Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0623/2010Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0623/2010

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a versenyre vonatkozó horizontális együttműködési szabályok felülvizsgálatáról

18.11.2010

a B7‑0565/2010. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Sharon Bowles a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében

Eljárás : 2010/2761(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0623/2010

B7‑0623/2010

az Európai Parlament állásfoglalása a versenyre vonatkozó horizontális együttműködési szabályok felülvizsgálatáról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikkének (1) és (3) bekezdésére, 103. cikkének (1) bekezdésére, valamint 105. cikkének (3) bekezdésére,

–    tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1971. december 20-i 2821/71/EGK tanácsi rendeletre[1],

 

–    tekintettel a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2000. november 29-i 2658/2000/EK bizottsági rendeletre[2] (a szakosítási megállapodásokról szóló csoportmentességi rendelet),

 

–    tekintettel a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2000. november 29-i 2659/2000/EK bizottsági rendeletre[3] (a kutatási és fejlesztési megállapodásokról szóló csoportmentességi rendelet),

 

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, a Bizottság honlapján 2010. május 4-én konzultációs céllal közzétett bizottsági rendelettervezetre (a szakosítási megállapodásokról szóló, új csoportmentességi rendelet),

 

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, a Bizottság honlapján 2010. május 4-én konzultációs céllal közzétett bizottsági rendelettervezetre (a kutatási és fejlesztési megállapodásokról szóló, új csoportmentességi rendelet),

 

–    tekintettel az EK-Szerződés 81. cikkének „A horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról szóló iránymutatás” című bizottsági közleményre[4] (a továbbiakban: horizontális iránymutatás),

 

–    tekintettel „Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról szóló iránymutatás” című, konzultációs céllal 2010. május 4-én a Bizottság honlapján közzétett bizottsági közlemény tervezetére (a továbbiakban: új horizontális iránymutatás-tervezet),

 

–    tekintettel a különböző érintett szereplőknek a nyilvános konzultációk időszakában a Bizottsághoz elküldött és a Bizottság honlapján közzétett hozzászólásaira,

 

–    tekintettel az Almunia biztos és a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjai között 2010. július 6-án megtartott vitára,

 

–   tekintettel a versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentésről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (2009/2173(INI)[5]),

–   tekintettel a versenyre vonatkozó horizontális együttműködési szabályok felülvizsgálatáról szóló, 2010. szeptember 28-i, a Bizottságnak címzett kérdésre (O-131/2010 – B7 0565/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel mind a szakosítási megállapodásokról szóló csoportmentességi rendelet, mind a kutatási és fejlesztési megállapodásokról szóló csoportmentességi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti; mivel a Bizottság felülvizsgálati eljárást indított mindkét irányelvvel és kísérő iránymutatásaikkal kapcsolatban,

B.  mivel a két rendelet és a horizontális iránymutatások elfogadása óta jelentős jogszabályi változások történtek, különös tekintettel a 2003. évi korszerűsítési csomag elfogadására, amely bevezette a vállalkozások számára azt a kötelezettséget, hogy elvégezzék az általuk megkötött szerződések értékelését;

C. mivel a Bizottság e szabályok alkalmazása tekintetében jelentős tapasztalatra tett szert az elmúlt évek során és mivel az ebből a tapasztalatból és a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő szabályok sora vár jelenleg kodifikációra;

D. mivel az EU nemzeti versenyhatóságai és világ más versenyhatóságai tapasztalatainak hasznosítása is helyes gyakorlatnak tekintendő; mivel kívánatos lenne, hogy – különösen a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel – világszerte összehangolt versenyszabályok kerüljenek kialakításra, figyelemmel arra, hogy számos megállapodásra és gyakorlatra több versenyjogi rendszer is vonatkozik,

1.  üdvözli, hogy a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó versenyszabályok felülvizsgálata tekintetében a Bizottság két különböző nyilvános konzultációt kezdeményezett; hangsúlyozza, hogy a valóságot tükröző és kiegyensúlyozott szabályozási keret kialakítása érdekében meg kell hallgatni és a döntéshozási folyamatban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az érintettek véleményét;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat végén világosan számoljon be arról, hogy hogyan vette figyelembe az érintettek felvetéseit;

3.  megköszöni, hogy a Bizottság már korai szakaszban megküldte a Parlament számára a szabályok tervezetét; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is proaktívan, a nyitottság szellemében működjön együtt a Parlamenttel; üdvözli, hogy Almunia biztos mindig készen állt a szabálytervezeteknek a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjaival történő megvitatására;

4.  hangsúlyozza a jogbiztonság fontosságát; üdvözli, hogy a Bizottság a szabályok tervezetében javasolt legmarkánsabb módosítások kiemelése érdekében a második nyilvános konzultációra összeállította a gyakran ismétlődő kérdések (GYIK) listáját; felszólítja a Bizottságot, hogy a végleges új szabályozási keret elfogadása után készítsen összefoglaló feljegyzést a piaci szereplők számára, amely – kiegészítve az új gyakran ismétlődő kérdésekkel – részletesen ismerteti a végleges keretet ;

