ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a japán nukleáris balesetet követően az európai nukleáris biztonság vonatkozásában levonható tanulságokról
4.4.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Corien Wortmann-Kool, Pilar del Castillo Vera, Peter Liese, Herbert Reul, Lena Kolarska-Bobińska, Romana Jordan Cizelj, Jean-Pierre Audy a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0236/2011
B7‑0236/2011
Az Európai Parlament állásfoglalása a japán nukleáris balesetet követően az európai nukleáris biztonság vonatkozásában levonható tanulságokról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelvre,
– tekintettel az Energiaügyi Tanács február 28-i és március 21-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Tanács március 25-i következtetéseire,
– tekintettel a csernobili nukleáris katasztrófa 10. és 15. évfordulójáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Japán észak-keleti részén a közelmúltban lezajlott, több ezer áldozatot követelő földrengés következtében számos működő atomreaktort le kellett állítani, és mivel a földrengést követő, több mint tíz méter magas hullámokkal partra érő szökőár nem csak a működő energiaellátási hálózatot, hanem a biztonsági és tartalékrendszereket is tönkretette a Fukusima-1 atomerőműben; mivel a hűtőkapacitás ebből következő hiánya a nukleáris fűtőelemek egy részének túlmelegedéséhez, és az atomreaktor több blokkjának leolvadásához vezetett; mivel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a fejleményeket a nemzetközi INES-skálán súlyos (6-os szintű) balesetként tartja számon,
B. mivel a fejlemények tükrében újra kell gondolni az európai nukleáris biztonsági normákat,
C. mivel az energiaellátás összetételének meghatározása az EU-ban továbbra is a tagállamok kompetenciája, azonban mivel a nukleáris biztonság nemzeteken átívelő probléma, és mivel azt hatékonyabban lehet uniós szabályozási szinten kezelni,
D. mivel bizottsági kimutatások szerint az atomenergia részesedése az Unió bruttó belső energiafogyasztásában 2008-ban 13,4% volt, ami a körülmények változatlanul maradása esetén 2030-ra 15%-ra fog nőni,
E. mivel az Európai Tanács által létrehozott vitacsoport által 2010 májusában készített, „Európa 2030 projekt” című jelentés felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy az európaiak komoly párbeszédet kezdjenek az európai nukleáris biztonságról, és mivel Európa nem adhatja fel ezt az energiaforrást,
1. üdvözli, hogy a Bizottság gyorsan reagált a Japánban zajló eseményekre, és a tagállamokkal együttműködésben Európa-szerte kezdeményezte az atomerőművek kockázat- és biztonsági felmérését, valamint stressztesztelését; üdvözli, hogy az Európai Tanács támogatja az átfogó és átlátható kockázat- és biztonsági felméréseket, valamint a nukleáris biztonsági keret felülvizsgálatát;
2. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezeket a felméréseket az illetékes hatóságok (vagy a biztonságért felelős hatóságok) független és összehangolt módon ez év végéig végrehajtsák az Unió területén elhelyezkedő összes meglévő és tervezett nukleáris létesítmény tekintetében; hangsúlyozza, hogy a felméréseket az Európában előforduló összes lehetséges kockázatra – úgymint a földrengésekre, áradásokra, váratlan terrorista cselekményekre, számítógépes támadásokra vagy repülőgép-szerencsétlenségekre – kiterjedő, összehangolt és szigorú felmérési kritériumok alapján kell elvégezni; hangsúlyozza, hogy a kockázat- és biztonsági felmérések kidolgozása során a Nukleáris Biztonsággal Foglalkozó Európai Szabályozó Hatóságok Csoportját teljes mértékben be kell vonni, és támaszkodni kell a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének szakértelmére;
3. hangsúlyozza, hogy amennyiben egy atomerőmű nem felel meg a stresszteszten, az érintett tagállam részéről azonnali fellépésre van szükség, ideértve a termelés ideiglenes felfüggesztését, illetve annak teljes leállítását;
4. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a stresszteszteket, valamint az azokat követő nukleáris biztonsági és hulladékkezelési normákat ne csak az EU-n belül végezzék el és alkalmazzák, hanem az EU-val szomszédos harmadik országok területén, illetve a világon bárhol elhelyezkedő, már meglévő vagy tervezett atomerőművekben is; úgy véli, hogy e tekintetben az EU-nak teljes mértékben támaszkodnia kell a nemzetközi szervezetekre és testületekre; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy a biztonságosabb nemzetközi nukleáris keret létrehozása érdekében kezdeményezzenek eszmecserét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel; felhívja az atomerőművel rendelkező tagállamokat, hogy a biztonsági ellenőrzésbe vonják be a velük szomszédos tagállamokat is;
5. emlékeztet arra, hogy 2009 áprilisában az Európai Parlament a nukleáris biztonságról szóló irányelv szigorítása – azaz a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági előírásainak jogi, és nem pedig választható követelménnyé történő átalakítása – mellett szavazott; helyteleníti, hogy a tagállamok nem vették figyelembe az Európai Parlament felvetéseit; rámutat, hogy még mindig nem mindegyik tagállam ültette át maradéktalanul nemzeti jogába a nukleáris biztonságról szóló felülvizsgált irányelvet; felhívja a figyelmet az érdemi együttműködés jelentőségére a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló irányelv kidolgozása kapcsán, és felhívja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az Európai Parlament kéréseit;
6. kéri a Bizottságot, hogy a Japánban bekövetkezett nukleáris balesetről készítendő mélyreható elemzést is figyelembe vevő, újonnan kidolgozott kockázat- és biztonsági értékelés eredményei alapján az év végéig nyújtson be a nukleáris biztonságról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló, a nukleáris biztonság új, összehangolt előírásait tartalmazó javaslatot; arra szólít fel, hogy a javaslat a lehető legszigorúbb életben lévő szabályokat tegye meg normává, és felügyelje azok folyamatos frissítését;
7. aggodalmának ad hangot azon értesülések kapcsán, melyek szerint a fukusimai atomerőművet üzemeltető cég arról tájékoztatta a szabályozó hatóságokat, hogy a fukusimai baleset előtt röviddel több ellenőrzés során is rendellenességeket tapasztaltak; az esetlegesen felmerülő szabályozási hiányosság tükrében arra kéri a Bizottságot, hogy tekintse át az európai szabályozási felügyelet hatékonyságát, hatáskörét és függetlenségét, és szükség esetén tegyen javaslatot változtatásokra; kéri a Bizottságot, hogy ebből a célból mérje fel egy, a nukleáris biztonság összehangolt szemléletének biztosításához felhatalmazással rendelkező uniós nukleáris biztonsági szabályozó hatóság felállításának lehetőségét a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének keretében;
8 a biztonsági normákat, az erős és független szabályozási hatóságokat, a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat és a polgárok tájékoztatását is magában foglaló holisztikus megközelítésre szólít fel a biztonság tekintetében;
9. kéri a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést az európai nukleáris biztonsági hatóságok között;
10. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy kiterjeszti az Euratom-keretprogramot a nukleáris kutatásra és képzésre a 2012–2013-as időszakban, mivel ez jelentősen hozzá fog járulni a nukleáris biztonság fokozásához és a sugárzás elleni védelemhez; a nukleáris biztonság és a hulladékkezelés tekintetében ambiciózus kutatási programra hív fel a következő többéves pénzügyi keret során; rámutat, hogy mivel az elektromos áram iránti kereslet a jövőben nyilvánvalóan növekedni fog, a fúziós energia jelentősen hozzájárulhat az elektromosáram- és hőtermeléshez; kéri ezért, hogy az EU tartsa be ez irányú nemzetközi kötelezettségvállalásait;
11. a nukleáris biztonsági együttműködési eszköz földrajzi hatályának maradéktalan kihasználására – például a Japánban folyó tevékenységek finanszírozására – szólít fel, továbbá a nukleáris biztonsági együttműködési eszköz és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemzetközi földrengés-biztonsági központja közötti megerősített együttműködésre ösztönöz;
12. hangsúlyozza, hogy a nukleáris energia jelenleg az európai alacsony széndioxid-kibocsátású energiaellátás egyik pótolhatatlan forrása; a közelmúlt eseményeinek tükrében rámutat az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának még nagyobb szükségességére; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az energiahatékonysági terv végrehajtását, valamint a szén-dioxid-kivonáshoz és -megkötéshez, a tisztaszén-technológiákhoz és a megújuló energiákhoz hasonló alacsony széndioxid-kibocsátású, fenntartható technológiák alkalmazásának beindítását; kéri a Bizottságot, valamint az ENTSO-E-t, az ENTSO-G-t és az ACER-t, hogy kövessék szorosan nyomon a fejleményeket, és azokból vonják le a szükséges tapasztalatokat, különösen a hálózatfejlesztési előírásokat illetően;
13. sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden erőfeszítésükkel próbálják modernizálni és bővíteni az európai energiainfrastruktúrát, és próbálják összekötni határokon átnyúló módon a hálózatokat annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a Japánban a közelmúltban bekövetkezett szerencsétlenséghez hasonló helyzetet okozó áramkimaradásokat;
14. felhívja a figyelmet az energiatárolási technológiák és intelligens hálózatok megvalósításának szükségességére az energiaellátás zavartalanságának biztosítása érdekében;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az állásfoglalásban említett uniós szabályozó ügynökségeknek, testületeknek és hálózatoknak.