ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégiáról
9.2.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Joseph Daul, Corien Wortmann-Kool, Marian-Jean Marinescu, Othmar Karas, Richard Seeber, Pilar del Castillo Vera, Andreas Schwab, Jean-Paul Gauzès, Lambert van Nistelrooij, Albert Deß, Sławomir Witold Nitras, Artur Zasada a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0097/2011
B7‑0098/2011
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács és a Bizottság nyilatkozataira az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i nem hivatalos ülésére,
– tekintettel a Bizottság által az Európa 2020 stratégiáról indított nyilvános konzultációra és annak kimenetelére (SEC(2010)116),
– tekintettel a Bizottság lisszaboni stratégiára vonatkozó értékelésére (SEC(2010)114),
– tekintettel „A növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégia végrehajtásának hét lépése” című, az Európai Tanács által készített dokumentumra,
– tekintettel az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseiről szóló, 2010. március 10-i európai parlamenti állásfoglalásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Európának elsőbbséget kell biztosítani a növekedést és a foglalkoztatást serkentő intézkedéseknek,
B. mivel minden hosszú távú stratégiát konkrét fellépéseknek kell kísérniük, megválaszolandó az európai polgárok aggodalmait és félelmeit, és mivel az Európa 2020 stratégiának fő célkitűzésünket, azaz a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást kell szolgálnia,
C. mivel a lisszaboni stratégia a gyenge kormányzati struktúra és a tagállamok elszámoltathatóságának a hiánya miatt csak részben volt sikeres,
D. mivel az egységes piac megvalósítása nemcsak a stratégia célkitűzései megvalósításának eszköze, hanem önmagában is cél, és mivel az egységes piaci intézkedéscsomag e célkitűzés megvalósításának módja,
E. mivel ma a szolgáltatások és áruk határokon átnyúló kereskedelmét hátráltatják az elaprózott nemzeti piacok és szabályok, melyek oka a harmonizáció alacsony szintje, és mivel az EU 500 milliós fogyasztói piaca potenciáljának felszabadítása alapvető fontosságú,
Az Európa 2020 stratégia irányítása
1. határozottan sürgeti a Tanácsot, hogy tartson ki a közösségi módszer mellett és felhívja a Tanácsot, hogy ebben az értelemben erősítse meg a gazdasági irányítási csomag és az Európa 2020 stratégia irányítását;
2. aggodalommal tekint az Európa 2020 stratégia viszonylag gyenge irányítására; ennélfogva a közösségi módszer megerősítésére és arra szólít fel, hogy az európai szemeszter képezze a jogalkotási irányítási csomag részét; attól tart, hogy különben a stratégia kiemelt célkitűzései tekintetében ugyanarra a sorsra jut, mint a lisszaboni stratégia;
3. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítsa fokozottabban az Európa 2020 stratégia demokratikus legitimitását és az Európai Parlament mellett vonja be a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket, a regionális és helyi hatóságokat is a foglalkoztatás és a növekedés helyreállítását célzó politikák támogatásába; e tekintetben sajnálatát fejezi ki a nemzeti reformprogram-tervezetek korlátozott előrehaladása és az ezekkel kapcsolatos kommunikációs politika miatt;
4. felhívja a Bizottságot a kiemelt kezdeményezések költségvetési dimenziójának tisztázására, mivel ezek az elsőbbséget élvező cselekvési tervek az uniós költségvetés révén finanszírozott valamennyi politikát érintik; véleménye szerint az új többéves pénzügyi keret lehetőséget kínál arra, hogy döntő lökést adjanak az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásoknak;
5. véleménye szerint a javított gazdaságirányítási keretnek számos egymással összefüggő, a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást célzó politikán kell alapulnia, amelyeknek egymással összhangban kell állniuk; úgy véli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a teljes gazdasági irányítási keretnek támogatnia kell és összeegyeztethetőnek kell lennie az Európa 2020 stratégiával;
6. véleménye szerint az egységes piac az európai projekt sarokköve és úgy véli, hogy annak újraindítása fontos szerepet játszana az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében;
7. véleménye szerint egy szilárd és megfelelően finanszírozott, az összes európai régiót felölelő kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú kiegészítő részét kell képeznie; úgy véli, hogy ez a politika – horizontális megközelítésével együtt – az Európa 2020 stratégia céljai sikeres megvalósításának, valamint az EU-n belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió elérésének előfeltétele;
8. meggyőződése, hogy a megfelelő keretszabályozással és költségvetési forrásokkal a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszhat a gazdasági fellendülés biztosítását célzó átfogó európai stratégiában, miközben hozzájárulhat az uniós és globális élelmiszer-biztonsághoz, az Unió 90%-át kitevő vidéki táj megőrzéséhez, és környezetvédelmi előnyöket biztosíthat, valamint jelentősen közreműködhet az alternatív energiaforrások felkutatásában;
9. javasolja a tagállamoknak a helyi és regionális önkormányzatok Európa 2020 stratégiára vonatkozó területi paktumának létrehozását a stratégia irányításának részeként, melynek célja a régiók és városok Európai Parlament bevonása mellett történő ösztönzése arra, hogy megfelelő módon hozzájáruljanak a célkitűzések sikeréhez és azonosulni tudjanak a folyamattal;
10. támogatja a Bizottság éves növekedési jelentésében említett irányvonalat; véleménye szerint a strukturális reformok alapvető fontosságúak a versenyképesség visszaállításához azokban a tagállamokban, amelyek pillanatnyilag le vannak maradva; üdvözli a kiegyensúlyozott költségvetések elérése és az az iránti elkötelezettséget, hogy a teljes adósságállományt a GDP 60%-a alá csökkentsék; támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy strukturális reformjaik végrehajtása alatt likviditást biztosítsanak azon tagállamok részére, amelyek korlátozottan jutnak tőkéhez a tőkepiacokon; sürgeti a strukturális egyenlőtlenségek kiigazítását;
11. üdvözli, hogy a Bizottság e tekintetben nagy jelentőséget tulajdonít az egységes piacnak; hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság leküzdése érdekében különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára fenntartható növekedést elősegítő környezetet kell kialakítani; kéri, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésszakain vitassák meg az egységes piac újraindításának helyzetét, amelyet az időközi célok teljesítésének, az egységes piac teljesítményének és növekedési és foglalkoztatási kihívásainak értékelését szolgáló nyomon követési folyamat kísér;
12. megjegyzi, hogy az éves növekedési jelentés és az európai szemeszter kerete szinergiákat tesznek lehetővé a meglévő eszközökkel, miközben tiszteletben tartják az Európai Parlament Szerződésben biztosított jogait, különösen az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat illetően;
13. csalódottságának ad hangot a nemzeti reformprogram-tervezetekre vonatkozó kommunikációs stratégia miatt, amely meglehetősen megnehezíti a kiemelt célkitűzések felé tett előrehaladás bármilyen értékelését;
Kiemelt kezdeményezések
14. üdvözli, hogy a Bizottság mára közzétette valamennyi iránymutató közleményét, de sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg, mely konkrét jogalkotási javaslatok tartoznak a kiemelt javaslatok közé;
Az „innováció” kiemelt kezdeményezése
15. üdvözli a Bizottság „Innovatív Unióval” kapcsolatos stratégiai megközelítését, mellyel olyan fő társadalmi kihívásokat kíván kezelni mint az energia, az élelmiszer-biztonság, az éghajlatváltozás, az egészég és az elöregedő társadalom; hangsúlyozza azonban, hogy az innováció előtt álló akadályok és a magánszektor elkötelezettségének előmozdítása érdekében haladást kell elérni az egyes konkrét ügyekben;
16. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az innováció csak úgy mozdítható elő, ha a szabályozási keret megfelelő és ha az adminisztratív költségek minimálisak, különösen a kkv-k esetében; üdvözli ennélfogva a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a vállalkozások innovációra serkentése érdekében javítja a keretfeltételeket, különösen a szellemi tulajdonjogok vonatkozásában, és ebben az összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy: (i) az egységes szabadalmi oltalom létrehozása területén folytatandó megerősített együttműködés engedélyezését követően azonnal nyújtsa be a végrehajtásához szükséges javaslatokat; és (ii) hozza előre a szerzői jogokra vonatkozó létező keret modernizálásához szükséges jogalkotási javaslatokat, különösen a közös jogkezelés és a gazdátlan művek területén;
