Eljárás : 2011/2899(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0579/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0579/2011

Viták :

PV 14/02/2012 - 3
CRE 14/02/2012 - 3

Szavazatok :

PV 16/02/2012 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0052

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 131kWORD 83k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0579/2011
9.11.2011
PE472.790v01-00
 
B7-0579/2011

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a közös halászati politika közjavak megteremtéséhez történő hozzájárulásáról


Maria do Céu Patrão Neves a PPE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása a közös halászati politika közjavak megteremtéséhez történő hozzájárulásáról   
B7‑0579/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre,

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményére,

–   tekintettel az FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó, 1995. október 31-én elfogadott magatartási kódexére,

–   tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb kormányzás felé” című bizottsági közleményre (COM(2011)363),

–   tekintettel az Európa 2020 című közleményre COM(2010)2020,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a halászati ágazat alapja olyan tevékenység, amely a tengerekben, valamint más (brakkvizű és édesvizű) vízrajzi medencékben, többek között folyókban, tavakban, folyótorkolatokban stb. alakul ki, és amely három fő területet ölel fel, a kitermelést, a feldolgozást és a forgalmazást;

B.  mivel a tengeri és édesvízi, part menti és a partoktól távolabb eső akvakultúra a halászati ágazatot egyre inkább kiegészíti, és annak szerves részét képező jelentős eleme;

C.  mivel a halászati tevékenység befolyással van a parti övezetre, hozzájárul annak irányításához, továbbá társadalmi és gazdasági dinamikájához, ami fontos a terület gyakran hátrányos helyzetű, munkalehetőség hiányával és gyenge gazdasággal küszködő közösségei szempontjából;

D.  mivel az európai halászati ágazat Európa számos, az ágazattól erősen függő régiójában jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi fejlődéshez a termelési és értékesítési lánc mindkét irányában való közvetett és közvetlen munkahelyteremtés révén és azáltal, hogy több mint 350 000 munkahelyért felelős a halászatot és a halfeldolgozást együtt tekintve;

E.  mivel az európai halászati ágazat igen jelentős mértékben hozzájárul Európa gazdasági növekedéséhez, nemcsak alaptevékenységével, amely teljesítményét tekintve évi 6,4 millió tonna hal termelésével a világon a negyedik, hanem a többi, igen szerteágazó, többek között gyógyszeripari, kozmetikai, sport- és idegenforgalmi szektorhoz való hozzájárulása révén is;

F.  mivel az európai halászati ágazat jelentős mértékben hozzájárul a környezet megőrzéséhez is, valamint mérsékli az éghajlatváltozás hatásait, impulzust adva az oceanográfiai dinamikára, ökorendszerekre és a halászati tevékenységhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó vízi élőlények élővilágára vonatkozó ismereteinket elmélyítő hatalmas mennyiségű tudományos munka elkészítéséhez és tovább növelve e munkák számát;

G.  mivel a megreformált KHP-nak szavatolnia kell a halászati ágazat környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát a különböző vízrajzi medencékben, valamint azokban a parti övezetekben, ahol e tevékenységet végzik, amit könnyebben meg lehet valósítani egy olyan decentralizált irányítási modell segítségével, amely a döntéshozatali központokat közelebb viszi oda, ahol a tevékenység zajlik, és növeli az érdekeltek felelősségét;

1.  újra kijelenti, hogy a halászat az emberi közösségek olyan fontos ősi tevékenysége, amely mindig sok fehérjével és egészséges táplálékkal látta el e közösségeket, jelenleg gazdasági és társadalmi hozzáadott értéket képvisel, és hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és az Európai Unió függetlenségéhez; úgy véli ezért, hogy a megreformált KHP-nak garantálnia kell a halászat fenntartását, annak fő tevékenységeivel – kitermelés, feldolgozás és forgalmazás – , hagyományos övezeteivel, és mindezt a környezetvédelem, a társadalmi fejlődés és a gazdasági jövedelmezőség közötti fenntartható egyensúly keretén belül;

2.  emlékeztet arra, hogy gazdasági szinten a halászati ágazat a becslések szerint összesen 8 milliárd euró értékű kirakodásért felel, további 3,2 milliárd euró származik az akvakultúra-termelésből, valamint további 23 milliárd euró a feldolgozóiparból; továbbá hogy társadalmi szinten az európai polgárok több mint 40%-a tengerpart mentén él és részesül a halászati tevékenységhez kapcsolódó sokféle funkció biztosította előnyből;

3.  hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat és különösen a kisüzemi halászat a három hagyományos tevékenységi terület mellett és a gazdaságra ás a társadalomra gyakorolt, jobban szembetűnő hatásán kívül jelentős szerepet játszik más különböző területeken is, többek között a kultúrában, a rekreációs és idegenforgalmi területen, a tudományok, az energia, a környezetvédelem, az oktatás terén; A halászati ágazat több funkciós dimenzióval rendelkezik, amely révén a közjavak széles választékával látja el a közösségeket, és e közjavak általában az európai polgárok javát szolgálják, és nem pusztán azokét, akik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban állnak a halászattal, amit el kell ismerni és értékelni kell;

4.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy a halászati ágazat kulturális szempontból számtalan módon hozzájárul a gasztronómiához, a néprajzhoz, a történelemhez, irodalomhoz, muzeológiához stb. A tengeri felvonulások, az ételkóstolás tenger gyümölcseiből, a hagyományos életformák történelmi rekonstrukciója, a tematikus kiállítások és a halászattal vagy az ahhoz kötődő tevékenységekkel kapcsolatos ünnepségek szervezése fontos eszköz a megőrzendő kulturális örökség továbbvitelének szolgálatában;

5.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy a halászati ágazat rekreációs és idegenforgalmi szempontból sokféle tevékenységhez nyújt lehetőséget, többek között a horgászturizmushoz, cetfélék és tengeri madarak megfigyeléséhez, ökológiai búvárkodáshoz stb. A halászok tengerrel és annak biológiai erőforrásaival kapcsolatos ismeretei és napi tapasztalatai (know-how) nélkülözhetetlenek az említett és más tevékenységek fejlesztéséhez, így biztosítva a hozzáadott értéket, amelyből a társadalom egésze részesül;

6.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy a tudományok területén a halászati ágazat segíti a tengerkutatók és mások kutatásait a tapasztalatok megosztásával, információk nyújtásával, a megjelölt állatokról, illetve ritka fajokról szóló jelentésekkel, azzal, hogy a kutatókat felengedik a felügyelt hajókra (megfigyelői tevékenység), hogy elősegítik az ellenőrző halászatot, amelynek során a kutatók fontos adatokat gyűjthetnek az állományok állapotáról és viselkedéséről (halvándorlás), de más témákról is az éghajlatváltozástól (óceáni áramlatok) kezdve a környezetszennyezésig (az olajfoltokkal kapcsolatos figyelmeztetés);

7.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy a halászati ágazat fontos szerepet játszhat az energia területén, elősegítve az olyan új technológiák fejlesztését, amelyeket később a társadalom nevében alkalmazni lehet. Jó példa az energiahatékonyságra a kevésbé szennyező és alacsonyabb fogyasztású új motorok fejlesztése;

8.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy a környezetvédelem területén a halászati ágazat már közismert szerepet játszik, védi a biológiai szempontból érzékeny földrajzi területeket, valamint azokat a parti területeket, ahol keltetés és fiatal állatok nevelése zajlik, továbbá tisztítja a tengereket; de ennél nagyobb szerepet is játszhat a decentralizált irányítás keretében, még fokozottabban odafigyelve a halállományok biológiai védelmére, valamint a vízgyűjtő területek környezeti megóvására és a part menti halászatra;

9.  felszólítja a Bizottságot, megfelelően vegye tekintetbe, hogy az oktatás területén a halászati ágazat megkedvelteti a szabad ég alatti tevékenységeket, a tenger tiszteletére nevel, fejleszti a navigációs készségeket és a tájékozódáshoz empirikus modellt biztosít, továbbá közvetíti a különböző művészeti ágak kreativitását és támogatja a tengeri élet megbecsülését is;

10. hangsúlyozza, hogy a halgazdálkodás egyre inkább tudományos adatokra épül, ami e területen ösztönzi az alkalmazott kutatást, elősegíti a tudást és támogatja a technológiai fejlődést és innovációt az okos növekedést előmozdító 2020-as stratégiával összhangban;

11. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat teljes egészében a halállományok egészségétől és az ökorendszer egyensúlyától függ, ezért a KHP reformjának újra erre kell összpontosítania a tengeri erőforrások őrzője és irányítójaként, egy hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megvalósításával a 2020-as stratégiával összhangban, a fenntartható növekedést támogatva;

12. hangsúlyozza, hogy a halászati tevékenység, annak minden dimenziójával (ideértve az akvakultúrát is), közvetett és közvetlen hatásával, valamint a közjavak megteremtésében játszott szerepével biztosítja a társadalmi és területi kohéziót, elősegíti a szakképzést, valamint a társadalmi és gazdasági dinamizmust a 2020-as stratégiával összhangban, a mindenkire kiterjedő növekedést támogatva;

13. kijelenti, hogy a halászati tevékenységek fontos szerepet játszanak a többéves indikatív program tágabb összefüggésében, és kulcsszerepük van a tengeri területrendezési politikákban, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretén belül;

14. kéri a Bizottságot, hogy ismerje el a halászati tevékenység többfunkciós jellegét és azt az értéket, amelyet a közjavak tág és szerteágazó előállításával megteremt, alkalmazzon holisztikus megközelítést az ágazatot illetően, különösen a KHP reformjának tekintetében, elutasítva a megszorításokkal kapcsolatos terveket, amelyek nemcsak az ágazat által megteremtett közvetett és közvetlen előnyöket csorbítják, hanem nem vesznek tudomást az általa létrehozott javak tágabb köréről sem;

15. kéri a Bizottságot, hogy illessze bele a KHP új keretébe a halászati ágazat többfunkciós jellegét és a közjavak megteremtésében betöltött szerepét, megfontolva a „partvidékfejlesztést” mint kiegészítő elemet (követve a közös agrárpolitikában alkalmazott hasonló struktúrát és néhány terminológiát);

16. felszólítja a Bizottságot a tagállamokkal együtt, hogy hozzák létre a szükséges jogi keretet a hagyományos kitermelői tevékenységeket, a halászati termékek gyártását, valamint forgalmazását kiegészítő tevékenységek számára adók és a halászokat érő más hátrányok nélkül;

17. kéri a Bizottságot, hogy a megreformált KHP-ba illessze bele a „feltételrendszer” azon koncepcióját, amelyet a közös agrárpolitika már alkalmaz, és amely pozitív megkülönböztetést biztosít a környezetbarát halászati eljárások számára például azzal, hogy a támogatási alapokhoz könnyebben hozzáférhetnek;

18. kéri a Bizottságot, hogy a KHP-reform e döntő folyamata során megfelelőképpen vegye figyelembe és illessze bele a 2020-as stratégiába a halászati ágazatot és várható hozzájárulását az európai fejlődés 2020-ig meghatározott irányelveinek végrehajtásához, elismerve, hogy a KHP az egyik hajtómotor az európai növekedési projekt kontextusában, és garantálva a benne rejlő lehetőségek teljes kibontakozásához szükséges feltételeket;

19. kéri a Bizottságot, hajtsa végre a nyitott gazdaságra vonatkozó Rio+20-as célokat a munkahelyteremtés és a szegénység felszámolása terén is, megfelelőképpen figyelembe véve azt, hogy a halászati ágazat önmagában és az integrált tengerpolitika keretében fontos szerepet játszik e célok megvalósításában;

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat