ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégiáról

9.2.2011

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Malcolm Harbour az ECR képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0097/2011

B7‑0097/2011

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre,

–   tekintettel a Tanács és a Bizottság nyilatkozataira az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről,

–   tekintettel a Bizottság javasolt tíz kiemelt intézkedésére,

–   tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című bizottsági közleményre,

–   tekintettel az Európai Tanács 2010. június 17-18-i ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i nem hivatalos ülésére,

–   tekintettel a Bizottság által az Európa 2020 stratégiáról indított nyilvános konzultációra és annak kimenetelére (SEC(2010)116),

–   tekintettel a Bizottság lisszaboni stratégiára vonatkozó értékelésére (SEC(2010)114),

–   tekintettel „A növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégia végrehajtásának hét lépése” című, az Európai Tanács által készített dokumentumra,

–   tekintettel az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről szóló, 2010. júniusi európai parlamenti állásfoglalásra,

–   tekintettel az Európai Parlament 2010. március 10-i, az „EU 2020” stratégiáról szóló állásfoglalására,

–   tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása” című bizottsági közleményre,

–   tekintettel a 2010. december 16-i egységes piaci intézkedéscsomagra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

Általános észrevételek

1.  megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia legfontosabb célja átvezetni az Európai Uniót a gazdasági fellendülésen keresztül egy fenntartható és versenyképes jövő felé;

2.  kiemeli, hogy az Európai Unió komparatív gazdasági előnyeire kell összpontosítani annak biztosítására, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres legyen és az uniós hozzáadott értéket elérjék;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság első konzultációja közzétételét követő összes elemzést egységesíteni kell, beleértve az éves növekedésre, a kiemelt célokra, a foglalkoztatási útmutatásokra és a tíz kiemelt intézkedésre vonatkozó jelentést, hogy biztosítva legyen egy koherens, összpontosított és sikeres megközelítés, és elkerülhető legyen a lisszaboni stratégia sorsa;

4.  üdvözli az egységes piacról szóló jogszabályt, mely kulcsfontosságú politikai kezdeményezés és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és kiemelt kezdeményezéseinek alapjait erősíti;

Az Európa 2020 stratégia és a kiemelt célok irányítása

5.  üdvözli az éves növekedési jelentés közzétételét, beleértve annak hangsúlyozását, hogy a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a munkaerőpiacok mobilizálását és a munkanélküliek munkába való visszatérését; támogatja a tagállamok felhívásait a strukturális reformok végrehajtásának folytatására, a kutatás és innováció támogatására, a kkv-kben rejlő lehetőségek kiaknázására és nemzetközivé válásukra, valamint a technológiai fejlődés támogatására;

6.  hangsúlyozza az egységes piac újraindításának fontos szerepét az Európa 2020 stratégia növekedésre és versenyképességre vonatkozó céljainak elérésében; úgy véli, hogy a legmagasabb politikai szintről érkező, átfogó iránymutatás alapvető fontosságú az egységes piac újraindítása tekintetében; kéri, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén vitassák meg az egységes piac újraindításának helyzetét, amelyet az időközi célok teljesítésének értékelését szolgáló nyomon követési folyamat kísér;

7.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az egységes piacot azáltal, hogy céljaikat és menetrendjüket az egységes piac prioritásainak megfelelően alakítják ki;

8.  üdvözli a Bizottságnak az éves növekedési jelentésben olvasható kötelezettségvállalását az egységes piac előreütemezésére és a fontossági sorrendben való előre helyezésére vonatkozóan; javasolja, hogy a Bizottság elnöke vállaljon nagyobb felelősséget azokon a területeken, amelyek az Európai Unió hatáskörébe vagy megosztott hatáskörébe tartoznak, segítve ezáltal a tagállamok tevékenységeinek és politikai akaratának összehangolását, az egységes piac politikáinak, intézkedéseinek teljes körű végrehajtása és érvényesítése érdekében, és a meglévő szabályoknak megfelelően;

9.  kiemeli azoknak az elsőbbséget élvező kiemelt intézkedéseknek a korlátolt számát, amelyeket az Európai Parlament kiválaszt majd a három saját kezdeményezésű, az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó jelentésében, amelyeket a társjogalkotók 2012. december 31. (az egységes piac huszadik évfordulója) előtt fogadnak el; ez lenne az Európa 2020 stratégia első lépése, és egy olyan világos, céltudatos jövőképet biztosítana, amely a politikai vezetésen, a tulajdonon, az elkötelezettségen és az összehangoláson alapul;

10. úgy véli, hogy az intelligens és összehangolt befektetések kialakítása a reálgazdaságban, beleértve a kutatásba és fejlesztésbe, a megújuló energiákba, a transznacionális közlekedési hálózatba és a digitális egységes piacba történő befektetéseket/beruházásokat, kulcsszerepet játszik abban, hogy Európa visszakerüljön egy fenntartható és versenyképes, hosszú távú növekedési pályára;

11. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kkv-kre nehezedő bürokratikus terheket, és maradéktalanul hajtsák végre az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot;

12. felhívja a figyelmet arra, milyen szerepet játszhat az intelligens szabályozás annak a szabályozási keretnek a tökéletesítésében, amelyben a vállalkozások működnek; úgy véli, hogy az abban szereplő javaslatok segíthetnek az erős üzleti környezet kialakításában, amely a növekedést és az innovációt serkenti, de megjegyzi, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő összes szereplőnek felelősséget kell vállalnia a hatékonyabb és kevésbé költséges szabályozás megteremtéséért;

13. felszólít az uniós szabadalom társjogalkotók általi gyors elfogadására az Európai Unió innovációs készsége és versenyképessége javításának és évi 250 millió euró megtakarítása érdekében;

14. üdvözli a közbeszerzések széles körű felülvizsgálatának elindítását, amely rámutat a reform szükségességére; felszólítja a tagállamokat, hogy ennek a kérdésnek adjanak elsőbbséget, főképp azáltal, hogy a kkv-k számára is hozzáférhetővé teszik a közbeszerzéseket;

15. felszólít az évi minimum 10 milliárd eurós, az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzésére fordítandó elkülönített költségvetések létrehozására, a közszolgáltatások javítását célzó innovációkra;

16. üdvözli az Európai Unió erőfeszítéseit a Stabilitási és Növekedési Paktumot veszélyeztető és a több tagállamban jelenleg tapasztalható kedvezőtlen költségvetési helyzetet eredményező problémák megoldására; hangsúlyozza, hogy a költségvetési fegyelem betartása a tagállamok feladata, és hogy egy teljes mértékben elszámoltatható és átlátható uniós keretrendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy az államháztartások stabilabbak legyenek, és határozottabban tudjanak fellépni a jövőbeli válságokkal szemben;

17. elismeri, hogy az uniós tagállamok érdeke, hogy az euróövezet erős és versenyképes legyen; hangsúlyozza azonban, hogy minden reform során teljes mértékben figyelembe kell venni az euróövezet, az euróövezethez még nem csatlakozott tagállamok, illetve a csatlakozást nem tervező tagállamok igényeit egyaránt;

18. javasolja, hogy az Unió könnyítse meg és támogassa a kkv-k sajáttőkéjébe történő befektetéseket, vagy kockázati tőke révén, vagy részvények jegyzésével, kevésbé hagyatkozva az eladósodásra;

19. sürgeti, hogy az EU pénzügyi központjait arra ösztönözzék, hogy maradjanak globálisan versenyképesek a 2020-as célkitűzések elérése érdekében;

20. a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy nemzeti reformprogramjaikban a munkanélküliség kezelése és a munkaerőpiacról való hosszú távú kizárás megakadályozása legyen a legfőbb prioritás; ezt olyan intézkedésekkel kellene kombinálni, amelyek közép- és hosszú távon több munkahely teremtését, jobb munkahelyeket és nagyobb számú magasabb szintű foglalkoztatást biztosítanának;

21. a demográfiai változások negatív hatásainak ellensúlyozására az Európa 2020 stratégia nyíltan támogatja az idősebb munkavállalók jelenlétét a munkaerőpiacon; a tagállamokat ösztönözni kell, hogy a további munkavállalás támogatásával, a rugalmasabb munkaerőpiacok kialakításával, a nem tipikus szerződések támogatásával és az idősebb emberek hosszabb időn át való munkaerőpiacon tartásával érjék el ezt a fő célkitűzést; továbbá az egész életen át tartó tanulási programok támogatásával, a megelőzésen alapuló egészségvédelem révén, az idősebb munkavállalók tapasztalatával és szaktudásával kombinálva, határozottan hozzájárulnak az Unió fellendüléséhez és jövőbeni növekedéséhez;

22. létfontosságú, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága ne csupán a költségvetési meggondolásokra terjedjen ki; az egyéni megtakarítások aránya, a foglalkoztatási arány és a demográfiai helyzet várható alakulása mind fontos szerepet játszanak a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságának biztosításában;

23. szorgalmazza a tagállamok egyetértésével az EU 2020 stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási célkitűzések elérésének alapvető eszközéül szolgáló Európai Szociális Alap (ESZA) eredményesebb és átláthatóbb kezelését; kitart amellett, hogy az ESZA-nak a kohéziós alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló rendelet keretében kell maradnia;

24. hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteket, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokat és a civil társadalmat jobban be kell vonni és rendszeresen konzultálni kell tagjaival;

25. hangsúlyozza, hogy a politikai iránymutatások meghatározásánál az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét;

Kiemelt kezdeményezések

Kiemelt készségek és munkahelyek

26. hangsúlyozza az egységes piacról szóló jogszabályban szereplő prioritások végrehajtásának fontosságát, mivel az a munkahelyteremtést ösztönzi; különösen támogatja az európai képesítési keretrendszer végrehajtását és a szakképzettségek megreformálást célzó, tervezett jogszabályi kezdeményezést, amely a szakképzettségek kölcsönös elismerését biztosítja; felszólít egy uniós szakmai kártya megvalósíthatóságának felmérésére, az adatvédelem biztosítására, valamint egy európai készségútlevél létrehozására, amely jelentősen javítaná a munkavállalók mobilitását;

27. hangsúlyozza a kkv-kre nehezedő terhek csökkentésének szükségességét, valamint a munkavállalók jogainak fontosságát a jelenlegi gazdasági helyzetben, amely nem az újabb munkaerő alkalmazására ösztönzi a vállalkozásokat, csökkentve ezzel a növekedés lehetőségét;

28. az olyan hagyományos iparágak modernizálása érdekében, mint például a halászat és a családi gazdálkodások, amelyek a kis közösségekben a jövedelem keletkezéséhez járulnak hozzá, családi kkv-knak nyújtva így támogatást, fejleszteni kell a készségeket, ami összhangban van az Európa 2020 stratégiának a foglalkoztatással és növekedéssel összefüggő prioritásaival;

29. támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a szolgáltatásokról szóló irányelv valamint az árucsomagolásról szóló irányelvek teljes mértékű megvalósítását célozzák a még több munkahely teremtése érdekében;

A digitális menetrend kiemelt kezdeményezése

30. üdvözli az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatot; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság megközelítése legyen jól átgondolt, ne siesse el ezt a bonyolult, de széles skálát átívelő harmonizációs politikát;

31. kiemeli az egységes digitális piac kiegészítésének szükségességét, mivel az a szerzői jogdíjak illetéke tekintetében igen hiányosak; hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megvalósítása sürgős prioritás, amely gyorsan megkönnyíti majd a határokon átnyúló kereskedelmet és munkahelyteremtést;

32. hangsúlyozza az ICT ágazat fontosságát az európai gazdaság szempontjából, és kulcsfontosságú szerepét a kutatás és fejlesztésbe történő beruházás vonatkozásában, amelyet tökéletesíteni kell, ha az Unió versenyezni akar az Egyesült Államokkal,

33. hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac megteremtéséhez nélkülözhetetlen a nagy sebességű szélessávú kapcsolat; felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a hálózatverseny megnyitását, és támogassák az új belépőket, az új távközlési keretszabályok értelmében;