17. véleménye szerint a versenyképességi és innovációs keretprogram volumenét tekintve nem elegendő és hatáskörét illetően túl szűk körű; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő többéves keretben tegyék lehetővé a versenyképességi és innovációs keretprogram hatáskörének kibővítését és jobb finanszírozását;
18. hangsúlyozza, hogy az Unióban szükség van a kutatás, az innováció és a fejlesztés erősítésére, ösztönzésére és finanszírozásának biztos alapokra helyezésére a 2013 utáni időszak kutatási kiadásainak jelentős növelése révén; kitart amellett, hogy biztosítsák a kkv-k nyolcadik kutatási keretprogramhoz és a versenyképességi és innovációs keretprogramhoz való jobb hozzáférését e programok megfelelő újratervezése és egyszerűsítése révén; a költségvetési rendelet felülvizsgálatára szólít fel a kkv-k jelentkezésének megkönnyítése érdekében; kiemeli a keretprogram jelentős hozzájárulását az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez;
19. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k jobban hozzáférjenek a részvény és kvázi-részvény alapú pénzügyi eszközökhöz, amelyeket a piac egyelőre nem bocsát rendelkezésre; kéri a Bizottságot, hogy a programok következő generációja estében fektessen nagyobb hangsúlyt a köztes pénzügyi instrumentumokra, és kockázatmegosztó alapokkal és eszközökkel támogassa azokat;
20. emlékeztet, hogy a 3%-os cél a következőképpen oszlik meg: 2% magán- és 1% közkiadás; megjegyzi, hogy a magánfinanszírozású kutatási kiadások területén különös hiányosságok tapasztalhatók; megállapítja, hogy ennek és Európa kihasználatlan innovációs potenciáljának orvoslása csak a vállalatok szabályozási környezetének kiigazítása révén lehetséges;
21. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés kiegyenlítő hatásának lehetőségét még inkább ki kell használni az uniós kutatás és fejlesztés támogatására; hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok nemzeti és regionális szinten jelentős mértékben hozzájárulnak a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzéséhez; hangsúlyozza, hogy szinergiákat kell teremteni a strukturális finanszírozás és a keretprogram finanszírozása között;
22. üdvözli az uniós védjegyrendszer Bizottság által tervezett felülvizsgálatát, emlékeztet a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalására (2009/2178(INI)), és felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, melyek lehetővé teszik e jogok tényleges érvényesítését és terjesszen elő átfogó stratégiát e területre vonatkozóan;
„Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés
23. kiemeli, hogy az olyan többéves programok, mint az egész életen át tartó tanulás milyen jelentős mértékben hozzájárultak az európai identitás megteremtéséhez és a fiatal európaiak arra való felkészítéséhez, hogy szembenézzenek a modern munkaerő-piaci kihívásokkal;
24. felszólítja a Bizottságot, hogy az olyan létező mobilitási és ifjúsági programoktól, mint az egész életen át tartó tanulás (Erasmus, Leonardo, Comenius, Grundtwig), Cselekvő ifjúság és Marie Curie, ne csoportosítson át forrásokat a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kulcsfellépéseire, hanem inkább jobb finanszírozással erősítse meg a létező programokat; véleménye szerint ez jelentősen hozzájárulna a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez és a 75%-os foglalkoztatási arány eléréséhez;
25. felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt az iskolai és egyetemi tantervek fokozottabb összehasonlíthatósága és az európai oktatás nagyobb fokú egységesítése érdekében, hogy elősegítsék az Európán belüli versenyképességet és a nagyobb mobilitást és rámutat a képesítések és diplomák Európán belüli jobb elismerésének jelentőségére;
A „digitális menetrend” kiemelt kezdeményezése
26. üdvözli az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatot; az elektronikus hírközlés belső piacának megteremtése és a frekvenciák uniós szintű hatékonyabb kezelésének kialakítása érdekében ezt fontos lépésnek találja, amely lehetővé teszi a 2020-as célkitűzések megvalósítását; valamennyi felet felszólítja, hogy a lehető leghamarabb valósítsa meg az első rádióspektrum-politikát;
27. hangsúlyozza, hogy továbbra is nyitott, versenyen alapuló egységes európai digitális piac kialakítására kell összpontosítani erőfeszítéseinket; megjegyzi azonban, hogy a digitális szolgáltatások szabad mozgását ma még komolyan hátráltatja az elaprózott nemzeti szintű szabályozás, ezért sürgeti az összes felet, hogy ténylegesen hajtsák végre az új szabályozási keretet, lendítsék fel a digitális szolgáltatások piacát és hozzák létre a tartalom és az ismeretek szabad áramlását, az „ötödik szabadságot”;
28. véleménye szerint az egyre öregedő népesség, valamint a közfinanszírozásra és a magánszféra termelékenységére nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt az Európai Uniónak hosszú távú stratégiájában az orvosi gyakorlatok és az egészségesebb életmód előmozdítása vonatkozásában a megelőzés elve határozott előmozdításának és például e-egészségügyi szolgáltatások bevezetésének politikáját kell elfogadnia;
„Iparpolitika a globalizáció korában” kiemelt kezdeményezés
29. üdvözli „Az iparpolitikáról a globalizáció korában” című bizottsági közleményt; véleménye szerint az átfogó uniós iparpolitikának az erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis fenntartására és fejlesztésére kell törekednie; véleménye szerint ennek a politikának teljes egészében le kell fednie az ipari ágazatot, és a megfelelő keretfeltételek megteremtése kell legyen a fő célkitűzése, míg a különböző technológiai lehetőségek megválasztása a vállalatok választása kell legyen; hangsúlyozza, hogy a versenyképes európai iparhoz verseny és szabad kereskedelem szükséges, ami lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy a világ vezető vállalatai közé emelkedjenek;
30. különösen üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy célzottan és alaposan ellenőrzi az új jogszabályok versenyképességre gyakorolt hatását és sürgeti a tagállamokat, hogy nemzeti szinten tegyék ugyanezt; kéri, hogy a Bizottság kezdjen megfelelőségi ellenőrzést, melynek keretében utólag értékeli a jogszabályok kumulált hatását; újból megerősíti, hogy ezek az intelligens szabályozás alapvető elemei és hogy ezeket mielőbb végre kell hajtani;
31. kifejezi csalódottságát amiatt, hogy két évvel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elfogadása után a Bizottság részéről még mindig nem történt konkrét fellépés vagy kezdeményezés; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a kkv-tesztek szigorú alkalmazásával a kkv-k számára teremtsenek kedvezőbb szabályozási környezetet; valamennyi politikai szinten követelményként kell támasztani, hogy az összes szakpolitikai javaslat esetében megtörténjék a hatások rendszeres és független értékelése;
32. rámutat arra, hogy egy ipari gazdaság számára az infrastruktúra mindennél fontosabb; ezért kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsanak bőséges pénzügyi forrásokat a transzeurópai hálózatok (TEN) számára, különösen a szállítmányozás és az energia területén, támogatva az európai hozzáadott értékkel rendelkező olyan projekteket, melyeket a piac nem tud finanszírozni; e tekintetben kéri a nagy európai infrastrukturális projektek vonatkozásában kéri a projektkötvények kínálta lehetőségek feltárását az Európai Beruházási bank teljes körű bevonása mellett; rámutat a Galileo projekt mint jelentős európai infrastrukturális projekt jelentőségére;
33. hatékony európai nyersanyag-stratégiára szólít fel a nyersanyagok, és különösen a kritikus nyersanyagok EU-n belüli és azon kívüli optimális felhasználását és az azokhoz való jobb hozzáférést tisztességes kereskedelmi megállapodások és stratégiai partnerségek révén biztosító konkrét kezdeményezések elindítása érdekében; üdvözli a Bizottság azon tervét, hogy célba veszi az árualapú származtatott ügyletek területéhez kapcsolódó spekulációt; figyelmeztet, hogy az EU nyersanyag-stratégiájának átfogó megközelítése nem oldhatja fel annak különálló pilléreit;
„Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés
34. hangsúlyozza, hogy mielőbb modernizálni és fejleszteni kell az európai energiainfrastruktúrát, intelligens hálózatokat kell kifejleszteni és összekapcsolásokat kell kiépíteni, amelyek szükségesek a belső energiapiac megvalósításához, az ellátás biztonságának fokozásához és energetikai és éghajlat-változási célkitűzéseink teljesítéséhez; véleménye szerint az új infrastruktúra, és különösen a hálózatok legnagyobb akadálya nem csak finanszírozási jellegű, hanem a hosszú engedélyezési eljárásokból is fakad, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonnal cselekedjenek és gyorsítsák fel az engedélyezési eljárásokat; e tekintetben üdvözli a Bizottság energetikai infrastruktúra csomagjában benyújtott javaslatokat;
35. felszólít egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és olyan gazdasági növekedés irányába történő elmozdulásra, amely elválik az erőforrásoktól, energia-felhasználása kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, nagyobb az energiabiztonsága és kevesebb erőforrást igényel; javasolja, hogy ezt az elmozdulást olyan iparpolitika egészítse ki, amely az európai vállalkozásokat versenyképesebbé teszi, csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függésüket és lehetővé teszi az uniós vállalkozások számára, hogy megtartsák vezető szerepüket a szükséges technológiák területén, beleértve a több innovációt, kutatást és fejlesztést is;
36. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az eljárást azon tagállamok ellen, amelyek még mindig nem hajtották végre a második energialiberalizációs csomagot és kérjen magas büntetést ezekre a tagállamokra; emlékezteti a tagállamokat, hogy a harmadik csomagot 2011. március végéig kell végrehajtani;
37. felhívja a Bizottságot, hogy reális energia-összetételt terjesszen elő 2050-re, és az azt követő időszakra, figyelembe véve a nukleáris fúzió lehetőségét is; úgy véli, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy az EU eleget tudjon tenni nemzetközi megállapodásainak;
38. üdvözli az éghajlatváltozással foglalkozó cancúni nemzetközi konferencia pozitív eredményeit, amelyek további fontos lépést jelentenek afelé, hogy Dél-Afrikában kidolgozzanak egy átfogó, jogilag kötelező érvényű éghajlat-változási keretet a 2012 utáni időszakra vonatkozóan; újból megerősíti, hogy megfelelő feltételek esetén hajlandó fokozni az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 2020-ig 30%-kal történő csökkentésére irányuló európai erőfeszítéseket; emlékeztet, hogy a cancúni megállapodás a tárgyalási folyamattal kapcsolatban hozott eredményeket, de a lényegi kérdéseket tekintve nem;
39. megállapítja, hogy egyes tagállamokban nincs megfelelő előrelépés a 2020-ig megvalósítandó 20%-os energiahatékonysági célok elérése tekintetében; emlékeztet, hogy a tagállamok saját maguk által megállapított célkitűzések melletti teljes elkötelezettsége alapvető fontosságú az energiahatékonysági politikák teljes potenciáljának felszabadításához; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák törekvéseiket és a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek jóváhagyása tekintetében a Bizottság erősebb szerepe mellett foglal állást;
40. hangsúlyozza, hogy a közlekedéspolitikának intelligenssé, fenntarthatóvá és befogadóvá kell válnia, amint azt a Parlament a közlekedés fenntartható jövőjéről szóló, stratégiailag fontos 2010. júliusi állásfoglalásában elfogadta; ezért a közlekedési ágazat olyan kutatási és technológiai menetrendjére szólít fel, amely elsőbbséget biztosít a szén-dioxid-mentesítésnek, vagy legalábbis valamennyi közlekedési mód szén-dioxid-kibocsátása csökkentésének, az ellátási lánc átláthatósága növelésének és a közlekedés biztonságának, valamint a közlekedésirányítás javításának; elvárja, hogy a közlekedési ágazat biztosítsa, hogy az uniós piac – mint magas minőségű termelési terület – megtartja pozícióját;
41. hangsúlyozza a termelékeny mezőgazdasági ágazat stratégiai jelentőségét és kiemeli, hogy az élelmiszer-biztonság a közös agrárpolitika elsődleges prioritása kell legyen;
„Készségek és munkahelyek” kiemelt kezdeményezés
42. hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség és a szegénység csakis az oktatás és képzés javítása révén csökkenthető, illetve a foglalkoztatási arány csak így javítható; rámutat a kkv-k e tekintetben játszott döntő szerepére és különösen a kkv-k üzletvitelét megkönnyítő vállalkozásbarát szabályozási környezet kialakítására hív fel;
43. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egységes piac a munkahelyek biztosítéka Európában, és az Európai Unió egyik legfontosabb projektje és hatásköre;
44. úgy látja, hogy még 2012. december 31-e, a belső piac 20. évfordulója előtt mielőbb elsőbbséget élvező fellépéseket kell elfogadni az egységes piaci intézkedéscsomagon belül, és ezeket időben át is kell ültetni;
45. kéri a tagállamokat, hogy terjesszék ki és teljes mértékben hajtsák végre a szolgáltatási irányelvet és indítsanak jogsértési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek még mindig nem hajtották végre teljes mértékben a szolgáltatási irányelvet és más egységes piaci jogszabályokat; javasolja az e-kereskedelmi irányelv felülvizsgálatát a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kölcsönös elismerés révén történő hozzáférés biztosítása és az adminisztráció csökkentése révén biztosítsa, hogy a kkv-k egész Európában működhessenek;
46. hangsúlyozza, hogy fontos minőségi foglalkoztatást biztosítani a fiatalok számára olyan integrált, rugalmas biztonságot („flexicurity”) garantáló rendszerek kialakításával, amelyek növelik mind a munkaerő-piaci rugalmasságot, mind a foglalkoztatás biztonságát, valamint ösztönözni és támogatni szükséges a vállalkozói szellemet a fiatalok körében, amihez megfelelő oktatásra, képzésre, szakmai képzésekre és mentorprogramokra van szükség;
47. a vasúti közlekedési ágazat teljes piacnyitására szólít fel az egységes európai vasúti térség megvalósítása révén, különös hangsúlyt fektetve a vasúti törzshálózatra, a kabotázs liberalizálására, a hatékony módközi szállításra, a közös európai foglalási rendszerre és az utasok megerősített jogaira; kéri, hogy gyorsítsák fel az egységes európai égbolt megvalósítását, javítva a légiforgalom-irányítást, és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség hatáskörének növelése révén fokozva a repülésbiztonságot; a SESAR projekt akadálymentes végrehajtásával biztosítsák a SESAR üzemeltetési szakaszához szükséges feltételeket;
48. ismételten kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a 14. társasági jogi irányelvre, amely lefektetné a tagállami jogszabályok összehangolásának intézkedéseit a társaságok 2006 júliusa óta bejegyzett székhelyeinek határokon átnyúló áthelyezése megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a társasági jogot, ha az egységes piacon elő szeretnénk mozdítani a növekedést és a vállalkozói kedvet, és egyszerűsíteni kell az ezzel összefüggésben a tagállamokban előterjesztett bármely politikai intézkedés alkalmazásának ellenőrzését is;
49. felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a fiatal európaiak vállalkozói mobilitásának ösztönzését, például növelje az Erasmus program keretében történő kihelyezéseket és erősítse meg az „Erasmus — Ifjú vállalkozók” kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalkozástan iskolai tantervbe történő belefoglalását;
„A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” kiemelt kezdeményezés
50. elvárja, hogy az EU és a tagállamok sürgősen cselekedjenek és teljesítsék a foglalkoztatási szintek növelésére, az emberek szakértelmének fokozására, a munkahely-lehetőségek teremtésére és a társadalmi befogadás erősítésére tett kötelezettségvállalásaikat;
51. üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szociális alap segítségével megerősítse a szociális innovációt, de úgy véli, hogy a szociális alap elsődleges feladatait, a munkavállalók minősítését, a tudáson alapuló alapú gazdaság valamennyi foglalkoztatási szinten és ágazatban való terjesztését sem szabad elhanyagolni;
52. hangsúlyozza, hogy a vidéki területeket külön kell vizsgálni a szegénység viszonylag magas vidéki aránya miatt a tagállamokban, és mivel ezeken a területeken nincsenek gazdasági alternatívák; támogat minden, a gazdálkodók támogatását célzó olyan kezdeményezést, melynek célja a vidéki szegénység elleni küzdelem;
53. hangsúlyozza, hogy az elkövetkező években a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából kritikus jelentőségű lesz az EU-n belüli munkaerő-piaci mobilitás; ezért véleménye szerint a belső és a határokon átnyúló mobilitás előtti akadályokat meg kell szüntetni;
54. felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelő intézkedések segítségével vállaljanak kötelezettséget a gyermekszegénység leküzdésére, hogy a gyermekek ne legyenek korlátozva személyes fejlődésükben, és szabad fejlődésüket akadályozó, szegénységgel kapcsolatos problémák miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe szakmai karrierjük kezdetén;
55. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak.