Eljárás : 2011/2510(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0191/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0191/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 10/03/2011 - 9.1
CRE 10/03/2011 - 9.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0094

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 151kWORD 92k
4.3.2011
PE459.734v01-00
 
B7-0191/2011

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a magyar médiatörvényről


Martin Schulz, Hannes Swoboda, Maria Badia i Cutchet, Claude Moraes, Juan Fernando López Aguilar, Csaba Sándor Tabajdi az S&D képviselőcsoport nevében
Renate Weber, Sophia in ’t Veld, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Louis Michel, Cecilia Wikström, Jens Rohde, Norica Nicolai, Sarah Ludford, Marielle De Sarnez, Alexander Graf Lambsdorff, Ramon Tremosa i Balcells, Charles Goerens, Marietje Schaake, Frédérique Ries, Gianni Vattimo az ALDE képviselőcsoport nevében
Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms, Judith Sargentini, Helga Trüpel, Christian Engström, Hélène Flautre, Raül Romeva i Rueda, Eva Lichtenberger a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lothar Bisky, Rui Tavares, Alf Svensson, Patrick Le Hyaric, Willy Meyer, Jürgen Klute, Marie-Christine Vergiat, Cornelia Ernst a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyar médiatörvényről  
B7‑0191/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 56., 114., 167. és 258. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére, és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) az alapvető jogok tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez, és különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához és a médiapluralizmushoz való joghoz kapcsolódó 10. cikkére,

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)(1),

–   tekintettel a sajtószabadságról szóló 2009. május 25-i európai chartára és az uniós tagállamokban való médiapluralizmusról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032), a Bizottság által meghatározott, a „médiapluralizmushoz vezető háromlépcsős megközelítésre” és a Bizottság megbízásából készült és 2009-ben véglegesített független tanulmányra,

–   tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának Európai Unión belüli, és különösen Olaszországban való megsértésének kockázatairól szóló 2004. április 22-i(2), az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról szóló, 2008. szeptember 25-i(3) és az „Újságírás és új média – európai közszféra létrehozása” című, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására,

–   tekintettel a Bizottság nyilatkozataira, az előterjesztett parlamenti kérdésekre és a tájékozódás szabadságának olaszországi helyzetéről tartott 2009. október 8-i és 2010. szeptember 8-i európai parlamenti vitára, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) magyar médiatörvénnyel foglalkozó, 2011. január 17-i együttes ülésén tartott vitára,

   tekintettel a LIBE bizottság azon döntésére, hogy felkéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét a médiaszabadsággal, a médiapluralizmussal és a média független irányításával kapcsolatban az uniós tagállamokban fennálló helyzetről szóló éves összehasonlító, mutatókat tartalmazó jelentés közzétételére,

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre, és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, illetve 7. és 11. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazottaknak megfelelően a demokrácián és a jogállamiságon alapul, és ennek következtében garantálja és előmozdítja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének és az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megfelelően, valamint elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott és az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozás révén is elfogadott jogok, szabadságok és alapelvek jogi erejét, amelyeknek alapvető előfeltétele a média szabadsága és pluralizmusa, és mivel e jogok közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága és annak szabadsága, hogy a hatóságok ellenőrzése, beavatkozása vagy nyomása nélkül szerezzünk vagy tegyünk közzé információkat,

B.  mivel a médiapluralizmus és -szabadság továbbra is komoly aggodalomra ad okot az EU-ban és tagállamaiban – nevezetesen Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban –, ahogyan arra a Magyarországon 2010 júniusa és decembere között bevezetett médiatörvény és alkotmányos változtatások kapcsán legutóbb elhangzott kritikák is rávilágítottak, melyeket olyan nemzetközi szervezetek fogalmaztak meg, mint az EBESZ, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az újságírók, szerkesztők és kiadók számos nemzetközi és nemzeti szakmai szervezete, valamint az emberi jogokkal és a polgári szabadságjogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek, a tagállamok és az Európai Bizottság,

C. mivel a Bizottság aggályainak adott hangot, és tájékoztatást kért a magyar kormánytól a magyar médiatörvénynek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek és általában a közösségi vívmányoknak való megfelelőségével kapcsolatosan, nevezetesen a valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatóra alkalmazandó kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség vonatkozásában, továbbá tájékoztatást kért arról is, hogy a médiatörvény megfelel-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkében lefektetett arányossági elvnek és a véleménynyilvánítás és a tájékozódás alapvető szabadsága elvének, a származási ország alapelvének, illetve a regisztrációs követelményeknek, és mivel a magyar kormány válaszában az üggyel kapcsolatosan további tájékoztatást adott, és megindította a törvény Bizottság által kifogásolt pontjainak módosítására irányuló eljárást,

D. mivel az EBESZ komoly fenntartásainak adott hangot a magyar törvény (tárgyi és területi) hatályával, a véleménynyilvánítás szabadságával és a tartalomszabályozással, a közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó elveknek való megfeleléssel és azzal kapcsolatosan, hogy a törvény egy embert jelöl ki arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságként eljárjon(4), és rámutatott arra, hogy az új törvény aláássa a médiapluralizmust, eltörli a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlenségét, hosszú időre bebetonozza a szabad médiára káros intézkedéseket, és arra, hogy a Médiahatóság és a Médiatanács politikailag homogén(5), és átható és központosított kormányzati és politikai ellenőrzést gyakorol valamennyi média felett, további aggodalomra ad okot többek között a vitatható és meghatározatlan okokból kivetendő szankciók aránytalan és túlzott mértéke, a szankciók automatikus felfüggesztésének hiánya a Médiahatóság egy szankciója elleni fellebbezés esetén, az újságírói források bizalmassági elvének megsértése és a családi értékek védelme,

E.  osztva az EBESZ-nek a Médiahatóság és a Médiatanács politikailag homogén összetételével, az időkerettel, a teljes médiára kiterjedő átható és központosított kormányzati, igazságszolgáltatási és politikai ellenőrzéssel, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban hangoztatott komoly fenntartásait, hogy a törvény legproblematikusabb elemei – pl. a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlenségének megszüntetése, a rendelet (tárgyi és területi) hatálya, és az a döntés, hogy a törvény kulcsfontosságú kifejezéseket hagy meghatározatlanul, miáltal az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg esetleg a törvényt – ellentmondanak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos nemzetközi normáknak és az EBESZ vonatkozó normáinak,

F.  mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar hatóságokat, hogy a médiatörvény felülvizsgálata során vegyék figyelembe az Európa Tanácsnak a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiapluralizmusra vonatkozó normáit, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Közgyűlésének vonatkozó ajánlásait, és különösen az EJEE-ben rögzített kötelező normákat, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát; mivel utalt az olyan, nem egyértelmű meghatározások használatára, amelyek félreértelmezhetőek lehetnek, és egy olyan, politikailag kiegyensúlyozatlan, aránytalan jogkörökkel felruházott szabályozási gépezet létrehozására, amely felett nincsen teljes bírósági felügyelet, a közszolgálati műsorszolgáltató média függetlenségét érő fenyegetésekre, illetve az újságírók információforrásai védelmének gyengítésére; mivel azt is hangsúlyozta, hogy minden fontos érdekelt fél, így az ellenzéki pártok és a civil társadalom számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ténylegesen részt vehessenek azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatában, amelyek a demokratikus társadalom működésének ilyen alapvető vonatkozását szabályozzák(6),

G. mivel 2011. február 25-én kiadott második véleményében az emberi jogi biztos a magyar médiatörvény-csomag átfogó felülvizsgálatát javasolja, többek között a plurális és független média előmozdítását és a médiát szabályzó mechanizmusok politikai befolyástól való mentességének garantálását szolgáló pontos jogalkotás helyreállításának céljából(7); mivel kijelentette továbbá, hogy a magyarországi médiának képesnek kell lennie arra, hogy betöltse a plurális demokratikus társadalom őreként játszott szerepét, és ennek érdekében Magyarországnak teljesítenie kell az Európa Tanács tagállamaként vállalt kötelezettségeit, és a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnia kell e szervezet szakértelmére a véleménynyilvánítás szabadsága és a média függetlensége és pluralizmusa terén,

H. mivel következésképpen a magyar médiatörvényt sürgősen fel kellene függeszteni, és a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács észrevételei és javaslatai alapján felül kellene vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak és a média szabadságával, a médiapluralizmussal és a független médiairányítással kapcsolatos európai értékeknek és normáknak,

I.   mivel a Parlamentnek a média szabadságáról, pluralizmusáról és független irányításáról szóló irányelv létrehozására irányuló ismételt felhívásai ellenére a Bizottság mindmáig halogatja ezt a javaslatot, amely ugyanakkor egyre sürgetőbbé és szükségesebbé válik,

J.   mivel az uniós tagság feltételeit képező, az 1993. júniusi koppenhágai Európai Tanács által rögzített koppenhágai kritériumoknak a sajtószabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos elemeit mindegyik uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania, és azok betartását a vonatkozó uniós jogszabályok révén kell biztosítania,

K. mivel a Bíróság a C-39/05 P és C-52/05 P egyesített ügyekben hozott határozatának (45) és (46) bekezdésében megállapította, hogy az információhoz való hozzáférés révén „a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint biztosítva van a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben”, valamint hogy az „demokratikus jogaik tényleges gyakorlásának feltételét képezi”,

1.  felszólítja a magyar hatóságokat, hogy állítsák vissza a médiairányítás függetlenségét, és vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságára és a „kiegyensúlyozott tájékoztatásra” vonatkozó állami beavatkozásnak, valamint úgy véli, hogy a média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló tényleges pluralizmust;

2.  üdvözli a Bizottság és a magyar hatóságok közötti együttműködést, amelynek célja, hogy a magyar médiatörvény összhangba kerüljön az uniós szerződésekkel és jogszabályokkal, valamint a módosítási eljárás nemzeti szinten történő megindítását;

3.  sajnálattal fogadja a Bizottságnak azt a döntését, melynek értelmében a közösségi vívmányok Magyarország általi végrehajtása tekintetében csak három tényezőt vizsgál, valamint azt a tényt, hogy nem történik hivatkozás az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 30. cikkére, ami azzal a következménnyel jár, hogy szűkül a Bizottság annak megvizsgálására vonatkozó saját hatásköre, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása során Magyarország megfelel-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának; sürgeti a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy Magyarország megfelel-e az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv felelősségi rendszerének, és hogy átültette-e a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2008/919/IB uniós kerethatározatokat, amelyek hivatkozásokat tartalmaznak a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiaszabadságra vonatkozó szabályok megkerülésére;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon, hogy a módosított magyar médiatörvény megfelel-e az európai jogszabályoknak, különösen az Alapjogi Chartának;

5.  felszólítja a magyar hatóságokat, hogy vonják be valamennyi érdekelt felet a médiatörvény és az alkotmány felülvizsgálatába, ami egy jogállamiságon alapuló, megfelelő fékekkel és ellensúlyokkal rendelkező demokratikus társadalomban alapvető fontosságú a kisebbségek alapvető jogainak a többség esetleges önkényuralma elleni biztosítása érdekében;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 265. cikke alapján eljárva, még az év vége előtt terjesszen elő egy, az EUMSZ 225. cikke szerinti, a média szabadságáról, pluralizmusáról és irányításának függetlenségéről szóló jogalkotói kezdeményezést, és ezáltal orvosolja az EU médiával kapcsolatos nem megfelelő jogszabályi keretének problémáját, használja a belső piac, az audiovizuális politika, a verseny, a telekommunikáció, az állami támogatások, a közszolgáltatási kötelezettség és az Unió területén élők alapvető jogai terén ráruházott hatásköreit annak érdekében, hogy meghatározza azon alapvető, minimális normákat, amelyeket a tájékozódás szabadsága, a megfelelő szintű médiapluralizmus és a független médiairányítás biztosítása, garantálása és előmozdítása érdekében valamennyi tagállamnak nemzeti jogszabályaiban érvényesítenie kell;

7.  felhívja a magyar hatóságokat, hogy az Európai Parlament, a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács emberi jogi biztosa észrevételei és javaslatai, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és Parlamenti Közgyűlése ajánlásai, valamint az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata alapján végezzék el a médiatörvény további felülvizsgálatát, és amennyiben az összeegyeztethetetlennek bizonyul a szerződések vagy az uniós jog betűjével vagy szellemével, az Európai Unió Alapjogi Chartájával vagy az emberi jogok európai egyezményével, akkor helyezzék hatályon kívül, és ne alkalmazzák a törvényt vagy annak összeegyeztethetetlennek bizonyult elemeit;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének és az EBESZ-nek.

(1)

A médiáról és a hírközlésről szóló magyarországi törvény- és törvénytervezet-csomag elemzése és értékelése, melyet Karol Jakubowicz készített az EBESZ számára.

(2)

HL C 104 E, 2004.4.30., 1026. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0459.

(4)

A médiáról és a hírközlésről szóló magyarországi törvény- és törvénytervezet-csomag elemzése és értékelése, melyet Karol Jakubowicz készített az EBESZ számára.

(5)

Az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének 2010. január 14-i levele az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnökéhez.

(6)

http://www.coe.int/t/commissioner/News/2011/110201Hungary_en.asp.

(7)

https://wcd.coe.int/wcd/ViewDoc.jsp?id=1751289.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat