ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2011. évi munkaprogramjáról
8.12.2010
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Martin Schulz, Hannes Swoboda az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0688/2010
B7‑0688/2010
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2011. évi munkaprogramjáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2011. évi munkaprogramjáról szóló közleményére (COM(2010)623),
– tekintettel a Parlament bizottságainak hozzájárulásaira, amelyeket az Elnökök Értekezlete továbbított a Bizottságnak,
– tekintettel Mario Monti professzornak az Európai Bizottság elnöke számára készített, „Az egységes piac új stratégiája” című jelentésére,
– tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)608),
– tekintettel az „Egységes piac létrehozása a fogyasztók és a polgárok számára” című 2010. május 20-i állásfoglalására (P7_TA-PROV(2010)0186),
– tekintettel „Az Unió gazdasági irányításának és stabilitási keretének javítása, különösen az euróövezetben” című 2010. október 20-i állásfoglalására (P7_TA-PROV(2010)0377),
– tekintettel a „Pénzügyi, gazdasági és szociális válság: ajánlások a végrehajtandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozóan (félidős jelentés)” című 2010. október 20-i állásfoglalására (P7_TA-PROV(2010)0376),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 9. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 2010. szeptember 20–22-én a millenniumi fejlesztési célokról tartott magas szintű plenáris ülésére és annak következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió még mindig súlyosan szenved a pénzügyi szektor 2008-as válságának utórengései miatt, amelyek tömeges munkanélküliség, törékeny gazdasági fellendülés, államháztartási problémák, a közszolgáltatások megnyirbálása és a pénzpiacok egyes tagállamok ellen indított támadásai formájában jelentkeznek,
B. mivel a válságból való teljes kilábaláshoz a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre vonatkozó közös európai stratégiára van szükség, amelyet megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal kell ellátni,
C. mivel emellett az európai és a globális gazdasági irányítás megerősítése, valamint a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét érintő nagyratörő reform végrehajtása révén csökkenteni kell Európa pénzpiacok szeszélyeinek való kiszolgáltatottságát,
D. mivel a mindenkit megillető alapvető jogok védelme, a megkülönböztetésmentesség és a törvény előtti egyenlőség az Európai Unió alapvető elvei, amelyeknek a jogalkotási és munkaprogram egyik sarokkövét kell képezniük, és amelyeket az EU minden tevékenységi területén – ideértve a büntető- és a polgári jogot, a migrációt, az egységes piacot és a munkajogot – tiszteletben kell tartani,
E. mivel az emberi jogok és a demokrácia az Európai Unió identitásának lényegi elemei, és továbbra is kiemelt prioritást élveznek az EU külkapcsolati politikájában,
F. mivel a Lisszaboni Szerződés megerősíti, hogy az Európai Unió külső fellépését – amelynek a kereskedelem szerves részét képezi – az EU célkitűzéseinek összességével összhangban kell irányítani, ideértve a szociális, környezetvédelmi és a fejlesztési célkitűzéseket; mivel prioritásként kell kezelni a külső és belső politikák közötti koherencia fokozását, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelempolitika – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hatékony támogatása céljából – össze legyen hangolva az EU ipari és mezőgazdasági politikáival,
Bevezetés és általános észrevételek
1. tudomásul veszi a Bizottság 2011. évi munkaprogramját, és üdvözöl számos abban foglalt javaslatot, ugyanakkor úgy véli, hogy a program összességében sem az Európát 2008 óta sújtó nagy horderejű eseményeket, sem az európai polgárok reményeit és várakozásait nem tükrözi kellőképpen;
2. sajnálja, hogy a munkaprogram nem helyez nagyobb hangsúlyt a pénzügyi válság és az azt követő recesszió következtében megszűnt hétmillió munkahelyre és annak kockázatára, hogy az ebből adódó munkanélküliség éveken keresztül fenn fog maradni; úgy véli, hogy 2011-ben és azt követően ez jelenti majd az egyik legfőbb kihívást az EU számára; ezért kéri a Bizottságot, hogy tegye világossá, milyen választ ad a tartósan megmaradó munkanélküliség kockázatára, és jelölje meg, hogy kezdeményezései és javaslatai révén hogyan jön létre elegendő tisztességes munkahely e kihívás leküzdése érdekében;
3. úgy véli, hogy a pénzügyi szektor 2008-as válságának drámai gazdasági, társadalmi és államháztartási következményei rámutattak az európai gazdasági modell hiányosságaira és kiegyensúlyozatlanságára, ami miatt radikális reformot és irányváltást kell végrehajtani a gazdasági irányítás és a pénzügyi ágazat szabályozása terén, és jobban középpontba kell helyezni az állampolgárokat és az európai projekt szociális dimenzióját;
4. úgy véli továbbá, hogy ezek a célok a XXI. század globális kihívásaival együtt megkívánják az európai együttműködés és szolidaritás erősítését, az európai tevékenységek azon területekre összpontosítását, ahol az Unió hozzáadott értéket jelent és hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához, valamint egy olyan pénzügyi keret létrehozását, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy teljes mértékben teljesítse a rábízott feladatokat;
5. ezért üdvözli, hogy a munkaprogramban fontos helyet kapott az uniós költségvetés, és hogy a Bizottság elismerte, hogy Európának új költségvetésre van szüksége, amely hatékony eszköz a közös uniós célok eléréséhez, ugyanakkor kitart amellett, hogy a Bizottságnak sürgősen javaslatokat kell előterjesztenie a jelenlegi pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozóan, és lényegi javaslatokat kell kidolgoznia új saját források bevezetése érdekében, amelyek nélkül lehetetlen teljes mértékben végrehajtani a munkaprogramot, különös tekintettel a kulcsfontosságú programok finanszírozási hiányosságainak kezelésére, valamint a Lisszaboni Szerződés és az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unióra háruló új feladatok ellátásához szükséges eszközök biztosítására;
6. üdvözli, hogy a munkaprogram prioritásként kezeli az európai gazdasági kormányzás reformját, és kitart amellett, hogy a reformnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a Parlament 2010. október 20-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, és a reform céljaként a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének megfelelően az Unió gazdasági és társadalmi célkitűzéseinek előmozdítását kell kitűzni; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot mint a költségvetési hatóság két ágát egyformán be kell vonni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevétele esetén, amelynek költségvetési következményeit még egyértelművé kell tenni;
7. hangsúlyozza, hogy véghez kell vinni a pénzügyi szabályozás reformját, erősíteni kell a pénzügyi szektor átláthatóságát, stabilitását és elszámoltathatóságát, garantálva mindeközben, hogy a pénzügyi szolgáltatások piaca a reálgazdaságot szolgálja; biztosítani kell, hogy soha többé ne kelljen az adófizetőknek viselniük a bankok megmentésének költségeit; vissza kell szorítani a spekulációt és az eszközár-buborékokat; ösztönözni kell a gazdaság egyensúlyának visszaállítását; valamint elő kell mozdítani, hogy a pénzügyi szektor az európai polgárokat és vállalkozásokat szolgálja;
8. ezzel kapcsolatban több ambíciót vár el, tekintettel arra, hogy a gazdasági szakemberek által széles körben osztott vélemény szerint az eddig véghezvitt reformok messze nem nyújtanak teljes körű megoldást a pénzügyi szektor problémáira; felhívja a Bizottságot, hogy az összes érdekelt fél bevonásával, átlátható eljárás keretében folytasson széles körű konzultációt a munkaprogramjában foglalt javaslatokon túlmenő további reform szükségességéről, és 2011 végéig nyújtson be jelentést a Parlamentnek;
9. emlékeztet arra, hogy a Barroso bizottsági elnök által készíttetett, az egységes piacról szóló Monti-jelentés megállapítása szerint sok európai gyanakvással, félelemmel, és olykor nyílt ellenségességgel tekint az egységes piacra; felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse a Parlament 2010. május 20-i, „Az egységes piac megteremtése a fogyasztók és a polgárok számára” című állásfoglalásában megfogalmazott kérését a holisztikus megközelítés alkalmazására vonatkozóan, amely a polgárok, a munkavállalók és a kisvállalkozások érdekeit helyezi középpontba;
10. sajnálja, hogy a munkaprogram összességében továbbra is csak mellékesen érinti a szociális dimenziót, miközben a Bizottság még mindig az elmúlt harminc év gazdasági modelljének rabja, amely nem volt képes megvalósítani a jólétet, a stabilitást és a társadalmi befogadást, azaz az Unió által kinyilvánított célokat, és amelyet a 2008-as pénzügyi összeomlás végleg hiteltelenné tett;
11. hangsúlyozza, hogy nagyratörő európai ipari és kohéziós politikára van szükség a reálgazdaság erősítése, a konvergencia javítása és a több és jobb munkahelyet eredményező, intelligensebb és fenntarthatóbb európai gazdaság felé történő elmozdulás érdekében;
12. emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló bizottsági közlemény rámutatott a kohéziós politika kulcsszerepére a szolidaritás és a reálgazdasági konvergencia előmozdításában, valamint az Európa 2020 stratégia intelligens, inkluzív és fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében; ezért sajnálja, hogy a 2011. évi munkaprogram nem hivatkozik erre a fontos politikai eszközre;
13. sajnálja, hogy a kezdeményezések megsokszorozódása – az egységes piacról szóló jogszabály, az iparpolitikáról szóló és az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” című közlemény, a Bizottság munkaprogramja, az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései – zavart okoz; nagyobb összhangot és jobb irányítást sürget;
14. sürgeti a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa hatékony kommunikációs politika kialakítására annak érdekében, hogy ellássa az állampolgárokat az Unió jobb megértését elősegítő eszközökkel; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási javaslatokat átfogó kommunikációs stratégiáknak kell kísérniük, amelyek bemutatják az uniós polgárok számára biztosított többletértéket; ezzel összefüggésben különös figyelmet kell szentelni a polgári kezdeményezés mint a napirend befolyásolását szolgáló fontos eszköz előnyeinek ismertetésére, amelynek révén biztosítható, hogy az uniós intézmények a polgárok konkrét problémáival foglalkozzanak;
A gazdasági kormányzás erősítése és az európai szemeszter
15. tudomásul veszi a közleményben megfogalmazott kérést a Bizottság gazdasági kormányzásról szóló javaslataival kapcsolatos jogalkotási eljárás gyors lefolytatására vonatkozóan; úgy véli, hogy ez megvalósítható, amennyiben a kompromisszumok szellemében az összes intézmény együttműködik, és amennyiben a jogalkotási csomag lényegileg tükrözi a Parlament gazdasági irányítással kapcsolatos saját álláspontját, amelyet elsöprő többséggel fogadott el az októberi második plenáris ülésen;
16. hangsúlyozza, hogy az európai gazdasági kormányzásnak a teljes és tisztességes foglalkoztatással együtt járó magasabb növekedést célzó, hatékony és eredményes költségvetési politikára kell irányulnia; úgy véli, hogy a gazdasági kormányzásról szóló csomagnak ki kell egészülnie az állandó válságkezelési mechanizmus létrehozására irányuló jogalkotással és az államadósság egy részének kölcsönös kibocsátása, illetve az eurókötvények bevezetése irányában tett első lépésekkel; és kéri, hogy a Bizottság tegyen erre vonatkozóan kötelezettségvállalásokat;
17. kitart amellett, hogy az EU átfogó politikai céljainak elérése érdekében az európai szemesztert fel kell használni a költségvetési koordináció, valamint az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiák erősítésére; sajnálja, hogy erre vonatkozóan eddig nem születtek konkrét javaslatok;
18. sajnálja, hogy az európai szemeszterre és a gazdasági kormányzásról szóló csomagra irányuló javaslatok kevés lehetőséget biztosítanak az európai demokratikus ellenőrzésre, és kitart amellett, hogy a Parlamentet mindkét esetben messzemenően be kell vonni;
19. aggályainak ad hangot az európai szemeszter, az integrált foglalkoztatási iránymutatás és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások összehangolásával kapcsolatban;
Inkluzív növekedés
20. üdvözli a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén meglévő kiemelt kezdeményezések bevonását és konkrétan az „Új készségek és munkahelyek” és a „Szegénység elleni platform” napirendre vételét, ugyanakkor sajnálja, hogy a jogalkotási javaslatok száma elenyésző;
21. úgy véli, hogy az inkluzív növekedést csak a munkahelyen belül valamennyi munkavállalót megillető azonos bánásmódra, illetve a valamennyi vállalkozást megillető egyenlő versenyfeltételekre lehet építeni; sajnálja, hogy a munkaprogram nem tartalmazza a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatát ezen elvek biztosítása érdekében; kitart amellett, hogy az egységes piacról szóló jogszabályról szóló közlemény szerinti, végrehajtásról szóló jogalkotási javaslatnak egyértelművé kell tennie az alapvető szociális jogok gyakorlását;
22. sajnálja továbbá, hogy a migrációval kapcsolatos javaslatok nem elegendőek a harmadik országokból érkező munkavállalókkal való egyenlő bánásmód és az őket megillető védelem biztosításához, illetve a szociális dömpinget erősítő olcsó munkaerőt toborzó vállalatok által elkövetett visszaélések megelőzéséhez; ehelyütt emlékeztet az Európai Parlament azon álláspontjára, miszerint ellenzi a származási ország elvének a munkajog és a szociális jog, illetve rendelkezések területén való alkalmazását;
23. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan új javaslatot a munkaidőről szóló irányelvre vonatkozóan, amely egyaránt foglalkozik a kívülmaradás és a rendelkezésre állás kérdésével; hangsúlyozza, hogy nem fogadható el olyan javaslat, amelyik csak az egyiket érinti;
24. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szociális partnerek véleményét a nyugdíjak területén, és biztosítsa, hogy a fehér könyv az ipar mindkét oldalának elvárásait tükrözi, ideértve az első pillér erősítését;
25. üdvözli az EURES foglalkoztatási portál reformját, amelynek révén az információk és a foglalkoztatási tanácsadás hozzáférhetőbbé válnak a fiatal munkavállalók számára, ugyanakkor sajnálja, hogy az erre irányuló javaslatot 2012-re halasztották, miközben a fiataloknak most van rá szükségük;
26. üdvözli a romákra vonatkozó nemzeti politikák uniós keretét, ugyanakkor kéri, hogy foglaljanak bele jogalkotási javaslatokat a társadalmi befogadásra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan;
27. tudomásul veszi a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről szóló javaslatot, és melegen üdvözölne egy javaslatot az apasági szabadságra vonatkozóan;
28. sajnálja, hogy a Bizottság nem javasol jogalkotási kezdeményezést a visszaélések felszámolása és Európa ipari hátterének védelme érdekében történő szerkezetátalakítást illetően;
29. hangsúlyozza, hogy a közbeszerzésről szóló javaslatoknak erősíteniük kell az európai szociális modellt, beleértve a lakhatási és munkakörülmények javítását;
30. a jogalkotás hatékonyságának uniós szinten történő növelése érdekében hangsúlyozza, hogy minden uniós jogszabály esetében társadalmi hatásvizsgálatot kell végezni, és kéri, hogy további késlekedés nélkül indítsanak jogsértési eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogszabályokat, különös tekintettel a fuvarozásban résztvevők munkaidejére;
31. sajnálja, hogy a Bizottság programja nem szól a nemek közötti egyenlőség kérdéséről; sürgeti, hogy a 2008-ban tett ígéretnek megfelelően alkossanak irányelvet a nemek között Európában fennálló 17,4%-os bérszakadék leküzdésére, és hogy a 2006. novemberi és 2010. februári állásfoglalásaiban megfogalmazott kéréseinek megfelelően jöjjön létre irányelv a nők elleni erőszak felszámolásáról;
32. sürgeti a Bizottságot, hogy a „Szegénység elleni európai platformon” belül vegye figyelembe a nők helyzetét, tekintettel arra, hogy Európában a nők 17%-a szegénységben él, és a mélyszegénység kockázata 16 tagállamban jóval nagyobb mértékben fenyegeti a nőket;
33. sajnálja, hogy a közlemény nem tesz említést a közegészségügyről és az egészségügy terén fennálló egyenlőtlenségekről; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki világos stratégiát az egészségügy terén fennálló, egyre növekvő egyenlőtlenségek kezelésére, és gyorsítsa fel az egészségüggyel és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos jogalkotási javaslatok elfogadását;
Pénzügyi szabályozás: a reform befejezése
34. üdvözli a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról szóló zöld könyv jogalkotási nyomon követésére irányuló javaslatot, és úgy véli, hogy ennek stratégiai kezdeményezésnek kell lennie, mivel a vállalatirányítás javítása kulcsfontosságú a 2008-as pénzügyi válság megismétlődésének elkerüléséhez, valamint a reálgazdaság és a polgárok szolgálatára irányuló pénzügyi szektor megteremtéséhez;
35. üdvözli a befektetők védelméről, az alapvető banki szolgáltatások hozzáférhetőségéről és a felelős jelzálog-hitelezési gyakorlatokról szóló javaslatokat; üdvözli továbbá a bankszektoron belüli válságkezelésről szóló jogalkotási kezdeményezést, amelyet össze kell hangolni a versenypolitikára vonatkozó szabályokkal annak érdekében, hogy átfogó és kötelező erejű válságkezelési keretrendszer jöjjön létre, amely a magánszférára és a közszférára egyaránt kiterjed, és nem veszi igénybe széles körben az adófizetők pénzét;
36. üdvözli a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek keretében az iparon belüli versenyhiánnyal is foglalkozni kell; kéri a Bizottságot, hogy járjon el a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló Beres-jelentésben (A7-02672010) a közelmúltban megfogalmazott kérésének megfelelően, és vizsgálja meg egy független európai hitelminősítő intézet létrehozásának és a független állami intézmények hitelminősítések kiadásába, illetve az államadósságok minősítésébe való jobb bevonásának lehetőségét;
37. sajnálja, hogy a pénzügyi szektor megadóztatása nem szerepel a 2011-es stratégiai kezdeményezések között, és hogy a Bizottság késlekedik a szükséges előkészítő munka elvégzésével, amelyet az EP már 2010. márciusi állásfoglalásában kért;
38. hangsúlyozza, hogy meg kell fékezni a spekulációt, és biztosítani kell, hogy a pénzügyi szektor teljes mértékben hozzájáruljon a válság költségeihez;
39. emlékeztet a hosszú távú beruházást elősegítő pénzügyi innovációra irányuló kérésére és arra, hogy jobban meg kell feleltetni egymással a megtakarításokat és a befektetéseket az Európai Unióban;
Intelligens növekedés
40. üdvözli a digitális menetrendre vonatkozó javaslatokat, de ismételten kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó cselekvési tervet, ütemtervvel és célkitűzésekkel együtt annak érdekében, hogy gyors és kézzel fogható eredményeket lehessen elérni a hálózatsemlegesség, valamint az online tartalmak és szolgáltatások egységes piaca tekintetében a nyílt és virágzó digitális társadalom érdekében, valamint hogy át lehessen hidalni a digitális szakadékot;
41. sajnálja, hogy a munkaprogram sem a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram félidős felülvizsgálatát, sem az Európai Kutatási Térség (EKT) értékelését nem tartalmazza;
42. kéri a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő javaslatokat a nyersanyagokkal és az intelligens városokkal kapcsolatos innovációs partnerségekre vonatkozóan;
Fenntartható növekedés
43. sajnálja, hogy az Európa új iparpolitikájáról szóló közleményt nem követik jogalkotási javaslatok, különösen annak érdekében, hogy megtörténjen a kívánt elmozdulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható gazdaság felé;
44. ismételten megerősíti, hogy támogatja a Bizottság hatékony éghajlat-változási politikára irányuló erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-változási célok valamennyi uniós politikába való beépítését és a megfelelő költségvetési fejezetekben való megjelenítését;
45. hangsúlyozza, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési program céljainak eléréséhez fontos az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felgyorsítása és szoros nyomon követése; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje alaposan a program eredményeit, és haladjon előre a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kidolgozásában;
Az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása
46. nagyratörőbb javaslatokat vár a Bizottságtól az egységes piac valódi szociális piaccá alakítására vonatkozóan, amely megnyerné az európai polgárok, a munkavállalók, a kisvállalkozások és a fogyasztók bizalmát; ezért felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSz. 9. cikkével és az Európai Parlament pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló 2010. október 20-i állásfoglalásával összhangban minden, egységes piacról szóló jogszabályba foglaljon bele szociális záradékot;
47. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a következetességet az európai szerződésjog és a fogyasztók jogairól szóló irányelv között;
48. sajnálja, hogy a Bizottság nem tett eleget a Parlament gazdasági válságról szóló 2010. októberi állásfoglalásában megfogalmazott azon kérésének, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amellyel jogbiztonságot teremt az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az általános érdekű szociális szolgáltatások tekintetében, a Lisszaboni Szerződés által kifejezetten egy erre irányuló új jogalap létrehozása érdekében bevezetett változások ellenére;
49. ismételten kéri, hogy készüljön jogalkotási javaslat egy megfizethető, célszerű és hozzáférhető európai kollektív jogorvoslati rendszer megvalósításának biztosítására;
50. hangsúlyozza, hogy szükség van az Unió termékbiztonságára vonatkozó, hatékony jogi keretre; támogatja az általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgálatát, és felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a CE jelölési rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a CE jelölést a fogyasztók termékbiztonsági jelölésnek tekinthessék;
51. üdvözli a közös konszolidált társasági adóalap létrehozására irányuló jogalkotási javaslatot, valamint a hozzáadottérték-adóról szóló tervezett közleményt; úgy véli, hogy a valódi egységes piac kialakításához, az adórendszerben tapasztalható, a Monti-jelentésben megállapított munkaerőpiac-torzító hatás csökkentéséhez, valamint az adóelkerülés, a kettős adózás és a tisztességtelen adóverseny elkerüléséhez elengedhetetlen egy kötelező közös konszolidált társasági adóalap létrehozása; elítéli a Svájccal folytatott kétoldalú tárgyalásokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy ragadja magához a kezdeményezést a Tanáccsal szemben, hogy lehetővé tegye az Unió számára az automatikus információcseréről szóló tárgyalásokat; kitart amellett, hogy a közös konszolidált társasági adóalappal és a hozzáadottérték-adóval kapcsolatban tervezett kezdeményezéseknek összhangban kell lenniük az uniós költségvetés új saját forrásaira vonatkozó, 2011 júniusában benyújtandó bizottsági javaslattal;
Polgárközpontú program
52. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem születtek konkrét javaslatok az emberi jogokról és a megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvről, valamint amiatt, hogy a megkülönböztetésmentesség kérdését meg sem említik; felszólítja a Bizottságot arra, hogy minél hamarabb lépjen fel a megkülönböztetésmentességről szóló irányelv előtt álló akadályok felszámolása érdekében;
53. támogatja az Unión belüli, menekültüggyel kapcsolatos szolidaritás fokozására irányuló közleménytervezetet, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az Uniónak 2012-re közös menekültügyi politikával kellene rendelkeznie, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a menekültüggyel kapcsolatban nincsenek jogalkotási javaslatok;
54. sajnálja, hogy a migrációval kapcsolatban nincsenek jelentős javaslatok; emlékeztet arra, hogy a javasolt be- és kiléptetési rendszer a vízuminformációs rendszer (VIS) és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) sikerén fog múlni, bár a SIS II még nem teljesen működőképes;
55. üdvözli a bűncselekmények áldozatainak jogairól, és mindenekelőtt a jogi támogatáshoz és a jogsegélyhez való jogról szóló javaslatot, de sajnálja, hogy ez az egyetlen előirányzott intézkedés; felszólít arra, hogy dolgozzák ki az eljárási jogokról szóló ütemterv fennmaradó intézkedéseinek egyértelmű menetrendjét, illetve kéri a Bizottságot, hogy sürgősen fontolja meg a nők elleni erőszak megelőzéséről szóló irányelvjavaslat kidolgozását;
56. üdvözli az adatvédelemre vonatkozó új, átfogó jogi keretet, feltéve, ha az a 95/46/EK irányelv és a harmadik pillérben alkalmazandó, adatvédelemről szóló kerethatározat felülvizsgálatát és átdolgozását jelenti;
57. üdvözli a házassági vagyonjogokra, valamint az egyéb formában együtt élő párok különválásának vagyoni következményeire vonatkozó javaslatokat, de felkéri a Bizottságot, hogy a különböző tagállamokban élő uniós polgárok számára biztosítandó közös normák kialakítása érdekében fontolja meg a polgári és a büntetőjog területén alkalmazott uniós vívmányok felülvizsgálatának felgyorsítását, valamint hogy tegyen jelentést a Parlamentnek;
58. üdvözli az eltűnt gyerekek számára fenntartott uniós segélyvonalakról szóló rendeletjavaslatot, de megjegyzi, hogy a munkaprogram kevés kezdeményezést tartalmaz a gyermekeknek az ENSZ gyermekjogi egyezménye és az Alapjogi Charta előmozdítása révén történő védelméről;
59. üdvözli a bűnözésből származó vagyon elkobzására és visszaszerzésére vonatkozó javaslatot, de újra hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy a javaslatnak foglalkoznia kell e vagyon szociális célú újrahasznosításáról;
60. kéri az uniós utas-nyilvántartási rendszer szükségességének és arányosságának egyértelmű alátámasztását;
61. sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő nagyratörő javaslatokat a jogi képzésre vonatkozóan, valamint hogy konzultáljon az Európai Parlamenttel terveiről;
62. felszólítja a Bizottságot, hogy komolyan fontolja meg a 2010. évi zöld könyvében szereplő, az európai szerződésjogra vonatkozó jogi eszközre vonatkozó valamennyi lehetőséget;
63. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a területiség elvének megvalósíthatóságát a digitális világban;
64. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az információs társadalomban a szerzői jogokról szóló 2001/29/EK irányelvet;
65. sajnálja, hogy a Bizottság még nem teljesítette a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó (2009. novemberi) Stockholmi Programra, nevezetesen az alábbiakra vonatkozó európai parlamenti ajánlásokat:
· az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet hivatalos (együttdöntési eljárást követő) felülvizsgálata, melynek során az ügynökség többéves programjának kidolgozásába teljes mértékben bevonják a Parlamentet;
· új jogalkotási javaslat előterjesztése a terrorszervezetek vagyonának befagyasztásáról (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke – az Európai Parlament a közelmúltban a Bíróság elé vitt egy tanácsi határozatot);
66. sajnálja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel – az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság egyik kiemelt témakörével – kapcsolatos jelenlegi uniós vívmányok Lisszaboni Szerződéshez igazítása területén a Bizottság késlekedik jogalkotási javaslatok előterjesztésével; ez a késedelem azért sajnálatos, mert a Bizottság elhalasztja az Europol és az Eurojust felülvizsgálatából, valamint a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos parlamenti ellenőrzés meghatározásából következő igazságügyi és parlamenti ellenőrzést;
Európa a világban
67. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a bővítési folyamat lendületét, és a csatlakozási tárgyalások végső szakaszában segítsen Horvátországnak a hátralévő záró kritériumok teljesítésében, elsősorban az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén; kéri a Bizottságot, hogy 2011 első negyedévében tegyen jelentést a Parlamentnek a vonatkozó 23. fejezet terén elért előrehaladásról;
68. felszólítja a Bizottságot, hogy a Szerbia Unióhoz való csatlakozási kérelméről szóló véleményének előkészítése során teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet;
69. felszólítja a Bizottságot, hogy határozottan bátorítsa Törökországot arra, hogy a 2011-es általános választásokat követően kezdje meg az új polgári alkotmány kidolgozását, különös hangsúlyt fektetve az alapvető jogok és az egyéni szabadságok megerősítésére;
70. sürgetőnek tartja, hogy Törökország teljesítse a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségét; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azokat az erőfeszítéseket, amelyek a Ciprusi közösségek közötti tárgyalások előmozdítására és a Törökország és a Ciprusi Köztársaság közötti kétoldalú kapcsolatok normalizálására irányulnak;
71. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy fokozza az előcsatlakozási támogatási eszközre vonatkozó program megvalósításának hatékonyságát, valamint biztosítsa, hogy a program számára együttdöntési eljárás keretében meghatározott előirányzatok ne kerüljenek veszélybe;
72. felszólítja a Bizottságot, hogy véglegesítse az európai szomszédságpolitika (ENP) felülvizsgálatát, célul tűzve ki a politikai célkitűzések és a pénzügyi eszközök közötti nagyobb következetesség biztosítását; meg kell erősíteni az emberi jogok és a demokrácia feltételének alkalmazását a szomszédokkal való kapcsolatokban;
73. megjegyzi, hogy az Unió a Mediterrán Térségért intézményesítése fokozódik, valamint hogy célja, hogy konkrét projektekre összpontosítson; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Unió a Mediterrán Térségért a régió politikai helyzete miatt jelenleg holtpontra jutott, és felkéri a Bizottságot, hogy a meglévő eszközöket igazítsa a változó környezethez;
74. rámutat arra, hogy annak ellenére, hogy az érintett országok politikai, gazdasági és társadalmi helyzete továbbra is eltérő, az EU, valamint az ENP partnerországai közötti kapcsolatoknak a különböző ágazatokban elfogadott számos kétoldalú egyezményen keresztül megvalósuló javítását a kettős mérce elkerülése érdekében következetes megközelítésre kell alapozni;
75. arra kéri a főképviselőt/a Bizottság alelnökét, hogy jelöljön ki az emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőt; ismételten egy emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó struktúra (külön emberi jogi főigazgatóság) létrehozására szólít fel az EKSZ központi hivatali szintjén, valamint kéri, hogy valamennyi uniós küldöttség esetében nevezzenek ki egy-egy emberi jogi tisztviselőt (kapcsolattartási pont);
76. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő megvalósítása terén elért eredményekről, továbbá kötelezze a tagállamokat arra, hogy teljesítsék azt a vállalásukat, miszerint bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítják, és ellenőrizze e vállalásokat;
77. sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az éghajlatváltozással, a mérgező hulladékkal és a vízgazdálkodással kapcsolatos együttműködést, valamint hogy a műszaki segítségnyújtás területén segítse elő az adományozók közötti jobb koordinációt;
78. üdvözli az Unió fejlesztési politikájának jövőjéről szóló zöld könyvet; kitart amellett, hogy e zöld könyvnek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása melletti teljes elköteleződésen kell alapulnia, különös tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájára, az innovatív finanszírozási mechanizmusokra és az uniós fejlesztési politikák finanszírozásának megerősítésére;
79. hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatban jelenleg zajló tárgyalások keretében ismételten a középpontba kellene állítani a fejlesztési dimenziót; hangsúlyozza, hogy további pénzeszközök szükségesek olyan kiegészítő intézkedések finanszírozására, amelyek a gazdasági partnerségi megállapodásoknak a fejlődő országokra gyakorolt hatásait ellensúlyozzák;
80. üdvözli a humanitárius segítségnyújtásról szóló tanácsi rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a segítségnek a lakosság kiszolgáltatott csoportjaihoz történő eljuttatására és a segélymunkások biztonságára, illetve arra, hogy megerősödjön a kapcsolat a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés között, mivel az alapvető fontosságú a humanitárius segélyek hatékony eljuttatásában;
81. kéri a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok új, a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló törvénye alapján dolgozzon ki jogalkotási kezdeményezést, mellyel megerősítené az átláthatóságot és a helyes kormányzást a fejlődő országok nyersanyag-kitermelő iparágai tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy határozottabban lépjen fel a korrupció ellen ezekben az országokban, mivel az fenyegeti az emberi jogokat és a helyes kormányzást;
82. emlékeztet arra, hogy a multilateralizmusnak továbbra is elsődleges prioritásnak kell maradnia az Unió számára, és követeli, hogy a jelenleg és a jövőben zajló kereskedelmi tárgyalások során tartsák tiszteletben a fejlődő országok egyedi és differenciált kezelésének elvét; szilárd meggyőződése, hogy a kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb gazdasági rendszer kiépítése érdekében szükség van a fejlődés és a szegénység felszámolása szolgálatában álló, egy új globális kormányzás részét képező, hatékony és megújított többoldalú kereskedelmi keretre;
