Eljárás : 2011/2625(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0287/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0287/2011

Viták :

PV 09/05/2011 - 21
CRE 09/05/2011 - 21

Szavazatok :

PV 11/05/2011 - 5.18
CRE 11/05/2011 - 5.18
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0225

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 139kWORD 90k
4.5.2011
PE465.593v01-00
 
B7-0287/2011

a B7‑0220/2011. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez

az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján


az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról


Jarosław Leszek Wałęsa, Daniel Caspary, Sandra Kalniete a PPE képviselőcsoport nevében
Metin Kazak, Johannes Cornelis van Baalen, Marielle De Sarnez az ALDE képviselőcsoport nevében
Syed Kamall, Robert Sturdy, Jan Zahradil az ECR képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokról  
B7‑0287/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2009. február 5-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a nyersanyagok és alapanyagok kereskedelméről szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel a „Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai” című, 2007. május 22-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612/3),

–   tekintettel a Bizottságnak a „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához” című bizottsági közleményre (COM (2006)0567),

–   tekintettel a Bizottság „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályok” című, 2011. március 10-én közzétett jelentésére,

–   tekintettel az Európai Közösség és tagállamai és Japán közötti kapcsolatokról szóló, 1991. július 18-i, Hágában tett együttes nyilatkozatra,

–   tekintettel az EU és Japán közötti, 2011-ben megkötött kölcsönös elismerési megállapodásra(9),

–   tekintettel az EU és Japán közötti, 2003-ban megkötött, versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodásra(10),

–   tekintettel az Európai Közösség és Japán között 2008-ban megkötött, együttműködésről és vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodásra(11),

–   tekintettel a 2001. december 8-án Brüsszelben megrendezett 10. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott tízéves cselekvési tervre,

–   tekintettel a 2010. április 28-án Tokióban megrendezett 19. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

–   tekintettel a 2009. május 4-én Prágában megrendezett 18. EU–Japán csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

–   tekintettel a Copenhagen Economics gazdasági tanácsadó központ „Az EU és Japán közötti kereskedelmi és beruházási akadályok értékelése” című, 2009. november 30-án közzétett jelentésére,

–   tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó nyilvános bizottsági konzultáció 2011. február 21-én közzétett eredményeire,

–   tekintettel az Európai Tanács 2011. március 24–25-i következtetéseire,

–   tekintettel a 2011. május 25-re tervezett, Brüsszelben megrendezendő EU–Japán csúcstalálkozóra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül létrehozott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer jelenti a legmegfelelőbb keretet a nyílt és tisztességes kereskedelem szabályozására és előmozdítására,

B.  mivel a multilaterális, többoldalú és kétoldalú megállapodásokat a nemzetközi ügyek közös eszközrendszere részének kell tekinteni, és mint ilyenek állandó jellemzői a kiegyensúlyozott és kiegészítő jellegű politikai és kereskedelmi kapcsolatoknak,

C.  mivel az EU-nak továbbra is elkötelezettnek kell maradnia a Dohai Fejlesztési Menetrend (DDA) kiegyensúlyozott kimenetele mint előnyben részesített megközelítés megvalósítása iránt, amely segítené a fejlődő országok nemzetközi kereskedelemi rendszerbe történő integrációját, ugyanakkor ezzel párhuzamosan előrelépést kellene elérni az egyéb iparosodott országokkal kötendő két- és többoldalú megállapodások terén, amelyek esetében a kölcsönös előnyök és a gazdasági növekedés reálisan rövid időn belül elérhető,

D. mivel az EU és Japán együttesen 2009-ben a világ GDP-jének több mint negyedét és a világkereskedelem több mint 20%-át képviselte,

E.  mivel Japán és az EU jelentős beruházásokkal rendelkezik egymás gazdaságaiban és a működőtőke-befektetések összesített mennyisége 2009-ben 200 milliárd euró volt,

F.  mivel 2010-ben a kétoldalú kereskedelem teljes mennyisége az EU és Japán, a GDP tekintetében a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága között 120 milliárd euró értékű volt; mivel Japán az EU hatodik, az EU pedig Japán harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere,

G. mivel mind a Tanács, mint a Bizottság megjegyezte, hogy Japánnak a kereskedelemmel szembeni szabályozási akadályok megszüntetésére irányuló képessége az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének, így a két stratégiai kereskedelmi partner közötti szorosabb gazdasági integráció elősegítésének előfeltétele,

H. mivel az EU és Japán olyan közös kihívásokkal néz szembe, mint Kína politikai és gazdasági felemelkedése, a pénzügyi világválság nyomán kialakult gazdasági visszaesés, a csökkenő népesség, továbbá a nyersanyagok beszerzése és energiaforrásokhoz való hozzáférés égető szükségessége és ezek árstabilitásának biztosítása a két térség iparának fellendítése érdekében,

I.   mivel a nyílt és méltányos kereskedelem hatásos eszköz a további gazdasági növekedés és a társadalmi jólét megteremtésére az egyes gazdaságok komparatív előnyeire, valamint a fokozottabb gazdasági integrációból és a tudás vezérelte gazdasághoz való újabb hozzájárulásokból származó lehetséges szinergiákra építve,

J.   mivel mind az EU, mind Japán általában alacsony vámtarifákat alkalmaz az áruk vonatkozásában, és a Japánba irányuló uniós export értékének több mint kétharmada, míg az EU-ba irányuló japán export értékének több mint egyharmada már vámmentes,

K. mivel az alacsony vámtarifák ellenére az EU és Japán közötti kétoldalú kereskedelem mennyisége elmarad az Unió más főbb kereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelmi tevékenység nagyságától, elsősorban a japán nem vámjellegű akadályoknak az európai vállalkozások piacra jutási lehetőségeire gyakorolt negatív hatásai miatt,

L.  mivel a Copenhagen Economics 2009. novemberi tanulmányának becslése szerint a nem vámjellegű akadályokkal járó kereskedelmi költségek magasabbak, mint a jelenlegi vámtarifaszintek, és a lehetséges gazdasági nyereségek zömében e nem vámjellegű akadályok megszüntetésében rejlenek; mivel a tanulmány az EU Japánba irányuló exportjának lehetséges növekedését 43 milliárd euróra, míg az EU-ba irányuló japán export növekedését 53 milliárd euróra becsüli, amennyiben a nem vámjellegű intézkedések a lehető legalacsonyabb szintre csökkennek,

M. mivel a kereskedelmi és beruházási akadályokról szóló 2011-es jelentésében a Bizottság a közbeszerzéshez való hozzáférésre vonatkozó akadályokat, az orvostechnikai eszközökre vonatkozó nemzetközi szabványok nem megfelelő elismerését és a vezető nemzeti cégek pénzügyi szolgáltatások (pl. postai szolgáltatások) terén történő előnyben részesítését jelölte meg a Japánnal kapcsolatos uniós aggályok három fő területeként,

N. mivel a szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése magas szintűnek tekinthető Japánban; Japán és az EU közös célkitűzésekkel és megközelítésekkel rendelkezik a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekben a földrajzi jelzéseken kívül, és a hamisítás elleni többoldalú kereskedelmi megállapodás (ACTA) részes feleiként mindketten elkötelezettek a hamisítás és a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni többoldalú küzdelem iránt,

O.  mivel az információs és kommunikációs ágazatot magas szintű hozzáadott érték jellemzi és a növekedés forrását jelenti mind az EU-ban, mind Japánban, különös tekintettel az intelligens termékek és szolgáltatások további fejlesztésére,

P.  mivel a szolgáltatásokba való beruházások és a szolgáltatások kereskedelme kérdését a Japánnal folytatott valamennyi kereskedelmi tárgyaláson fel kell vetni, biztosítva, hogy a piacnyitás ne érintse hátrányosan sem az EU, sem Japán közszolgáltatások és a kulturális sokszínűség védelmére vonatkozó szabályait,

Q. ismételten kifejezve Japán polgáraival való együttérzését a közelmúltbeli természeti katasztrófák nyomán,

1.  úgy véli, hogy továbbra is a WTO által megtestesített többoldalú kereskedelmi rendszer kínálja messze a leghatékonyabb keretrendszert a nyílt és méltányos kereskedelem világszerte történő megvalósításához; úgy véli, hogy az Európai Uniónak és Japánnak hozzá kellene járulnia a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos tárgyalások sikeres lezárásához;

2.  hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást, de nem elégedett a magas szintű csoporton belül az elmúlt években elért csekély mértékű előrelépéssel; úgy véli, hogy a tárgyalások megkezdése előtt Japánnak jelentős kötelezettségeket kellene vállalnia a nem vámjellegű akadályok és a japán közbeszerzésekhez való hozzáférések előtti akadályok megszüntetésére;

3.  hangsúlyozza, hogy az EU és Japán közötti kereskedelmi liberalizációnak együtt kell érvényesülnie a közszolgáltatások és a kulturális sokszínűség védelméről szóló szabályokkal, ahelyett, hogy akadályozza azokat, és elő kell segítenie a szabályozási konvergenciát és a többoldalú szabványok alkalmazását azokban az esetekben, ahol ezek már léteznek;

4.  hangsúlyozza, hogy elkötelezett az EU és Japán közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése iránt a kereskedelmet és beruházásokat sújtó nem vámjellegű akadályok megszüntetésének előtérbe helyezésével, beleértve az uniós vállalatok japán piacokhoz való hozzáférésére vonatkozó számos korlátozó szabályt és szabályozói intézkedést;

5.  úgy véli, hogy a Japánnal folytatott kereskedelmi tárgyalások során az egyik kiemelt kérdésként a Bizottságnak a nem vámjellegű akadályok és korlátok megszüntetésére kellene összpontosítania, amelyek jelentős mértékben akadályozzák az európai kkv-k piacra jutását;

6. úgy véli, hogy az IKT termékeket, beleértve azok alkatrészeit érintő japán vámok csökkentése vagy eltörlése fokozná a versenyképességet és újabb, minőségi munkahelyeket teremtene az EU-ban; sürgeti ezenkívül az EU és Japán között a K+F területén folytatott kölcsönös együttműködés fokozását, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, a szabadalmakról szóló információk különböző szabadalmi hivatalok közötti megosztásának felgyorsítása érdekében;

7. úgy véli, hogy a Bizottság törekvéseinek az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás és különösen az európai vállalkozások piacra jutása tekintetében a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösen elfogadott, átfogó kötelezettségvállalásokkal kellene kiegészülniük;

8. hangsúlyozza, hogy az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás nemcsak a termékek és szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének növekedése tekintetében jelentene előnyöket, hanem elősegítené az EU olyan kiemelt horizontális céljaival kapcsolatos együttműködést is, mint az innováció területén folytatott együttműködés, a szabályozói együttműködés, a piaci visszaélések elleni közdelem és végül, de nem utolsósorban az átfogó környezeti kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködés;

9. sürgeti tagállamokat és a Bizottságot, hogy a Japánnal folytatott valamennyi kereskedelmi tárgyalás során támogassák és segítsék az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja az emberi jogok, valamint a szociális és környezeti normák előmozdítása;

10. álláspontja szerint egy átfogó fenntarthatósági és hatásvizsgálat segítene a meglévő előnyök számszerűsítésében, valamint azon területek meghatározásában, ahol az EU és Japán közötti jelenlegi kereskedelmi kapcsolatokban előrelépésre lenne szükség, különös tekintettel a munkahelyteremtéshez való hozzájárulásukra az egyes országokban; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be erről szóló részletes ágazati elemzést mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak, ezzel előkészítve a közös érdekek és az egyelőre kihasználatlan lehetőségek átlátható módon történő megértését;

11. javasolja, hogy a készülő EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásba foglaljanak bele hatékony kétoldalú védintézkedéseket az import olyan mértékű növekedésének megakadályozása érdekében, amely súlyos károkat okozna vagy ilyen károk okozásával fenyegetné az uniós és a japán ipart, különös tekintettel az érzékeny ágazatokra, mint a gépjárműipar, az elektronika, a légi közlekedés és a gépipar;

12. meggyőződése, hogy az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás mindkét gazdaság számára előnyös helyzet kialakulását eredményezheti;

13. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia az EU és Japán közötti esetleges szabadkereskedelmi megállapodáshoz;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1)

     Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0068.

(2)

     Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0434.

(3)

      HL C 67. E, 2010. 3.18., 101. o.

(4)

      HL C 45. E, 2010.2.23., 47. o.

(5)

      HL C 295. E, 2009.12.4., 67. o.

(6)

      HL C 279. E, 2009.11.19., 5. o.

(7)

      HL C 184. E, 2009.8.6., 16. o.

(8)

      HL C 102. E, 2008.4.24., 128. o.

(9)

     HL L 284., 2001.10.29.

(10)

     HL L 183., 2003.7.22., 12. o.

(11)

     HL L 62., 2008.3.6., 24. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat