterjedjen az összes érdekelt felet érintő ügyekre; ismételten felszólít arra, hogy időben küldjék meg a TGT üléseinek ütemezését, napirendjeit, menetrendjeit és az elért eredményekről szóló jelentéseket, amelyeknek jóval az ülések előtt az érdekelt felek rendelkezésére kell állniuk, és amelyeket később az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni;
37. meggyőződése, hogy az innovációs partnerségnek túl kell tekintenie a szellemi tulajdonjogok érvényesítésén, és stratégiai párbeszéded kellene folytatnia a versenypolitikáról, a nyílt szabványokról a technológiatranszferről és a szabványok konvergenciájáról;
38. meggyőződése, hogy az ACTA-hoz hasonló megállapodások nem befolyásolhatják a magánélethez való jogot, a szólásszabadságot vagy a tisztességes eljáráshoz való jogot; úgy véli, hogy a TGT szerepet játszhatna a fogyasztók magánélete védelmének fokozásában, különösen a számítási felhő, az e-egészségügy és az intelligens rácshálózat vonatkozásában;
Ágazati kérdések
39. megállapítja, hogy a mezőgazdasági termékek legnagyobb termelőiként, exportőreiként és importőreiként az EU és az Egyesült Államok hasonló kihívásokkal néz szembe, és fontos szerepet játszik az élelmiszerbiztonság megteremtésében a világban; hasznosnak véli a jövőbeli közös agrárpolitika és az egyesült államokbeli gazdálkodói törvény koordinálását és az ezekről folytatott párbeszédet; kéri az Európa Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusa közötti együttműködés fokozását agrárpolitikáik párhuzamos reformfolyamatával kapcsolatban;
40. úgy véli, hogy a sürgős ügyek, például az élelmiszerárak szélsőséges ingadozásához vezető árutőzsdei spekuláció csökkentése az EU és az Egyesült Államok közötti párbeszéd keretében jobban megoldható lenne; e tekintetben emlékeztet arra, hogy el kell kerülni a szabályozási arbitrázst a spekulánsok részéről, hogy ne csemegézhessenek az eltérő szabályozási rendszerek között, és ne teremthessenek a továbbiakban is instabil helyzetet az árutőzsdéken való tömeges spekulatív mozgásokkal; üdvözli a mindkét oldalon a közelmúltban meghozott, nagyobb átláthatóságot és a spekulatív magatartás korlátozását célzó jogszabályokat;
41. megemlíti az érzékeny ügyek– így a hormonkezelt marhahús, a klórtartalmú csirkehús és bizonyos géntechnológiával módosított termékek engedélyezése – terén bekövetkezett közelmúltbeli fejleményeket; bízik abban, hogy a folyamatos és idejekorán lefolytatott párbeszéd révén a mezőgazdasági termékek kölcsönös kereskedelmét érintő kérdések eredményesen rendezhetők azelőtt, hogy azok a WTO vitarendezési testületei elé kerülnének;
42. sajnálatát fejezi ki a nagy befogadóképességű polgári légi járművek számára nyújtott állami támogatásokat szabályozó 1992-es megállapodás Egyesült Államok általi felmondása, valamint az ezt követő, a WTO előtt folyó, elhúzódó Airbus–Boeing jogvita miatt; határozott véleménye, hogy az együttműködés és az EU–USA közötti transzatlanti partnerség szellemének megőrzése révén kölcsönösen elfogadható megoldásra lehet jutni;
43. tudomásul veszi az Egyesült Államok ellátási láncokkal kapcsolatos biztonsági aggodalmait, és elkötelezett a biztonságot a megállapodások szerinti nemzetközi normákkal összhangban fokozó intézkedések végrehajtása mellett; ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokba irányuló tengeri rakományok 100%-ának átvilágítására vonatkozó, 2012. július 1-től végrehajtandó előírás egyoldalú bevezetése nem felel meg ennek a követelménynek; ezért felhívja az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy dolgozzanak ki egy többrétegű kockázatkezelési megközelítést, beleértve az EU és az USA kereskedelmi partnerségi programjainak kölcsönös elismerését;
44. szorgalmazza az együttműködés támogatását az ipari ágazatok uniós és egyesült államokbeli szabályozási környezetét érintő valamennyi ügyben; kéri a TGT-t, hogy a kkv-k tevékenységeinek támogatása érdekében a transzatlanti hatásokkal járó jogszabályok mérlegelése során kövesse az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjának megközelítését, azaz gondolkozzon előbb kicsiben;
