ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról
16.3.2011
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Carl Haglund az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0193/2011
B7‑0196/2011
az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között 2006-ban megkötött halászati partnerségi megállapodásra,
– tekintettel a szóban forgó megállapodáshoz csatolt, 2008. augusztus 1. óta hatályos és 2012. július 31-én lejáró jegyzőkönyvre,
– tekintettel az Európai Parlament 2011. március 7-i plenáris ülésén feltett, szóbeli választ igénylő kérdést követő nyilatkozatokra,
– tekintettel arra a 305 millió eurós pénzügyi hozzájárulásra, amelyet az EU 2008 és 2012 között kifizet e halászati partnerségi megállapodás keretében, amely értelmében 12 uniós tagállam hajói halászhatnak Mauritánia vizein,
– tekintettel Halászati Bizottságának 2010. november 3–5-i mauritániai látogatására,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, melyet a súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) közé sorolnak, és amely pénzügyileg a külföldi segélyektől és olyan intézményeknek, illetve kétoldalú partnereknek az adósságai eltörlésére irányuló döntéseitől függ, mint a Világbank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió, illetve Franciaország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Államok, Japán vagy Kína,
B. mivel Mauritánia számos katonai puccsot élt meg az utóbbi évtizedben – a legutolsót 2008-ban –, így jelenleg is instabil országnak számít, ami az állam nemzetközi elismerésének bizonytalansága miatt politikailag is függővé teszi,
C. mivel az észak-afrikai politikai zavargások Mauritániában is éreztették hatásukat, ahol a hírek szerint januárban valaki szintén felgyújtotta magát politikai tiltakozása jeléül, februárban pedig demonstrációkra került sor a fővárosban, Nouakchottban, melyeken a tüntetők új munkahelyeket, gazdasági és politikai változásokat, valamint a korrupció felszámolását követeltek,
D. mivel Mauritániát az utóbbi években súlyosan érintették a terrorista tevékenységek, lévén hogy az ország legnagyobb részét kitevő sivatagi térségben al-Káida-sejtek működnek,
E. mivel a Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodás szerint az ország négy év alatt 305 millió eurós pénzügyi hozzájárulásban részesül, így számára ez a legfontosabb nemzetközi megállapodásnak számít, miután az uniós kifizetések és az EU számára kiadott halászati engedélyek díja az állami összbevétel csaknem egyharmadát teszi ki,
F. mivel Mauritánia az utóbbi hat évben összesen 65 millió eurós pénzügyi hozzájárulásban részesült kifejezetten a halászati ágazati politika fejlesztése céljából, miközben az ágazat továbbra is elmaradottnak tekinthető,
G. mivel a 10. Európai Fejlesztési Alap 2008 és 2013 között 156 millió eurós támogatást irányoz elő Mauritánia számára, ebből 47 milliót a kormányzás javítására, 26 milliót pedig a Nouadhibou-öbölben elsüllyedt hajók kiemelésére az öbölben zajló ipari tevékenységek biztonságosságának javítása érdekében,
H. mivel ez a megállapodás, amelynek értelmében 12 uniós tagállam hajói halászhatnak Mauritánia vizein, mind gazdaságilag, mind pénzügyileg a legjelentősebb halászati megállapodás az EU számára,
I. mivel a mauritániai gazdaságban az egyik legfontosabb jövedelemforrás a halászat, amely a GDP 10%-át és a mauritániai export 35–50%-át teszi ki, és a nemzeti költségvetés bevételeinek 29%-át adja,
1. kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsássa a Parlament rendelkezésére a hatályos jegyzőkönyv utólagos értékelését, hogy a képviselők a kellő információk birtokában ítélhessék meg, hogy az e megállapodáshoz kitűzött célok teljesültek-e, és ennek függvényében helyénvaló-e jóváhagyásukat adni a jegyzőkönyv megújításához; megjegyzi, hogy az említett értékelésben foglalt információk adott esetben tárgytalanná tehetik az alábbi pontokban felvetett kérdéseket;
2. megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben a megállapodás felmondását javasolta a Tanácsnak[1], mivel a halászati lehetőségek kihasználtsága nem érte el a szükséges mértéket ahhoz, hogy kielégítőnek minősüljön a megállapodás ár-érték aránya; kéri annak elemzését, hogy beállt-e jelentős javulás e tekintetben az elmúlt három évben, és nyilatkozatot kér a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy fenntartja-e a megállapodás felmondásával kapcsolatos korábbi álláspontját;
3. kéri a Bizottságot, hogy összegezze a közös tudományos bizottság által a hatályos jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban készített éves tudományos beszámolók megállapításait;
4. kéri a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv 7. cikkének (3) bekezdésében foglaltak értelmében gondoskodjon az ágazatnak nyújtott támogatás eredménymutatóinak teljesítésére vonatkozó közös félidős értékelés, valamint a közös záró értékelés elkészültéről;
5. kérdezi a Bizottságot, hogy a mauritániai hatóságok eleget tettek-e a hatályos jegyzőkönyv 7. cikkének (4) bekezdéséből eredő megállapodásbeli kötelezettségüknek, mely szerint minden évben tájékoztatniuk kell a Bizottságot a költségvetési törvényben a következő évre előírt ágazati költségvetési előirányzatról, továbbá hogy e tájékoztatás tartalmilag kielégítő volt-e;
6. sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen elemzést arról, hogyan határozták meg a jegyzőkönyv 7. cikkében foglalt éves és többéves célokat, és mennyiben sikerült elérni azokat;
7. kéri a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a térségben a polipra irányuló kisüzemi, illetve uniós halászati erőkifejtés közötti átfedésre vonatkozó legfrissebb adatokat, tekintettel arra, hogy a hajók számát a korábbi (2001–2006-os és 2006–2008-as) megállapodások csökkentették, miközben a bruttó referencia-űrtartalom nőtt;
8. kéri a Bizottságot, hogy továbbítson megfelelő adatokat arról, hogyan működött a gyakorlatban az önkéntes kirakodási rendszer, amely kedvezményes díjakkal ösztönözte a hajótulajdonosokat abban az esetben, ha fogásuk egy részét Nouadhibou kikötőjében kirakodták, és kéri annak értékelését, hogy szükség van-e további intézkedésekre;
9. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan záradék beillesztését az új jegyzőkönyvbe, amely arra kötelezi az uniós hajókat, hogy a fogások bizonyos százalékát mauritániai kikötőkben rakodják ki, amit a nemzeti hatóságok az ország saját élelmiszer-szükségleteinek és munkahelyigényének kielégítése érdekében tart szükségesnek;
10. kéri a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a mauritániai hatóságokra, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy a nemzeti ellenőrzőhivatal (DSPCM) megfigyelői a hajók fedélzetére lépve semmiségekért vagy koholt indokkal bírságot rónak ki a hajótulajdonosokra, megsértve ezzel a hatályos jegyzőkönyv 6. fejezetének rendelkezéseit;
11. kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen kezdeményezések történtek az ellenőri jelentések beszerzésére, melyeket a mauritániai hatóságoknak – ígéretük szerint – kötelességük lett volna eljuttatni a helyi uniós küldöttséghez, és javasolja egy olyan záradék beillesztését az új jegyzőkönyvbe, amely előírja a nemzeti ellenőrzőhivatalnak (DSPCM) juttatott támogatások csökkentését, amennyiben jelentések érkeznek arról, hogy folytatódik az uniós hajók zaklatása;
12. kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy az uniós hozzájárulások bizonyos részét – a jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint – a kikötői infrastruktúra fejlesztésére fordítsák – különösen a fővárosban, Nouakchottban – a fogások kirakodásának megkönnyítése, a helyi foglalkoztatás támogatása és a nemzeti infrastruktúrák fejlesztése érdekében;
13. ajánlja a Bizottságnak, hogy az új jegyzőkönyv részeként nyújtsanak képzési lehetőségeket a mauritániai szakembereknek a strukturális halászati politika és a nemzeti infrastruktúra fejlesztésének támogatása érdekében;
14. sürgeti a Bizottságot, hogy ellensúlyozza a halászat mauritániai gazdaságba való következetesen alacsony mértékű integrációját (melynek oka állítólag a halászati megállapodásokból származó bevételektől való függőség és az ingyenes engedélyek, a kirakodási, feldolgozási, járulékos szolgáltatási és karbantartási infrastruktúra hiányosságai, valamint a fogások diverzifikáltságának hiánya) a mauritániai hatóságokkal való együttműködés fokozása, és az uniós hozzájárulások kifizetésének azon feltételhez kötése révén, hogy az ágazat és az infrastruktúra fejlesztése terén egyértelműbb célokat tűzzenek ki;
15. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a hatályos jegyzőkönyv 8. cikkében szereplő közös munkacsoportról, amelynek feladata a mauritániai halászati ágazatba történő uniós magánbefektetések előmozdításával kapcsolatban felmerülő kérdések időszakonkénti vizsgálata és e célra egy cselekvési terv kidolgozása volt;
16. ajánlja, hogy a soron következő tárgyalások során a Bizottság törekedjen arra, hogy a jelenleg alkalmazott engedélyalapú rendszer helyébe egy tudományos értékeléseken alapuló, átruházható kvótákra épülő rendszer kerüljön, az erőforrások túlzott kiaknázásának hatékonyabb megfékezése érdekében;
17. kéri a Bizottságot, hogy mérje fel a regionális megközelítés alkalmazhatóságát valamennyi nyugat-afrikai uniós halászati megállapodás tekintetében, mivel ez javíthatná a határokon átnyúló halállományok kezelését és a jogellenes, szabályozatlan vagy nem bejelentett (IUU) halászat ellenőrzését, ugyanakkor javítaná az uniós támogatásoktól erősen függő szerződő államok – mint pl. Mauritánia – EU-hoz mérten egyenlőtlen tárgyalási pozícióját;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.
- [1] Tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2007)782).