ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Szíriáról, Jemenről és Bahreinről az arab világban kialakult helyzet tükrében
6.7.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Hélène Flautre, Franziska Katharina Brantner, Barbara Lochbihler, Ulrike Lunacek, Jean-Paul Besset, Rui Tavares, Raül Romeva i Rueda, Judith Sargentini, Malika Benarab-Attou, Margrete Auken, Nicole Kiil-Nielsen, Catherine Grèze, Reinhard Bütikofer, Daniel Cohn-Bendit a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0389/2011
B7‑0447/2011/rev
Az Európai Parlament állásfoglalása Szíriáról, Jemenről és Bahreinről az arab világban kialakult helyzet tükrében
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriában, Bahreinben és Jemenben kialakult helyzetről szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (PPJE), amelynek Bahrein, Szíria és Jemen részes fele,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok és büntetések elleni 1975. évi ENSZ-egyezményre, amelynek Bahrein, Szíria és Jemen részes fele,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2008-ban módosított, 2004. évi európai uniós iránymutatásokra, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódokra és büntetésekre vonatkozó 2001-es – és 2008-ban felülvizsgált – európai uniós iránymutatásokra,
– tekintettel az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló, 2010. március 24-i jelentésére,
– tekintettel az Európai Parlament állásfoglalására az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, egyrészt az Európai Közösség és tagállamai, másrészt Szíria közötti euromediterrán társulási megállapodás megkötéséről szóló ajánlásával,
– tekintettel Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének a szíriai tüntetők elleni halálos támadásról szóló, 2011. március 23-i nyilatkozatára,
– tekintettel a főképviselőnek/a Bizottság alelnökének a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről tett, 2011 május 9-i és 2011. június 9-i, valamint a Szíriában zajló erőszakos cselekményekről és a hiteles reformok szükségességéről szóló, 2011. június 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Jemenről szóló, 2011. március 10-i és március 17-i nyilatkozataira,
– tekintettel a főképviselő és a Bizottság „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, május 25-i közös közleményére, amely kiegészíti a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, 2011. március 8-i közös közleményt,
- tekintettel az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására,
- tekintettel Catherine Ashton főképviselőnek a dél-mediterrán térséggel foglalkozó munkacsoport létrehozásáról szóló, 2011. június 7-i döntésére,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ emberi jogi főbiztosa képviselőinek látogatása előtt tett nyilatkozatára, amelyben mély aggodalmát fejezi ki „a romló jemeni biztonsági és humanitárius helyzet miatt”, és „felszólítja valamennyi felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és kezdjenek átfogó politikai párbeszédet”,
– tekintettel a Tanács Szíriáról és Jemenről szóló, 2011. június 20-i következtetéseire, valamint Catherine Ashton főképviselőnek a Külügyek Tanácsa ülése után tett észrevételeire,
– tekintettel az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i közös nyilatkozat új irányt jelöl ki azzal, hogy az Unió külső fellépéseinek alapelveit, nevezetesen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeit állítja a szomszédságpolitika középpontjába, és egyúttal tükrözi az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló forradalmak támogatásának szükségességét,
B. mivel azonban az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal kapcsolatos megközelítés változása az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervekben foglalt emberi jogi és demokratikus követelmények mérésére szolgáló világosabb teljesítményértékelési módszereket tesz szükségessé, és megköveteli a nemzetközi megállapodások jogilag kötelező erejű emberi jogi záradékainak érvényesítésére irányuló mechanizmus beépítését,
C. mivel a társadalmakkal létrehozott új partnerségen alapuló pontos szomszédságpolitikának automatikusan garantálnia kell, hogy a civil társadalmat közvetlenül bevonják a helyes kormányzás folyamataiba, és egy civil társadalmi nyomon követési mechanizmus létrehozása révén a civil társadalom részt vegyen a megállapodások végrehajtásának kidolgozási és értékelési folyamataiban,
D. mivel a tunéziai helyzetben előrelépés mutatkozik, és az alkotmányozó nemzetgyűlési választások előkészítése – nevezetesen a független választási bizottság felállításával – jó irányba halad, ugyanakkor Egyiptom tekintetében a demokratikus átalakítás akadályokba ütközik, és aggasztó fejlemények tapasztalhatók, mint például a katonai törvényszékek túlsúlya a rendes igazságszolgáltatás rovására, valamint az önkényes letartóztatások; mivel a rendkívüli állapot megszüntetése és a tervezett alkotmányreform ellenére Algériában a jelentős demokratikus változások elfogadása érdekében a hatóságoknak lépéseket kell tenniük az őszinte és átfogó párbeszéd érdekében; mivel üdvözölni kell a marokkói alkotmányreformot, mint örvendetes első lépést, amelyet mélyreható demokratikus reformoknak kell követniük,
Szíriáról
E. mivel a 2011. márciusi erőszakos fellépést követően az erőszak tovább eszkalálódik, és a biztonsági erők tömeges letartóztatásokkal és korábban nem tapasztalt és fokozódó brutalitással reagáltak a folytatódó tiltakozásokra, csak Daraa tartományban több mint 400, egész Szíriában pedig több mint 850 polgári személy életét oltva ki,
F. mivel az emberi jogi szervezetek birtokába jutott információk szerint a szíriai biztonsági erők szisztematikus gyilkosságokat követtek el az elsöprő többségében fegyvertelen tiltakozók körében, különösen Daraában, és a tüntetésekkel kapcsolatban őrizetbe vett összes személyt szisztematikus kínzásoknak és embertelen bánásmódnak vetették alá; mivel már több mint 800 esetben dokumentáltak erőszakos eltűnést és 11 000 esetben önkényes őrizetbe vételt,
G. mivel Daraa ostromát követően a biztonsági erők önkényes letartóztatásokra irányuló nagyszabású katonai műveleteket és hadjáratot folytattak Daraában és a szomszédos városokban; mivel a biztonsági erők megtorlásától félve becslések szerint 12,000 Dzsiszr as-Sugúrból és a szomszédos területekről származó szíriai személy lépte át a szír-török határt, és a Vörös Félhold szerint további 17 000 személy várja, hogy átléphesse a határt; mivel Törökország mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Szíria csapatokat és harckocsikat telepített a határ közelébe,
H. mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatala (OHCHR) nem tudott személyzetet eljuttatni a helyszínre Szíriában, hogy ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011. április 29-én elfogadott határozatának megfelelően a büntetlenség elkerülése és a teljes elszámoltathatóság érdekében kivizsgálja a nemzetközi emberi jogi jogszabályok megsértésére vonatkozó állításokat, és megállapítsa e jogsértésekkel kapcsolatos tényeket és körülményeket,
I. mivel Ban Ki Mun főtitkár ismételten felszólította Szíriát, hogy tegye lehetővé a tényfeltáró és humanitárius missziók számára a kormányellenes tiltakozások hónapjai során bekövetkezett vitatott események kivizsgálását; mivel az Arab Liga 2011. június 14-én elítélte a Szíriában alkalmazott erőszakot és hangsúlyozta, hogy az arab államok szoros figyelemmel követik a szíriai válságot,
J. mivel Bassár al-Aszad elnök 2011. június 20-i beszédében kijelentette, hogy nemzeti párbeszéd alakítja majd Szíria jövőjét; mivel a szíriai politikai reformok és változások melletti ismételt kötelezettségvállalások ellenére a hatóságok mindeddig nem tettek semmilyen lépést ezek teljesítésére,
K. mivel azt követően, hogy az Európai Tanács 2011. június 23-án bejelentette, hogy a szíriai hatóságok erőszakos fellépésének fokozódására válaszul harmadszor is meghosszabbítja a Szíriával szembeni szankciókat, a szíriai külügyminiszter kijelentette, hogy Szíria el fogja felejteni, hogy Európa létezik a térképen, és egyúttal kérte Szíria euromediterrán partnerségi tagságának visszavonását,
Jemenről
L. mivel január óta a polgárok milliói vettek részt alapvetően békés tüntetéseken Jemenben, és követeléseik megegyeztetek a tunéziai és egyiptomi felkelések követeléseivel, és azóta az éles töltényt használó biztonsági erők a beszámolók szerint több száz embert gyilkoltak meg, és százakat sebesítettek meg; mivel számos katonai parancsnok, nagykövet, miniszter és más tisztviselő kinyilvánította támogatását a tüntetők iránt,
M. mivel a történelemben most először soha nem látott számban nők is az utcára mentek a népfelkelés során, így tiltakozva az ellen, hogy Száleh elnök áprilisban elítélte a nők részvételét az ellenzéki tüntetéseken, kijelentve, hogy a nők megsértették a hagyományos jemeni kulturális normákat azzal, hogy az utcán olyan férfiak közé vegyültek, akik nem közvetlen rokonaik,
N. mivel a március 18-i tüntetéseket követően Száleh elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és a parlament március 23-án elfogadta a rendkívüli állapotról szóló törvényt, amely a biztonsági erőket széles körű hatalommal ruházza fel a letartóztatások tekintetében, és súlyosan korlátozza a nyilvános gyülekezést,
O. mivel a szaúd-arábiai vezetés alatt álló Öböl-menti Együttműködési Tanács eddig háromszor is kísérletet tett arra, hogy a jemeni ellenzéki pártokkal együtt egy olyan megoldásról közvetítsen, amely értelmében Száleh elnök lemondana, és elkerülné a visszaélések, ezen belül a tiltakozók elleni véres fellépés miatti vádemelést,
P. mivel Száleh elnök minden alkalommal az utolsó pillanatban visszalépett a tárgyalásoktól, legutóbb májusban, aminek következtében két hétig tartó fegyveres harc robbant ki az Ahmar család vezette al-Hásid törzsi szövetséggel, amely a Száleh palotája elleni június 3-i támadásban ér el csúcspontját,
Q. mivel a robbanásban többen meghaltak, és Száleh elnök, a miniszterelnök, két miniszterelnök-helyettes és a parlament mindkét kamarájának házelnöke is megsebesült, és mivel Száleh elnök az orvosi kezelés érdekében elhagyta az országot, és Szaúd-Arábiába távozott,
R. mivel az Öböl-menti Együttműködési Tanács megállapodásait elfogadó ellenzéki pártok – a szocialistáktól a szunnita és zaidita siíta iszlámista pártokig – hitelüket vesztették az „arab tavasz” által fellelkesített, külön politikai közösségként fellépő fiatalokkal szemben, akik követelik, hogy hozzanak létre egy átmeneti elnöki tanácsot, hogy Száleh elnök és családja hagyja el az országot, és állítsák őket bíróság elé a korrupcióban és a tiltakozók meggyilkolásában való állítólagos részvétel vádjával,
S. mivel fiai, különösen a Köztársasági Gárda elit alakulatát vezető Ahmed Ali Száleh és néhány szintén katonai kulcspozíciót betöltő unokaöccse döntő szerepet játszik abban, hogy az idősebb Száleh rendszere az elnök távollétében is fennmaradjon,
T. mivel 2011. június 24-én Adenben egy öngyilkos merénylő autóba rejtett bombájával három katonát és egy polgári személyt gyilkolt meg, és egy tucat további személyt megsebesített, és mivel e merénylet előzményeként a jemeni biztonsági erők egy temetésen részt vevő tiltakozókra nyitottak tüzet a városban,
U. mivel június 23-án egy jól szervezett szöktetés keretében, fegyveres rajtaütést követően 62 rab – köztük turisták megöléséért és az Egyesült Államok szanaai nagykövetsége elleni merényletre irányuló összeesküvésben való részvételért elítélt, állítólagos al-Kaida-tagok – szökött meg a börtönből, ami rávilágított a stabilitását egyre inkább elvesztő ország biztonsági kockázataira,
V. mivel az 1990-es években végrehajtott erőszakos egyesítést követően az észak- és dél-jemeniek többször is összecsaptak, és egy rövid polgárháború is zajlott 1994-ben; mivel súlyos aggodalomra ad okot a jemeni államok felbomlásának lehetősége, hiszen február óta törékeny fegyverszünet van életben az északi síita felkelők, a déli szeparatista mozgalom és számos al-Kaida-harcos között, akik a jelentések szerint Jement használják a visszavonulás helyéül,
W. mivel Jemen az arab világ legszegényebb országa, a nagyjából gyermekek fele alultáplált, fogyóban vannak a vízkészletek, az alapvető árucikkek árainak emelkedése nagy mértékben megnehezítette a mindennapi életet, a munkanélküliség pedig 10%-kal a régiós átlag fölött, 35 százalék körül mozog, a fiatalok többségükben munkanélküliek; mivel a helyzet a jövőben csak rosszabbodik – Jemen lakossága az előrejelzések szerint 2025-re megduplázódik, miközben az olajkészletek és olajbevételek kimerülnek –, és a lakhelyüket elhagyni kényszerülő jemeniek és a szomáliai menekültek is fokozzák a bizonytalanságot,
X. mivel az elmúlt hetekben a kormánycsapatok és a május végén az ország déli részén fekvő Abján tartomány fővárosát, Zindzsibárt elfoglaló, jól felfegyverzett dzsihádisták között zajló csata elől menekülve további több ezer, lakhelyét elhagyni kényszerült jemeni özönlött Adenbe,
Y. mivel tekintettel az al-Kaida és a jemeni biztonsági ügynökségek közötti titkos összejátszás hosszú hagyományára lehetetlen megállapítani, hogy Száleh elnök vagy helyettesei elrettentő taktikaként aktívan támogatják-e a dzsihádistákat, vagy pusztán eltűrik tevékenységüket,
Z. mivel néhány napon belül várhatóan öt gyilkossággal vádjával halálra ítélt személyt végeznek ki, és mivel Jemen azon országok közé tartozik, ahol napjainkban is gyakran hajtanak végre halálos ítéleteket, és több százan maradnak a siralomházban,
Bahreinről
Za. mivel június 22-én Bahrein Nemzetbiztonsági Bírósága (katonai bíróság) 21 bahreini ellenzéki aktivista ügyében – közülük hét személy esetében távollétükben – hirdetett ítéletet; mivel a 14 jelenlévő vádlott közül hetet (Hasszán Msaimát, Abdelvahháb Husszeint, Abdulhádi al-Havadzsát, Dr Abdel-Dzsalíl asz-Szingaszt, Mohammed Habíb al-Mikdadot, Abdel-Dzsalíl al-Mikdadot és Szaíd Mirza al-Nurit) életfogytiglani börtönbüntetésre, míg a többieket (Mohammed Hasszán Dzsavádot, Mohammed Ali Rida Iszmaílt, Abdullah al-Mahrúszt, ‘Abdul-Hádi Abdullah Hasszán al-Muhodert, Ebrahím Sarífot, Szaláh Abdullah Hubail al-Havadzsát, Al-Hur Juszef asz-Szomaihot) 2 és 15 év közötti börtönbüntetésekre ítélték; mivel a vádlottak többsége – lehet, hogy mindegyike – valószínűleg meggyőződése miatt fogvatartott személy, akiket kizárólag a szólás- és gyülekezési szabadsághoz való joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva,
Zb. mivel május 22-én ugyanez a bíróság megerősítette az Ali Abdullah Hasszán al-Szankisz és Abdulaziz Abdulrida Ibrahim Husszein elleni halálos ítéletet, akiket a kivégzés közvetlen veszélye fenyeget; mivel az ítélet szerint három társukkal együtt – akik életfogytiglani börtönbüntetést kaptak – a márciusi kormányellenes tüntetéseken megöltek két rendőrt,
Zc. mivel a katonai bíróságok előtti, megfelelő védelem nélküli tárgyalások – a foglyokat minden érintkezési lehetőségtől elzárva tartják, nem találkozhatnak családtagjaikkal, és állítólag kínzásnak is alávetik őket – semmiképpen sem felelnek meg a tisztességes tárgyalásra vonatkozó nemzetközi normáknak,
Szíriáról
1. szolidaritásáról és eltökélt támogatásáról biztosítja a szír nép által a szabadságért, a demokratikus reformokért és az autoritárius rezsim megszüntetéséért vívott harcot;
2. határozottan elítéli a békés tüntetők elleni brutális elnyomás fokozódó alkalmazását, ezen belül a több városra, köztük Daraa és Diszr al-Sugúr körüli ostromgyűrű humanitárius hatásait, és legmélyebb aggodalmát fejezi ki a szíriai hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértések, többek között a tömeges letartóztatások, a törvénytelen emberölések, az önkényes őrizetbe vételek, az eltűnések és a kínzás miatt;
3. véleménye szerint a Szíria által az emberi jogokra vonatkozó jogszabályok értelmében vállalt kötelezettségek megsértésének ezen elterjedt és szisztematikus esetei kimeríthetik az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát; ezzel összefüggésben határozottan támogatja az OHCHR minden erőfeszítését a szíriai biztonsági erők által elkövetett összes állítólagos emberi jogi jogsértés kivizsgálására az erőszakért felelős személyek elszámoltatása érdekében, és felhívja a szíriai hatóságokat, hogy garantálják a teljes együttműködést és az akadálytalan hozzáférést a főbiztos hivatala és a többi ENSZ-mechanizmus számára;
4. felhívja a főképviselőt/alelnököt és az EU tagállamait, hogy nemzetközi partnereikkel együtt dolgozzanak annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélje a Szíriában jelenleg is zajló elnyomást, és hogy a szíriai hatóságok végezzék el a szíriai lakosság védelmére vonatkozó feladatukat; úgy véli, hogy az ENSZ BT-nek a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé kellene utalnia Szíria ügyét, hogy igazságot szolgáltassanak a szír népnek, és elkerüljék a további áldozatokat; ezzel összefüggésben felhívja a Tanácsot, hogy gyakoroljon nagyobb diplomáciai nyomást Oroszországra, Kínára, valamint Brazíliára, Dél-Afrikára és Indiára;
5. felhívja az ENSZ főtitkárát, hogy haladéktalanul nevezzen ki Szíriával foglalkozó különmegbízottat, és követeli, hogy a különmegbízott akadálytalanul mozoghasson az ország egész területén, és kapjon megbízatást az ENSZ Biztonsági Tanácsának történő jelentéstételre, továbbá kérje fel megfelelő intézkedések meghozatalára az ENSZ BT-t;
6. sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék be a tüntetőkkel szembeni elnyomás minden formáját, és kéri az al-Aszad elnök által nemrégiben kihirdetett amnesztia ellenére továbbra is őrizetben maradó valamennyi fogva tartott tüntető, újságíró, emberi jogi aktivista és politikai fogoly szabadon bocsátását; felszólítja a szíriai hatóságokat, hogy biztosítsanak azonnali és akadálytalan hozzáférést a független és nemzetközi média számára;
7. sajnálja, hogy a szíriai hatóságok nem tettek eleget az erőszak azonnali leállítására, kötelezettségvállalásaik teljesítésére és az érdemi reformok megkezdésére irányuló felszólításoknak; lemondásra szólítja fel Bassár al-Aszad szíriai elnököt, és úgy véli, hogy ez a lépés elősegítené és megkönnyítené az összes demokratikus erőt és civil társadalmi szereplőt bevonó, mélyreható demokratikus reformokra – többek között a rendkívüli állapotra vonatkozó törvény hatályon kívül helyezésére, a Baath párt szíriai társadalom feletti egyeduralmának megszüntetésére, valamint szabad és tisztességes választások megrendezésére – irányuló hiteles és átfogó párbeszéden alapuló átmenet folyamatát;
8. e tekintetben felhívja a főképviselőt/alelnököt, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szíriai forradalom támogatása érdekében támogassák az ellenzéki erőket, köztük a tiltakozók várakozásait és kéréseit megfogalmazókat, mint például a Nemzeti Koalíciót; véleménye szerint nem köthető semmilyen társulási megállapodás a szíriai rezsimmel;
9. úgy véli, hogy a Szíriában tapasztalható folyamatos brutális elnyomás valós fenyegetést jelent a belső és a regionális stabilitásra egyaránt, és hogy ez a helyzet hatással van a szomszédos országokra is;
10. mély aggodalommal figyeli a hadsereg határoknál folytatott tevékenységét és az erőszak miatt Szíriából Törökországba és Libanonba menekülő több ezres tömeget; sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy a humanitárius szervezetek számára biztosítsanak azonnali és feltétel nélküli hozzáférést az összes érintett területhez;
11. üdvözli a szíriai menekültek számára nyitott határokat biztosító török politikát, valamint a Vörös Félhold erőforrásainak mozgósításával Hatay régióban rövid idő alatt megszervezett, támogatást nyújtó és befogadó tevékenységeket; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy török részről az UNHCR és a Vörös Félhold segítségével , etnikai származás, vallás vagy hasonló jellemzők alapján történő megkülönböztetés nélkül biztosítsák a Szíriából menekülők alapvető ellátását;
12. felhívja a török hatóságokat, hogy az UNHCR-rel szorosan együttműködve hozzanak meg minden szükséges intézkedést a szíriai menekültek visszatelepítésére, hogy ne maradjanak a zárt táborokban; véleménye szerint Törökországot e vészhelyzet kezelésében nem szabad magára hagyni, és minden erőfeszítést meg kell tenni e teher megosztása érdekében; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy késedelem nélkül hárítsa el az akadályokat a közös uniós visszatelepítési programról folyó tárgyalások elől, és véglegesítse az együttdöntési eljárást az EU területén élő menekültek visszatelepítésének hatékony végrehajtása érdekében;
13. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson segélyt és támogatást a török és libanoni hatóságok Szíriával közös határain zajló humanitárius válság kezelésére irányuló erőfeszítéseihez, többek között oly módon, hogy megvizsgálják egy humanitárius korridor ENSZ-szinten történő létrehozásának lehetőségét;
14. rámutat arra, hogy a török hatóságok közvetítő szerepet játszottak a szíriai vezetés felé az erőszak fokozódásának leállítása és a hiteles reformokhoz vezető politikai párbeszédben való részvételük érdekében ezzel összefüggésben felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és Törökországot, hogy működjenek együtt a szíriai brutális fellépés diplomáciai úton történő és békés megoldásának megtalálása érdekében;
15. támogatja a Bizottság által elfogadott okos szankciókat, és felhívja a Tanácsot, hogy tegyen határozott diplomáciai kezdeményezéseket annak érdekében, hogy más országok is hozzák meg ugyanezeket a szankciókat; véleménye szerint a Tanácsnak folytatnia kellene a célzott szankciók kiterjesztését a rezsimhez kapcsolódó valamennyi személyre és szervezetre annak érdekében, hogy meggyengítsék és elszigeteljék őket, és megnyissák az utat a demokratikus átalakulás előtt;
Jemenről
16. együttérzéséről biztosítja a jemeni népet, üdvözli a demokratikus változások iránti törekvéseiket, és támogatja az Öböl-menti Együttműködési Tanács azon erőfeszítéseit, amelyek a szegénység enyhítését és a lakosság többsége számára jobb életkörülmények biztosítását célzó, szélesebb alapokon nyugvó politikai rendszer keretében a tárgyalásos megoldás megtalálására irányulnak;
17. felszólítja Száleh elnököt és hatalmi pozíciókat birtokló családtagjait, hogy mondjanak le, és nyissák meg az utat a demokratikus választások előtt;
18. elítéli a közelmúltbeli fegyveres támadásokat, különösen az elnöki palota ellen június 3-án elkövetett támadást, és minden felet felszólít az erőszakos cselekmények beszüntetésére, az emberi jogi normák tiszteletben tartására és az állandó tűzszünet betartására az egész ország területén;
19. üdvözli Abd-Rabbu Manszúr Hádi alelnök elkötelezettségét a tűzszüneti folyamat tiszteletben tartása és a jemeni városok demilitarizálása iránt;
20. véleménye szerint az erőszak nem oldhatja meg Jemen problémáit; üdvözli a tiltakozások nagyrészt békés jellegét, ismételten felhívja a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak az aránytalan erő alkalmazásától, és sürgeti a hatóságokat, hogy vizsgálják ki a tüntetők és politikai foglyok halálának és megsebesülésének eseteit, a bűncselekményeket elkövető személyeket állítsák bíróság elé, és kártalanítsák az áldozatokat és családjaikat;
21. üdvözli a Biztonsági Tanács egységes álláspontját és nyilatkozatát, valamint az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának ténylegesen a helyszínen tartózkodó tényfeltáró küldöttségét;
22. mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kiterjedt jemeni robotrepülőgép-programja, ezen belül a terroristagyanús személyek bírósági ítélet nélküli meggyilkolása, valamint az USA Középső Parancsnoksága azon tervei miatt, hogy a következő hat évben 2,1 milliárd dollár értékű képzést és felszerelést biztosítanak a jemeni erőknek, miután Jemen már ma is a világ egyik leginkább felfegyverzett társadalma;
23. hangsúlyozza, hogy Jemen már jóval az „arab tavasz” felkeléseinek kitörése előtt válságban lévő ország volt; mélységes aggodalmának ad hangot a jemeni szegénység és munkanélküliség szintje miatt, és véleménye szerint csak egy átfogó és összehangolt regionális és nemzetközi segélykezdeményezés révén lehet fokozott kormányzati ellenőrzés alá kényszeríteni a bűnöző és terrorista elemeket, és csak ez hozhatja meg a rendkívül szükséges gazdasági és társadalmi fejlődést és ezen belül a nők jogainak kiterjesztését;
24. felhívja az Uniót és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot, hogy amint Száleh elnök kész utat engedni egy demokratikusan létrehozott kormányzatnak, tegyenek közös pénzügyi és műszaki támogatásra irányuló erőfeszítést, és kitart amellett, hogy fel kell gyorsítani az adományozó országok 2006-os kongresszusán tett kötelezettségvállalások tényleges helyszíni teljesítését ezzel összefüggésben üdvözli a Jemenbe irányuló legutóbbi szaúd-arábiai olajszállításokat, és sürgeti a külföldi adósság jelentős demokratikus reformokat követő elengedésének vagy átütemezésének megfontolását;
25. sürgeti a hatóságokat, hogy ne hajtsák végre Jasszer Iszmaíl, Basír Iszmaíl, Arif Fari, Mubarak Galib és Murád Galíb kivégzését, és emlékezteti a hatóságokat, hogy nemzetközi normák – köztük a kegyelmi kérvényhez vagy az ítélet megváltoztatása iránti kérelemhez való jog – kötelezik őket a tisztességes tárgyalás lefolytatására a halálbüntetéssel járó ügyekben;
26. felhívja az elnöki teendőket ellátó Abd Rabbu Manszúr al-Hadit, hogy a halálbüntetés teljes eltörlése céljából vezessen be kivégzési moratóriumot;
27. felhívja az EU-t, hogy sürgősen vizsgálja felül a MENA-országokkal kapcsolatos és az EU-n belüli migrációs politikáját annak érdekében, hogy a térség gazdasági fejlődéséhez való uniós hozzájárulás részeként felkészüljön az ezen országokból érkező migránsok sokkalta nagyobb hullámára;
Bahreinről
28. mély aggodalmát fejezi ki a demokráciát követelő tüntetésekkel összefüggésben letartóztatott és nem tisztességes eljárás keretében, katonai bíróságok előtt elítélt bahreiniekre kiszabott súlyos ítéletek miatt;
29. sürgeti mindazon személyek azonnali szabadon bocsátását, akiket kizárólag szólásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt tartanak fogva, és sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy kezdjenek független vizsgálatot a kínzással kapcsolatos vádak ügyében;
30. ellenzi a halálbüntetést, és felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy változtassák meg az asz-Szankiszra és Husszeinre kiszabott halálbüntetést;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Maghreb- és Mashrek-küldöttség és az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamainak, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.