ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
29.6.2011
az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése alapján
Lothar Bisky a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B7‑0386/2011
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2012. évi munkaprogramjának előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, amely jogot biztosít az Európai Parlamentnek, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottságnak, hogy sorolja fel a Bizottság következő évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatokat és megjegyzéseket,
– tekintettel a felülvizsgált keretmegállapodás összefoglaló jelentés létrehozásáról szóló új elemére, amely nemcsak a Parlament kiemelt célkitűzéseit tartalmazza, hanem magában foglalja a Bizottság aktuális évi munkaprogramjának értékelését is,
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2011. június 7-i összefoglaló jelentésére,
– tekintettel a Bizottság 2011. évre szóló munkaprogramjáról szóló 2010. december 15-i korábbi állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió a pénzügyi és gazdasági stabilitással kapcsolatos igen kritikus helyzettel áll szemben a gazdasági és pénzügyi világválságnak egyes euróövezetbeli tagállamokra, különösen Görögországra, Portugáliára és Írországra gyakorolt hatásai következtében, amely országok magas költségvetési hiánnyal küzdenek és államháztartásuk fizetőképességét nemzetközi pénzpiaci spekulációk fenyegetik,
B. mivel a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank a helyzet stabilizálására irányuló eddigi valamennyi intézkedése, különösen a Stabilitási Egyezmény szigorítása csak súlyosbította a helyzetet, mivel a fő okot, a pénzügyi spekulációt nem szüntették meg, ehelyett súlyos megszorítási politikára kötelezték a tagállamokat, amelynek keretében a bérek, a szociális juttatások és általában az állami kiadások radikális csökkentése valósult meg, mintha a válság csupán a hibás nemzeti szakpolitikák következményeként alakult volna ki,
C. mivel a megszorításokkal szemben óriási és egyre fokozódó lakossági ellenállás bontakozott ki, amelyet tömeges tüntetések, általános munkabeszüntetések és az ellenállás különböző egyéb formái jellemeznek,
D. mivel az EU-ban már egyébként is rendkívül magas szegénység tovább fokozódott a 2009 óta tartó mély gazdasági és pénzügyi válság következtében, és 84 millió embert, köztük 19 millió gyermeket sújtó, minden korábbinál magasabb szintet ért el a világ egyébként egyik leggazdagabb térségében; mivel a gazdagság mértéke nőtt, és magasabb, mint a világválság előtt, ám ezzel együtt az egyenlőtlen eloszlás szintén nőtt,
1. bírálja, hogy a Bizottság 2011. évre szóló munkaprogramja súlyosbította az EU neoliberális politikáját, amely se nem tudta megakadályozni a válságot, sem nem volt képes megteremteni az ígért javulást a foglalkoztatás, a szegénység enyhítése, az energiahatékonyság és a K+F fejlesztése terén, hanem reformok ürügyén erősíti a liberális politikákat, megnyirbálja a közszolgáltatásokat és gyengíti a szociális biztonsági rendszereket; ez a pálya a társadalmi különbségek fokozódását idézi elő, ami aláássa társadalmaink stabilitását;
Növekedés és foglalkoztatás
2. elutasítja az uniós gazdasági kormányzás elveit és szabályait, amelyek nem tükrözik megfelelően az EU-n belüli hatalmas egyenlőtlenségeket; bírálja, hogy e javaslatok a hiteltelenné vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény megelőző és kiigazító ágát hivatottak erősíteni, ugyanakkor az egyezmény láthatólag mély recesszióba taszítja számos ország gazdaságát és igen negatív következményekkel jár legtöbb európai gazdaság számára;
3. hangsúlyozza, hogy vissza kell vonni a Stabilitási és Növekedési Egyezményt, és ezzel együtt olyan Foglalkoztatási és Növekedési Egyezményt kell létrehozni, amely serkenti az állami beruházásokat;
4. ismételten élesen bírálja az Unió új pénzügyi felügyeleti keretét; sajnálattal állapítja meg, hogy az érintetlenül hagyja a pénzügyi kockázatok valódi forrásait;
5. bírálja, hogy az EU nem hajlandó szabályozni és visszaszorítani a fedezeti alapokat és a magántőke-alapokat, amelyek a makroprudenciális kockázatok növelésével jelentős mértékben hozzájárultak a válsághoz; rámutat arra, hogy a magántőke-alapok felelősek a vagyonkifosztásra irányuló kivásárlásokért, számtalan munkahely megszűnéséért és sok vállalat felszámolásáért az EU-ban; határozottan bírálja, hogy a fedezeti alapokról és magántőke-alapokról szóló új uniós szabályozás ezek visszaszorítása helyett e káros termékek szabványosítására és a számukra biztosított jogbiztonság megteremtésére irányul;
6. hangsúlyozza, hogy szigorítani kell a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályokat, és világszerte javítani kell a hitelminősítő intézetek felügyeletét; európai közhatóság felállítását sürgeti a hitelminősítési folyamatot akadályozó összeférhetetlenség feloldására;
