ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2012. évi munkaprogramjáról
29.6.2011
az eljárási szabályzat 35. cikke (3) bekezdése alapján
Guy Verhofstadt az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0381/2011
B7‑0384/2011
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2012. évi munkaprogramjáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére,
– tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás IV. mellékletére,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a 2011-es év alapvető fontosságú az Unió jövőbeli sikeressége szempontjából, illetve jelentős kihívás elé állítja az Európai Bizottságot és magát az Uniót is;
B. mivel a pénzügyi válság és annak kezelése továbbra is jelentős hatásokat gyakorol a tagállamok gazdaságára és az euróövezet stabilitására;
C. mivel a Bizottságnak a lehető legteljesebb mértékben élnie kell jogi hatásköreivel és ugyanígy kell latba vetnie politikai súlyát is, figyelmeztet rá, hogy az Európai Unió hatékony működése mindaddig nem biztosított, amíg a Bizottság nem azonosítja, elemzi és támogatja tagállamai és polgárai általános érdekeit, valamint nem teljesíti megfelelően feladatát, vagyis a szerződések és az uniós jog alkalmazásának felügyeletét;
A pénzügyi válságra adott válasz
1. megállapítja, hogy a pénzügyi válság megoldását és az európai gazdaság fellendítését célzó eddigi erőfeszítések egyáltalán nem érik el a szükséges szintet; figyelmeztet rá, hogy az euró jövője kérdésessé válhat, ha az EU nem képes olyan hiteles gazdaságpolitika kidolgozására, amely kikényszeríthetné a költségvetési fegyelmet, és képessé teszi az Uniót a termelékeny ágazatokba való beruházások szintjének emelését célzó közös programok létrehozására;
2. sürgeti, hogy a Bizottság mielőbb terjesszen elő javaslatokat egy, az uniós szabályok szerint irányított, állandó válságkezelési mechanizmusra (pl. európai monetáris alapra), egy európai államkötvények egyetemleges felelősségvállalás mellett történő közös kibocsátása céljából kialakított rendszer létrehozásáról szóló jelentést, illetve arra vonatkozó javaslatokat, hogy az Európa 2020 stratégia teljes körűen illeszkedjék a stabilitási rendszerbe, illetve hogy jöjjön létre az euróövezet egységes külső képviselete;
3. kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a pénzügyi piacok reformját, különös tekintettel a bankszektorral kapcsolatos válságkezelési keretre irányuló javaslatra; mindazonáltal figyelmeztet rá, hogy az Európai Bizottságnak nem szabad elfeledkeznie az általa benyújtandó javaslatok esetleg összeadódó hatásairól és az esetleges – a növekedést, illetve a foglalkoztatást érintő – következményekről sem a pénzügyi piacok és a reálgazdaság tekintetében;
Szilárd és önálló uniós költségvetés
4. emlékeztet rá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke (5) bekezdésének és 324. cikkének megfelelően az Európai Parlamentet megfelelően be kell vonni a következő többéves pénzügyi keret tárgyalási folyamatába;
5. követeli az uniós költségvetés és a saját források rendszerének mélyreható reformját, melynek az új többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások alapvető elemévé kell válnia;
6. ezért kéri, hogy folytassanak széles körű megbeszéléseket az Unió többéves pénzügyi keretének céljáról, hatályáról és irányáról, valamint európai uniós szinten indítsák el a bevételi rendszer reformját; különösen azt javasolja, hogy hívjanak össze egy, az Unió jövőbeli finanszírozásáról szóló európai konferenciát, amelyre meghívják az európai parlamenti képviselőket és a nemzeti parlamenteket is – figyelembe véve mind az Európai Parlament, mind a nemzeti parlamentek, mint költségvetési hatóságok közös felelősségét –, abból a célból, hogy létrehozzanak egy átfogó tervet, amelynek keretében a három intézmény érdemleges tárgyalásokba kezd az uniós pénzügyek reformjáról és – a politikai unió keretébe illeszkedő – működőképes gazdasági kormányzás kialakításához szükséges alapvető változtatások irányának kidolgozásáról;
7. emlékeztet arra az álláspontjára, hogy az egy adott évi költségvetés fel nem használt kerettartalékát, illetve le nem kötött forrásait (a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatokat egyaránt) át kell vinni a következő évre, és ennek az összegnek a többéves pénzügyi keret különböző fejezetekhez rendelt globális tartalékát kell képeznie a fejezetek becsült igényei szerint a költségvetésen belüli rugalmasságának megőrzése során; ezért úgy véli, hogy az uniós költségvetéshez rendelt pénzeszközöket kizárólag ezzel összefüggésben szabad elkölteni, és azt nem kellene a tagállamoknak visszajuttatni; eltökélt szándéka, hogy ragaszkodjon ehhez az állásponthoz a költségvetési rendelet és a következő többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalások során, illetve felszólít a Bizottság támogatására ez ügyben;
8. emlékeztet arra, hogy kiábrándítónak találta a bizottsági javaslatot, miszerint az ITER-projekt finanszírozásához szükséges külön pénzügyi csomag finanszírozását részben a 2012. és 2013. évi hetedik keretprogram átcsoportosításával kell előteremteni; megerősíti az ITER-projekt támogatását, de véleménye szerint a projekt finanszírozása nem történhet a már meglevő programok kárára; emiatt ellenzi a javasolt pénzügyi átcsoportosítást, és felszólítja a Bizottságot, hogy rövidesen terjessze elő az ITER-projekt finanszírozásának felülvizsgált javaslatát, mindezt figyelembe véve;
9. felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen be javaslatokat az OLAF-ra vonatkozó szabályozás módosítása céljával;
10. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak nyitottabban kellene fogadnia a pénzügyminiszterek által aláírt nemzeti igazgatási nyilatkozatokat; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgetnie kellene a tagállamokat ilyen nyilatkozatok kiadására;
Egységes piac – jövőbeli beruházások
11. határozottan támogatja a piac szélesebb körű integrációját, mert az segít megszüntetni a hiányosságokat, illetve üdvözli az egységes piacról szóló jogszabály közzétételét, ám véleménye szerint merészebb és konkrétabb javaslatokra lenne szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen elő ide vonatkozó jogalkotási javaslatokat és inkább alkalmazzon rendeleteket, mint irányelveket;
12. úgy véli, hogy a belső energiapiac megvalósítása döntő fontosságú az európai versenyképességhez és gazdasági növekedéshez; üdvözli az új energiahatékonysági irányelvben javasolt intézkedéseket, és ezzel összefüggésben emlékeztet az Unió 20%-os energiahatékonysági célkitűzés elérésének biztosítása iránti elkötelezettségére;
13. sürgeti, hogy a Bizottság alkalmazzon kockázattűrőbb és a bizalmon alapuló megközelítést a K+F programokban, csökkentve a bürokratikus terheket és növelve az innovatív cégek részvételi arányát a projektekben; a Bizottságnak az európai kutatás, fejlesztés és innováció fellendítése érdekében jobban kellene támogatnia a PPP konstrukciókat;
14. üdvözli a Bizottságnak az európai szabadalom egységes szabadalmi oltalmának kialakításával kapcsolatos megerősített együttműködésről szóló rendeletre irányuló javaslatát; sürgeti, hogy a Bizottság határozottan ösztönözze a két részt nem vevő tagállamot, hogy csatlakozzanak; hangsúlyozza továbbá az ikt-stratégia és az európai digitális piac létrehozásának jelentőségét, óriási növekedési potenciállal az európai ipar és kkv-k határokon átnyúló kereskedelme, illetve kulturális és kreatív ágazatok számára; kéri a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen elő javaslatokat a védjegyek felülvizsgálatáról; Jogok kollektív kezelése; az információs társadalomban a szerzői jogokról szóló 2001. évi irányelv és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004. évi irányelv felülvizsgálata, hangsúlyozza a fogyasztók adatvédelembe vetett bizalmának jelentőségét és a személyük sérthetetlenségének védelmét;
15. üdvözli az uniós intézmények kapacitásának megosztott számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok formájában való egyesítését, illetve felszólít megfelelő nemzeti számítógépes biztonsági stratégiák, nemzeti és uniós készenléti tervek, továbbá rendszeres kibergyakorlatok kialakítására;
16. hangsúlyozza a pénz nagysebességű hálózati befektetésekbe történő mozgósításának szükségességét; hangsúlyozza, hogy a szélessávú hozzáférés mindenki számára alapvető fontosságú Európában, azért hogy versenyképes legyen, és biztosítsa, hogy egyetlen európai se maradjon ki ebből;
17. felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse az „igazság a növekedés érdekében” programot, javítva a vállalkozások és fogyasztók igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférését az uniós szintű kollektív jogorvoslati mechanizmusokra irányuló javaslatokkal és egy polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó alternatív vitarendezésről szóló irányelvvel; ezenkívül felhív a közvetítésről szóló irányelv végrehajtásának gyors nyomon követésére;
18. ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítson több a határokon átnyúló jogi képzéssel kapcsolatos európai programot, és támogassa az egységes piacot az európai szerződési jogot szolgáló jogi eszközről szóló következő javaslatának bemutatásával;
19. A társasági jog terén felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozza előbbre az ellenőrzési szolgálatokról és vállalatirányításról szóló zöld könyv nyomon követését, továbbá a fizetésképtelenségi eljárás összehangolásáról szóló irányelvet;
20. felszólít a 2013 utáni kohéziós politika előkészítéseképpen egy erőteljes, az egész Unióra kiterjedő kohéziós politikára, amely racionalizálja a meglévő pénzügyi alapokat és programokat, amelyeknek biztosítaniuk kell megfelelő pénzügyi forrásokat és összhangban kell lenniük az Európa 2020 stratégia céljaival; úgy véli, hogy az alapoknak a gazdasági szerkezetátalakítás kihívásával való szembenézésre kell összpontosítaniuk – ezzel elmozdulva egy versenyképes és fenntartható gazdaság felé –, ideértve a globalizációt célzó, már létező programokat, az oktatást, a szakképzést stb., a munkanélküliség elleni küzdelem és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében; erőteljesen ellenez a tagállami hatáskörök visszaállítására irányuló bármiféle kísérletet; ezenkívül javaslatokat kér arra nézve, hogy miképpen lehetne javítani az abszorpciós képességet innovációs beruházások révén és a kkv-k finanszírozási forráshoz jutásának megkönnyítésével; ezzel összefüggésben kéri, hogy a Bizottság fontolja meg egy új rendszer létrehozását, melynek elnevezése például JERICHO (Joint Rural Investment CHOice, közös vidéki beruházási lehetőség) lehetne, amely – a JEREMIE kezdeményezés tapasztalatai alapján – finanszírozást adhat a kkv-k számára vidéki területeken, ahol a piac nem működik megfelelően; véleménye szerint az egyszerűsítés, a partnerségi elv jobb alkalmazása és a többszintű irányítás alkalmas lenne az abszorpciós képesség szintjének emelésére;
21. hangsúlyozza az Európai Szociális Alapra irányuló, közeljövőben várható javaslat fontosságát, amely az oktatás és a szakképzések javításán keresztül a munkanélküliség elleni küzdelemben és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében kulcsfontosságú eszközt jelent; úgy ítéli meg, hogy kiemeltebb figyelmet kell fordítani a fiatalok munkanélküliekre, akiknek száma riasztóan magas, csakúgy mint az iskolát idő előtt elhagyókra;
22. úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) sikeresen biztosította az EU szolidaritását és támogatását a globalizáció, valamint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív hatásai miatt elbocsátott munkavállalók számára, ezért azt az új többéves pénzügyi keretben is fenn kell tartani; úgy véli azonban, hogy az EGAA-ból származó támogatás végrehajtására irányuló eljárások túlságosan időigényesek és nehézkesek; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat arra, hogy ezek az eljárások hogyan egyszerűsíthetők és rövidíthetők le a jövőben; hangsúlyozza azonban, hogy el kell kerülni az esetleges átfedéseket és javítani kell az EGAA és az Európai Szolidaritási Alap (EUSZA) közötti koordinációt;
23. mély sajnálatát fejezi ki a TEN-T-iránymutatások késése és a „repülőtéri csomagokkal” foglalkozó javaslatok miatt; üdvözli a közlekedés jövőjéről szóló Fehér Könyvet, illetve sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjesszen elő célzott jogalkotási javaslatokat ezzel kapcsolatban; megállapítja, hogy nem jött létre a légi közlekedésben a folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó korlátozások fokozatos eltörlésének biztosítása, amelynek a Bizottság számára továbbra is elsődleges fontosságú célnak kell maradnia;
24. tekintettel arra a célkitűzésre, hogy 2014-re megvalósul az energiaágazatban az egységes piac, felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az uniós energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok végrehajtását és haladéktalanul alkalmazza a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket; ezenkívül bocsásson ki egy közleményt, amely körvonalazza az egységes energiapiac és az uniós energiapolitikák előnyeit és kihívásait, ideértve egy, a fogyasztókra összpontosító részt;
25. sürgeti a Bizottságot, hogy készítse elő a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv nagyra törő reformját, azáltal, hogy egyszerűsíti az automatikus elismerési eljárást, ugyanakkor tiszteletben tartja a betegek biztonságát, fokozza az új diplomások mobilitását és felülvizsgálja, hogy lehet-e csökkenteni a szabályozást néhány szabályozott szakma vagy azok részei tekintetében a szakmák belső piacon belüli mobilitása érdekében;
26. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az online szerencsejátékokra vonatkozó, európai minimumszabványokra a kiskorúak védelme, a rászokás megelőzése és a bűnözés, illetve a feketepiac elleni küzdelem terén;
27. kéri, hogy a Bizottság fordítson nagyobb figyelmet az egészségügyre és a biztonságra vonatkozó jogszabályok tényleges végrehajtására; úgy véli, hogy minden új javaslatnak arányosnak kell lennie és a legfrissebb tudományos és orvosi eredményeken kell alapulnia;
28. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa – együttműködésben a Parlamenttel és a Tanáccsal – a jogalkotás minőségének javítására irányuló munkáját; ebben az összefüggésben felhívja még a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a jogalkotási aktusokat minden esetben kísérjék megfelelési táblázatok, hogy egyértelműen ismertessék az uniós jogszabályok nemzeti szabályozásba történő átültetésének mikéntjét, illetve bizonyítsák azok tényleges alkalmazását;
A polgárok Európája
29. kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a schengeni vívmányok teljes körű tiszteletben tartását, és hogy a határellenőrzések ideiglenes bevezetését lehetővé tevő bármifajta új mechanizmus létrehozása tekintetében tartózkodjon a tagállamokra történő nyomásgyakorlásról;
30. határozott meggyőződése, hogy a 95/46/EK irányelv és az adatmegőrzési irányelv felülvizsgálatára irányuló küszöbönálló javaslatoknak nagyra törőnek kell lenniük, és összhangban kell állniuk a Parlament által folyamatosan hangoztatott nézetekkel; hangsúlyozza, hogy a számítási felhőkkel és a „tárgyak internetével” kapcsolatban foglalkozni kell az alapvető kiberbiztonsági és adatvédelmi kérdésekkel;
31. felhívja a Bizottságot, hogy az alapvető jogok megsértésére vonatkozó monitorozási, felszámolási és szankcionálási képességeinek megerősítése révén alkalmazzon merészebb és konkrétabb stratégiát az alapvető jogok védelmére az Unióban és a tagállamokban; kéri, hogy erősítsék meg és bővítsék ki az Alapjogi Ügynökség megbízatását, és arra biztat, hogy hozzák létre a szólásszabadsággal és a média szabadságával foglalkozó európai ombudsman intézményét, kéri a Bizottságot, hogy minden eszközt vessen be, és lépjen fel aktívabban az erősödő rasszizmus és idegengyűlölet ellen, különösen az átfogó jogi keret kialakítása és végrehajtása révén, tiszteletben tartva a tagállamok sokféleségét; felkéri a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket a média szabadságának és pluralizmusának garantálása céljából; sürgeti, hogy a Bizottság indítson keresetet a Bíróság előtt azon tagállamok ellen, amelyek megsértik a szabad mozgásról szóló és a megkülönböztetés elleni irányelvet; felszólít egy erőteljes európai romastratégia kidolgozására, a személyi okmányok kölcsönös elismerésére vonatkozó jövőbeli kezdeményezések előbbre hozására, valamint a homofóbia visszaszorítását és az LMBT-jogok érvényesülését szolgáló uniós menetrend megalkotására;
32. kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a munkahelyi diszkrimináció ellen fellépő jelenlegi európai uniós jogszabályok hatékony végrehajtását, továbbá arra kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamennyi fennmaradó területén érvényesülő diszkriminációmentesség érdekében javasolt jogszabályok gyors elfogadásának elősegítése érdekében;
33. kéri a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson be rendeletre irányuló javaslatot az Europolra és az Eurojustra vonatkozóan, demokratikus felügyeletük és értékelésük biztosítása érdekében, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés is előirányozza, és hogy támogassa a polgárok jogainak megerősítését a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében;
34. arra emlékezteti a Bizottságot, hogy a közös európai menekültügyi rendszernek 2012-re meg kell valósulnia; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, amely elősegíti a menekültügyi csomag elfogadását, tiszteletben tartva mindeközben az Európai Parlament legfőbb igényeit;
35. üdvözli, hogy a Bizottság a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervében elkötelezte magát arra, hogy 2011–2012-ben közleményt tesz közzé a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és a női nemi szervek csonkítása elleni küzdelemről szóló stratégiáról, melyet uniós cselekvési terv követ majd;
36. említést tesz a Bizottságnak az áldozatok jogairól szóló csomagjára, és támogatja a nemi alapú erőszak felszámolására vonatkozó új konkrét keret létrehozását;
37. kéri a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal való tárgyalások során tartsa tiszteletben az európai uniós adatok védelmét, hangsúlyozva, hogy az Európai Parlament az alapvető jogoknak való megfelelés szempontjából alaposan meg fog vizsgálni minden javaslatot, beleérte az uniós utas-nyilvántartási adatállomány kérdését és a pénzügyi adatok kinyerésére vonatkozó rendszert, valamint az utas-nyilvántartási adatállományra vonatkozóan harmadik országokkal kötött mindenfajta európai uniós megállapodást (jelenleg is zajlanak a tárgyalások az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával);
38. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új javaslatot az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 93/109/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan;
39. üdvözli a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló küszöbönálló közleményt, hangsúlyozza azonban, hogy további fellépésre is szükség lesz annak érdekében, hogy az európai egyetemek – mint kiválósági központok és innovációs pólusok – visszanyerjék korábbi pozíciójukat, e tekintetben hangsúlyozza, hogy támogatni kell az egyetemek és a vállalati szféra közötti fokozottabb együttműködést, és hogy a diákcsere-programok különös fontossággal bírnak;
40. hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a 2013–2020-as időszakra vonatkozó, az oktatás, kultúra, audiovizuális politika, ifjúság és polgárság területén megvalósítandó új többéves programoknak, mivel ezen oktatási programok kulcsszerepet játszanak az Európa 2020 stratégiában az EU multikulturális sokféleségének megőrzése szempontjából;
41. támogatja a munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló kezdeményezéseket, így – többek között – a szülői szabadság minimális időtartamát rögzítő intézkedéseket, a rugalmas munkaidő mind nőkre, mind férfiakra érvényes szabályozásának elősegítését, valamint az otthoni gondozást végzők esetében a szakmai tevékenység és a gondozás összeegyeztethetőségét szolgáló megoldásokat;
Fenntartható jövő
42. kéri a Bizottságot, hogy jogalkotási kezdeményezések és az uniós politikákba és programokba kötelező érvényű célok belefoglalása révén ültesse át az erőforrás-hatékonyságról szóló kiemelt kezdeményezést, horizontális szemléletet alkalmazva, közvetlenül az erőforrás-hatékonysági menetrend kiadását követően;
43. kéri a Bizottságot, hogy a stressztesztek tapasztalatait figyelembe véve javasoljon megfelelő intézkedéseket az európai nukleáris biztonság megerősítésére, beleértve a nukleáris biztonságról szóló irányelv felülvizsgálatát;
44. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be a zöldtechnológia terén, a Bizottságnak nagyra törő politikára kell összpontosítania a megújuló energiák és az energiahatékonyság terén; kéri a Bizottságot, hogy az általa készített energetikai infrastruktúra csomagban kiemelt javaslatok előterjesztése révén gyorsítsa fel az integrált európai energiahálózat kialakítását; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a környezetbarát tervezésről szóló irányelv és a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) végrehajtását, méghozzá külön költségvetési sorokra irányuló javaslatok segítségével és ez utóbbi számára a szükséges finanszírozás biztosítása révén; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyra törő javaslatokat a zöld közbeszerzés területén a fenntartható és energiahatékony termékek és szolgáltatások egész Európában való ösztönzése érdekében;
45. kéri a Bizottságot, hogy a klónozott állatokból származó élelmiszerekről szóló jogszabállyal egy időben nyújtson be új jogalkotási javaslatot az új élelmiszerekről is;
46. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan új jogszabályt, amelynek révén az Európai Unió kibocsátása 2020-ra 30%-kal csökkenthető, különösen mivel egy ilyen lépés erőteljes és nagyon is szükséges lökést adna a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, az innovációnak és az energiahatékonyságnak, és kiaknázná a mezőgazdasági ágazatban alkalmazható kutatást és fejlesztést; kéri a Bizottságot, hogy – vállalásának eleget téve – tegyen javaslatot a földhasználat közvetett megváltozásához rendelt szorzótényezőre annak érdekében, hogy a bio-üzemanyagok felhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátásának nettó csökkenését eredményezze;
47. hangsúlyozza, hogy a KAP reformjának olyan, alapjaiban megújított politikát kell eredményeznie, amelyben egymásra talál a közjavak hatékony és még inkább piaci alapú előállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása; úgy véli, hogy a KAP jövőbeli finanszírozásának teljesítenie kell az éghajlatváltozás új kihívásaival és az innovációval kapcsolatos igényeket; hangsúlyozza továbbá, hogy ugyanilyen fontos a KAP pénzeszközeinek célzottabb és hatékonyabb felhasználása az EU-n belül; úgy véli, hogy a KAP reformjának biztosítania kell a KAP szoros összehangolását az Európa 2020 stratégia céljaival, valamint hogy a fenntarthatóság – az európai élelmiszer-termelés hosszú távú fenntarthatóságának garantálása, egyszersmind a mezőgazdasági termelők innovációs és versenyképességének erősítése érdekében – a KAP egyik alapvető célkitűzése legyen; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy megfelelő normákat alkalmazzanak a környezetvédelem és az állatok jólléte terén;
48. sürgeti a Bizottságot, hogy találjon új jogalapot az Unión belül a legrászorulóbb személyek körében való élelmiszerosztási rendszer számára annak érdekében, hogy sürgősen új javaslatot nyújtson be e fontos rendszer folytonosságának biztosítása érdekében;
49. kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő konkrét javaslatokat a környezetre káros támogatások fokozatos megszüntetésére;
50. emlékeztet az Európai Parlament azon kérésére, hogy alkossanak meg egy olyan új állatjóléti cselekvési tervet a 2011–2015-ös időszakra, amelyet megfelelő finanszírozással erősítenek meg, és amely javaslatot tartalmaz egy olyan általános európai állatjólléti jogszabályra, amely a szabad és tisztességes belső piaci verseny előfeltételét jelenti mind a hazai termékek, mind a harmadik országból származó import tekintetében;
51. hangsúlyozza, hogy a közös halászati politika átfogó és nagyra törő reformjára van szükség, amelynek ki kell terjednie az ökoszisztéma-alapú megközelítés integrálására, a regionalizációra, világosan meghatározott kivételekre a kisüzemi halászat vonatkozásában, az európai akvakultúra-ágazatnak adott új ösztönzésre, valamint az illegális, szabályokat nem ismerő és nem bejelentett halászat és a visszadobások elleni erőteljes fellépésre;
Európa a világban
52. hangsúlyozza, hogy az EU alapkövét jelentő értékeknek, elveknek és kötelezettségvállalásoknak az egységes külpolitika alapvető vezérelveit kell jelenteniük; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak teljes mértékben együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal, nem csupán bővítési, fejlesztési, kereskedelmi kérdésekben és a humanitárius segítségnyújtás terén, hanem a belső politikák külpolitikai aspektusai tekintetében is; kiemeli annak fontosságát, hogy az Unió egységes hangon szólaljon meg a nemzetközi fórumokon; hangsúlyozza a főképviselő/alelnök fontos szerepét a következetes és egységes külpolitika kialakítása tekintetében;
53. kéri, hogy az Európai Unió humanitárius válsághelyzetekkel kapcsolatos gyors válaszadásának biztosítása érdekében alakítsanak ki a gyors reagálást lehetővé tevő uniós képességeket és hajtsák végre a Bizottság legutóbbi közleményében foglalt ajánlásokat;
54. kéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy terjesszenek elő az ikt fokozott jelentőségére vonatkozó átfogó európai uniós válaszadást, amely jelenség az egész világon lehetőségeket és fenyegetést is jelent a szólásszabadság és az információáramlás tekintetében;
55. üdvözli az európai szomszédsági politika Bizottság általi felülvizsgálatát, és konkrét javaslatokra számít abban a tekintetben, hogy miképpen fejleszthető tovább e politika két többoldalú dimenziója, fokozottan felhívva a figyelmet a demokráciára törekvő arab országokra; hangsúlyozza, hogy új lendületre van szükség; üdvözli a Bizottság által 2011 májusában az európai szomszédsági politika vonatkozásában előterjesztett javaslatokat, és kéri az EU közvetlen szomszédaival való párbeszéd folytatására irányuló konkrét intézkedések gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az EU szomszédaival való szorosabb kapcsolattartásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalások részét képezi a megnövelt pénzügyi segítségnyújtás, a demokrácia fokozott támogatása, a piacra jutás és a mobilitás javítása;
56. reményei szerint a Bizottság folytatja a csatlakozási tárgyalásokra irányuló munkáját; hangsúlyozza, hogy a Horvátországgal folytatott tárgyalások sikeres lezárását követően a tagságra vonatkozó tárgyalásokat meg kell nyitni a Nyugat-Balkán többi tagjelölt országával is; ezenkívül hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a bosznia-hercegovinai helyzetre, valamint azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek célja pontot tenni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésével kapcsolatos vita végére; hangsúlyozza, hogy attól függetlenül, hogy a Ciprusról jelenleg folyó tárgyalások átfogó rendezést eredményeznek-e vagy sem, az Európai Unióra a jövőben mindenképpen lényegesebb szerep vár;
57. hangsúlyozza, hogy egyértelműen el kell ismerni a Törökországgal való szorosabb együttműködés értékét és stratégiai jelentőségét, és hogy az új politikák hangnemét úgy kell kialakítani, hogy az új lendületet adjon az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatoknak;
58. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely a koszovói hatóságoknak a lehető legrövidebb időn belül biztosítja a vízumliberalizációs menetrendet, tekintve, hogy a koszovói polgárok egyre elszigeteltebbé válnak, és Koszovó az egyetlen nyugat-balkáni állam, amely esetében az EU-val vízumrendszer van érvényben;
59. támogatja a védelmi és biztonsági kutatások európai együttműködési keretének megerősítését annak érdekében, hogy a komplementaritás és a szinergia révén költséghatékonyan valósuljon meg a képességek növelése; felhív továbbá a védelmi célú európai közbeszerzésekre vonatkozó irányelv végrehajtására az átláthatóság növelése és az európai védelemi iparágak versenyképességének erősítése érdekében;
60. támogatja a Bizottságot azon erőfeszítéseiben, hogy lezárja a dohai fejlesztési fordulót, beleértve annak lehetőségét is, hogy az LDC-plusz országokra vonatkozó csomagot idő előtti lezárják; kéri a Bizottságot, hogy zárja le a tárgyalásokat a folyamatban lévő kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodások terén, és javasoljon azt kísérő biztonsági szabályokat; megjegyzi, hogy azokat kiegészítő stratégiának és nem a többoldalú keret alternatívájának kell tekinteni;
61. megjegyzi, hogy a kkv-k külkereskedelemben való részvétele rendkívül alacsony, és hangsúlyozza a kkv-k harmadik országok piacain való támogatására irányuló küszöbönálló bizottsági javaslat jelentőségét;
62. kéri, hogy a Bizottság 2012-ben terjesszen elő kezdeményezést a hivatalos fejlesztéstámogatás innovatív finanszírozására annak érdekében, hogy teljesítse a millenniumi fejlesztési célokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, és sürgősen találjon további forrásokat az éghajlatváltozás fejlődő országokra gyakorolt hatásai jelentette kihívásokra való válaszadáshoz;
63. megjegyzi, hogy figyelmet kell fordítani a fejlődő országoknak nyújtott költségvetési támogatásról szóló zöld könyv nyomon követésére, és a segítségnyújtás hatékonyságáról szóló menetrend végrehajtására;
64. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.