ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
29.6.2011
Rebecca Harms, Daniel Cohn-Bendit a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
B7‑0385/2011
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2011. évi munkaprogramjáról szóló közleményére (COM(2010)0623),
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti, 2010. október 20-án jóváhagyott új keretmegállapodásra és különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel a parlamenti bizottságokkal folytatott rendszeres párbeszéd kimenetelére
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a jelenlegi gazdasági, szociális és környezeti válság minden eddiginél határozottabb európai vezetést és szorosabb uniós szintű együttműködést igényel,
B. mivel a válságból nem lehet tartósan kilábalni azokra a politikákra támaszkodva, amelyek a válsághoz vezettek; mivel ideje lenne átgondolni modellünket, és egy olyan szélesebb politikai elképzelést megvalósítani, amely az embereket és a környezetvédelmet helyezi a politikaalkotás középpontjába, és amelynek célja a jólét és a legjobb lehetőségek biztosítása mindenki számára,
C. mivel a Bizottság munkáját az előttünk álló fontos kihívások tükrében kell értékelni; e kihívások közé tartozik elsősorban a hármas válság leküzdése, az Európai Unió által az emberi jogok, a fejlesztés, a kereskedelem és a külpolitika területein megvalósított politikai fellépések révén játszott globális szerep meghatározása, valamint egy olyan Európai Unió kialakítása, amely demokratikusabb, a lakosok számára hozzáférhető, védi a polgárok jogait, valamint biztosítja az átláthatóságot és a demokratikus ellenőrzést – és ezek megvalósításához új ötletekre és határozott fellépésekre van szükség,
D. mivel Barroso elnök az Európai Parlament előtt tartott, az Unió helyzetéről szóló első évértékelő beszédében öt prioritást vázolt fel, nevezetesen „a gazdasági válság kezelése és a gazdaságélénkítés lendületbe hozása”, „a foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén”, „a szabadság, jogérvényesülés és biztonság térségének fejlesztése”, „a modern költségvetés megvalósítására irányuló tárgyalások megindítása” és „az Európai Unió súlyának megfelelő szerepvállalása globális színtéren”,
E. mivel 2011 első felében az európai polgárokat, különösen a fiatalokat súlyosan érintette a fokozódó adósságválság és a munkanélküliség állandó magas szintje, mivel Európa globális és regionális környezete különösen dinamikus ugyanakkor bizonytalan különösen az „arab tavasz” fejleményei és a Japánt sújtó nukleáris és természeti katasztrófák után; mivel a Bizottság munkaprogramjának öt prioritása nyomán új kihívások alakulnak ki a kezdeményezések indítása és a Bizottságra a „szerződések őreként” háruló feladatok tekintetében;
Válságkezelés
1. sajnálatát fejezi ki, hogy a jelenlegi megközelítés a gazdasági irányítási csomag keretében kiegyensúlyozatlan marad; rámutat, hogy fontos lenne, hogy a gazdasági irányítási csomag erősítse a gazdaságpolitikai ellenőrzést, biztosítsa a fenntartható költségvetési konszolidáció hatékony teljesítését, valamint hogy megfelelően és ésszerűen kezelje a makroszintű pénzügyi aránytalanságokat; továbbra is úgy véli, hogy egy jelentős mértékben összehangoltabb és harmonizáltabb adópolitikával, illetve olyan kiegészítő szabályokkal és intézkedésekkel ellátott csomagra lenne szükség, amely új bevételeket teremtene és egy szűkített szabályozói kereten belül fenntartaná és ösztönözné a hosszú távú és célorientált közberuházásokat, annak érdekében, hogy az új szabályok végrehajtása ne a jövő nemzedékek és a legsebezhetőbbek rovására történjen, és hogy fenntartható gazdaságot eredményezzen; az eurokötvényeket szükségesnek tartja a kiegyensúlyozott és megerősített európai gazdasági kormányzáshoz;
2. úgy látja, hogy a Bizottság nem vállalt vezető szerepet a szociális válság elleni küzdelemben, és követeli, a gazdasági irányítás szociális dimenziójának kialakítását, többek között újbóli egyensúly teremtésével az éves növekedési jelentés és a nemzeti reformprogramokra vonatkozó ajánlások egyoldalú költségvetési megközelítésében, valamint a Lisszaboni Szerződés horizontális záradékainak alkalmazásával, amely záradékok célja a társadalmi haladás és az emberek jóléte;
3. úgy véli, hogy a válságból lehetőséget kellene kovácsolni, hogy társadalmi fejlődési modellünket egy rendkívül hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaság felé vezessük; hangsúlyozza a szakpolitikák koherenciájának szükségességét a következő ütemtervekben, ágazati reformokban, jogalkotásban és költségvetésben, mint az energiahatékonysági terv és a 2050-re szóló energiaügyi ütemterv, a kohéziós és halászati reformok, a közlekedésről szóló fehér könyv, a fejlesztéspolitika, a kereskedelmi szabályok stb. esetében;
A foglalkoztatást szolgáló növekedés helyreállítása az Európa 2020 reformprogram felgyorsítása révén;
Költségvetési rendelet
4. rámutat, hogy a költségvetési rendelet intézkedései mellett, a pénzügyi rendszer rugalmasságának és a veszteségek fedezésének érdekében, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek korlátozzák a kockázatokat, továbbá olyanokat, amelyek csökkentik az elhibázott befektetések költségeit, ebben a tekintetben hangsúlyozza a kockázatok felhalmozódása bankok általi ellenőrzésének, a banki tevékenységek és a közfeladatok szétválasztásának, valamint a bankcsődök precízebb kezelését szolgáló helytálló javaslatoknak szükségességét; ebben az összefüggésben hangsúlyozza továbbá a bankrendszerekkel szoros kapcsolatban álló, és azokhoz hasonló feladatokat ellátó, de ugyanazon rendeletek hatálya alá nem eső vállalkozások szabályozásának szükségességét (párhuzamos bankrendszerek);
5. kiemeli, hogy az euroövezeti válság széleskörű és határozott reakciót igényel; és úgy ítéli, hogy egy ilyen reakcióhoz a magánhitelezők megfelelő részvétele, és különösen a görög államadósság jól szervezett átütemezéséről szóló megállapodás szükséges az euro-övezetben történő kötvénycserére vonatkozó alaposan kidolgozott terv keretein belül; hangsúlyozza, hogy e keretek elválaszthatatlanok egy nagyratörő, a költségek és kockázatok méltányos megosztásán alapuló európai bankszanálás kereteitől;
Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
6. hangsúlyozza, hogy erőforrás-hatékonyság érvényesítéséhez szükséges a különböző politikai területek célkitűzéseire és célcsoportjaira, valamint a megfelelő költségvetési előirányzatokra vonatkozó határozott kötelezettségvállalás;
7. felszólít a régen várt ökoinnovációs cselekvési terv kiadására 2011-ben; ösztönzi a Bizottságot, hogy a terv legyen törekvő és teljes körű és hogy különös mértékben összpontosítson arra, hogy támogassa a kis-és középvállalkozásokat az erőforrás-hatékonyság kihívásának felvállalásában;
8. felszólít egy a kutatásra és innovációra vonatkozó közös stratégiai keret kidolgozására, amely – javítva a multidiszciplináris megközelítést – egy erőforrás-hatékony társadalom felé való átmenetre, valamint a kisvállalkozók nagyobb arányú részvételére és nyitottabb innovációs rendszerekre összpontosít;
9. sürgeti a Bizottságot, hogy utasítson vissza minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy a védelmi kutatásról szóló elképzelést és az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) szerepét a jövőbeli kutatási keretprogramon (Horizon 2020) belül kezelje;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy a 2050-es energia ütemterv részeként dolgozzon ki legalább egy forgatókönyvet egy majdnem 100%-osan megújuló energiaforrásokon alapuló energiahatékony gazdaságról;. elégedetlen a Bizottságnak az energiahatékonyságról szóló irányelvre vonatkozó javaslatával, amely nem teszi majd lehetővé a teljes energiafogyasztás legalább 20%-kal való csökkentését a jelenlegi fogyasztáshoz képest, és ebben az összefüggésben emlékeztet, hogy a Bizottság 2020-ra kötelező energiahatékonysági célokat kívánt kialakítani;
11. továbbra is szilárd meggyőződése, hogy az atomenergiának nincs jövője a fenntartható energiák mellett, miközben hangsúlyozza, hogy a legszigorúbb biztonsági előírások betartásának szükségességét az atomenergia-termelés fokozatos leállításának ideje alatt; sürgeti a Bizottságot, hogy miközben a fukusimai baleset után az Európai Unió radioaktívan szennyezett élelmiszerrel kapcsolatos intézkedéseket hajt végre, nyújtson be javaslatot a nukleáris baleset esetén megengedett legmagasabb mértékű szennyezettségről szóló rendelet felülvizsgálatára, valamint a megengedett legmagasabb radioaktív szennyezettség mértékének felülvizsgálatára vonatkozóan;
12. sajnálatát fejezi ki a Bizottság részéről végrehajtandó, az emberi egészség és a környezet védelmére irányuló jogalkotás hiányával kapcsolatban, annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy sürgősen cselekedni kell a levegőminőséggel, a biodiverzitás megőrzésével, az éghajlatváltozással vagy a nanoanyagok biztonságával kapcsolatos kihívások terén; rámutat például az elmaradt felülvizsgálatokra, továbbá a nemzeti kibocsátási határértékekkel, F-gázokkal, zajszabályozással, a légi közlekedés által kibocsátott NOx környezeti hatásaival, a nem közúti forgalomban résztvevő gépjárművek kibocsátási határértékeivel, valamint a beltéri levegő minőségéről szóló jogalkotással kapcsolatos javaslatokra vonatkozó, késlekedő kötelezettségvállalásokra;
13. sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza jogalkotási tevékenységét, és éljen a jogalkotási kezdeményezéshez való jogával, valamint ne hagyja, hogy egyes tagállamok megakadályozzák ezen jogának gyakorlásában, és különösen azt várja el a Bizottságtól, hogy véglegesítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra 30%-kal történő csökkentésére vonatkozó tervét, illetve hogy időben hajtsa végre a szükséges változtatásokat a kibocsátáskereskedelmi rendszer következő kötelezettségvállalási időszakára;
14. sajnálja a számos 2011-re vagy akár előbbre tervezett kezdeményezés késlekedését, és következésképpen sürgeti, hogy ezek – különösen a zöld munkahelyekről, készségekről és munkahelyteremtésről, az európai szakmai gyakorlatról szóló minőségi oklevélről, a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálatáról, az egységes piaci intézkedéscsomagra és a társadalmi hatásvizsgálatra vonatkozó jogalkotásról szólók – kerüljenek bele a 2012-es munkaprogramba; kéri továbbá a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv felülvizsgálatát a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv végrehajtásáról szóló irányelv már megígért felülvizsgálata mellett;
15. hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell birkózni a munkanélküliséggel, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatottságára, és ennek keretében felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa többek között, hogy a tagállamok megfelelően hajtsák végre az ifjúsági garancia kezdeményezést; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy a minimáljövedelemről szóló keretirányelvet, amely meghatározná milyen közös szempontok és mutatók alapján szabnák meg a minimáljövedelem megfelelő voltát és az ahhoz való hozzáférés feltételeit, valamint meghatározná azokat a mutatókat és teljesítményértékeket, amelyek alapján felbecsülhető a szegénység megelőzését és leküzdését célzó politikák hatékonysága, melyek a méltóságteljes élethez való jog érvényesülését hivatottak lehetővé tenni mindenki számára;
16. sajnálatát fejezi ki a Bizottság közlekedésről szóló fehér könyve és az ezt követő jogalkotás közötti összhang hiánya miatt, mely például megfigyelhető az utasok jogai esetében, ahol a sok joghézag megnehezíti, hogy az utasok gyakorolhassák jogaikat, vagy az Euromatrica-irányelvnél, ahol az elegendő ismérvek hiánya miatt kevés esély van a környezeti teljesítmény javítására;
A következő többéves pénzügyi keret és a reformcsomagok
17. emlékeztet arra, hogy az EU költségvetésének a fenntartható gazdaságra való átállást célzó uniós politikai prioritásokat kell tükröznie; megerősíti, hogy meg kell szüntetni a kedvezményeket és új saját forrásokat – például pénzügyi tranzakciókra kivetendő adókat – kell bevezetni, hogy a költségvetésről szóló vitákat ne a nettó nemzeti hozzájárulások rövidlátó megítélése uralja, és hogy uniós szinten növekedjenek a beruházások az EU 2020 stratégia és az EU 2050 energetikai és éghajlati célkitűzések megvalósítása érdekében;
18. ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitika reformja a fenntartható gazdálkodási és élelmiszer-ellátási rendszereket célozza, és figyelmezteti a Bizottságot, hogy a közvetlen kifizetéseket ne úgy kezelje, mint eddig, és hogy ne mondjon le az integrált vidékfejlesztési politikáról;
19. már várja, hogy a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve sor kerüljön a közös halászati politika alapos és radikális reformjára, és bíztatja a Bizottságot, hogy ne térjen attól a célkitűzésétől, hogy a halállományt bőséges, a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szint felett tartsa; aggodalmát fejezi ki a halászati jog privatizációjának a halállomány és a halászközösségek tekintetében tapasztalható következményei miatt; emlékeztet arra, hogy a helyreállítási tervek a fenntartható halászati politika alapvető elemei, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy elfogadásuk kapcsán Tanács ódzkodik a rendes eljárás alkalmazásától, aminek következtében a tervek zsákutcába jutottak;
20. üdvözli a kohéziós politikának a fenntartható növekedéshez való hozzájárulásáról szóló közleményt, amely világosan fogalmaz a finanszírozást nyújtó programok erőforrás-hatékonyságának haladéktalan javítása tekintetében; ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag valamennyi szakaszban tartalmazzon a kohéziós politika környezetbaráttá tételét célzó intézkedéseket többek között a környezettel és az éghajlattal foglalkozó jogszabályok előzetes feltételeinek megállapítása, a kiadási prioritások fenntartható fejlődés és zöld gazdaság felé történő orientációja, a költségek egyértelmű meghatározása és a projektek kiválasztásakor az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat is figyelembe vevő eszközök alkalmazása révén;
21. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen új javaslatot annak érdekében, hogy a Tanács enyhítsen a szolidaritási alappal kapcsolatos álláspontján;
22. úgy véli, hogy nyomon kell követni a jó minőségű termékek csomagját a termékek azonosítása és hátterének feltárása érdekében, ezáltal kapcsolatot teremtve a jó minőségű termékek és a biológiai sokféleség megőrzésének általános célkitűzése között; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak aktívabban kell fellépnie a tejtermékcsomag tekintetében, hogy elkerülhető legyen a következő válság, és a kistermelőket, valamint a hátrányos helyzetű és nem öntözhető régiókat érintő intézkedésekre irányuló javaslatokat kell előterjesztenie;
23. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a klónozott állatokból és azok utódaiból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására irányuló jogalkotási javaslatot, valamint készítsen az új élelmiszerekről szóló, új jogalkotási javaslatot, amelyben figyelembe veszi a korábbi (kudarcot vallott) jogalkotási eljárás során kifejezett parlamenti álláspontot; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy a Környezetvédelmi Tanács 2008. december 4-i következtetéseivel összhangban biztosítsa a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelv rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását, különös tekintettel a környezeti kockázatértékelésre vonatkozó követelményekre;
24. úgy véli, hogy a REACH keretébe tartozó bejegyzési dokumentációk rossz minősége és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejegyzési dokumentációk összeállítása tekintetébenen végzett korlátozott tevékenysége a REACH egészének súlyos meggyengítésével fenyeget; felkéri ezért a Bizottságot és az ECHA-t, hogy tegyenek meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy a REACH sikerének előfeltételeként a bejegyzési dokumentációk minősége megfelelő legyen;
25. a belső piac, a szolgáltatások, az áruk szabad mozgása és a fogyasztóvédelem tekintetében hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a fenntarthatósági feltételek alkalmazásának előmozdítását célzó közbeszerzési szabályokat, az alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló jogalkotási javaslatokat, a szakmai képesítések elismerését és végül, de nem utolsó sorban a hatékony piacfelügyeleti rendszereket, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az általános termékbiztonsági irányelv és a vámok felülvizsgálatával;
26. általában elégedett a Bizottság információs társadalom tekintetében nyújtott teljesítményével, és 2012-re prioritásnak tartja többek között az egységes digitális piacot és a barangolást;
27. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a szellemi tulajdonjogok kollektív kezelését végző társaságok megígért reformjára, valamint terjessze elő a kollektív jogorvoslatra vonatkozó jogalkotási javaslatot; reméli továbbá, hogy a Bizottság elkészíti majd a strukturált párbeszéd során azonosított, a polgári, kereskedelmi, kereskedelmi és eljárásjogi, valamint szellemi és ipari tulajdonjogokra vonatkozó javaslatokat;
A polgárközpontú program végrehajtása
28. aggodalmának ad hangot, hogy nem sikerült a meglévő menekültügyi joganyagot megfelelően végrehajtani (Dublin, Eurodac, a befogadásra vonatkozó eljárás, a menedékkérők védelmét célzó, elismerésről szóló irányelv), ami azt jelenti, hogy nem biztosítottak a közös európai normák, ami ezáltal a szolidaritást is gyengíti; emlékeztet arra, hogy a közös európai menekültügyi rendszert 2012-ig létre kell hozni;
29. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg néhány tagállam a schengeni rendszer gyengítésére törekszik nacionalista programja megvalósítása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy határozottan védelmezze a schengeni vívmányokat és a Schengeni Határellenőrzési Kódexet, és ne térjen el Lisszaboni Szerződés eljárásaitól; kéri továbbá, hogy az „arab tavasz” kapcsán az EU-n belül és az arab országok felé szolidaritást vállaló tagállamok erősítsék a bevándorlás védelmi vonatkozásait;
30. aggodalmát fejezi ki az alapvető jogokkal kapcsolatos hatástanulmány bizottsági megközelítése miatt, amelynek alapját a Charta 51. cikke (1) bekezdésének szűk körű értelmezése nyújtja, és amelynek célja, hogy a Charta hatályát, valamint a Bizottság Charta végrehajtásával kapcsolatos jogi és politikai felelősségét a lehető legnagyobb mértékben korlátozza; hangsúlyozza az immár jogilag kötelező erejű Chartában foglalt alapelvek osztatlanságát és egyetemességét, és ezért kéri, hogy átfogóan és kötelezően vizsgálják, hogy a teljes jogalkotási folyamat összhangban áll-e a Chartával;
31. kéri, hogy a demokratikus felügyelet biztosítása érdekében az Europolt és az Eurojustot sürgősen hozzák összhangba a Lisszaboni Szerződéssel; rámutat arra, hogy mielőbb el kell fogadni a büntetőeljárások gyanúsítottjainak jogaira vonatkozó intézkedéseket, ezáltal ellensúlyozva a bírósági határozatok kölcsönös elismerését; kéri továbbá az adatok védelmére vonatkozó egységes keretrendszer kidolgozását, amely biztosítékot nyújt a rendőrségi és igazságügyi együttműködéshez, valamint biztosítja, hogy az intelligens határellenőrzési rendszerben és a terrorizmus ellen folyó küzdelem során is tiszteletben tartják az alapvető jogokat;
32. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem válaszolt a nők elleni erőszakra vonatkozó átfogó stratégiát sürgető parlamenti kérésre; kéri a Bizottságot, hogy álljon ellen a szülési szabadság tekintetében a tagállamok által gyakorolt nyomásnak; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a strukturált párbeszéd során azonosított kezdeményezéseket, amelyek célja a munka, a család és a magánélet összeegyeztethetősége, a nők döntéshozatalba történő bevonása és a gyermekes bevándorló nők egészségügyi rendszerekbe történő integrációja, valamint az egyenlő díjazás elvének alkalmazását célzó jogszabályok felülvizsgálatának előmozdítása, illetve az apasági, örökbefogadási és hozzátartozó-ápolási szabadságra vonatkozó jogalkotási javaslat kidolgozása;
33. a bizonyított hozzáadott értékkel rendelkező, az egész életen át tartó tanulás, ifjúság, kultúra és média területén folyó, önálló és elkülönülő programok következő generációjának kidolgozására összpontosít; reméli, hogy a Bizottság teljesíti a kulturális és nyelvi sokféleség védelmére vonatkozó kötelezettségvállalását; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az Europeana fejlesztését mind a szabályozói keret és a finanszírozás, mind a művészeket és az online tartalmat előállító alkotókat érintő, összes tulajdonjogi kérdés jó és fenntartható megoldásának kidolgozása tekintetében;
34. emlékeztet arra a régi követelésre, hogy az európai pártok és alapítványok olyan jogi szabályozást szeretnének, amely lehetővé tenné számukra, hogy az alapítás szerinti állam törvényei helyett, az uniós jogszabályok szerinti jogi személyiségük legyen; véleménye szerint az ilyen alapszabály ugyanakkor lefektetné a működésükre és felépítésükre vonatkozó minimális követelményeket is; azon elhatározásának ad hangot, hogy e célból az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkének megfelelően a Bizottságnak benyújtandó jogalkotási javaslatot kíván készíteni;
Európa a világban
35. ragaszkodik ahhoz, hogy a külső pénzügyi eszközök következő generációjának keretében a főképviselő/a Bizottság alelnöke valódi külügyi eszközt hozzon létre, amely figyelembe veszi az EKSZ létrehozását, valamint a megváltozott globális helyzetet különös tekintettel a fellendülőben lévő gazdaságokra; meggyőződése továbbá, hogy megoldásra van szükség a sürgősségi és a fejlesztési segély közötti finanszírozási hézag kitöltésére azáltal, hogy létrehozzák az alapok korlátozott, de gyors szétosztását célzó eszközt;
36. hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok kezelésének észak-afrikai és közel-keleti események miatti megváltozását a demokratikus átalakulásra és reformokra vonatkozó európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek új generációjáról szóló tárgyalásoknak kell kísérniük, amelyeknek értékeléséhez az összehasonlító teljesítményértékelésre vonatkozó világosabb módszertanra van szükség; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a nemzetközi megállapodások jogilag kötelező emberi jogi záradékait a végrehajtási mechanizmusok segítségével hatékonyabbá kell tenni, valamint hogy a civil társadalomnak közvetlenül hozzá kell járulnia a felelősségteljes kormányzáshoz, és a civil társadalmi ellenőrző mechanizmusok létrehozása révén részt kell vennie a megállapodások végrehajtási folyamatának kidolgozásában és értékelésében;
37. hangsúlyozza, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze felülvizsgálata során meg kell őrizni az eszköz egyedülálló jellemzőit, különösen azt, hogy a befogadó állam beleegyezése nélkül is működhet, és hogy az emberi jogi szempontból alulteljesítő országokban is támogathat emberi jogi és demokratikus projekteket, köztük az emberi jogi aktivistákra vonatkozó különleges projekteket is; úgy véli, hogy a jövőbeli Demokráciáért Európai Alapítvány és az esetleges civil társadalmi eszköz nem helyettesítheti a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét és nem is többszörözheti annak tevékenységét;
38. kéri az innovatív pénzügyi eszközökről, illetve az adózásról és fejlesztésről szóló parlamenti jelentések nyomon követését; kéri továbbá, hogy a jó kormányzás adóügyek terén történő előmozdításáról szóló közlemény nyomon követéseképpen dolgozzanak ki az adóparadicsomokkal, az illegális tőkeáramlással és az elszámolóárakkal való visszaélésekkel foglalkozó jogalkotási javaslatokat, valamint az árukból származó jövedelem stabilizációjára irányuló javaslatokat; olyan jogalkotási kezdeményezéseket sürget továbbá, amelyek jogilag kötelező erővel biztosítják a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságát;
39. felkéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a humanitárius segítségnyújtás, a katasztrófakockázatok csökkentése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, valamint az élelmezési segélyek tekintetében a strukturális párbeszéd során azonosított parlamenti kéréseket;
40. felkéri a főképviselőt/a Bizottság alelnökét, hogy részletesen elemezze az EU és a tagállamok harmadik országokbeli képviseleteinek meglévő felépítését, és tegyen javaslatot az európai diplomáciai és konzuli szolgáltatások egyesítésére és racionalizálására az egységesebb politikai törekvések, a költségvetési megtakarítások, valamint az EU saját és a harmadik államok polgárai előtti egységesebb megítélése érdekében;
41. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelem területén lemaradások tapasztalhatók a Lisszaboni Szerződéshez történő igazodás terén; rámutat arra, hogy az általános preferenciarendszer felülvizsgálatának tiszteletben kell tartania a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét és figyelembe kell vennie a fejlődő országok érdekeit és aggodalmait; hangsúlyozza, hogy le kell vonni a következtetéseket a pénzügyi, gazdasági, éghajlati, élelmiszer- és energiaválságból a globális kereskedelmi szabályok reformja érdekében, ideértve a szociális és környezeti dömping megoldását célzó kereskedelmi védelmi eszközök reformját is;
Végrehajtás
42. sürgeti a Bizottságot, hogy gyakorolja hatalmát és teljesítse kötelezettségét azáltal, hogy az uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellen jogsértési eljárást indít; emlékeztet arra, hogy a Szerződések által a Bizottságra ruházott, a jogsértési eljárások kezelésével kapcsolatos mérlegelési jogkörnek tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, az átláthatóság és a nyitottság követelményét, valamint az arányosság elvét, és semmiképpen sem sodorhatja veszélybe e jogkör legfontosabb célját, az uniós jog kellő időben történő és helyes alkalmazását; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a polgárok/panasztevők nem rekesztődnek ki az uniós jogszabályoknak való megfelelés kérdésköréből, és kéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 289. cikkén alapuló rendelet formájában tegyen javaslatot olyan eljárási kódexre, amely „nyitott, hatékony és független európai igazgatást” ír elő;
43. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.