ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) – az egyetértési eljárás előkészítése
17.11.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Niccolò Rinaldi, Marietje Schaake, Alexander Alvaro, Marielle De Sarnez, Renate Weber az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0617/2010
B7‑0619/2010
az Európai Parlament állásfoglalása a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) – az egyetértési eljárás előkészítése
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2010. november 15-i hamisításellenes kereskedelmi megállapodás (ACTA) egységes szerkezetbe foglalt szövegére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására vonatkozó stratégiára,
– tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló tárgyalások átláthatóságáról és jelenlegi állásáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására,
– tekintettel annak a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos átlátható eljárás hiányára vonatkozó 0012/2010 számú írásbeli nyilatkozatára,
– tekintettel a 2010. október 20-i, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással kapcsolatos plenáris vitára,
– tekintettel az európai ombudsman az ACTA dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos 90/2009/(JD)OV panaszra vonatkozó döntésére,
– tekintettel a svéd igazságügyi miniszter 2010. október 21-én tett ACTA-val kapcsolatos nyilatkozataira,
– tekintettel az európai adatvédelmi biztos (EAB) az Európai Unió hamisításellenes kereskedelmi megállapodásról szóló jelenlegi tárgyalásaival kapcsolatos véleményeire és az adatvédelmi munkacsoport Európai Bizottsághoz címzett levelére,
– tekintettel az elektronikus kereskedelemről szóló 31/2000/EK irányelvre, az információs társadalomról szóló 29/2001/EK irányelvre és az „Európai digitális menetrend” című bizottsági közleményre,
– tekintettel az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának az alkotói jogok újragondolása az internetes korszak idejében című jelentésére (12101. számú dokumentum, 2010. január 7.),
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról szóló 2010. október 20-i európai parlamenti határozatra,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra (2003/C 321/01),
– tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az 1383/2003/EK tanácsi rendeletre,
– tekintettel a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól (TRIPs) szóló, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében létrejött megállapodására,
– tekintettel a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló, a WTO által 2001. november 14-én elfogadott dohai nyilatkozatra,
– tekintettel a DS409. számú WTO-vitára: az Európai Unió és egy tagállama – Átmenő generikus gyógyszerek lefoglalása,
– tekintettel a Kínával és a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére és érvényesítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos, DS362. számú WTO vitára,
– tekintettel a WTO-tagok 2010. október 26-27-i WTO TRIPS-megállapodással foglalkozó tanácsában tett, ACTA-val kapcsolatos felszólalásaira,
– tekintettel a WTO sajtójelentésére a TRIPS-megállapodással foglalkozó tanács 2010. június 8–9 közötti üléséről,
– tekintettel a szerződések jogáról szóló 1969. május 23-i Bécsi Egyezményre,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az ACTA tárgyaló felei hangsúlyozták, hogy a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítése valamennyi iparágban és globálisan is döntő fontosságú a gazdasági növekedés fenntartása érdekében; mivel az ACTA tárgyaló felei október 6-án nyilvánosságra hozták a nagy részben végleges szöveget, melyről a Bizottság tájékoztatta a Parlamentet és az illetékes bizottságot; mivel a fennmaradó felek elfogadtak egy Tokió utáni végleges csomagot, melyben rendezésre kerültek a tokiói forduló végén kifejtett, ACTA-szöveggel kapcsolatos fenntartások, majd azt követően 2010. november 15-én nyilvánosságra hozták azt;
B. mivel a Bizottság többször is kifejtette annak fontosságát, hogy a földrajzi jelzések oltalma megerősítésre kerüljön; mivel a felek megállapodtak, hogy a földrajzi jelzések oltalmát az ACTA általános, polgárjogi, szokásjogi és digitális kérdésekre vonatkozó szakaszaiban egyaránt megerősítik,
C. mivel a Bizottság az ombudsman döntésére hivatkozva igazolta, hogy az ACTA-ról nem mint végrehajtási szerződésről, hanem mint kereskedelmi megállapodásról tárgyalnak; mivel az ombudsman meglátása szerint, „az ACTA megkötése ténylegesen megkövetelhetné az EU-tól, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen, illetve érvényre juttassa azokat. Ebben az esetben a jogszabályok alátámasztásához az egyetlen, illetve legfontosabb szempont az ACTA figyelembevétele lenne és az állampolgároknak egyértelműen érdekükben állna, hogy az ACTA-val kapcsolatosan tájékoztatást kapjanak”; mivel néhány kormány meglátása szerint az ACTA változtatásokat fog megkövetelni a nemzeti jogszabályokban, nagyobb hatáskört biztosítva a rendőrség számára, ezáltal lehetővé téve, hogy az saját kezdeményezésére felléphessen a szellemi tulajdonjogok érvényesítése érdekében.
D. mivel az ACTA intézményközi megállapodásai hatáskört biztosítanak az ACTA-bizottság számára többek között a megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és módosításával, valamint a nem kormányzati szervezetek részvételével, illetve a bizottság szabályaira és eljárásaira vonatkozó döntésekkel kapcsolatosan; mivel az EUSz. 21. cikke előírja az Unió számára, hogy annak a demokrácia előmozdítására kell törekednie,
E. mivel a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény elismeri a szerződések értelmezése érdekében végzendő előkészületi munkálatok fontosságát; mivel az ACTA alkotóelemeivel, különösképpen a „háromütéses” eljárásokkal kapcsolatos bizottsági nyilatkozatok ellentmondanak néhány, nyilvánosan elérhető előkészítő szövegnek,
F. mivel a Bizottság 2010. október 19-i közleményében kinyilvánította, hogy „az alapvető jogok tekintetében az uniós fellépésnek kifogástalannak kell lennie” és az „Uniónak példaadóan kell eljárnia e tekintetben”, mivel a Bizottság a 2010. október 20-i plenáris ülésen kinyilvánította, hogy az ACTA-t „még nem parafálták” és „tárgyaló félként a Bizottság előjoga a tárgyalások végének és a parafálás időpontjának meghatározása”,
G. mivel a 2001/29/EK irányelv rendelkezik a szerzői és szomszédos jogok összehangolt jogi keretéről; mivel az irányelv 5. cikke kimerítően felsorolja a kivételeket és korlátozásokat és korlátozza a tagállamokat a tekintetben, hogy új kivételeket és korlátozásokat állapítsanak meg, mely az Európa Tanács szerint „helytelen megközelítés”; mivel az ACTA nem foglalkozik a létező kivételek és korlátozások kiterjesztésének lehetőségével és korlátozhatja a nemzeti bíróságok hatáskörét a létező kivételek rugalmas értelmezésének tekintetében; mivel a technológiai fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette az alkotás, a gyártás és az értékesítés lehetőségeit és a jogbirtokosok és joghasználók érdekeinek egyensúlyba hozásához új megközelítésekre, és az ezekhez a munkákhoz digitális technológiákon keresztül történő rugalmasabb hozzáférésre van szükség; mivel előkészítés alatt áll egy gazdátlan művekkel kapcsolatos bizottsági jogalkotási javaslat az európai kulturális művek digitalizálására és terjesztésére irányulóan;
H. mivel az ACTA résztvevő felei megállapodtak, hogy a szabadalmak védelmére vonatkozó polgári végrehajtásról szóló szakasz opcionális; mivel az ACTA tárgyaló felei megállapodtak, hogy „az ACTA nem fogja akadályozni a legális generikus gyógyszerek határokon való átjutását”; mivel a Parlament határozatában és írásbeli nyilatkozatában kinyilvánította, hogy a határokon átnyúló ellenőrzésre és az áruk lefoglalására vonatkozó hatáskör megerősítésére irányuló intézkedések nem hátráltathatják a legális, megfizethető és biztonságos gyógyszerekhez való globális hozzáférést; mivel az 1383/2003/EK tanácsi rendelet, amelynek rendelkezései is a WTO-vita tárgyát képezik, rendelkezik a tranzitárukra vonatkozó, határon történő végrehajtási intézkedésekről; mivel a generikus gyógyszereket előállító vállalatok, gyártók és globális egészségügyi érdekképviselők óva intenek a szabadalmak ACTA-ba történő beemelése ellen, és figyelmeztetnek a technológiai újításokra, a gyógyszerekhez való hozzáférésre és a generikumok versenyére gyakorolt lehetséges hátrányos hatásokra;
I. mivel a Parlament írásbeli nyilatkozatában úgy ítéli meg, hogy az internetszolgáltatók nem viselhetik a felelősséget a szolgáltatásaikon keresztül továbbított vagy tárolt adatokért olyan mértékben, hogy az az ilyen adatok előzetes ellenőrzését vagy szűrését vonja maga után; mivel az Európai Adatvédelmi Biztos ACTA-val kapcsolatos véleményében arra figyelmeztet, hogy az internetszolgáltatók olyan záradékokat illeszthetnek a fogyasztói szerződésekbe, melyek lehetővé tennék adataik nyomon követését és előfizetéseik megszüntetését.
J. mivel a Parlament március 10-i állásfoglalásában mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ACTA-tárgyalások megkezdése előtt nem hoztak létre jogalapot; mivel ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakasza büntető eljárásokra, büntetőjogra, elkövetői eszközökre, büntető végrehajtásra és szankciókra vonatkozik; mivel a Tanács elnöksége tárgyalást folytatott az ACTA büntető végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatosan; mivel a z ACTA büntető intézkedéseiben definiált „kereskedelmi felhasználás” kiterjedtebb mint a WTO értelmezése a kínai végrehajtási ügyben,
K. mivel a technikai újítások elősegítéséhez történő hozzájárulás érdekében az ACTA részes felei kötelezettséget vállaltak a TRIPS-megállapodás 7. cikke szerinti kötelezettségek fenntartása iránt; mivel az együttműködtethetőséggel kapcsolatos alapvető uniós politikák a közösségi vívmányokban foglalt rendelkezéseken nyugszanak, amelyek műszaki visszafejtésre adnak lehetőséget,
L. mivel az ACTA legutóbbi szövegének bevezető és fő rendelkezései egyaránt fontos garanciákat tartalmaznak; mivel az ACTA rendelkezései továbbra is akadályozhatják a nemzeti jog által szabályozott kivételeket, és módosításokat követelhetnek a jogszabályokban a kártérítéssel és egyéb büntetésekkel kapcsolatos szigorúbb normákhoz való alkalmazkodás érdekében, illetve a szabálysértések jogorvoslatának korlátozása céljából megakadályozhatják a felelősség kérdésének szabályozására vonatkozó megközelítések elfogadását; mivel a megállapodás 1.2 cikke szerint valamennyi fél szabadon állapíthatja meg e megállapodás rendelkezéseinek saját jogrendszerékbe és gyakorlatába történő bevezetésének megfelelő módszerét. mivel nincsenek olyan általános rendelkezések, melyek valamely fél számára lehetővé tennék, hogy figyelmen kívül hagyja az ACTA-ban meghatározott spcifikus kötelezettségeket,
M. mivel a tárgyaló felek célja az ACTA fejlődő és feltörekvő országokra mint kereskedelmi partnerekre történő kiterjesztésére; mivel néhány fontos kereskedelmi partner a WTO TRIPS-megállapodással foglalkozó tanácsában bejelentette, hogy az ACTA összeegyeztethetetlen lehet a TRIPS-megállapodással és más WTO-megállapodásokkal, a WTO jogi keretein kívüli működésével kockázatot jelenthet a WTO-szabályozásra és folyamatokra, alááshatja a különböző WTO-megállapodásokban nagy alapossággal megtárgyalt jogegyensúlyt, kötelezettségeket és rugalmassági lehetőségeket, kereskedelemtorzító hatású lehet vagy kereskedelmi akadályokat eredményezhet, valamint csorbíthatja a TRPIS-be és a TRIPS-ről és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatba beépített, például a közegészségügyre és a generikus gyógyszerek kereskedelmére vonatkozó rugalmassági mechanizmusokat,
1. elismerését fejezi ki a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit illetően, hogy javítsa az ACTA-tárgyalások átláthatóságát, illetve az európai uniós innováció és versenyképesség védelmezésére vonatkozó kötelezettségvállalását illetően; elismeri, hogy a jogtulajdonosok és a nagyközönség érdekei közötti finom egyensúly megteremtése elengedhetetlen az EU tudásalapú gazdaságban betöltött vezető szerepének biztosításához; üdvözli a Bizottság és a Parlament közötti, a felülvizsgált keretmegállapodás szellemében történő építő együttműködést;
2. támogatja a Bizottság arra irányuló törekvését, hogy biztosítsa a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi vívmányok teljes végrehajtását, de sajnálattal veszi tudomásul, hogy a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályok betartatása terén jelentős javulás egyelőre nem tapasztalható; sürgeti a Bizottságot, hogy tevékenykedjen aktívan az európai termékek világpiaci részvételének sikerén a földrajzi árujelzések hatékony alkalmazása révén ACTA keretén belül és azáltal, hogy más szellemi tulajdonokkal azonos bánásmódot biztosítanak számukra;
3. tudomásul veszi az ombudsman határozatát és azon a véleményen van, hogy a polgároknak egyértelműen érdeke a megfelelő tájékoztatás és a közérdek érvényesülésének ellenőrzése, különösen, ha a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások jogszabályokat tesznek szükségessé; elismeri, hogy a tárgyalások titkos voltára vonatkozó nyilvános kritika az elfogadott tárgyalási eljárás politikai fenntarthatatlanságának egyértelmű jele; emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikke szerint kötelessége a „ jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása ” és hogy „a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával” járjon el; felszólítja a Bizottságot, hogy teremtsen lehetőséget az uniós polgárok véleményének fogadására és figyelembevételére a megállapodás szövegével kapcsolatban, annak parafálása előtt;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan elérhetővé az összes kapcsolódó előkészítő munkát, lehetővé téve a Parlament számára, hogy tájékozott politikai határozatot hozhasson a szerződés szövegének jelentésével kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodás parafálása előtt adjon ajánlásokat az ACTA-bizottság demokratikus irányításával kapcsolatban, különösen az érdekeltek részvételének tekintetében, valamint hogy térképezze fel a szerződés módosítása során követendő egyedi eljárásokat, beleértve azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják az átláthatóságot, az EU-nak az EUMSz. 15. cikke szerinti kötelezettségeivel összhangban lehetővé teszik a nyilvánosság hozzászólását, és meghatározzák a Parlament szerepét;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan elérhetővé az összes kapcsolódó előkészítő munkát, lehetővé téve a Parlament számára, hogy tájékozott politikai határozatot hozhasson a szerződés szövegének jelentésével kapcsolatban;
6. kitart amellett, hogy a Bizottság ne parafálja az ACTA-t, mielőtt elkészítené és nyilvánosságra hozná az ACTA alapjogokra gyakorolt hatásának elemzését, összhangban 2010. október 19-i közleményével;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson írásos bizonyítékot az illetékes bizottságoknak a szerződés parafálása előtt kellő időben arról, hogy az ACTA nem fogja korlátozni a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos kivételek és korlátozások összehangolását az EU-ban; nem fogja korlátozni a kivételek és korlátozások jövőbeli kiterjesztésének lehetőségét a 2001/29/EK irányelvben felsoroltakon túl; nem fogja megszüntetni azokat a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket és bírósági intézkedéseket, amelyek figyelembe véve a technológiai fejlődést kiterjeszthetik a kreatív művekhez való hozzáférést kivételek alkalmazásával; valamint nem fogja korlátozni a Bizottság által a gazdátlan művekkel kapcsolatban mérlegelt jogi lehetőségeket, illetve nem fogja megakadályozni a tagországokat abban, hogy a gazdátlan szerzői jogdíjas alkotásokhoz való hozzáférést kiterjesztő jogszabályokat vezessenek be, amelyek korlátozzák az ilyen művekkel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket;
8. megállapítja, hogy a szabadalmak kétségtelenül továbbra is az ACTA számos szakaszának hatálya alá esnek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szabadalmakra vonatkozóan az ACTA polgári jogi végrehajtási intézkedései jelentősen megnehezíthetik a legális, megfizethető árú életmentő gyógyszerekhez való hozzáférést, valamint késleltethetik a generikus gyógyszerek piaci bevezetését és torzítják a piaci versenyt; úgy ítéli meg, hogy a szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéséért járó kártérítések és súlyos bírságok jelentős növekedése növelni fogja a jogbizonytalanságot és el fogja riasztani a gyártókat és a generikus gyógyszerek gyártásában, kereskedelmében és terjesztésében érintett harmadik feleket, mint például a gyógyszerhatóanyagok gyártóit, a humanitárius szervezeteket, az egészségügyi programok finanszírozóit és a gyógyszerészet területét szabályozó hatóságokat, különösen akkor, ha ezeket a szabályokat a tranzitárukra is alkalmazzák;