5.  hangsúlyozza a két csoportmentességi rendelet jelentőségét a hatályuk alá tartozó megállapodások elemzése szempontjából a horizontális együttműködés terén;

6.  megjegyzi, hogy jóllehet a piaci részesedés alapján meghatározott „védelmi övezet” korántsem tökéletes, de megfelel a gazdasági tényeknek és mind megértése, mind alkalmazása viszonylag egyszerű; egyetért azzal, hogy a horizontális megállapodások a versennyel kapcsolatban gyakran több aggodalmat okoznak, mint a vertikális megállapodások, ezért megérti, hogy a Bizottság szigorúbb megközelítést alkalmaz a horizontális megállapodások piaci részesedésének meghatározásakor;

7.  megjegyzi ugyanakkor, hogy a horizontális megállapodások többsége nem tartozik e két csoportmentességi rendelet hatálya alá; felkéri a Bizottságot, hogy elemezze, hogy az érintettek számára vagy a hatásos verseny fenntartása szempontjából előnyös lenne-e olyan új, egyedi csoportmentességi rendeletek létrehozása, amelyek a kutatási és fejlesztési, valamint a szakosítási horizontális megállapodások mellett e megállapodások más típusait is magukban foglalnák; amennyiben az elemzés eredménye kedvező, felkéri a Bizottságot, hogy kérjen megfelelő felhatalmazást a Tanácstól, hogy a Parlamenttel folytatott konzultációt követően elfogadhassa ezeket az új típusú csoportmentességi rendeleteket;

8.  úgy véli, hogy függetlenül attól, hogy egy horizontális együttműködési megállapodás sérti-e vagy sem az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdését, a horizontális iránymutatások részletgazdag gazdasági megközelítésükkel hasznos elemzési és önértékelési eszközt jelentenek a vállalatok számára;

9.  ezért üdvözli, hogy az új horizontális iránymutatások tükrözik az 1/2003. rendelettel bevezetett önértékelési kötelezettséget és egyértelmű útmutatást nyújtanak olyan összetett megállapodások tekintetében, mint a közös vállalkozások vagy az együttműködés több fajtáját is magukban foglaló megállapodások; úgy véli, hogy e megközelítésnek ugyanakkor összetettebb szabályozási keretet kellene eredményeznie;

10. e tekintetben emlékeztet a szabályozás javításának azon alapelvére, hogy elsősorban a világos és pontos megfogalmazások révén javítani kell a jogalkotási és szabályozási szövegezést; ezért támogatja a rendkívül világos és olvasóbarát iránymutatásokat, amelyek – számos érintett kérésének megfelelően – adott esetben konkrét példákat is tartalmaznak;

11. üdvözli az új horizontális iránymutatás-tervezet információcseréről szóló fejezetét; megjegyzi, hogy e téma érzékenyen érinti a versenytársak kapcsolatát, és hogy a vállalkozások szempontjából alapvető fontosságú, hogy megállapíthassák, mely információk oszthatók meg a verseny korlátozása nélkül, különös tekintettel a megállapodások önálló értékelésére;

12. üdvözli az új horizontális iránymutatás-tervezet szabványosítási fejezetének felülvizsgálatát, és környezetvédelmi szempontok e fejezetben elfoglalt helyét; emlékeztet a normák meghatározására irányuló folyamat átláthatóságának előnyeire; ezért üdvözli azokat a rendelkezéseket, amelyek célja, hogy az e tekintetben a szellemi tulajdonjogok meglétét és engedélyezésük érdekében elfogadásra kerülő kereskedelmi feltételeket övező, elkerülhetetlen bizonytalanságot eloszlassák; úgy véli, hogy a szabványok elfogadásakor el kell kerülni a vitákat;

13. hangsúlyozza a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának fontosságát, mivel ezek vitathatatlanul elősegítik az innovációt; emlékeztet arra, hogy az innovációs kapacitás meghatározó eleme a versenyképes gazdaság kialakításának, valamint az EU 2020-as célkitűzések megvalósításának; támogatja, hogy többek között versenyjogszabályokkal előzzék meg a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélést;

14. meggyőződése ugyanakkor, hogy e kérdést nemcsak versenypolitikai összefüggésekben, hanem szélesebb körű alapvető szabályozási keretben kell megközelíteni; hangsúlyozza, hogy az új horizontális iránymutatás-tervezet e fejezetét a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó, integrált szabályozási keret részének kell tekinteni;

15. egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kutatási és fejlesztési megállapodást kötő feleknek a megállapodás megkötése előtt meg kell osztaniuk egymással a már megszerzett és még függőben lévő szellemi tulajdonjogaikat, amennyiben azok befolyásolhatják a megállapodás eredményeinek más felek általi felhasználását;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.