„Innovatív Unió”kiemelt kezdeményezés

34. üdvözli a nemrég közzétett közbeszerzési konzultációt; hangsúlyozza a közbeszerzés még ki nem aknázott lehetőségeit az innovatív termékek és szolgáltatások élénkítésében és az innovatív vállalkozások finanszírozásának fontosságát;

35. hangsúlyozza a szabványosítás kulcsszerepét az innováció és az energia-hatékony megoldások ösztönzésében; türelmetlenül várja a Bizottságtól a szabványosítási keret jogalkotási reformját;

36. kiemeli az európai egyetemek rendkívül fontos szerepét; támogatja az innovatív egyetemek önálló besorolási rendszerét; kiemeli a bürokrácia csökkentésének és a kutatók mobilitása elé háruló akadályok megszüntetésének fontosságát, beleértve a nyugdíjjogosultságukat, amely biztosítaná, hogy ötleteiket és innovatív megoldásaikat más innovatív gazdaságokból az Európai Unióba hozhassák;

37. kiemeli a kutatás fontosságát az orvosi ágazatban, amely innovatív alkalmazásokkal kombinálva növekedést és jólétet eredményez majd egy elöregedő társadalomban; támogatja az egyetemi kutatási osztályok és a gyógyászati ágazat közötti szoros együttműködést, olyan termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, amelyekre az uniós polgároknak a következő évtizedben nagy szükségük lesz;

38. támogatja az Európai Innovációs Partnerséget az (európai, nemzeti és regionális, állami és magánszférához tartozó) érdekelt felek mozgósításában, olyan céllal, hogy Európa a világ vezető pozíciójába kerüljön; további partnerségre szólít fel az energia, az intelligens városok és a mobilitás, a vízellátás hatékonysága, a nem energiaforrás típusú nyersanyagok, valamint a fenntartható és produktív mezőgazdaság;

39. türelmetlenül várja az uniós szabadalom elfogadását, valamint a szabadalmak és licenszek európai tudáspiacáról szóló javaslatokat, amelyek még jobban ösztönözhetik az innovációt;

40. kiemeli a hetedik keretprogram kulcsfontosságú szerepét, valamint azt, hogy vissza kell szorítani a hozzá kapcsolódó bürokráciát;

41. támogatja az innovációs Unióval kapcsolatos eredményjelzőre és a sikeres innovációs rendszerek elemeit tartalmazó jegyzékre irányuló javaslatot, mivel ezek kulcsfontosságúak az innováció Európai Unión belüli serkentése tekintetében; éves innovációs konferencia megtartását kéri az e tekintetben elért haladás felmérése céljából;

Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezés

42. támogatja a „mozgásban az ifjúság” kártya bevezetését, amely tovább növeli a fiatalok Európai Unión belüli mobilitását; határozottan kiáll az ifjúsági programok, köztük az Erasmus és Leonardo programok mellett, mivel ezek nagyobb mobilitásra ösztönzik a fiatalokat azzal, hogy más uniós tagállamban tanulhatnak vagy dolgozhatnak, és ezáltal fokozzák foglalkoztathatóságukat és növelik képzettségüket, egyszersmind hozzájárulva az Európai Unió növekedéséhez;

43. úgy véli, hogy a Bizottságnak feltétlenül ösztönöznie kell a továbbtanulást, ugyanakkor nem szabad eltántorítania senkit az alapvető szakmai és gyakorlati pályáktól, hogy ne alakuljon ki hiány az európai gazdaság folyamatos munkaerőigényt támasztó ágazataiban;

44. hangsúlyozza, hogy segíteni kell a fiatal vállalkozókat vállalkozásaik elindításában; türelmetlenül várja a Bizottság „Progress” nevű új európai mikrofinanszírozási eszközét, amely pénzügyi támogatással járul majd hozzá e célkitűzés eléréséhez;

A szegénység elleni platform kiemelt kezdeményezés

45. emlékezteti a Bizottságot, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak a szegénység visszaszorítására, valamint arra, hogy gondoskodnak a kiszolgáltatott csoportokról; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak megvannak a maguk saját, önmagukra szabott célkitűzései és rendszerei annak érdekében, hogy csökkentsék a szegénységet és gondoskodjanak a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeiről;

46. úgy véli, hogy a területi kohézió főként határokon átnyúló és régióközi együttműködés útján történő folytatása továbbra is megfelelő eszköz az EU-n belüli regionális különbségek felszámolására; hangsúlyozza, hogy e politikának egyszerűnek és átláthatónak kell lennie, és európai hozzáadott értéket kell biztosítania;

Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés

47. üdvözli a cancúni konferencián az éghajlatváltozás megfékezése érdekében tett kísérleteket; támogatja azt a kötelezettségvállalást, hogy tovább csökkentsük a kibocsátást, de csak abban az esetben, ha mások is követik példánkat;

48. ösztönzi a tagállamokat, hogy az innovatív zöld technológiák mellett vegyék fontolóra nukleáris termelőkapacitásuk fejlesztését, mivel mindkét módszer azonos mértékben tud hozzájárulni kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások megvalósításához;

49. sürgeti a tagállamokat, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések felgyorsítása érdekében rövidítsék le az engedélyezési eljárásokat;

50. elismeri a természeti erőforrások fontosságát, amely a biológiai sokféleség és az élőhelyek megóvásában nyilvánul meg; hangsúlyozza a biológiai sokféleségről szóló egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Nagoyában elfogadott tízéves terv fontosságát;

51. véleménye szerint, az EU-nak teljes mértékben működőképes és összekapcsolódó, liberalizált energiapiacra van szüksége, továbbá jelentős beruházásokra van szükség a meglévő energiainfrastruktúra modernizálása és kiterjesztése céljából, hogy elő lehessen mozdítani az alacsony széntartalmú energiaforrások tagállamok közötti cseréjét; hangsúlyozza az energiaforrások diverzifikálásának fontosságát az EU ellátásának biztonsága szempontjából; hangsúlyozza azonban, hogy a piacnak kell állnia ezen infrastruktúra finanszírozásának költségeit, ám elismeri, hogy az ellátásbiztonság miatt bizonyos projektek közfinanszírozásra tarthatnak igényt, amennyiben nem tudnak kellő mennyiségű forrást bevonni a magánszektorból;

„Iparpolitika a globalizáció korában”kiemelt kezdeményezés

52. hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a jogalkotásból kifolyólag az európai vállalkozásokra nehezedő terheket annak érdekében, hogy a vállalkozások a könnyebb hitelhez jutás és a kkv-k fokozott nemzetköziesítése révén növekedjenek;

53. hangsúlyozza az Európai Unió és a tagállamok versenyképességéről, iparpolitikáiról és teljesítményéről szóló éves jelentés fontosságát a növekedés fokozása tekintetében; elismeri, hogy a közlekedési politika kulcsfontosságú szerepet játszik az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a növekedés újraindításához, az egységes piac kiteljesítéséhez, valamint fontos gazdasági és szociális szerepet játszik, illetve a területi kohézió szempontjából is jelentős;

54. hangsúlyozza, hogy az egységes piac valamennyi közlekedési szektorban való kialakítása, a kabotázs liberalizálása, a hatékony módközi szállítás, a közös európai foglalási rendszer és az utasok jogainak megerősítése kulcsfontosságú lépések az ésszerű, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából, és mindennek az Európa 2020 stratégia hasznos részét kell képeznie;

55. hangsúlyozza, hogy az új stratégia keretében milyen fontos a TEN-T hálózattal és a TEN-T iránymutatásokkal kapcsolatos munka annak érdekében, hogy hatékony, kombinált és átfogó uniós közlekedési hálózatot lehessen kialakítani (megoldva többek között olyan kérdéseket, mint a megfelelő infrastruktúra hiánya, a hozzáférhetőség és az EU különböző részei közötti alacsony interoperabilitás), be lehessen fejezni a TEN-T hálózatot, meg lehessen szüntetni a szűk keresztmetszeteket és pótolni lehessen a hiányzó összeköttetéseket, különösen a határokon átnyúló szakaszokon;