7. határozottan bírálja, hogy az EU–IMF vezette „mentőcsomagok” keretében a Bizottság és a Tanács intézkedéseket fogadott el az alapokból történő kifizetéseknek a következő feltételekhez kötéséről: a minimálbér csökkentése, a bérekkel kapcsolatos rugalmatlanság mérséklése, a nyugdíjjogosultságok csökkentése, a munkaerőpiacok rugalmasabbá tétele és „a bérek cégszintű termelékenységhez történő megfelelőbb hozzáigazítása, beleértve a választottbírósági és kollektív tárgyalási rendszerek reformján keresztül történő hozzáigazítást”; rámutat arra, hogy e politika a szociális párbeszédhez és a kollektív tárgyalásokhoz való jog súlyos megsértését jelenti;
8. hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára nyújtott mindennemű pénzügyi támogatást az európai szociális modell elveivel kell összekapcsolni, szigorúan eltávolodva a közszférában való leépítésektől, a bérek deflációt eredményező befagyasztásától stb., és úgy kell időzíteni, hogy a prociklikus költségvetési megszorítások elkerülhetőek legyenek;
Foglalkoztatási és szociális ügyek
9. hangsúlyozza, hogy a következő szerződésmódosítás során társadalmi fejlődésről szóló záradékot kell beemelni az elsődleges uniós jogba;
10. figyelmezteti a Bizottságot, hogy javasolja a munkaidőről szóló irányelv ismételt felülvizsgálatát, amelynek célja a rendelkezések felpuhítása a szociális partnerekkel folytatott konzultáció második szakaszáról szóló közlemény szellemében;
11. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítson jogsértési eljárásokat azon tagállamok ellen, amelyek nem tartják maradéktalanul tiszteletben az Európai Bíróságnak a rendelkezésre állási idővel és kompenzáló pihenőidővel kapcsolatos joggyakorlatát, valamint azon tagállamok ellen, amelyek nem tartják tiszteletben a fuvarozásban résztvevők munkaidejére vonatkozó uniós jogszabályokat;
12. hangsúlyozza, hogy az európai foglalkoztatási stratégiát (EFS) és a következő 2013–2016-os szakpolitikai ciklusra vonatkozó integrált iránymutatásokat nem szabad a rugalmas biztonság koncepciójára alapozni, hanem alapvetően a „jó munkahely” fogalmából kell kiindulni, a munka minőségének előmozdítását, a jobb szociális biztonságot és társadalmi integrációt, a jelenlegi munkavállalói jogok javítását és új jogok bevezetését, a jobb társadalmi kockázatkezelés és a munkahelyi és munkahelyen kívüli élet összeegyeztetésének elősegítését helyezve a középpontba; úgy véli, hogy a tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük a bizonytalan és rendellenes foglalkoztatás megszüntetése érdekében;
13. továbbra is úgy véli, hogy a készségek és képességek egész életen át tartó fejlesztését leginkább az aktív munkaerő-piaci politikával és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos jogokon alapuló megközelítés, átfogó munkahelyi egészség és biztonság, egyetemes és egyenlő szociális és munkavállalói jogok mindenki számára, a munka és a magánélet egyensúlya és a munka és a magánélet összeegyeztetése, a foglalkoztatási minőség és a munkahelyi jólét javítása szolgálja, nem pedig „a munkaerő-mobilitás elősegítése” és a rugalmas biztonság szorgalmazása; továbbra is úgy véli, hogy a készségekre és munkahelyekre vonatkozó uniós menetrendnek szorosan kapcsolódnia kell erőteljes kereslet- és kínálatoldali intézkedésekhez a zöld és szociális gazdaság, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló egyes ipari és regionális politikák előmozdítása érdekében a „változásokra való felkészüléssel” kapcsolatos puszta stratégia helyett; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen közösségi stratégiát olyan intézkedésekkel kapcsolatos javaslatok előterjesztésével, amelyek ösztönzik a környezetileg és társadalmilag fenntartható munkahelyeket a zöld és a fehér gazdaságban;
14. felhívja a figyelmet a szociális, egészségügyi, gondozási és oktatási szolgáltatások fontosságára a szakismereti hiányosságok csökkentésében, az emberek társadalmi integrációjában, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben; emlékeztet új munkahelyek létrehozásával kapcsolatos potenciáljukra, és sürgeti az ezen kulcsfontosságú szolgáltatásokba és infrastruktúrába történő jelentősebb és fenntarthatóbb beruházásokat, valamint azok fejlesztését; érdeklődéssel várja a Bizottság cselekvési tervét, amely az egészségügyi munkavállalók kínálata terén fennálló hiánnyal foglalkozik majd;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egyrészt egy Európai Ifjúsági Garanciára vonatkozó javaslatot, amely az EU-ban minden fiatal számára biztosítja a jogot, hogy munkanélküliség esetén haladéktalanul képesítésének és képességeinek megfelelő, tisztességesen megfizetett munkát, szakmai gyakorlatot, kiegészítő továbbképzést vagy a munka és továbbképzés együttesét kínáló állást kapjon, másrészt a fiatalok munkanélkülisége elleni közösségi cselekvési tervet;
16. javasolja, hogy tekintettel az Európai Szociális Alapról (ESZA) szóló új rendeletre (2014–2020) az ESZA számára elkülönített pénzügyi források előirányzatait duplázzák meg annak érdekében, hogy az ESZA-nak a szegénység elleni és a társadalmi beilleszkedés érdekében folytatott küzdelem, az új készségek és munkahelyek, a minőségi oktatás és képzés terén kibővült feladatai megfelelő finanszírozásban részesüljenek;
Közlekedés
17. elutasítja a közlekedési ágazat minden további privatizációját és liberalizációját, amelynek a célja az egységes piaci térség megteremtése, ugyanakkor továbbra sem világos, melyek lesznek az összes közlekedési módot érintő szociális kérdések javítására irányuló javaslatok a szociális dömping elkerülésével;
18. aggályosnak tartja a repülőterekkel kapcsolatos csomagot, amelynek célja a verseny fokozása funkcionális légtérblokkok és a SESAR-program támogatására irányuló rendelkezések létrehozásával; álláspontja szerint a gyakorlat azt bizonyította, hogy a privatizáció és a verseny nem eredményezi a biztonság javulását és az utasok jogainak erősödését, hanem alacsonyabb szintű biztonsághoz és az ágazatban dolgozók szociális jogainak gyengüléséhez vezet;
19. elutasítja az egységes európai vasúti térség létrehozását, melynek célja a jelenlegi irányelvek átdolgozása révén létrehozandó belső piac ürügyén versenyfeltételek megteremtése a tömegközlekedésben, a privatizáció előmozdítása és a szakmai ismeretek leválasztása a vasúti ágazatban, ami a munkahelyek és az azokhoz kapcsolódó vasútbiztonsági ismeretek konkrét szétaprózódását eredményezi;
20. hangsúlyozza, hogy az Európai Vasúti Ügynökség jogköreinek kibővítése csak abban az esetben javíthatná a biztonság kérdését, a gördülőállomány tanúsítási megbízhatóságát, ha az az előírásaikat magas színvonalon összehangoló nemzeti biztonsági hatóságok által már elfogadott bevett gyakorlatokon és rendelkezésén alapulna, amelyek nem akadályként lennének jelen a vasúti közlekedésben;
A KAP reformja
21. úgy véli, hogy a KAP jelenlegi reformjában kiemelt helyen kellene szerepelnie a kis- és közepes méretű gazdaságoknak, valamint a családi gazdaságoknak biztosított tisztességes áraknak, továbbá átlátható élelmiszerláncot kellene biztosítania és törekednie kellene a multinacionális vállalatok tisztességtelen vásárlóerejének megfékezésére; a támogatást a lehető legszorosabban a termeléshez és a forgalmazáshoz kellene kötni igazságos módon a termelők és az országok között felső határértékek és moduláció mellett; a KAP fő célkitűzésének az élelmiszer-termelés uniós tagállamok területén megvalósuló növelésének kellene lennie, szem előtt tartva az élelmiszer-biztonságot és -szuverenitást a lehető legmagasabb szintű állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normák fenntartása mellett; ezenkívül a KAP bármilyen reformjának gondoskodnia kellene arról, hogy ne hátráltassa harmadik országok agrárgazdaságait;
A közös halászati politika reformja
22. ismételten kijelenti, hogy a közös halászati politikának a halászati ágazat korszerűsítését és fenntartható fejlődését kellene előmozdítania, biztosítva annak társadalmi-gazdasági életképességét, az erőforrások fenntarthatóságát, a munkahelyek megtartását és létrehozását, valamint a halászati ágazatban dolgozók életkörülményeinek javítását;
23. intézkedéseket sürget a halak első értékesítési árának és a halászatban dolgozók jövedelmének növelésére, támogatási vagy kompenzációs mechanizmusokat szorgalmaz a helyreállítási tervek gazdasági és társadalmi hatásai által sújtott halászati dolgozók számára, továbbá sürgeti a többéves gazdálkodást és az ökoszisztémák védelmére irányuló intézkedéseket;
24. ismételten hangsúlyozza, hogy a közös halászati politikának el kell ismernie a kisipari és a part menti halászat sajátos jellegzetességeit, és elemeznie kell, hogy a jelenlegi eszközök milyen mértékben felelnek meg az ágazat szükségleteinek, és azokat annak megfelelően ki kell igazítani;
25. intézkedéseket sürget a tagállamok kizárólagos gazdasági övezeteire és halászati erőforrásaira vonatkozó nemzeti szuverenitás biztosítása érdekében, lehetőséget biztosítva a közelben történő gazdálkodásra; álláspontja szerint fenn kellene tartani az adott tagállam nemzeti flottája számára biztosított 12 mérföldes kizárólagos hozzáférési övezetet, és javasolja, hogy vizsgálják meg ennek szomszédos területekre a kontinentális talapzattal összhangban történő kiterjesztésére vonatkozó lehetőséget;
26. elutasítja a halászati erőforrások privatizációjának valamennyi formáját, beleértve a halászati kvóták átruházását, ami a kvóták piacának kialakulását eredményezné a tagállamokban, és súlyosan akadályozná a hagyományos halászatot;
Éghajlatváltozás
27. hangsúlyozza, hogy a gazdasági világválság nem használható ürügyként a tétlenségre vagy az éghajlati igazságosság elve alkalmazásának megtagadására; ismételten hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdaság kialakítása alapvető része a jelenlegi válságból kivezető útnak; ezért az ipar fenntartható növekedési pályára állításának alapjaként környezetbarát innovációkat sürget, amelyek előmozdítják a környezetbarát technológiákat, csökkentik az energiafüggőséget és biztosítják a foglalkoztatást és a társadalmi és gazdasági kohéziót mind a fejlett, mind a fejlődő országokban;
28. nagyratörő intézkedések sürgős elfogadását szorgalmazza az éghajlat és az energia tekintetében az éghajlatváltozás további költségeinek elkerülése érdekében; kéri ezért a Bizottságot, hogy lépjen túl az üvegházhatású gázok 2020-ig történő 40%-os csökkentésén és 2050-ig az 1990-es szinthez képest legalább 95%-kal csökkentse azt a globális átlaghőmérséklet növekedésének az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra történő korlátozása érdekében;
29. sürgeti, hogy 2020-ra az EU energiafogyasztásának 20%-a kötelezően megújuló energiaforrásokból származzon; kötelező érvényű konkrét intézkedéseket sürget, amelyek iránymutatásokat határoznak meg a megújuló energiaforrásokból származó energiahatékonyság javításának megvalósítására;
30. sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon kezdeményezést a tiszta fejlesztési mechanizmus és a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára, mivel azok jelenleg komolyan veszélyeztetik a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló cél elérését az EU-ban és világszerte; továbbra is hangsúlyozza, hogy a cél a tényleges hazai csökkenés megvalósítása piaci eszközök vagy rugalmassági eszközök igénybevétele nélkül;
31. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő projekteket, amelyek révén az EU és a fejlett világ támogatást nyújt a fejlődő országoknak fenntartható és hatékony technológiák üzembe helyezésében megfelelő pénzügyi, műszaki, technológiai kapacitásfejlesztési támogatások biztosításával anélkül, hogy kötelezné őket arra, hogy drága szabadalmakat vásároljanak a nagyarányú csökkentési célkitűzések elfogadása mellett;
32. sajnálatosnak tartja, hogy a fluorozott, üvegházhatást okozó gázokról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely eredetileg szerepelt a 2011 decemberéig benyújtandó jogalkotási javaslatok között, a Bizottság gördülő programja nem jogalkotási részévé degradálták; sürgeti a Bizottságot, hogy készítse el a fluorozott gázról szóló rendeletek felülvizsgálatát és tegyen javaslatot a fluorozott szénhidrogének előállításának és felhasználásának gyors visszaszorítására, gyorsítsa fel a különböző termékekben és alkalmazásokban található klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) használatának fokozatos mellőzését, továbbá vonja ki és semmisítse meg az eldobott termékekben és berendezésekben található, a sztratoszféra ózonrétegét romboló, üvegházhatást okozó gázokat;
33. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a légi közlekedésből származó nem szén-dioxid-kibocsátások kezelésére, valamint a tengeri közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás kezelésére irányuló jogalkotási javaslatokat, különösen olyan intézkedések formájában, amelyek célja a tengeri közlekedésből származó kibocsátások beemelése az EU üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásába;
Környezeti politika
34. szorgalmazza a REACH-rendelet értékelését, amelynek jogalkotási javaslatokat kellene eredményeznie az együttdöntési eljárás keretében, beleértve a REACH-rendelet hatályának felülvizsgálatát (2012-ig), a szigorúbb engedélyezési előírások hatályának kiterjesztését az endokrinrendszert károsító anyagokra (2013-ig) és annak felülvizsgálatát, hogy kötelezővé kell-e tenni kémiai biztonsági értékelés elvégzését és kémiai biztonsági jelentés elkészítését bizonyos rákkeltő, mutagén vagy a szaporodóképességre káros anyagok esetében (2014-ig);
35. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az azbeszt eltávolítására, többek között az azbesztszálak ellenőrzött ártalmatlanítására és az azbesztszálakat tartalmazó berendezések megtisztítására vagy ártalmatlanítására vonatkozóan teljes felszámolásuk érdekében; ezzel összefüggésben emlékeztet a REACH-ről szóló 2009. május 7-i állásfoglalására, és különösen annak 8. bekezdésére;
36. aggasztónak tartja, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely eredetileg a Bizottság 2011-es munkaprogramjában szerepelt, törölték a gördülő programból új időpont megjelölés nélkül;
37. nyomatékosan kéri a vízhiányról és aszályokról szóló közlemény sürgős nyomon követését, és a Bizottság 2011. évi munkaprogramjában említettnél ambiciózusabb megközelítést szorgalmaz; tekintettel az aszály, az erdőtüzek és az elsivatagosodás közötti összefüggésekre, felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be az árvizekről szóló irányelvhez hasonló irányelvre irányuló javaslatot, amely támogatja közösségi szakpolitika bevezetését a vízhiány, az aszály és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzon ki és valósítson meg jogalkotási javaslatokat és kezdeményezéseket az erdők védelme és az erdőtüzek elleni védelem területén; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő az épületek vízfelhasználásának hatékonyságáról szóló irányelvet az európai vízkészletek megóvásával kapcsolatos előzetes tervezettel együtt;
38. hangsúlyozza, hogy az EU biológiai sokféleségre vonatkozó 2010-es célkitűzései soha sem valósultak meg, és a biológiai sokféleség csökkenésének és a romló ökoszisztéma-szolgáltatásoknak a negatív társadalmi és gazdasági hatásai már érezhetőek; hangsúlyozza, hogy az EU-ban az élőhelyek és fajok mindössze 17%-a, az alapvető ökoszisztémák pedig 11%-a van jó állapotban; úgy véli, hogy az EU 2020-ra vonatkozó, biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája nem kínál alapvető megoldásokat a biológiai sokféleség védelmére, és a konkrét kötelezettségvállalások hiányában nem teljesíti célját; ismételten kijelenti, hogy 2020-ig igen fontos a biológiai sokféleség elvesztésének és az ökológiai rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások leépülésének megállítása az EU-ban, és sürgeti a biológiai sokféleség védelmének más uniós politikákba történő integrálását és a megfelelő finanszírozást;
Élelmiszer-biztonság
39. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a klónozott állatokból és azok leszármazottaiból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására irányuló jogalkotási javaslatot;
40. hangsúlyozottan szorgalmazza az élelmiszerláncban végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet felülvizsgálatát; sajnálatosnak tartja, hogy a hatósági ellenőrzések átfogó végrehajtásáról szóló jelentés (COM(2010)441) közzététele óta a Bizottság nem jelentett be egyetlen jogalkotási javaslatot sem;
A polgárok előtérbe helyezése
41. tudomásul veszi az oktatás, ifjúság és polgárság területén zajló jelenlegi program sikerét, és sürgeti a Bizottságot, hogy különítsen el jelentős költségvetési forrásokat az egyre növekvő részvételi szándék kielégítésére annak érdekében, hogy valamennyi társadalmi-gazdasági réteg egyenlőbben tudjon hozzáférni e programokhoz;
42. hangsúlyozza, hogy jelentős közfinanszírozásra van szükség a minőségi oktatás biztosításához, amelyet minden polgár egyenlő alapon vehet igénybe, ezért sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre nagyarányú beruházásokat a közoktatásban; megjegyzi, hogy a hozzáférésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetése és valamennyi polgár számára azonos eredmények biztosítása érdekében, elsősorban a foglalkoztatás terén, ennek a beruházásnak együtt kell járnia a szociálpolitikákba történő hasonlóan fontos beruházásokkal;
43. megjegyzi, hogy a bolognai folyamat tagállamok által történt végrehajtása az egyetemi diplomák minőségi leértékelődését eredményezte, ami ezáltal a diplomások nem kielégítő szakmai integrációjához vezetett; szilárd meggyőződése, hogy a felsőoktatás korszerűsítésének a globális, hatékony és az egész életen át tartó tanulás eszköze révén könnyen naprakésszé tehető tudományos ismeretek minőségére kell összpontosulnia; úgy véli, hogy e tekintetben jelentős közfinanszírozásra van szükség, amelyhez minden polgár egyenlő alapon fér hozzá, ezért sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre nagyarányú beruházásokat a közoktatásban; megjegyzi, hogy a hozzáférésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetése és valamennyi polgár számára azonos eredmények biztosítása érdekében, elsősorban a foglalkoztatás terén, ennek a beruházásnak együtt kell járnia a szociálpolitikákba történő hasonlóan fontos beruházásokkal;
44. rámutat arra, hogy az audiovizuális politika és a kultúra területén zajló jelenlegi programok fontosak a kreativitás és innovációs kapacitások szempontjából; sajnálatosnak tartja a több tagállamban e területeken végrehajtott jelentős költségvetési csökkentéseket, és úgy véli, hogy a művészetek Európa-szerte történő állami finanszírozásának jelentős hagyománya igen fontos a polgárok rendelkezésére álló műalkotások sokfélesége, hozzáférhetősége és minősége szempontjából;
45. a kulturális sokszínűséget inherens globális közjónak tartja, és határozott meggyőződése, hogy a kultúrát ki kellene vonni a szabad kereskedelem normái alól, mivel a kulturális termékek gyakran olyan externáliákat testesítenek meg, amelyeket a piaci árképzés nem képes megragadni; sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény elveinek végrehajtásáról és tiszteletben tartásáról;
46. sajnálatosnak tartja a sport erőteljes elüzletiesedését, és hangsúlyozza, hogy a sport európai dimenziójának a sportra mint a személyes kibontakozás eszközére, az egészséges életmód előmozdítójára és a kölcsönös megértés és társadalmi befogadás elősegítőjére kell összpontosulnia; szintén alapvető fontosságúnak tartja az önkéntesség szerepét a sport területén;
Polgári szabadságjogok
47. sajnálatosnak tartja, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a Stockholmi Program keretében elfogadott és végrehajtott intézkedések túlzásokat eredményeztek a biztonsággal kapcsolatos megközelítésben, és korlátozzák az alapvető jogokat, beleértve a magánélethez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát; elutasítja a biztonsági intézkedések aránytalan jellegét, amely a megfigyelés és az adatgyűjtés fokozottabb mértékét, és mind a személyes, mind a kollektív emberi integritás megsértéseit eredményezte, és nem kezeli az erőszakos cselekmények gyökereit;
48. ismételten kijelenti, hogy ellenzi az uniós bevándorlási rendőrség elnyomó hozzáállását; ezért olyan új kezdeményezéseket sürget, amelyek inkább a bevándorlók számára biztosított legális belépési csatornákra és a bevándorlók jogairól szóló charta létrehozására összpontosítanak, ugyanakkor támogatják a már az EU-ban letelepedett és dolgozó bevándorlók honosítását;
49. üdvözli a személyes adatok védelmére vonatkozó átfogó új uniós jogi keretre irányuló javaslatot, és hangsúlyozza, hogy meg kellene szüntetnie az adatvédelmi rendszerek korábbi pillérstruktúrák közötti jelenlegi egységességének hiányát, ugyanakkor meg kellene erősítenie az adatvédelem olyan alapelveit, mint a célhozkötöttség, arányosság, átláthatóság, információs önrendelkezés, adatminimalizálás, adatmegőrzés és hozzáférési jogok;
A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség
50. a nők elleni erőszakkal kapcsolatos átfogó stratégiát, a nők elleni erőszakról szóló irányelvet és a nők elleni erőszak európai évét sürgeti, amint azt az Európai Parlament már korábban is kérte; a stratégiának magában kellene foglalnia a nők elleni erőszak valamennyi formáját; nincs szükség külön cselekvési tervre például a női nemi szervek megcsonkítása terén, de a nők elleni erőszak valamennyi formáját átfogó és hatékony stratégiába kell foglalni, amelynek alapja a női jogok nézőpontja és kiindulópontja a pekingi cselekvési platform és egyéb vonatkozó ENSZ dokumentumok; hangsúlyozza, hogy a jövőben szinten kell tartani, illetve növelni kell a Daphne-programra elkülönített forrásokat,
51. úgy véli, hogy az EU migrációs és menekültügyi politikáját a nemekkel kapcsolatos megközelítés szempontjából súlyos hiányosságok jellemzik, és hogy számos kérdést napirendre kellene tűzni, például a családegyesítéshez való jogot és a nemi alapú üldöztetés alapján megítélt menedékjogot;
52. rámutat arra, hogy a gazdasági válság és a közszférát érintő megszorító intézkedések következményeképpen még számos tagállamban növekszik a munkanélküliség és súlyosbodnak a társadalmi nehézségek, ami különbözőképpen érinti a fiatalokat és időseket, a férfiakat és nőket és családjaikat, ezért felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy fokozottabban kötelezzék el magukat, és hozzanak konkrét intézkedéseket a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében, különös tekintettel a nőket sújtó szegénységre és ennek gyermekekre gyakorolt közvetlen hatására, mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztés az emberi jogok megsértését jelenti, és legalább minden hatodik európai polgárt érinti;
53. emlékeztet arra, hogy az EU-nak szilárd kötelezettséget kell vállalnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325. és 1820. sz. határozatainak végrehajtása iránt, amelyek két kulcsfontosságú eszközt jelentenek a nemek tekintetében háborúban és békében; e határozatokat az uniós politika valamennyi szintjén végre kell hajtani, és különösen az eszközöknek és fellépéseknek az Európai Külügyi Szolgálat keretében történő kidolgozásában, valamint a közös biztonság- és védelmi politikában;
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok
54. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiát a szellemi tulajdonjogokra vonatkozólag, amely e jogok minden aspektusára kiterjed, azok érvényesítését is beleértve; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó intézkedéseknek összhangban kell lenniük az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel, ideértve annak 10., 8. és 6. cikkét, és azoknak egy demokratikus társadalom összefüggésében szükségesnek, arányosnak és megfelelőnek kell lenniük;
55. sürgeti a Bizottságot, hogy a 2004/48/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében készítsen jelentést az irányelv alkalmazásáról, amely jelentés tartalmazza a meghozott intézkedések hatékonyságának, valamint az innovációra és az információs társadalom fejlődésére gyakorolt hatásainak értékelését is;
56. kéri a Bizottságot, hogy ismerje el az alternatív jutalmazási rendszerekhez kapcsolódó nem kereskedelmi célú fájlmegosztást, ideértve a rendelkezésre bocsátással és a többszörözési jogokkal összefüggésben új mentesség vagy korlátozás bevezetését is;
Külügyek
57. bírálja, hogy az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását követően a külső fellépések programozása még átláthatatlanabbá vált, mivel a szolgálatra nem vonatkozik parlamenti ellenőrzés; sürgeti a Bizottságot, hogy munkaprogramjával párhuzamosan a jövő évtől kezdődően nyújtson be az Európai Parlamentnek a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó részletes szakpolitikai menetrendet;
58. aggályosnak tartja, hogy a 2010. év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem történt előrelépés az EU külső fellépéseit érintő európai parlamenti demokratikus ellenőrzés és előzetes konzultáció terén; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson teljes hozzáférést valamennyi vonatkozó információhoz;
59. üdvözli az észak-afrikai és közel-keleti demokratikus mozgalmakat, és e mozgalmak vonatkozásában sürgeti a Bizottságot, hogy alapvetően vizsgálja felül ezen térségekkel kapcsolatos megközelítését, és e térségek tekintetében kezdeményezzen a népesség többségének szükségletein alapuló kereskedelemtámogató intézkedéseket;
Biztonság és védelem
60. az EU-nak polgári természetűnek kell lennie, ezért szigorúan el kell különülnie a NATO-tól, a polgári-katonai együttműködést haladéktalanul meg kell szüntetni és az összes katonai kiadást polgári célokra kell fordítani;
Nemzetközi kereskedelem
61. megállapítja, hogy a Bizottság végre javaslatot terjesztett elő az általános preferenciarendszerről (GSP) szóló felülvizsgált rendeletre, és hogy a Parlament együttdöntési jogai tekintetében a Bizottság tiszteletben tartotta a hosszabbító rendelet létrehozását eredményező kompromisszumot és az új javaslatba belefoglalta az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseit; sajnálatosnak tartja, hogy az új rendelet nem veszi figyelembe a Parlament kérését a felülvizsgált származási szabályok és különösen a kiegészítő technikai segítségnyújtás tekintetében; nyomatékosan szorgalmazza a Parlament fokozottabb szerepét a kedvezményezett országokkal kapcsolatos döntésekben; hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslatával ellentétben az EU általános preferenciarendszerének ambiciózus dimenzióra kellene törekednie, és hogy egyetlen fejlődő országot sem kellene kizárni a GSP rendszeréből pusztán azért, mert az egy főre jutó éves átlagjövedelem elérte vagy meghaladta a 4000 dollárt;
62. rámutat arra, hogy a külföldi közbeszerzések tekintetében a Parlament azt várja, hogy a Bizottság nyújtson be új eszközt, amely szimmetriát és átláthatóságot biztosít, különösen a kkv-k esetében, az iparosodott országokkal és főbb feltörekvő gazdaságokkal folytatott közbeszerzési eljárásokban, ugyanakkor fejlődő országok esetében teljes mértékben tiszteletben tartja az egyedi és differenciált kezelés szükségességét és a beszerzési politikák multifunkcionalitását; hangsúlyozza, hogy minden olyan rendelkezést ki kell zárni, amely akadályozhatja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést vagy korlátozza közszolgáltatások fejlesztését a nemzetközi megállapodások közbeszerzési fejezeteiben;
63. tudomásul veszi, hogy a Bizottság bejelentette egy kereskedelemről és fejlesztésről szóló közlemény előterjesztését; hangsúlyozza, hogy az EU nemzetközi kereskedelmi politikája fő célkitűzésének annak kell lennie, hogy hozzájáruljon a fenntartható társadalmi, ökológiai és gazdasági fejlődéshez valamennyi polgár érdekében, és ennek a tisztességes kereskedelmen és a gazdasági fejlődésen kell alapulnia a legmagasabb szintű egészségügyi és környezetvédelmi normák betartása, valamint a tisztességes munkahelyteremtés, a szociális normák, az emberi jogok és a kulturális sokszínűség figyelembevétele mellett;
64. támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit fenntarthatósági fejezetek beillesztésére valamennyi jelenleg tárgyalt kereskedelmi megállapodásokba; sürgeti az ilyen megállapodások és tárgyalások felfüggesztését olyan országok esetében, amelyek megsértik az alapvető demokratikus, emberi és munkajogokat, határozottan sürgeti a Parlament és a civil társadalom fokozottabb bevonását a folyamatban lévő tárgyalásokba, valamint a Kínával, a Mercosurral, Oroszországgal és Ukrajnával megkötendő beruházási megállapodásokra vonatkozó tárgyalási megbízások meghatározásába;
65. sürgeti a Bizottságot, hogy munkaprogramjába emeljen be határozott fellépéseket az élelmiszerekkel és egyéb alapvető árucikkekkel kapcsolatos fokozott spekuláció, illetve az élelmiszerek és egyéb alapvető fogyasztási cikkek árának ennek következtében kialakuló ingadozása ellen; emlékeztet rá, hogy tiszteletben kell tartani az élelemhez és az élelmiszer-szuverenitáshoz való jogot;
Fejlesztés
66. sürgeti a Bizottságot, hogy az európai katasztrófaelhárítás megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatába foglalja bele a katonai és humanitárius testületek hatáskörei közötti hivatalos különbségtétel fenntartásának szükségességét; sürgeti, hogy az uniós katasztrófakezelés koordinálásának és végrehajtásának optimalizálása érdekében csak a polgári katasztrófavédelmi és a humanitárius segítségnyújtási képességeket fejlesszék és bővítsék, hogy katasztrófák és vészhelyzetek esetén hatékony legyen a polgári segítségnyújtás; kéri a finanszírozás növelését és a képességek és a források fejlesztését annak érdekében, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem kizárólag polgári feladat maradhasson;
67. üdvözli az élelmiszer-biztonságról és az élelmezési segélyekről szóló két bizottsági közleményt; emlékeztet rá, hogy az élelmiszer- és táplálkozásbiztonságra vonatkozó új uniós cselekvési keretre van szükség, amelynek központi eleme az „élelemhez való jog”, és amelyet egységes és összehangolt módon kell megvalósítani az éhínség és az élelmiszer-biztonság hiánya alapvető okainak megfelelőbb kezelése érdekében; sürgeti, hogy az EU cselekvési keretében ismerjék el az élelmiszer-szuverenitás fogalmát, amelyet egy ország vagy régió azon képességeként határoznak meg, hogy demokratikusan végrehajtsa saját mezőgazdasági és élelmezési politikáit, prioritásait és stratégiáit; konkrét fellépést szorgalmaz a gabonával és élelmiszerekkel kapcsolatos pénzügyi spekulációk hatékony leküzdése érdekében;
68. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási kezdeményezést annak érdekében, hogy uniós szinten jogilag kötelező érvényű intézkedésekkel átláthatóságot teremtsen a nyersanyag- kitermelő iparágakban a politikák fejlesztési célú koherenciájával kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően; hangsúlyozza, hogy az Unió nyersanyagokra vonatkozó stratégiájának nem szabadna akadályoznia a fejlődő országok törvényes jogait; felszólítja a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatába foglaljon bele jogilag kötelező intézkedéseket az európai vállalatok fejlődő országokban végzett tevékenységeivel kapcsolatos közvetlen felelősségének és gondosságra vonatkozó kötelezettségének megerősítése érdekében;
Költségvetés
69. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a bizottsági javaslat nem kezeli kiemelt fontosságúként a társadalmi és területi kohéziót a jelenlegi társadalmi-gazdasági és pénzügyi válság nyomán felmerült szükségletek megfelelő kezelése érdekében, továbbá nem foglalkozik megfelelően a számos tagállamban kialakult nehéz helyzettel; eben az összefüggésben határozottan sürgeti a válság hatásainak kezelésére, valamint az erőforrás-hatékony technológiák fejlesztése révén a foglalkoztatás és növekedés előmozdítására irányuló különböző uniós programok és fellépések közötti szinergiák erősítésének szükségességét;
70. ismételten kijelenti, hogy az állami beruházások szintjének csökkenése, az alapvető fontosságú közszolgáltatások szétesése az EU és a tagállamok megszorító politikáinak következményei; hangsúlyozza, hogy ezt a tendenciát meg kell fordítani, és szilárd meggyőződése, hogy uniós és nemzeti szinten garantálni kell a beruházások megerősítését; álláspontja szerint megállapodásra kell jutni a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával kapcsolatban, ha bele akarjuk foglalni az ITER további pénzügyi szükségleteit; hangsúlyozza, hogy az ITER finanszírozása nem veszélyeztetheti sem a többéves kutatási és fejlesztési programok megvalósítását és a válság hatásainak kezelésére, sem a növekedés és a foglalkoztatás, különösen a fiatalok esetében történő előmozdítására irányuló fellépések finanszírozását;
71. igen sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság elutasító üzenetet küld a menekülteknek azáltal, hogy jelentős mértékben növeli a Külső Határok Finanszírozási Alapja és az európai visszatérési alap számára elkülönített előirányzatokat; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a dél-mediterrán térség lakóinak mobilitásához nyújtott támogatást és befogadó álláspontot kell tanúsítania irántuk, különösen az arab világban zajló felkelések, a forradalom és a modernitás reménysége tükrében, konkrétan a menekültügyi beilleszkedési alap és az együttműködési és fejlesztési alap számára nyújtott támogatás jelentős növelésével;
72. emlékeztet rá, hogy az EU-nak erős parlamenti dimenzióra van szüksége, amely javíthatja az uniós költségvetési eljárás demokratikus jellegét és átláthatóságát, és hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentet be kell vonni a jövőbeli többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos eljárás tárgyalásaiba mind a kiadások, mind a források rendszerének felülvizsgálatával kapcsolatos szélesebb vita terén;
Alkotmányügy
73. első lépésként üdvözli az átláthatósági nyilvántartásról szóló, a Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások eredményeit és gyors bevezetésének lehetőségét, bízva a Tanács jövőbeli részvételében; sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson a nyilvántartás kötelezővé tételére valamennyi érdekképviselő számára, és a nyilvántartás soron következő felülvizsgálata során vezessen be szigorúbb szabályokat a pénzügyi közzététellel kapcsolatban;
74. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy felül kell vizsgálni a biztosok magatartási kódexét és különösen hogy hatékony módon kell kezelni a „forgóajtó” problémáját; sürgeti továbbá a biztosok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos rendelkezések szigorítását;
75. ismételten emlékezteti a Bizottságot kötelezettségvállalására, amelynek értelmében nagyobb fokú átláthatóságot és a dokumentumokhoz való jobb hozzáférést biztosít, továbbá haladéktalanul új javaslatot terjeszt elő az 1049/2001/EK rendelet módosítására;
76. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.