9. megállapítja, hogy a szabadalmi konfliktusok gyakran üzleti viták, és aggódik amiatt, hogy az szabadalmakra vonatkozóan az ACTA polgári jogi végrehajtási intézkedései növelhetik a befektetések kockázatát, a piaci bizonytalanságot, és fenyegethetik a technológiai innovációt, különösen azokban az ágazatokban, ahol a jogsértéseket nehéz megállapítani, továbbá lassítják az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemhez nélkülözhetetlen zöld technológiák terjedését, fenyegetik a hatékony tudásátadást, a közös javak gazdaságának fejlődését és a köztulajdonok területének életképességét, és a közérdekkel szemben az egyensúlyt eltolják az élő dolgokra, őshonos termékekre és tradicionális orvosságokra vonatkozó szabadalmak érvényesítése tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt foglalkozzon a szabadalmakra alkalmazandó polgári jogi rendlkezések lehetőségének tekintetében ebben az indítványban felsorolt széles körű aggodalmakkal, és ezt követően készítsen jelentést a Parlament részére; felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt kezelje a szabadalmakra alkalmazandó polgári jogi intézkedések lehetőségének tekintetében az ebben az indítványban felsorolt széleskörű aggodalmakat, és ezt követően készítsen jelentést a Parlament részére;
10. nincs meggyőződve arról, hogy az ACTA általános javulást és pozitív eredményeket hoz majd az Európai Unió és annak állampolgárai, vállalatai és művészei számára;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt mutasson be a Parlamentnek egy jogi elemzést az ACTA által a szolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködése tekintetében tervezett intézkedések jelentéséről, jogszerűségéről és végrehajthatóságáról, különösen azzal kapcsolatban, hogy az üzleti szférán belüli együttműködés miért nem fogja korlátozni az állampolgárok alapjogait, beleértve a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogszerű eljáráshoz való jogot; emlékezteti a Bizottságot, hogy az a 2003-as intézményközi megállapodás alapján nem támogathat olyan önszabályozási vagy társszabályozási mechanizmusokat, ahol olyan alapjogok forognak kockán, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, összességében az ACTA megváltoztathatja-e az uniós jogban jelenleg fennálló egyensúlyt az internetszolgáltatóknak a végfelhasználók személyes adatai védelmére vonatkozó, illetve az ezen adatoknak a szellemi tulajdonjogok birtokosai vagy a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részére történő kiadására vonatkozó jogi kötelezettsége között;
12. megismétli március 10-én kifejezett mély aggodalmát a létező jogalap hiánya miatt; ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye világossá a Tanács és a Bizottság hatásköreinek megoszlását az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakaszai tekintetében, többek között annak parafálásával kapcsolatban; ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés parafálása előtt a Parlament kapjon bizonyítékot arról, hogy az ACTA-tárgyalások jogalapja teljes mértékben összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt készítsenek jogi elemzést arról, hogy az ACTA-ban meghatározott „kereskedelmi felhasználás” összhangban van-e a WTO Kínával kapcsolatos döntésével, teljes mértékben összhangban van-e az arányosság és szubszidiaritás európai uniós elvével, és hogy nem fogja-e korlátozni a tagállamok által alkalmazható nemzeti kivételeket a büntetőjogi végrehajtási intézkedések tekintetében;
13. felkéri a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt kellő időben kifejezetten erősítse meg, hogy az ACTA rendelkezései nem érintik a közösségi vívmányok rendelkezéseit, mint például a szoftverekre vonatkozó 91/250/EGK irányelv és az információs társadalomra vonatkozó 2001/29/EK irányelv rendelkezéseit és azok végrehajtását a tagállamokban, melyek bizonyos esetekben megengedik a számítógépprogramok visszafejtését és a technológiai védelmi mechanizmusok megkerülését az interoperabilitás érdekében, ezáltal elősegítve a versenyt és az innovációt;
14. sürgeti a Bizottságot, hogy a Parlament egyetértési eljárásának megkezdése előtt kellő időben határozottan erősítse meg, hogy az ACTA rendelkezései nem érintik a feleknek az internetszolgáltatók által a felhasználók nevében hozzáférhetővé tett, továbbított és tárolt tartalmak nyomon követésének tiltását és a felelősség korlátozását előíró rendszerek létrehozására vagy fenntartására irányuló jogszabályait;
15. üdvözli az ACTA szövegtervezet módosításait, amelyek több biztosítékot tartalmaznak a magánélet és a közegészség, valamint a TRIPS-megállapodás egyes védelmi elemei tekintetében; ösztönzi a Bizottságot, hogy mérjék fel, hogy az ACTA tervezetében szereplő védintézkedések a végrehajtási intézkedések keretében is alkalmazhatók-e; felkéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ACTA nem fogja megakadályozni a tagországokat vagy az Uniót a TRIPS-megállapodásban biztosított rugalmasság megvalósításában, amely biztosítja a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek teljes körét; felkéri a Bizottságot, hogy készítsenek jogi elemzést arról, hogy az ACTA valóban kötelező érvényű megállapodás lesz-e, és hogy annak 1.2 cikke biztosítja-e az általános rugalmasságot a belső jog azon elemeinek tekintetében, amelyek esetleg ellentmondanak az ACTA-nak; felkéri a Bizottságot, hogy mutassa be azokaz a mechanizmusokat, amelyek rugalmasságot biztosítanak a részes felek számára, hogy jogszerű kivételeket fogadjanak el a szerződés szerinti kötelezettségek alól, melyeket a szerződés szövege vagy az ACTA-bizottság eljárásai tesznek lehetővé;
16. azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak támogatnia kell, hogy az ACTA-ba való belépés folyamata és feltételei kellően rugalmasak legyenek, és figyelembe vegyék a belépő országok fejlettségi szintjét, igényeit és célkitűzéseit, összhangban Tanácsnak a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó következtetéseivel; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ACTA által az EU kül- és fejlesztéspolitikájára gyakorolt lehetséges hatásról, különöse tekintettel annak szerepére a Kereskedelmi Világszervezetben, a Szellemi Tulajdon Világszervezetében és az ACTA „TRIPS plusz” rendelkezéseire;
17. megismétli március 10-én a Bizottsághoz intézett felszólítását, hogy a szerződés parafálása előtt értékelje az ACTA végrehajtásának az alapvető jogokra, az adatvédelemre, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések összehangolására irányuló uniós erőfeszítésekre, valamint az e-kereskedelemre gyakorolt hatását; továbbá felszólít a végrehajtás erőforrásainak a polgári jogi jogsértés eseteire való, az ACTA nemzetközi keretében történő átcsoportosításával járó lehetséges költségek felmérésére a szerződés elsődleges célkitűzésének fényében, amely a hamisítás és kalózkodás terjedése elleni küzdelem;
18. emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy az ACTA tekintetében a Parlament jóváhagyása a Parlamenttel való teljes és egyenjogú együttműködésen fog múlni, valamint ezen állásfoglalás teljes elfogadásán különösen a szerződés parafálása tekintetében, és a Parlament véleményének az intézkedések során történő megfelelő figyelembevételén;
19. hangsúlyozza, hogy az EU nem zárhatja le a ratifikálási folyamatot azelőtt, hogy a többi fél ratifikálná a megállapodást;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az ACTA-tárgyalásokban részt vevő államok kormányainak és parlamentjeinek.