45. bátorítja az energiaügyi együttműködés elmélyítését egy olyan közös energiastratégia irányába mutató munka céljából, amely az energiaellátás biztonságának fokozása érdekében támogatja az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikálását, és előmozdítja az ökológiai szempontból hatékony gazdaságot; bátorítja a TGT-t, hogy tegyen közös erőfeszítéseket a bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok végrehajtásának lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében;
46. hangsúlyozza, hogy a nyersanyagokra – különösen a kritikus jelentőségű nyersanyagokhoz való hozzáférésre – vonatkozó megfelelő politika alapvető fontosságú mind az amerikai, mind az európai gazdaság fenntartható fejlődéséhez és műszaki haladásához; felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fokozottabban működjenek együtt az információk létrehozása és cseréje, továbbá a mindkét fél által kritikusnak minősített nyersanyagok és különösen a ritka földfémek kitermelése, feldolgozása, felhasználása, visszanyerése, újrafeldolgozása és helyettesítése területén; kéri Kínát, hogy ne hozzon olyan egyoldalú intézkedéseket, mint például a ritka földfémekre vonatkozó kiviteli tilalom;
47. kiemeli az Európában és az Egyesült Államokban található palagázban mint belföldi energiaforrásban rejlő jelentős lehetőségeket, ugyanakkor az USA jóval előbbre jár ezek kiaknázása terén; javasolja, hogy az EU–USA Energiatanács foglalkozzon ezzel a témával azzal a céllal, hogy levonják az egyesült államokbeli tapasztalatok tanulságait annak környezetvédelmi megalapozottságával és a szabályozási keretrendszer kiigazításának szükségességével kapcsolatban a környezetvédelmi szempontból megfelelő kitermelés kidolgozása érdekében;
48. felhívja a TGT-t, hogy tegyen közös erőfeszítéseket egy éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás irányába a decemberi cancúni konferencián, amelynek a finanszírozásra, a technológiatranszferre, az erdőtelepítésre, az alkalmazkodásra és a fejlődő országokra, valamint a mérési, jelentési és ellenőrzési tevékenységre, továbbá a CO2-kibocsátásnak a 2°C-os célkitűzéssel összhangban lévő csökkentésére vonatkozó kötelező erejű globális kötelezettségvállalások irányába történő elmozdulásra kell összpontosítania; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a biológiai sokféleség védelmét beépítsék az éghajlatpolitikákba, ezért felhívja a TGT-t, hogy tegyen közös erőfeszítéseket a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos politikák közötti szinergiák és összefüggések erősítése érdekében; ezzel összefüggésben bátorítja a TGT-t az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében hozott energiatakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésre; elsősorban a Transzatlanti Energiatanácson keresztül nagyobb szabályozói együttműködést szorgalmaz a termékek energiahatékonysági szabványainak terén;
49. felszólítja a TGT-t, hogy vegye tudomásul az EP 2010. júliusában nagy többséggel elfogadott véleményét, amely kimondja, hogy a klónozott állatokból és azok leszármazottjaiból nyert élelmiszereket ne az új élelmiszerekről szóló rendelet szabályozza, és hogy ezeket be kell tiltani mindaddig, amíg a Bizottság olyan javaslatot nem tud benyújtani, amely figyelembe veszi ezen élelmiszerek etikai és biztonsági hatásait, valamint az ilyen technológia által felvetett állatjóléti kérdéseket;
50. arra ösztönzi az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy kössön a termékbiztonsággal kapcsolatos információmegosztási megállapodást; reméli, hogy javítani tud a szabályozási és gyártási normákkal és azok betartatásával kapcsolatos, harmadik országokkal folytatott együttműködésen;
51. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok elnökének és kongresszusának.