83. emlékeztet arra, hogy az Unió által megkötött valamennyi kétoldalú megállapodás esetében a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó záradékoknak a munkavállalókkal való egyenlő bánásmódon kell alapulniuk;
84. felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodás esetén építse be, valamint erősítse meg az alku tárgyát nem képező emberi jogi, szociális és környezetvédelmi záradékok elvét, valamint az ilyen záradékok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, többek között a politikai, polgári, gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, a nők és a gyermekek jogai, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok, valamint a büntetlenség és az erőszak elleni küzdelem tekintetében, továbbá a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon alapuló, valamint a HIV-vel (AIDS-szel) fertőzött személyek elleni megkülönböztetéssel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ezen záradékok betartását szorosan figyelemmel kell követni, és olyan vitarendezési mechanizmusnak kell kísérnie, amely a normák súlyos megsértése esetén szankciókat szab ki, illetve a megállapodásban biztosított bizonyos kereskedelmi előnyök ideiglenes felfüggesztését helyezi kilátásba; sürgeti a Bizottságot, hogy az ILO alapvető munkahelyi előírásait az Unió által harmadik országokkal kötött valamennyi szabadkereskedelmi megállapodás kötelező elemévé kell tenni; kéri olyan kritériumok kidolgozását, amelyek segítségével nyomon lehet követni az emberi jogok terén tett előrehaladást;
85. felszólít arra, hogy az Unió által aláírt nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba illesszenek be egy záradékot a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban; e záradéknak a következőket kell tartalmaznia: jelentéstételi és átláthatósági kötelezettség a vállalatok számára, a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettség a vállalkozások és a vállalkozáscsoportok számára, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségek bizonyítható megsértései esetén vizsgálat indítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés a vállalati tevékenységek áldozatai számára;
86. felszólít az euróövezet egységes képviseletére a nemzetközi pénzügyi intézetekben és a G20-ban;
Korszerű költségvetés
87. melegen üdvözli az Unió saját forrásainak új rendszerére vonatkozó javaslat 2011 júniusában történő közös benyújtására vonatkozó bizottsági kezdeményezést, valamint az uniós kiadások 2014 után (azaz az új többéves pénzügyi kerettel) bevezetendő új rendszerére vonatkozó bizottsági javaslatot; határozottan úgy véli, hogy ez a két témakör összefügg, azonos időben kell róluk dönteni, és a döntést nem lehet tovább halogatni; kéri a Bizottságot, hogy a megegyezés további késlekedésének elkerülése érdekében gyakoroljon nyomást a Tanácsra, teljes mértékben tiszteletben tartva a Szerződés rendelkezéseit, különösen a 312. cikk (5) bekezdését; hangsúlyozza, hogy az új költségvetési keretről történő megegyezés halogatása akadályozná az Unió politikai célkitűzéseinek megvalósítását, különösen, ami a kohéziós politikát illeti;
88. ismételten felszólít arra, hogy a saját uniós források rendszerének méltányosnak, egyértelműnek, átláthatónak és adózási szempontból semlegesnek kell lennie az uniós állampolgárok számára; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi rendszer, amely 85%-ban a nemzeti költségvetések hozzájárulásaira támaszkodik, fenntarthatatlan; úgy véli, hogy a bizottsági javaslatoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseit, különösen a 311. cikket, és hogy e javaslatokat európai szintű, nyitott, intézményközi vitára kell bocsátani, a nemzeti parlamentek szoros bevonásával;
89. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a szerződés 311. cikkének tiszteletben tartása mellett részletesen vizsgálja meg, mennyiben lehetne a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók és/vagy a közös konszolidált társasági adórendszer bevételeinek egy részét saját uniós forrásként felhasználni, nem hagyva figyelmen kívül az egyéb lehetséges forrásokat;
Intelligens szabályozás
90. felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az előzetes és utólagos értékelések tekintetében, védelmezve a munkavállalókra vonatkozó egészségügyi és biztonsági normákat, valamint a környezetvédelmi előírásokat;
Oktatás, kultúra és ifjúság
91. emlékezteti a Bizottságot az Európa 2020 stratégia oktatási és képzési célkitűzéseire, melyek célja a foglalkoztatás fellendítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása és különösen a fiatalok számára az elhelyezkedés elősegítése; e célok elérése érdekében a Bizottságnak arra kellene összpontosítani tevékenységét, hogy hogyan nyújtson megfelelő pénzügyi támogatást a fiataloknak, illetve hogyan könnyítse meg a tanulás és képzés, valamint a munkavállalás közötti átmenetet; sajnálja, hogy a munkaprogram e tekintetben nem elég ambiciózus;
92. üdvözli a mobilitás elősegítését célzó bizottsági kezdeményezéseket, és felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy figyelembe vegye a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezéshez kapcsolódó, kisgyermekkori oktatásról szóló közleményt, és hangsúlyozza, hogy a társadalmi integráció előmozdítása érdekében valamennyi fiatalnak pénzügyi támogatásra van szüksége;
