Eljárás : 2011/2650(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0237/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0237/2011

Viták :

PV 06/04/2011 - 12
CRE 06/04/2011 - 12

Szavazatok :

PV 07/04/2011 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 131kWORD 83k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0236/2011
4.4.2011
PE459.773v01-00
 
B7-0237/2011

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a Bizottság nyilatkozatáról – a japán nukleáris balesetet követően az európai nukleáris biztonság vonatkozásában levonható tanulságok


Marita Ulvskog az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Bizottság nyilatkozatáról – a japán nukleáris balesetet követően az európai nukleáris biztonság vonatkozásában levonható tanulságok  
B7‑0237/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelvre,

–   tekintettel az Európai Parlament jelentésére a nukleáris biztonságról,

–   tekintettel az Európai Parlament 2011. február 16-i jelentésére az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó megengedett legmagasabb határértékekről,

–   tekintettel az Európai Parlament 2001. május 3-i állásfoglalására a nukleáris biztonság kérdéséről és egészségügyi következményeiről, 15 évvel a csernobili balesetet követően,

–   tekintettel az Energiaügyi Tanács február 28-i és március 21-i következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács március 25-i következtetéseire,

–   tekintettel a Japánban a Fukusima-1 atomerőműben bekövetkezett nukleáris katasztrófára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a fukusimai atomerőműben március 11-én, a Japánt sújtó földrengés és az azt követő cunami következményeként történt nukleáris baleset messzemenő következményekkel jár, és az anyagi károk mellett hatást gyakorol az emberek egészségére és a környezetre is, melynek teljes mértékét még nem lehet meghatározni,

B.  mivel a hűtőrendszer meghibásodásának oka, amely a különféle vészhelyzeteket előidézte a Fukusima-1 atomerőműben, az energiaellátás megszűnése volt; és mivel energiakimaradás valamennyi tagállamban előfordulhat számos különböző okból,

C. mivel a japán baleset által keltett jelentős aggodalmak ellenére az atomenergia minden bizonnyal az általános energiamix része fog maradni a jövőben is – sok uniós tagállamban is – ezért a váratlan vészhelyzetekre való lehető legjobb felkészülés érdekében a legmagasabb elérhető biztonsági szintet kell biztosítani valamennyi erőműben,

D. mivel az Energiaügyi Tanács következtetései hangsúlyozzák az átfogó energiastratégia jelentőségét az uniós polgárok, az uniós ipar és az uniós gazdaság biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátásának biztosításában, amely hozzájárul az európai versenyképességhez, és e tekintetben elismerik a teljes mértékben integrált energiapiac és energiainfrastruktúra fontosságát,

E.  mivel a nukleáris baleset ismét rávilágított, hogy jelentős változásra van szükség az energiával kapcsolatos európai paradigmában, melyhez gyors intézkedések kellenek, például a megújuló energiák használatának fokozása, kötelező energiamegtakarítási célok, valamint megfelelő adó- és pénzügyi ösztönzők,

F.  mivel elemezni kell, hogy miként lehet elérni az európai energiapolitika ilyen irányú jelentős változását, továbbá mivel szükség van a megújuló energiaforrások folyamatos és átfogó támogatási rendszerére, valamint a szélesebb körű elterjedésük előtt álló akadályok hatékony kezelésére,

G. mivel az ellátás biztonságának teljesülése nem mehet az energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek biztonságosságának rovására, és prioritást kell biztosítani a keresleti oldali intézkedéseknek, biztosítva, hogy az elektromosáram-termelés eszközei diverzifikáltak legyenek,

H. mivel a nukleárishulladék-kezelési megoldások további elmélyült kutatásával párhuzamosan kutatásokat kell folytatni a sugárzás hatásaival kapcsolatban és a meglévő erőművek biztonságának javítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy ennek nem az alternatív energiaforrások, például a megújuló energiák kutatásának rovására kell történnie, és a más fenntartható energiaforrásokra irányuló kutatás, fejlesztés és innováció finanszírozásának gyors növelésére szólít fel,

I.   mivel a nukleáris baleset hatásai átterjednek az országhatárokon, ezért egy esetleges nukleáris baleset jobb kezelése érdekében szoros együttműködést, koordinációt és adatmegosztást kell folytatni az Európai Unión belül és a szomszédos harmadik országokkal,

J.   mivel szomszédos országok atomerőművek építését tervezik földrengés- és árvízveszélyes területeken,

K. mivel egyértelműen nyilvános vitára van szükség az atomenergiáról minden tagállamban, amely a tudatosabbá teszi a közvéleményt az atomenergia hatásait illetően, mielőtt bármilyen politikai döntés születne,

L.  mivel az átláthatóságra és információbőségre alapuló demokratikus eljárások erősítésére van szükség valamennyi érintett, így az állampolgárok bevonásával,

M. mivel az európai atomenergia-ipar munkaszervezése alapvetően alvállalkozók rendszerére épül, ami miatt a képzés nem mindig megfelelő, az érintett munkások kitettségi szintje veszélyes és a folyamatok legkritikusabb szakaszaiban valószínűleg gyengébb a végső megbízhatósági ellenőrzés,

N. mivel az Euratom-szerződést 1957-ben írták alá, és az atomenergiával kapcsolatos várakozásokat – melyeknek az Euratom-szerződés 5 évtizede hangot adott – át kell értékelni,

1.  együttérzéséről és teljes támogatásáról biztosítja a nukleáris katasztrófával sújtott japán népet, valamint a Fukusima-1 atomerőműben az elhárításon dolgozó munkásokat;

2.  elismeri, hogy fontos levonni minden közvetlen tapasztalatot a fukusimai balesetből, és hogy a nukleáris biztonság alapelveivel összhangban a legmagasabb szintű biztonság elérését kell célul kitűzni;

3.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy átfogó biztonsági és kockázatértékelést („stresszteszt”) vezet be valamennyi uniós atomerőmű vonatkozásában, azonban sajnálja, hogy annak elvégzésére csak önkéntes alapon kerülhet sor; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy mielőbb álljon elő konkrét javaslattal, mely tartalmazza az említett, független szervezetek által elvégzendő stresszteszt specifikus előírásait és elemeit; rámutat, hogy a szomszédos harmadik országokat be kell vonni a meglévő és az esetleges jövőbeli erőművek hasonló biztonsági és kockázatértékelésébe;

4.  hangsúlyozza, hogy a stressztesztnek a lehető legtöbb és komplex okokra visszavezethető helyzetekkel kell számolnia, hiszen a japán földrengés sem önmagában okozta a nukleáris balesetet; a stressztesztnek továbbá ki kell terjednie a teljes termelési láncra, beleértve a szállítást, a hulladékkezelést és a tárolást is;

5.  a stressztesztek eredményeinek nyilvánosságra hozatalára szólít fel, továbbá arra, hogy az egész folyamatot nyílt és átlátható módon végezzék; ragaszkodik ahhoz, hogy a teszteket követően a Bizottság vagy a tagállamok által hozott esetleges intézkedésekről is ugyanúgy tájékoztassák;

6.  kritizálja az Európai Tanács 2011. március 24–25-i ülését hozott döntést, miszerint a stresszteszteket a nemzeti hatóságok égisze alatt és szakértői értékelés révén kell elvégezni, nem pedig közös európai megközelítéssel;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon mintamodellt a meglévő atomerőművek közül, amely szerint minden atomerőművet a legjobb rendelkezésre álló technológiával és biztonsági előírással kell modellezni; a stresszteszteknek azonosítaniuk kell e mintamodelleket a tagállamokban, és hozzá kell járulniuk az atomerőművek lehetséges leállításának strukturált áttekintéséhez;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy készítsenek lehetséges stratégiákat az atomenergia közép vagy hosszú távú kiváltására, és hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák a határokon átnyúló regionális és helyi hatóságokat nemzeti programjukról, amennyiben annak végrehajtása határokon átnyúló hatásokkal járhat;

9.  felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne építsenek atomerőműveket földrengés- és árvízveszélyes területeken sem az EU-ban sem a szomszédos országokban; az EU külső határain épülő atomerőműveknek meg kell felelniük a nemzetközi nukleáris környezetbiztonsági előírásoknak;

10. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy közösen vállaljanak felelősséget a nemzetközi nukleáris biztonsági előírások szigorítására és megfelelő végrehajtásukra, szorosan együttműködve a NAÜ-vel, az espoo-i egyezmény titkárságával, valamint a többi érintett nemzetközi szervezettel; felkéri a Bizottságot, hogy 2011 júniusáig nyújtson be részletes cselekvési tervet arról, hogy ez milyen konkrét lépéseken keresztül valósítható meg;

11. hangsúlyozza, hogy az átláthatóságra és információbőségre alapuló demokratikus eljárások erősítésére van szükség valamennyi érintett, többek között a szakszervezetek és az állampolgárok bevonásával;

12. kéri, hogy a hatóságok kapjanak közvetlen online hozzáférést a nukleáris létesítmények működési adataihoz, beleértve az atomerőművek működésével kapcsolatos adatokat is; az országhatárokhoz közeli atomerőművek esetében ugyanennek a szomszédos régiók hatóságaira is vonatkoznia kell;

13. felhívja a Bizottságot, hogy a legmagasabb szintű kötelező jellegű uniós biztonsági előírások bevezetése érdekében tegyen javaslatokat egy szabályozási keret kialakítására a nukleáris biztonság és valamennyi nukleáris létesítmény beruházási terve vonatkozásában egész életciklusukra és a teljes termelési láncra, többek között az atomerőművek biztonságára, a szállításra, a hulladékkezelésre és a kiégett fűtőanyagok tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozóan;

14. a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló irányelv (COM(2004) 526 végleges) kapcsán felszólít a szennyező fizet elv alkalmazására, kellő figyelemmel a radioaktív hulladékok előállítóinak felelősségére;

15. felhívja a tagállamokat, hogy őrizze meg és javítsa az erőművek életciklusához – beleértve leállításukat és a nukleáris hulladék kezelését is – szükséges emberi erőforrásokat és munkakörülményeket;

16. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az EU energiapolitikáját, figyelembe véve a magasabb célkitűzéseket és kötelező energiahatékonysági előírásokat tartalmazó új éghajlatvédelmi jogszabályok bevezetését is; a megújuló energiaforrások mennyiségének gyors növelése Európában, beruházásokkal a megfelelő hálózati és tárolási infrastruktúrákba, a kutatás és innováció ösztönzése és uniós szintű energia- és szén-dioxid-adók bevezetése; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az energiahatékony megoldásokat támogató közbeszerzési szabályok révén ösztönözzék az energiahatékony infrastruktúrákba történő befektetéseket;

17. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy növeljék 30%-ra a 2020-ra vonatkozó megújuló energiával kapcsolatos kötelező jellegű célkitűzést, és tűzzenek ki hosszú távú célokat annak érdekében, hogy 2030-ra lehetővé váljon, hogy a megújuló energiatermelés aránya elérje a 45%-ot, 2050-re pedig a 95%-ot;

18. felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza az atomenergia nélküli jövőbeli európai energiamix-szcenáriókat, illetve tegyen azokra javaslatot, meghatározva az azok kialakításához szükséges lépéseket a közép és hosszú távú energetikai és éghajlatvédelmi célkitűzések teljesítésével;

19. felhívja a Tanácsot, hogy a Lisszaboni Szerződés jövőbeli felülvizsgálata során illesszen be az atomenergiával kapcsolatos kérdéseket is a Szerződés 194. cikkébe;

20. felszólít az Euratom-szerződés 1. cikkének törlésére és a sugárvédelem, valamint az Euratom-szerződés biztosítékokról – beleértve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását is – szóló 7. fejezetének beillesztésére a Lisszaboni Szerződésbe; sürgeti, hogy találjanak egységes és átfogó intézményi keretet az uniós energiapolitika számára, elsősorban a Lisszaboni Szerződés keretében;

21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Euratomnak és az ENSREG-nek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat