ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
29.6.2011
az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése alapján
Martin Schulz, Hannes Swoboda az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0381/2011
B7‑0383/2011
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel „A pénzügyi, gazdasági és szociális válság: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások” című állásfoglalására (A7-228/2011),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című állásfoglalására (P7_TA-(2011)0266),
– tekintettel a Bizottság 2011. évi munkaprogramjáról szóló közleményére (COM(2010)0623),
– tekintettel „Az igazságügyi képzés – Stockholmi Program”, valamint „A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusai” című állásfoglalásaira (P7_TA(2010)0242, illetve P7_TA-PROV(2010)0426),
– tekintettel a „Nemzetközi kereskedelempolitika az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében” című, 2010. november 25-i állásfoglalására (P7_TA(2010)0445),
– tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására (P7_TA(2010)0434),
– tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására (P7_T7(2010)0446),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió a további fejlődését tekintve válaszúthoz érkezett, és súlyos politikai válsággal néz szembe, amennyiben a vezetés, a megfelelő költségvetési eszközök biztosítása, valamint történelmi céljainak újbóli megerősítése terén nem kap új lendületet,
B. mivel az Európai Bizottság kulcsszerepet tölt be az EU jövőjének kialakításában, és a következő munkaprogramját arra kellene felhasználnia, hogy előmozdítsa a közösségi célkitűzéseket és értékeket, növelje az európai integráció tekintetében tanúsított felelősségvállalást, kiemelje az EU-t a válságból, valamint hogy képviselje az EU-t és tiszteletre méltó pozíciót biztosítson számára a világban,
C. mivel a munkaprogramja elkészítése során a Bizottság előtt álló kihívások egyike az, hogy leküzdje saját belső, régóta követett ágazati megközelítését, és ehelyett szinergiákat alakítson ki a politikák között, biztosítsa a célkitűzések és a módszerek közötti összhangot, és valamennyi jogalkotási és nem jogalkotási tevékenysége során érvényesítse olyan központi elvek tiszteletben tartását, mint a megkülönböztetésmentesség, az alapvető jogok tiszteletben tartása vagy a törvény előtti egyenlőség,
D. mivel a pénzügyi és gazdasági válság kezdete után több mint két évvel az EU nem adott megfelelő választ a gazdasági és társadalmi kihívásokra, és nem vonta le a tanulságokat a pénzügyi ágazat túlkapásaiból,
E. mivel a kohézió és a szolidaritás központi helyet foglalnak el az EU célkitűzései között; mivel az EUMSZ 174. cikke megerősíti, hogy a területi kohézió továbbra is az EU belső politikáinak egyik fő prioritása,
F. mivel a strukturális alapok felhasználásával megvalósított, a növekedés és a szolidaritás előmozdítására irányuló uniós szintű fellépéssel kellene támogatni a pénzügyi válság tagállamokban kifejtett hatásainak leküzdésére tett erőfeszítéseket, beleértve azon tagállamokat, amelyek a pénzügyi piacok által okozott károk miatt néznek szembe gazdasági nehézségekkel,
G. mivel a fenntartható fellendülés mindenképpen a kohézióra vonatkozó uniós stratégiát kíván meg, melyet az európai intézmények, a tagállamok és a régiók bevonásával, a szükséges erőforrások biztosítása mellett, összehangoltan kellene megtervezni és végrehajtani,
H. mivel prioritásként kell kezelni a külső és belső politikák közötti összhang fokozását, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelempolitikát ne csak az iparpolitikával és a mezőgazdasági politikával hangolják össze, hanem a külpolitikával, a fejlesztéspolitikával, a szociálpolitikával és a környezetvédelmi politikával is, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés EU-n belüli hatékony támogatása, valamint a jólét külföldön való előmozdítása céljából,
Bevezetés
1. felhívja a Bizottságot, hogy 2012-re olyan munkaprogramot készítsen, amely a növekedésre, a munkahelyteremtésre, az életszínvonal emelkedésére és a mobilitásra irányul, és megfelelő szintű biztonságot és szociális védelmet biztosít az állampolgárok számára, miközben támogatja Európa versenyképességét és globális szereplőként betöltött szerepét; úgy véli, hogy a 2012-es programban és az azt követő években elsősorban a válságból való kilábalás folyamatára kellene összpontosítani, úgy, hogy az előnyökkel járjon állampolgáraink számára, és hogy a folyamatban méltányos részben felelősséget vállaljanak azok, akik a válságot okozták vagy elmélyítették;
„A gazdaságról van szó, ti értetlenek!”[1]
2. emlékezteti a Bizottságot, hogy az EU-t továbbra is sújtja a gazdasági és pénzügyi válság, ami azt mutatja, hogy az eddig megtett intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a problémák leküzdéséhez;
3. hangsúlyozza a hitelminősítő intézetek euróövezet adósságválságának kialakulásában és elmélyülésében betöltött szerepét, és ennek az európai bankrendszerre gyakorolt jelentős következményeit; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a hitelminősítő intézetek szabályozásának és felügyeletének erősítését célzó, összehangolt jogalkotási keretre; úgy véli, hogy egy nyilvános európai hitelminősítő intézet létrehozása a megközelítések üdvözlendő sokféleségét vonná maga után, különösen az államadósság kezelését illetően;
4. hangsúlyozza, hogy egy egyszerű szabályegyüttesként létrehozott szabályozás nem elegendő, még akkor sem, ha a Bizottság 2010 és 2011 során már bejelentette a pénzügyi ágazattal kapcsolatos javaslatok többségét; hangsúlyozza, hogy a válság nem csak a szabályozási hiányosságokat mutatta meg, hanem a rövidtávú befektetések előtérbe helyezésére irányuló tendenciát, valamint egy olyan rendszer elégtelenségét is, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy befektetési, kereskedelmi és lakossági bankszolgáltatási tevékenységeket is folytassanak, továbbá egy rosszul megtervezett ösztönző rendszert, amely vakmerő kockázatvállalásra sarkallja a bankárokat a hosszú távú és fenntartható növekedésre való törekedés helyett; határozottan kéri a Bizottságot, hogy bátrabb javaslatokat tegyen, és nagyratörő és előretekintő elképzeléseket követve álljon készen a szabad piac túlkapásait lehetővé tevő rendszer radikális megváltoztatására;
5. kiemeli, hogy továbbra is a befektetők védelmére és a befektetői bizalomra kell helyezni a hangsúlyt; úgy véli, hogy alapvető jelentőséggel bírnak a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítására irányuló kezdeményezések, és hogy ezek keretében átfogóan felül kellene vizsgálni a kellő gondossággal kapcsolatos gyakorlatokat, a határokon átnyúló csoportok esetében fellépő erkölcsi kockázatot, az ösztönzési és javadalmazási rendszert, valamint a pénzügyi rendszer általános átláthatóságát és elszámoltathatóságát;
6. sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb készítsen jogalkotási javaslatot a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adó bevezetéséről, amelyet az összes tőzsdei és tőzsdén kívüli tranzakcióra kivetnének a túlzott likviditást teremtő és kihasználó, pusztán spekulatív kereskedés (pl. elektronikus kereskedelem) és a magas tőkeáttételű származékos ügyletek visszaszorítására,
Szociális menetrend a szociális Európa számára
7. üdvözli az „Új készségek és munkahelyek” és a „Szegénység elleni platform” kiemelt kezdeményezéseket, ugyanakkor sajnálja, hogy a jogalkotási javaslatok száma elenyésző a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy második Monti-rendeletre, amely garantálja a munkavállalók alapvető jogait a szolgáltatások belső piacán; úgy véli, hogy az inkluzív növekedést csak a munkahelyen belül valamennyi munkavállalót megillető azonos bánásmódra, illetve a valamennyi vállalkozást megillető egyenlő versenyfeltételekre lehet építeni; ezért úgy gondolja, hogy ezen elvek biztosítása érdekében a munkaprogramnak tartalmaznia kell a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatát;
9. úgy véli, hogy a Bizottság által jelenleg folytatott megközelítés egyértelműen antiszociális, és nyilvánvalóan ellentétben áll a Lisszaboni Szerződésben elért főbb szociális vívmányokkal, hiszen bünteti a fizetésből élőket, támogatja a bizonytalan foglalkoztatási formákat, fokozza az emberek és országok közötti egyenlőtlenségeket, és figyelmen kívül hagyja a szegénységet és a szociális jogokat; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy radikális módon változtassa meg politikáját, és tegyen meg mindent egy új szociális stratégia kialakítása érdekében, legalább a régóta érvényes szociális jogok, a kollektív bértárgyalásokkal kapcsolatos nemzeti gyakorlatok, valamint a jövedelemelosztás biztosítása céljából, valamint a szociális jogok és a társadalmi haladás előmozdítása érdekében valamennyi európai polgár számára; különösen a horizontális szociális záradék tekintetében vár el szilárd elkötelezettséget, melynek egy jogalkotási szövegben, valamint egy, a megkülönböztetés elleni horizontális stratégiában és a mentőakciók által támasztott feltételek szociális vívmányok és horizontális szociális záradék szempontjából történő felülvizsgálatában kell testet öltenie;
10. felhívja a Bizottságot, hogy a bérek és nyugdíjak terén tartsa tiszteletben a szubszidiaritás és a szociális párbeszéd elvét, és az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdésével összhangban tartsa tiszteletben a tagállamok és a szociális partnerek e téren fennálló hatásköreit, továbbá az Európai Parlament bevonásán keresztül biztosítsa a folyamat demokratikus legitimitását;
11. felszólít a munkaidőről szóló irányelv időben történő felülvizsgálatára, melynek során értékelik a szociális partnerekkel folytatott, jelenlegi is zajló tárgyalások eredményeit, bevezetik az átlagosan 48 órás munkahetet, az egyes tagállamokra vonatkozó önkéntes kívülmaradás vagy derogáció lehetősége nélkül, valamint új jogokat fektetnek le a munkaidő megszervezésével kapcsolatos tájékoztatás, konzultáció és kollektív tárgyalás tekintetében;
12. határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy komolyabban foglalkozzon a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség problémájával, elsőként az okokat és az ágazatok közötti különbségeket elemezve az egyes tagállamokban, és tegyen érdemi javaslatokat arra, hogy miként lehetne a fiatalokat bevonni a teljes körű jogokat biztosító foglalkoztatásba;
13. üdvözli az EURES foglalkoztatási portál reformját, amelynek révén az információk és a foglalkoztatási tanácsadás hozzáférhetőbbé válik a fiatal munkavállalók számára, és kéri, hogy a reformot mihamarabb valósítsák meg;
14. úgy véli, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható szegregáció kérdését átfogóan, nem részletekben kell kezelni; kéri, hogy a Bizottság egy egész csomagot terjesszen elő a munkaerő-piaci szegregáció csökkentésére, melynek keretében foglalkozik többek között az alvállalkozók alkalmazásával, a színlelt önálló vállalkozásokkal, valamint a kölcsönmunkaerő és a gyakornokok kihasználásával, és melynek eredményeképpen az összes munkavállaló egyenlő jogokkal, tisztességes jövedelemmel és munkakörülményekkel fog rendelkezni, valamint teljes védelmet fog élvezni a jogai és a kollektív tárgyalásokban való részvétele tekintetében;
15. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szociális partnerek véleményét a nyugdíjak területén, és biztosítsa, hogy a fehér könyv az ipar mindkét oldalának elvárásait tükrözi, ideértve az első pillér erősítését;
16. üdvözli a romákra vonatkozó nemzeti politikák uniós keretét, ugyanakkor kéri, hogy e keretbe foglaljanak bele jogalkotási javaslatokat a társadalmi befogadásra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan, és biztosítsák, hogy az uniós támogatás elérje a rászorulókat;
17. hangsúlyozza az EU-ban jogszerűen tartózkodó migráns munkavállalókkal való egyenlő bánásmód jelentőségét, függetlenül attól, hogy milyen munkavállalási engedéllyel rendelkeznek; határozottan elutasítja kétszintű munkaerő kialakítását az EU-ban;
18. elvárja, hogy a Bizottság mihamarabb tegyen javaslatot az Európai Szociális Alap 2014–2020-as működésére vonatkozó rendeletre;
19. úgy véli, hogy az EU megújított szociális menetrendjének az általános érdekű szociális szolgáltatásokkal, valamint a kölcsönös önsegélyező társaságok alapszabályával kapcsolatos jogalkotási javaslatot is magában kell foglalnia, továbbá egy, a határokon átnyúló kollektív megállapodásokról szóló irányelvet is, a belső piac sajátosságainak kezelése érdekében;
20. kéri, hogy a Bizottság valamennyi közlekedési móddal foglalkozzon a szociális menetrend kidolgozásakor, hogy ezáltal is átfogóbb képet kapjon a munkavállalók szociális körülményeiről az integrált európai közlekedési piacon;
Növekedésserkentők
21. hangsúlyozza a kohéziós politika Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában betöltött szerepét, és emlékeztet arra, hogy a hosszú távú kohéziós célkitűzések párhuzamosan foglalkoznak a fenntartható és az inkluzív növekedéssel, azonban a hatékonyságuk érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyszerűsítésre és a rugalmasságra;
22. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében jogi keret garantálja az általános hozzáférést, a kiváló minőséget, a megfizethetőséget és az egyértelmű finanszírozási szabályokat; úgy véli, hogy egy ilyen jogalkotási javaslatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. Jegyzőkönyvének 14. cikkén kell alapulnia, és összhangban kell lennie azzal, ezáltal is garantálva a szociális és a területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseket, és biztosítva az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az általános érdekű szociális szolgáltatások megfelelő szinten való biztosítását, a szubszidiaritás elvével összhangban;
23. ismételten megerősíti az egységes piaci intézkedéscsomag iránti támogatását, azonban sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közbeszerzési eljárások modernizációjára, figyelembe véve azt, hogy az eljárásokba be kell építeni szociális és környezetvédelmi kritériumokat, a szerződő felek és a kkv-k számára egyszerűbb közbeszerzési eljárásokat kell biztosítani, az európai szociális modellt pedig meg kell erősíteni, beleértve az élet- és munkakörülmények javítását;
24. ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a társadalomtudatos vállalkozásokra vonatkozó kezdeményezés európai keretét, melynek ki kell egészítenie a szövetkezeti ágazatra és a kölcsönös önsegélyező társaságok és alapítványok alapszabályára vonatkozó egyedi javaslatokat; ismételten kéri, hogy terjesszenek elő jogalkotási javaslatot a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan, amely védi a fogyasztók jogait, és egyúttal létrehoz egy, a fogyasztókkal szembeni visszaélések elleni kollektív eszközt, valamint méltányos, egyenlő versenyfeltételeket biztosít az európai vállalatok számára;
25. úgy véli, hogy az egységes digitális piac olyan területeken tesz szükségessé javaslatokat, mint az elektronikus kereskedelem, aláírás és beszerzés stb., annak érdekében, hogy erősödjön a fogyasztóvédelem, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a határokon átnyúló tevékenységek számára; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a területiség elvének megvalósíthatóságát a digitális világban;
26. felszólítja a Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt arra, hogy a polgárok a mikrogeneráció segítségével ellenőrizni tudják energiafelhasználásukat, és saját maguk számára energiát tudjanak termelni, és felkéri a Bizottságot a rendelkezésre álló uniós eszközök kiigazítására a mikrogeneráció fejlesztésére irányuló ösztönzők kialakítása, vonatkozó szakpolitikai eszközök bevezetése, valamint egy olyan összehangolt stratégia létrehozása céljából, amely átdolgozott és új eszközöket egyaránt tartalmaz;
Versenyképesség, kohézió, környezet
27. felhívja a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslataiban szisztematikusabban alkalmazza a „kkv-tesztet”, és egyértelműen határozza meg az értékelési eljárást és az alkalmazott kritériumokat; emlékeztet arra, hogy a kkv-k támogatásán kívül valamennyi jogalkotási tervezetnek törekednie kell a munkahelyteremtés és a környezet tiszteletben tartásának előmozdítására; a jogalkotás hatékonyságának uniós szinten történő növelése érdekében hangsúlyozza, hogy minden uniós jogszabály esetében társadalmi hatásvizsgálatot kell végezni;
28. sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem javasolt jogalkotási kezdeményezést a visszaélések felszámolása és Európa ipari hátterének védelme érdekében történő szerkezetátalakítást illetően;
29. úgy véli, hogy jelentősen növelni kell a következő támogatási időszak költségvetését, annak érdekében, hogy az EU ne maradjon el még inkább a versenytársai mögött, tekintettel arra, hogy a világ más tájain (például az USA-ban vagy Kínában) lényegesen növelték a kiadásokat a kutatás és fejlesztés terén, illetve az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának teljes körű támogatása érdekében;
30. úgy véli, hogy az integrált és interoperábilis európai vasúti piac még nem valósult meg, beleértve az Európai Vasúti Ügynökség hatáskörének szükségszerű kiterjesztését a biztonság, a tanúsítás és a gördülőállomány harmonizálása terén;
31. ragaszkodik az egységes európai égbolt teljes körű megvalósításához, beleértve funkcionális légtérblokkok és a SESAR létrehozását, a légtérkapacitással és a biztonsággal kapcsolatos jövőbeni szükségletek kielégítésére;
32. sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyedi politikákat a környezetbarát és intelligens növekedésbe való átmenet biztosítása érdekében, különösen, ami a munkavállalók környezetbarátabb foglalkozások űzése érdekében történő átképzését, a globális piacokkal összefüggésben az európai ipar zöldebbé válásának elősegítését, valamint a magánszféra innovációt és munkahelyteremtést elősegítő, alacsony kibocsátású technológiákba való befektetésének ösztönzését illeti;
33. úgy véli, hogy az ikt jótékony technológia, amely növekedési lehetőségeket rejt az ipar számára, közelebb hozza egymáshoz az embereket, átalakítja a munkavégzést és az életet, új eszközöket biztosít az oktatás és képzés számára, és javítja a közszolgáltatásokhoz és a nyilvános adatokhoz való hozzáférést; felhívja a Bizottságot, hogy a stabilitás és a szabályozás előreláthatóságának biztosítása, valamint a megfizethetőség és a kapcsolódási lehetőség fogyasztók számára való megőrzése érdekében mihamarabb valósítsa meg a nagysebességű és nagyon nagysebességű infrastruktúrába és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokba történő beruházásokat ösztönző, a távközlési csomag által biztosított jogi keretet;
34. kéri, hogy a Bizottság növelje az ikt támogatását, annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet tudjon betölteni a feltörekvő piacokon, például az egészségügyi technológiák, a környzetbarátabb közlekedés és a villamosenergia-hálózatok terén;
35. teljes mértékben támogatja a Bizottság hatékony környezetvédelmi és éghajlat-változási politika előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program nagyratörő legyen;ismételten felhívja továbbá a Bizottságot, hogy kezelje elsődleges célként egy olyan jogalkotási javaslatcsomag előterjesztését, melynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem, beleértve többek között a fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról szóló rendelet – eredetileg a 2011-es munkaprogramjában előirányzott – felülvizsgálatát, továbbá terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a tengeri közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan, figyelembe véve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szintjén jelenleg folyó tárgyalásokat, valamint a szén-dioxidtól eltérő gázok kibocsátását a légi közlekedésben; sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem terjesztett elő jogalkotási javaslatot az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról szóló irányelv módosítására, annak ellenére, hogy ezt a kezdeményezést már a Bizottság 2010-es munkaprogramjában bejelentették; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy terjessze elő a bioüzemanyagokkal és a kátrányos homokkal összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozása káros hatásainak kezelésével foglalkozó javaslatát;
36. sürgeti a Bizottságot, hogy vigye véghez a biológiai sokféleségre vonatkozó jogalkotási javaslatot, konkrétan ratifikálja a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a használatukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló határozatot/jegyzőkönyvet és a megfelelő végrehajtási mechanizmusokat, illetve a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó követelmények egyéb ágazati politikákba való integrálására irányuló jogalkotási javaslatokat, például a környezetre nézve káros támogatások fokozatos megszüntetése és egyéb uniós politikák által a biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatások kezelését;
37. sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a közös agrárpolitika és a közös halászati politika reformja maradéktalanul tiszteletben tartsa a fenntartható fejlődést, a biológiai sokféleséget és az élelmiszer-biztonságot;
38. emlékeztet arra, hogy a közös agrárpolitika 2013-ban hatályba lépő reformja középpontjában az ellátás biztonságát, a minőséget, a biztonságos termékeket, a gazdálkodási formák és a termelés változatosságának megőrzését jelentő élelmiszer-biztonság garantálásának, a fenntartható és jövedelmező munkahelyek kialakításának biztosításának, a vidéki és regionális fejlődés előmozdításának kell állnia, de egyszersmind számolva a kereskedelemtorzító támogatások csökkentése és a fejlődő országok élelmezési függetlensége felé mutató nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési dimenzióval;
39. megismétli kérését a meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felgyorsítására és szoros nyomon követésére, a hatodik környezetvédelmi cselekvési program céljainak elérése érdekében;
40. felhívja a Bizottságot, hogy a jogalappal kapcsolatban ellentétes hatást kiváltó és érthetetlen tanácsi álláspont ellenére folytassa és fokozza tevékenységét a halállományok hosszú távú megőrzése érdekében; felszólít továbbá az integrált tengerpolitika megvalósítására, a tengeri területrendezés fejlesztésére, valamint az EU 2020 stratégia a tengeri gazdaság intelligens és fenntartható növekedésére vonatkozó céljainak megvalósítására irányuló tevékenységét, és hogy e célból biztosítsa a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság és a Közlekedési Főigazgatóság közötti együttműködést és a feladatkörök egyértelműbb és hatékonyabb megosztását;
41. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezően lépjen fel az uniós régiók között a válság miatt kialakuló és egyre mélyülő egyenlőtlenségek leküzdése érdekében, és a kellő időben kezdeményezze a jövőbeli kohéziós politikával kapcsolatos szabályok alkalmazását vagy elfogadását; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Bizottság vagy a Tanács által hozott jogalkotási intézkedésnek tiszteletben kell tartania az együttdöntés elveit, köztük mindenekelőtt a kohéziós politika majdani közös stratégiai keretének elkészítésére és kialakítására irányuló kezdeményezéseket, amelyek az új szabályozási csomag elfogadásában nyilvánulnak meg;
42. sürgeti, hogy a Bizottság 2012-es munkaprogramjában szerepeljen elegendő kezdeményezés a kohéziós politikához egyéb belső politikával való szinergia révén nyújtandó hozzáadott érték kiegészítése és megteremtése, valamint az Európai Parlament által kért, a természeti csapásokra és katasztrófákra adott uniós reagálásra vonatkozó gyors jogalkotási fellépés érdekében;
43. felszólít az információs társadalomban a szerzői jogokról szóló 2001-es irányelv, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004-es irányelv felülvizsgálatára, az európai fogyasztók alapvető jogainak, illetve a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésük tiszteletben tartása mellett; reméli, hogy a Bizottság jogkezelő társaságokra vonatkozó javaslata meg fogja találni a helyes egyensúlyt a jogosultaknak járó jövedelem méltányos szétosztása és az európai kulturális sokszínűség fenntartása között; emlékeztet arra, hogy a felelősségteljes kormányzás világos szabályai kiemelkedő fontosságúak az egységes piacon folyó verseny biztosítása érdekében;
Integrált energiapolitika
44. emlékeztet arra, hogy az EU továbbra is távol áll egy fenntartható, egységes, versenyképes és integrált energiapolitikától, amelyben az energiaforrások változatosságát és viszonylagos megoszlását, az energiaellátás biztonságát uniós szinten, koherens módon és közösen kezelik;
45. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az átdolgozott energiahatékonysági irányelv nem tartalmaz kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket a tagállamok számára, e nélkül viszont lehetetlen lesz a 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél elérése;
46. felszólít a nukleáris biztonságról szóló irányelv sürgős felülvizsgálatára, annak megerősítése érdekében, például a stressztesztek eredményeinek figyelembevétele révén;
A polgárok előtérbe helyezése
47. emlékeztet arra, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet felül kell vizsgálni a munkavállalók EU-n belüli tényleges mobilitásának előmozdítása, a képesítések elismerésének és a szakmai kártya létrehozása érdekében;
48. elvárja a Bizottságtól, hogy a 2012-es munkaprogramjában nyújtson be javaslatot a beltéri levegőminőségre vonatkozó irányelvre, valamint a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK irányelv felülvizsgálatára és a környezeti zajról szóló irányelv felülvizsgálatára;
49. felszólítja a Bizottságot, hogy a közelmúltban jelentkező EHEC fertőzésre tekintettel vizsgálja felül a határokon átnyúló élelmiszer-biztonsági és egészségügyi veszélyekkel foglalkozó stratégiáját az Unió tudományos kockázatértékelő képességének megerősítése, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok és szakmai szervezetek közötti cseréjének elősegítése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer, illetve az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer működését a lehetséges hiányosságok kiküszöbölése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy az árutőzsde szigorúbb szabályozásával fel kell számolni az élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációt; hangsúlyozza, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági árupiacokhoz csak az olyan kereskedelmi vállalkozások számára szabad hozzáférést engedélyezni, melyek az előre nem látható eseményekből eredő veszteségek ellensúlyozására származékos termékeket vesznek igénybe, valamint azt, hogy ezt a hozzáférést olyan szakosodott kereskedőkre és brókerekre kell korlátozni, akiknek nincs kereskedelmi érdekeltségük ezeken a piacokon;
50. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a klónozott állatokból és azok leszármazottaiból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására irányuló jogalkotási javaslat;
51. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a sport szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok elérésének előmozdításában, nem utolsósorban „A szegénység elleni európai platform” kapcsán, hiszen a sport a szociális kohézió és integráció erőteljes eszköze, illetve az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” vonatkozásában, hiszen a sporttevékenység mobilitásra ösztönöz és növeli a foglalkoztathatóságot; sajnálattal tölti el, hogy a Bizottság dolgozott ki sportprogramot a 2012–2013-as évre;
52. sajnálkozik, hogy a Bizottság továbbra sem terjesztett elő a nők elleni erőszak leküzdésére irányuló jogalkotási javaslatot egy megfelelő szankciókat összehangoló, átfogó stratégia keretében; felszólítja a Bizottságot, hogy hagyja jóvá az EU csatlakozását a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Európa tanácsi egyezményhez;
53. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki és hajtson végre egy stratégiát, amely célja, hogy 2020-ra felére csökkentse a gyermekszegénységet, érvényesítse a gyermekek személyes jogait valamennyi uniós szakpolitikában, valamint előmozdítsa a gyermekszegénység felszámolása érdekében tagállami szinten tett lépések nyomon követésére és értékelésére irányuló intézkedéseket;
54. tudomásul veszi a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről szóló javaslatot, és melegen üdvözölne egy javaslatot az apasági szabadságra vonatkozóan; ismételten hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell kezdeni a szülési szabadságról szóló irányelv felülvizsgálatát;
55. felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és támogassa a bírósági képzési tevékenységeket Európában, hogy elősegítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és egy valódi európai igazságügyi kultúrát tápláljon, amely a meglévő képzési intézményeken és hálózatokon keresztül a jogi szakemberek közötti párbeszéden és együttműködésen alapul;
56. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő pontos és átfogó adatokat a fogyasztók és a kkv-k legfontosabb szerződéses elvekkel kapcsolatos valós igényeiről és következetes megközelítést alkalmazzon az európai szerződésjogra vonatkozó jogi eszköz és a közösségi vívmányok – különösen pedig a Róma I. rendelet –, illetve a fogyasztóvédelmi irányelv között;
57. érdemi javaslatok benyújtására szólít fel a migráció témájában; emlékeztet arra, hogy a javasolt be- és kiléptetési rendszer szükségességét és eredményességét továbbra sem igazolták; emlékeztet arra, hogy az EU külső és belső határainak eredményes és integrált irányítása szorosan összekapcsolódik, és a migrációs és menekültpolitika, köztük a mobilitás alapvető eszközét jelenti;
58. emlékeztet arra, hogy a vízumpolitika a mobilitás és a migrációs politika terén továbbra is alapvető politikai eszköz, és megerősíti, hogy a visszaélések elkerülése és a jóhiszemű utazók számára a mobilitásból származó kiemelt előnyök biztosítása érdekében garantálni kell az EU új vízumkódexének maradéktalan végrehajtását; megismétli, hogy a kölcsönösségnek továbbra is a vízumpolitika alapvető elemét kell képeznie és emlékeztet arra, hogy előrelépésre van szükség a vízummentességi megállapodásoknak megkülönböztetés nélkül az EU valamennyi polgárára való egyforma alkalmazása terén;
59. újra hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján ki kell alakítani egy új schengeni értékelő rendszert, amely a schengeni vívmányokhoz való csatlakozással kapcsolatban a régi és új tagállamok közötti kettős mérce elkerülését szolgálja, valamint megerősíti, hogy megfelelő ellenőrzéseket és szankciókat kell kidolgozni e vívmányok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében; aggodalommal tölti el az új védintézkedési rendszerek bevezetése, amelyek meggyengíthetik a schengeni rendszert, és megerősíti, hogy ilyen jellegű mechanizmusokat rendes jogalkozási eljárással lehet elfogadni; sajnálattal tölti el, hogy a SIS II rendszer még mindig nem üzemképes, és felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a rendszer beindítására irányuló erőfeszítéseit, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos uniós költségvetés elosztását;
60. sajnálattal tölti el, hogy a bűncselekmények sértettjeinek jogaira vonatkozó javaslat nem veszi figyelembe a terrorizmus és a szervezett bűnözés áldozataira jellemző sajátosságokat, továbbá nem rendelkezik a bírósági eljárás során a tanúk megfelelő védelméről; felszólít arra, hogy dolgozzák ki az eljárási jogokról szóló ütemterv fennmaradó intézkedéseinek egyértelmű menetrendjét;
61. sajnálkozik a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozására vonatkozó, a Parlament által több ízben kért jogalkotási javaslat hiánya miatt, tekintve, hogy az Unió vállalta, hogy 2012-re működőképes lesz egy, az alapvető jogok magas szintű védelmét és maradéktalan tiszteletben tartását garantáló közös menekültpolitika;
62. kéri az uniós utas-nyilvántartási rendszer szükségességének és arányosságának egyértelmű alátámasztását, amely figyelembe veszi az intézmények jogi szolgálatai, az Európai Adatvédelmi Biztos és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége észrevételeit; emlékeztet arra, hogy magas szintű védelmet és garanciákat kell biztosítani és el kell kerülni a kettős mérce alkalmazását az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos megállapodások során; felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be jogalkotási javaslatot a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság birtokában lévő pénzügyi adatoknak az EU területén való kinyerésére, ahogyan ezt az EU és az USA közötti TFTP-megállapodás megkötésére felhatalmazást adó tanácsi határozat is tartalmazza;
63. támogatja az adatvédelem új, átfogó jogi keretének meghatározását, amennyiben ez az érintettek magasabb szintű egységes védelmét biztosítja, a 95/46/EK irányelvben meghatározott védelemre épül és túlmutat a korábbi harmadik pillérbe tartozó, adatvédelemről szóló kerethatározat szerinti nem megfelelő védelmen;
Külső dimenzió
64. felszólítja a Bizottságot, hogy egy új és koherensebb kereskedelmi és fejlesztési stratégián keresztül az EU külső fellépései során biztosítson fokozottabb politikai összhangot, s egyben ismerje fel a kereskedelempolitika és az iparpolitika közötti nagyobb összhang iránti igényt, ahhoz, hogy a kereskedelem a növekedés és munkahelyteremtés valódi eszköze legyen Európában;
65. kéri a Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok fejlesztési célú fellépéseinek egységesítése érdekében tett erőfeszítések jelenlegi helyzetét, illetve mérje fel, hogy egy jogalkotási javaslat erre alkalmas volna-e; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze az EUMSZ 210. cikkének jobb végrehajtásának garantálását;
66. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy jogalkotási javaslatot, amely uniós szinten kötelező érvényű intézkedésekkel átláthatóvá teszi a nyersanyag-kitermelő iparágakat, ahhoz, hogy a fejlődő országok hozzáférhessenek a természeti erőforrásai által termelt jövedelemhez, amellyel ki lehet vezetni ezen országok közösségeit a szegénységből;
67. kéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé egy közleményt, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a humanitárius segítségnyújtás és fejlesztés közötti hatékony kapcsolódás kiépítésére, amelynek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a rugalmassággal a segélyezés, helyreállítás és fejlesztés összekapcsolása átmeneti helyzetben is lehetséges legyen; ösztönzi közös szükségletfelmérések elvégzését, valamint a humanitárius és fejlesztési szakemberek között közös célkitűzések kialakítását;
68. felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásába foglaljon bele kötelező érvényű emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi követelményeket, illetve a vállalati felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, amint ez a 2010-ben elfogadott saját kezdeményezésű jelentései is kimondják;
69. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Parlament fokozott részvételét a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel – például Kanadával, Indiával vagy a Mercosurral – jelenleg is folyó tárgyalások során, valamint a Mercosurral, Kínával és Oroszországgal megkötendő beruházási megállapodásokra vonatkozó tárgyalási felhatalmazás meghatározása során;
70. hangsúlyozza, hogy a külső pénzügyi támogatási eszközök felülvizsgálatát lehetőségnek kell tekinteni az európai külpolitika megerősítésére, különös tekintettel a déli szomszédságban jelenleg zajló demokratikus átmenet folyamatára; nagyobb fokú rugalmasságra és gyorsaságra szólít fel a válsághelyzetben lévő, támogatásra jogosult országoknak nyújtott pénzügyi segítség folyósítása során; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak meg kell erősítenie a kedvezményezett országok kapacitásait, hogy magukénak érezzék a támogatást és ily módon maximalizálják annak hatását; kéri a Bizottságot, hogy építsen a külső pénzügyi eszközök korábbi generációi során nyelt tapasztalatokra és foglalkozzanak a Számvevőszék által felvetett aggodalmakkal;
71. kéri a Bizottságot, hogy maradéktalanul tájékoztassa a Parlamentet a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségek teljesítésének nyomon követéséről; hangsúlyozza, hogy, amennyiben a Tanács megállapodik egy ellenőrző mechanizmus kiépítésében a csatlakozási tárgyalások lezárásától Horvátország tényleges uniós csatlakozásáig terjedő időszakra, ezen eljárást az EP szorosan nyomon fogja követni; felszólítja a Bizottságot, hogy határozottan bátorítsa Törökországot egy új polgári alkotmány elkészítésén, amely a politikai pártok közötti konszenzusra épül, a civil társadalom teljes körű részvételével zajlik és különös figyelmet szentel az alapvető jogok és az egyéni szabadságjogok megerősítésének;
A célkitűzéseink elérésének megfelelő módja
72. kitart amellett, hogy az EU átfogó politikai céljainak elérése érdekében az európai szemesztert fel kell használni a költségvetési koordináció, valamint az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiák erősítésére; sajnálja, hogy erre vonatkozóan eddig nem születtek konkrét javaslatok; nagy várakozással tekint a Bizottság az európai összefogás elmaradásáról szóló átfogó bizottsági jelentés közzététele elé; úgy véli, hogy e jelentésnek ki kellene emelnie az uniós kiadások/programok által termelt európai hozzáadott értéket nem csupán számszerűen, hanem egyszersmind az EU célkitűzéseihez és az uniós közjavak fejlődéséhez való hatékony és eredményes hozzájárulása tekintetében is; szilárdan hisz abban, hogy az európai összefogás elmaradásáról szóló jelentésnek azt is ki kell emelnie, hogy az uniós szintű beruházások hogyan vezethetnek magas fokú megtakarításokhoz nemzeti szinten ;
73. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tartsák be a Lisszaboni Szerződést és tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy az EP-vel mihamarabb megállapodjanak a következő többéves pénzügyi keret tárgyalási folyamatának munkamódszerében; ismételten megemlíti a bevételi oldal reformja és a kiadások reformja közötti összefüggést, és ennek megfelelően felszólít arra, hogy a következő TPK-ról folyó tárgyalás keretében szilárdan köteleződjenek el új saját forrásokra vonatkozó javaslatok megvitatása mellett;
74. hangsúlyozza, hogy égető szükség van a transzeurópai hálózatok jobb finanszírozására a közlekedés területén (TEN-T), illetve a kohéziós alapok összehangolásának javítására;
75. felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsa, hogy 2014–2020 között egy különálló sportprogram megfelelő finanszírozásban részesüljön; sürgeti a Bizottságot, hogy friss forrásokat rendeljen e programhoz, s nem pedig a meglévő kulturális alapokat használja erre a célra;
Intézményi megfontolások
76. emlékeztet az uniós jogszabályok Lisszaboni Szerződéshez való igazításának fontosságára és sürgősségére a másodlagos jogszabályok tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy kellő időben nyújtsa be a szükséges jogalkotási szövegeket a korábbi komitológiai keretnek az új végrehajtási intézkedésekhez és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz való, az EUMSZ 290. és 291. cikkének megfelelő igazítása érdekében;
77. kiemeli az uniós jogszabályoknak a tagállamok jogszabályaiban megfelelően és időben történő végrehajtásának kulcsfontosságát és sürgeti a Bizottságot, hogy éljen végrehajtó hatáskörével és szükség esetén kezdeményezzen jogsértési eljárásokat a megfelelő átültetés és a hatékony érvényesítés biztosítása érdekében, különösen a közúti fuvarozásban résztvevők munkaidejével kapcsolatban; úgy véli, hogy kötelezővé kell tenni bizonyos eszközök – például a jogérvényesítéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó összehasonlító táblázatok – alkalmazását minden jogalkotási dokumentumban, és elvárja a Bizottságtól, hogy ezt az elvet alkalmazza a következő munkaprogramjában;
78. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és a Miniszterek Tanácsának.
- [1] Bill Clinton.