ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nyugat-szaharai helyzetről
23.11.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Adrian Severin, Véronique De Keyser, María Muñiz De Urquiza, Vincent Peillon, Guido Milana az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0675/2010
B7‑0677/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása a nyugat-szaharai helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament Nyugat-Szaharáról szóló állásfoglalásaira és az EP 2009. márciusi eseti küldöttségének jelentésére, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó ajánlásaira,
– tekintettel az ENSZ 1754 (2007)., 1783 (2007)., 1813 (2008). és 1871 (2009). számú határozataira, amelyekben olyan, igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldást kér, amely lehetővé teszi a nyugat-szaharai lakosság számára, hogy az ENSZ Alapokmányában rögzített célok és elvekkel összhangban álló megállapodások keretén belül éljen önmeghatározási jogával,
– tekintettel az Amnesty International 2008. évi jelentésének „Marokkó és Nyugat-Szahara” című fejezetére, valamint a Human Rights Watch „Emberi jogok Nyugat-Szaharában és az tindoufi menekülttáborban” című, 2008. decemberi jelentésére,
– tekintettel az Unió főképviselőjének, Catherine Ashtonnak a szóvivője által 2010. november 10-én adott, Nyugat-Szaharáról szóló nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel több ezer szaharai polgári személy – elsősorban gyermek, nő és idős – heteken át az el-Aaiúnban található Gdeim Izik táborban gyűlt össze, hogy tiltakozzon életkörülményei ellen, valamint lakhatási és munkalehetőséget és szociális támogatásokat követeljen, és mivel a marokkói kormány – azt követően, hogy tárgyalásokba kezdett e követelések megválaszolása érdekében – november 8-án, hétfőn a biztonsági erőket és a csendőrséget küldte ki a helyszínre, hogy a tábort felszámolják,
B. mivel azonban az e művelet indokaira, a bevetett erőkre, a tábor lakóinak reakcióira, a tüntetők és a biztonsági erők körében esett áldozatok számára vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló információk homályosak és ellentmondásosak,
C. mivel ezen incidensekre ugyanazon a napon került sor, amelyen New Yorkban megnyitották a Nyugat-Szahara jogállásáról szóló nem hivatalos tárgyalások harmadik fordulóját, amely tárgyalásokon Marokkó, a Polisario Front és a szomszédos országok, Mauritánia és Algéria vesznek részt,
D. mivel az EU–Marokkó kapcsolatok előrehaladott státuszt értek el, és a Marokkó és az Európai Unió közötti társulási megállapodás, különösen annak 2. cikke emberi jogi rendelkezéseket tartalmaz,
E. mivel az Európai Parlament Jogi Szolgálatának 2009. július 13-i, az Unió és Marokkó közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló véleménye szerint e megállapodás, amely valójában Nyugat-Szaharára is kiterjed, csak abban az esetben felel meg a nemzetközi jognak, ha a nyugat-szaharai természeti erőforrásokat érintő gazdasági tevékenységeket a szaharai nép érdekében és az ő óhajaiknak megfelelően végzik,
1. megdöbbenésének ad hangot a Gdeim Izik táborban és az el-Aaiún városában bekövetkezett erőszakos incidensek miatt és amiatt, hogy a Nyugat-Szahara jogállásáról szóló nem hivatalos tárgyalások harmadik fordulójának New Yorkban történő megnyitása napján fegyveres erő alkalmazására került sor, ;
2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy emberek haltak meg, és szolidaritását fejezi ki az áldozatok, a sérültek és az eltűnt személyek családja iránt;
3. kéri, hogy az ENSZ égisze alatt sürgősen állítsanak fel független és átlátható vizsgálóbizottságot, amelynek feladata az említett eseményeket előidéző különböző felek felelősségének, valamint a felelősség mértékének megállapítása ; megrökönyödését fejezi ki amiatt, hogy európai parlamenti képviselőktől és újságíróktól megtagadták a Nyugat-Szaharába való belépést, és követeli a marokkói hatóságoktól, hogy a sajtó és a nem kormányzati szervek számára biztosítsa a belépést és a térségben való szabad mozgást;
4. felhívja a marokkói hatóságokat, hogy a nyugat-szaharai terület helyzetére vonatkozóan folytassanak átlátható tájékoztatási politikát;
5. felhívja Marokkót, hogy az Európai Unióval kialakított kiemelt partneri státuszára való tekintettel tegye lehetővé a nyugat-szaharai területre való belépést és a térségen belüli szabad mozgást és kapcsolatteremtést;
6. emlékeztet arra, hogy támogatja a konfliktusban érintett felek közötti nem hivatalos tárgyalások újrafelvételét, amelynek célja olyan, igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldás elérése, amely lehetővé teszi a nyugat-szaharai lakosság számára, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban rögzítettekkel összhangban éljen önmeghatározási jogával; üdvözli az ENSZ főtitkárának személyes megbízottja, Christopher Ross által ennek érdekében tett erőfeszítéseket;
7. kéri továbbá, hogy a MINURSO megbízatásába illesszék be az emberi jogi helyzet nyomon követését, és támogatja a Biztonsági Tanács azon határozatát, hogy e misszió időtartamát egy évvel meghosszabbítja;
8. felhívja Marokkót, a Polisario Frontot és a tárgyalásokon részt vevő valamennyi államot, hogy tartózkodjék mindennemű provokációtól, játsszon konstruktív szerepet és a feszültségek dacára folytassa a megbeszéléseket; ezzel kapcsolatban örömének ad hangot amiatt, hogy a felek megállapodtak egy újabb, decemberi találkozóról;
9. elismerését fejezi ki amiatt, hogy a „Nyugat-Szahara barátainak csoportjába” tartozó uniós tagállamok (Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia) erőfeszítéseket tettek a kétoldalú párbeszéd előmozdítása érdekében, és felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az említett tárgyalások során játsszon tevékenyebb szerepet;
10. felhívja a marokkói hatóságokat, hogy a hatályos megállapodások rendelkezéseit tartsák tiszteletben, és biztosítsák a Bizottság által kért információkat és adatokat, ami által lehetővé válik a mindkét fél javát szolgáló halászati partnerségi megállapodás meghosszabbítása;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, Marokkó kormányának és a Polisario Front vezetésének.