93. üdvözli a kulturális és kreatív ágazatokról szóló javasolt közleményt, és hangsúlyozza ezen ágazatok jelentőségét a gazdaság számára; a közleménynek javaslatokat kell tartalmaznia a kreatív tanulmányok támogatásáról, a művészek számára biztosított beruházásokról és pénzügyi támogatásról, a vállalkozásokkal létesítendő hálózatokról és a mobilitás javításáról;
94. sajnálja, hogy a sport területére vonatkozó új uniós hatáskör ellenére sem lesz 2012–2013. évi sportprogram; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a sportról szóló tervezett közlemény készítse elő egy megfelelő sportpolitika és egy 2014–2020-ra vonatkozó, teljességében finanszírozott program létrehozását;
Mezőgazdaság
95. sajnálja, hogy a Bizottság 2011-es munkaprogramja keveset foglalkozik a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatával; felszólít arra, hogy a KAP reformja alapvetően alakítsa át a rendszert, és egy olyan közös agrárpolitikát hozzon létre, amely kezelni tudja az új kihívásokat, és amely legitimitáson, hatékonyságon és méltányosságon alapul;
96. ezért olyan javaslatok kidolgozására szólít fel, amelyek alapja egy új kritériumokat alkalmazó integrált fizetési rendszer, a kockázatkezelésre vonatkozó szabályozási rendszer és a strukturális intézkedések és a versenyképesség támogatása; a megreformált KAP-nak összhangban kell állnia az Unió fejlesztési politikájával, ösztönöznie kell a fenntartható mezőgazdasági termelést és az állatjólétet, kezelnie kell az éghajlatváltozás kihívásait, a források kimerülését, a vízszennyezést és a talajeróziót, biztosítania kell a szociális dimenziót, és együtt kell működnie a regionális politikákkal a munkahelyteremtés érdekében a vidéki területeken;
Tengeri ügyek és halászat
97. üdvözli a közös halászati politika reformjával kapcsolatos jogalkotási javaslatok kidolgozására irányuló szándékot az állományok és a megélhetés fenntarthatóságának biztosítása érdekében;
98. felszólítja továbbá a Bizottságot arra, hogy folytassa a halállományok hosszú távú megőrzésére, az integrált tengerpolitika megvalósítására, a tengeri területrendezés fejlesztésére, valamint az EU 2020 stratégia a tengeri gazdaság intelligens és fenntartható növekedésére vonatkozó céljainak megvalósítására irányuló tevékenységét, és hogy e célból biztosítsa a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság és a Közlekedési Főigazgatóság közötti együttműködést és a feladatkörök egyértelműbb és hatékonyabb megosztását;
Közlekedés
99. felszólítja a Bizottságot, hogy teljesítse a 2010. évi bizottsági munkaprogramban vállalt konkrét kötelezettségeit, és kitart amellett, hogy a közlekedés jövőjéről szóló fehér könyvnek egy átfogó uniós közlekedéspolitika megvalósításához kell vezetnie, a Bizottság számára előírt kötelező határidők mellett;
100. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye közzé a TEN-T politika közelgő felülvizsgálata várható eredményeinek megvalósításához szükséges konkrét politikai és jogalkotási intézkedéseket felsoroló menetrendet és ütemtervet, valamint az elfogadott közúti közlekedésbiztonsági tervet, a városi mobilitásra vonatkozó cselekvési tervet és az előző jogalkotási ciklus közlekedéslogisztikai kezdeményezéseit;
101. sajnálja, hogy a Bizottság több éve tartó ígérgetése ellenére sem nyújtott be javaslatot a tengerészeti ágazat külső költségeinek internalizálására vonatkozóan, és felszólítja a Bizottságot, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet fórumán továbbra is sürgesse egy nemzetközi megállapodás ésszerű időn belül történő megkötését, és amennyiben ez nem sikerül, kéri a Bizottságot, hogy vegye kezébe az ügyet;
102. emlékeztet arra, hogy a repülőterekkel kapcsolatos csomagra irányuló közelgő javaslat főbb célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük: a munkakörülmények javítása, az ágazaton belüli tisztességes verseny ösztönzése, valamint az utasok jogainak következetesen magas szinten tartása;
103. felszólít a közlekedési ágazattal együtt az idegenforgalom támogatására; felszólít továbbá a Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága valamint Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága közötti együttműködés hatékonyágának fokozására, a feladatkörök egyértelműbb és hatékonyabb megosztásával;
104. úgy véli, hogy a közlekedés területén a szociális kérdéseket továbbra is elhanyagolják;
Kohéziós politika
105. emlékeztet arra, hogy az EU 2020 stratégia és a kohéziós politika alapvetően összefügg egymással, és hogy a további prioritások vagy célkitűzések beillesztésének szükségessége nem járhat a kohézióra szánt források csökkentésével; úgy véli különösen, hogy a nagyobb fokú kohézió alapvetően fontos Európa hosszú távú gazdasági és szociális jóléte szempontjából;
106. felhívja a Bizottságot, hogy a kohéziós politikával kapcsolatos, a következő programozási időszakra szóló rendeleteket időben terjessze elő annak érdekében, hogy az Európai Parlament véleményt alkothasson róluk és mielőbb elfogadhassa őket, ami által lehetővé válik a kohéziós programok időben történő végrehajtása;
Energiaügy
107. felhívja a Bizottságot, hogy az Oettinger biztos által az európai parlamenti meghallgatása során tett ígéreteknek megfelelően terjesszen elő javaslatot az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan;
108. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az energiáról szóló jelenlegi bizottsági javaslat szinte említést sem tesz az EU tárolási kapacitásairól és a zöld munkahelyekről;
109. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozóan, ami elengedhetetlen az EU CO2-kibocsátási céljainak teljesítéséhez;
110. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és a Miniszterek Tanácsának.