ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
17.1.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Heidi Hautala, Margrete Auken, Raül Romeva i Rueda, Nicole Kiil-Nielsen a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0039/2011
B7‑0000
Az Európai Parlament állásfoglalása a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az emberi jogok nemzetközi helyzetéről szóló éves jelentéseire és a világ vallási kisebbségeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkére,
– tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 18. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó ENSZ-jelentéstevő jelentéseire, különösen a 2010. július 29-i és a 2010. február 19-i jelentésekre,
– tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságáról 2009. december 8-án elfogadott tanácsi következtetésekre, amelyek hangsúlyozzák e szabadság fontosságát és a vallási türelmetlenség elleni fellépés jelentőségét,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által kiadott nyilatkozatra azt követően, hogy 2011. január 1-jén az egyiptomi Alexandriában egy kopt templom hívei ellen támadást követtek el,
– tekintettel Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének az egyiptomi templomban történt halálos robbantásról szóló 2011. január 1-jei nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió több alkalommal is kifejezte a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság és a gondolatszabadság melletti elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy a kormányok kötelessége e szabadságjogok világszerte történő biztosítása,
B. mivel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz; mivel ez a jog magába foglalja a saját belátás szerinti vallás vagy meggyőződés gyakorlását lehetővé tevő szabadságot, a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben gyakorlás, megfigyelés, szertartások végzése és tanítás útján való kifejezésre juttatásának jogát,
C. mivel a gondolati, lelkiismereti, és vallásszabadság a vallások követőire, az ateistákra, a szabadgondolkodókra és a meggyőződés nélküli emberekre egyaránt érvényes,
D. mivel emberek különböző csoportjai, mint például menekültek, az országon belül kitelepítettek, menedékkérők, bevándorlók, szabadságuktól megfosztott személyek, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek egyre nagyobb számban szembesülnek vallási és meggyőződésbeli szabadságuk megsértésével; erre vonatkozóan hivatkozva a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény 33. cikkében foglalt visszaküldés tilalmára ,
E. emlékeztetve arra a tényre, hogy bár a vallások, ideológiák vagy elvont értékek védelme nem tartozik a nemzetközi jog hatáskörébe, az kiterjed az egyén önállóan vagy egy közösség tagjaként, gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságának zártkörűen vagy nyilvánosan történő gyakorlására,
F. mivel egy 2011. január 1-én Alexandriában kopt keresztények ellen elkövetett merénylet ártatlan civilek életét követelte, illetve ennek következtében sokan megsebesültek,
G. mivel 2010. december 25-én az észak-ciprusi Rizokarpasoa falu Szent Szinésziosz nevű helyi templomában a karácsonyi ünnepi szentmisét erőszakkal félbeszakították,
H. mivel 2010. november 22-én két iraki keresztényt gyilkoltak meg Mosul városában; mivel 2010. november 10-én egy, a keresztény területekre irányuló támadássorozat következtében ártatlan civilek vesztették életüket Bagdadban; mivel a támadásokra azt követően került sor, hogy iszlamista fegyveresek 2010. október 31-én Bagdadban elfoglaltak egy szír-katolikus katedrálist, és több mint 50 hívőt megöltek,
I. mivel Szalman Taszír, Pandzsáb tartomány kormányzójának 2011. január 4-én történt meggyilkolása, illetve a pakisztáni Asia Bibi ügye a nemzetközi közösség tiltakozását váltotta ki,
J. mivel a világ többi részéhez hasonlóan Európa sem mentes a vallásszabadság megsértésének eseteitől és a vallási kisebbségekhez tartozók ellen meggyőződésük miatt elkövetett merényletektől; hangsúlyozva e tekintetben, hogy a svájci minaretépítési kérdés, amely mivel a további minaretek építésének tilalmán alapul, szintén intoleranciáról tanúskodik,
1. mélységesen elítéli a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés és intolerancia minden formáját, és valamennyi vallási közösség ellen elkövetett erőszakos cselekményt; ismételten hangsúlyozza, hogy a gondolat és a lelkiismeret szabadságához és a vallásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog;
2. sürgeti valamennyi érintett ország kormányát és hatóságait, hogy folytassák a veszélyeztetett vallási közösségek, köztük a keresztény kisebbségek erőszakos támadások elleni védelmére irányuló erőfeszítéseiket , és hogy tegyenek meg mindent az ilyen cselekmények elkövetőinek bíróság elé állítása érdekében;
3. emlékezteti valamennyi érintett ország kormányát, hogy kötelességük biztosítani, hogy a vallási közösségek tagjai a vallási szabadság minden aspektusát élvezhessék, valamint minden velük szembeni hátrányos megkülönböztetést meg kell előzniük;
4. ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása az Európai Unió alapelve és alapvető célja, és ez a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak közös alapját képezi;
5. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokban, a velük folytatott együttműködés során és az emberi jogi jelentésekben fordítsanak fokozott figyelmet a vallásszabadság és a vallási kisebbségek helyzetének kérdésére;
6. ismételten megerősíti, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a vallási és egyéb közösségek közötti párbeszédet és kölcsönös tiszteletet; ösztönzi valamennyi vallási hatóságot, hogy támogassák a toleranciát és tegyenek kezdeményezéseket a gyűlölet és az erőszakos és szélsőséges radikalizálódás ellen;
7. hangsúlyozza, hogy szükség van egy nyomonkövetési mechanizmus bevezetésére, beleértve egy személy kinevezését az illetékes bizottságból az uniós intézmények, valamint az ENSZ szervek által bevezetett folyamatos fejlesztések és intézkedések figyelemmel kísérése érdekében;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, Egyiptom parlamentjének és kormányának, Irak parlamentjének és kormányának, valamint Pakisztán parlamentjének és kormányának.