ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
17.1.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Fiorello Provera, Nikolaos Salavrakos, Mario Borghezio, Oreste Rossi, Francesco Enrico Speroni, Niki Tzavela, Lorenzo Fontana, Mara Bizzotto az EFD képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0039/2011
B7‑0039/2011
Az Európai Parlament állásfoglalása a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
Az Európai Parlament,
– tekintettel a vallásszabadságról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a demokrácia előmozdítása és az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása az Európai Unió alapelvei és alapvető céljai, és azok a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak közös alapját képezik,
B. mivel a nemzetközi emberi jogi jogszabályoknak és különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikkének megfelelően mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; mivel ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását;
C. mivel a vallási türelmetlenség egyre nagyobb mértékben sújtja a keresztény közösségeket világszerte,
D. mivel egy újévi misén végrehajtott öngyilkos bombamerénylet 21 kopt keresztény halálát okozta az egyiptomi Alexandriában,
E. mivel Egyiptom, Pakisztán, Palesztina, Irak, Irán, Nigéria, Kína, Észak-Korea, Vietnam, Malajzia, Burma, Nepál csak néhány ország azok közül, ahol az elmúlt hetekben ismételt támadásokat hajtottak végre keresztények ellen,
F. mivel a keresztény közösségekkel szembeni megfélemlítés és erőszak – különösen a Közel-Keleten – arra irányul, hogy felszámolják jelenlétüket a régióban, egyes terrorista csoportok propagandájában a keresztények jelenléte a Nyugat szimbólumaként jelent meg,
G. mivel a régióban közel 2000 éve élő iraki keresztények száma az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint töredékére, a virágzó, egymilliós közösségből 400 000 főre csökkent,
H. mivel Libanonban, ahol 1932 óta nem volt hivatalos népszámlálás, a keresztény lakosság aránya 30%-ra csökkent, és sok libanoni keresztény elmenekült a polgárháború alatt,
I. mivel Ciszjordániában a keresztények száma a teljes lakosság 2%-ára csökkent, és az izraeli kormány becslése szerint Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben összesen 210 000 keresztény maradt, mivel Betlehemben, Jézus szülővárosában, ahol valaha a keresztények a lakosság 80%-át alkották, a keresztények aránya nem teszi ki a lakosok egyharmadát,
J. mivel a XX. század fordulóján a keresztények a Közel-Kelet lakosságának körülbelül 20%-át tették ki, ma azonban a becslések szerint ez az arány 10% alatt van,
K. mivel a világ keresztényei Európától várnak támogatást, mivel Európa túlnyomóan keresztény,
1. hangsúlyozza, hogy a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság olyan alapvető emberi jogok, amelyeket nemzetközi jogi eszközök garantálnak, és határozottan elítéli a keresztény közösségek elleni, valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak, hátrányos megkülönböztetés és intolerancia minden formáját;
2. elítéli az egyiptomi kopt keresztények ellen nemrégiben elkövetett támadásokat, és együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak; ismételten felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy biztosítsa a kopt keresztények és az ország más vallási kisebbségéhez tartozók személyes biztonságát és testi épségét; felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy a kopt keresztények és más vallási kisebbségek tagjai számára teljes körűen biztosítsa emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat – beleértve a vallás szabad megválasztásához és megváltoztatásához fűződő jogot –, és vegye elejét az ellenük irányuló mindenfajta hátrányos megkülönböztetésnek;
3. elítéli, hogy a török hatóságok erőszakkal félbeszakították a Ciprus megszállt részén megmaradt 300 keresztény által karácsony napján tartott szentmisét;
4. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az EU által a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és együttműködés keretén belül fordítsanak fokozott figyelmet a vallási kisebbségek és ezen belül a keresztény felekezetek helyzetére;
5. valamennyi vallási hatóságot arra szólítja fel, hogy támogassák a toleranciát és tegyenek kezdeményezéseket a gyűlölet és az erőszakos és szélsőséges radikalizálódás ellen;
6. felszólítja az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot, hogy állítson fel egy állandó rendszert a keresztények helyzetének nyomon követésére a vallásszabadság összefüggésében, és erről évente számoljon be az Európai Parlamentnek;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Egyiptom kormányának és parlamentjének, valamint az Arab Ligának.