ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU–Oroszország csúcstalálkozóról (2011/2948(RSP))
12.12.2011
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Rebecca Harms, Werner Schulz, Barbara Lochbihler, Bart Staes, Tarja Cronberg, Raül Romeva i Rueda, Indrek Tarand, Rui Tavares, Ulrike Lunacek a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0693/2011
B7‑0693/2011
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Oroszország csúcstalálkozóról (2011/2948(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a 2011. június 9–10-i Nyizsnyij Novgorod-i EU–Oroszország csúcstalálkozó következtetéseiről szóló, az Orosz Állami Duma 2011. decemberi választására való felkészülésről szóló 2011. július 7-i, valamint az oroszországi jogállamiságról szóló 2011. február 17-i állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között megkötött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1997-ben lépett életbe, és amelyet az azt felváltó új megállapodás érvénybe lépéséig meghosszabbítottak,
– tekintettel az EU–Oroszország kapcsolatoknak új, átfogó keretet biztosító új megállapodásról szóló, 2008-ban megkezdett és jelenleg is folytatódó tárgyalásokra, valamint tekintettel a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációra, és különösen a legutóbbi, 2011. november 29-én, Brüsszelben tartott ülésre,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1728. számú, a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetésről szóló 2010. április 29-i állásfoglalására, valamint a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)5 számú, a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépésre szolgáló intézkedésekről szóló 2010. március 31-i ajánlására,
– tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság 2011. szeptember 19–20-én, Varsóban tartott 14. ülésének befejeztével kiadott zárónyilatkozatra és ajánlásokra,
– tekintettel az EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórum Varsóban tartott 2011. december 1–2-i ülésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Grúzia és az Oroszországi Föderáció között létrejött megállapodás lehetővé teszi Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez, és elhárítja az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése útjában álló legnagyobb akadályt; mivel a fokozódó kölcsönös kereskedelmi és gazdasági függés ellenére az alapvető kérdésekkel kapcsolatos félreértések és bizalmatlanság miatt az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok terén nem sikerül előrelépést elérni, ami akadályozza a feleket a valódi stratégiai partnerség kialakításában;
B. mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi viszony döntő fontosságú Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából; mivel az EU és az Oroszországi Föderáció közötti stratégiai partnerség kialakítása csak közös értékeken alapulhat; mivel a globális kormányzás javítása és a közös kihívások kezelése érdekében rendkívül fontos a két fél közötti nemzetközi szintű együttműködés megerősítése az összes intézményben, szervezetben és fórumon;
C. mivel november 27-én az Egységes Oroszország párt kongresszusa hivatalosan is támogatta, hogy Putyin volt elnök jelöltként induljon a 2012 márciusára tervezett elnökválasztáson; mivel a jelenleg miniszterelnöki tisztséget viselő Putyin beszédében figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ne avatkozzanak be az oroszországi választásokba, és ne biztosítsanak további pénzügyi támogatást a nem kormányzati szervezeteknek és a Kreml bírálóinak;
D. mivel a december 4-i választások tisztasága erősen megkérdőjeleződött, miután az országban nem tartották tiszteletben a választások megtartásának néhány alapfeltételét, úgymint a nyilvános vitát, a sajtószabadságot és az összes politikai erő számára biztosítandó egyenlő feltételrendszert, továbbá komoly nehézségekről érkeztek beszámolók a küldöttek jelölése, a pártok nyilvántartásba vétele, valamint a kampánybeli esélyegyenlőség tekintetében;
E. mivel 2011. december 1-jén a moszkvai ügyészség közigazgatási eljárásban pénzbírságot szabott ki a Golosz egyesületre, Oroszország legtapasztaltabb választási megfigyelő csoportjára azzal a váddal, hogy a szervezet egy választási csalások és szabálytalanságok rögzítésére szolgáló honlap létrehozásával megsértette a választási törvényt;
F. mivel a választással kapcsolatban az EBESZ/ODIHR megállapította, hogy „a választás napján a választási folyamat tisztasága a szavazatszámlálás során jelentős mértékben romlott, mivel azt az eljárási szabályok gyakori megsértése jellemezte, és nyilvánvaló manipuláció is tapasztalható volt, többek között például az egyazon szavazat többszöri leadására is utaltak jelek”; mivel a rendőrség több száz ellenzéki aktivistát vett őrizetbe, akik december 4-én és az azt követő napokon felvonulásokat próbáltak rendezni a választások lebonyolításának módja ellen Moszkvában, Szentpéterváron és más orosz nagyvárosokban;
G. mivel december 10-én a Szovjetunió összeomlása óta tartott legnagyobb tiltakozó megmozduláson legalább 50 000 ember vonult fel a moszkvai Bolotnaja téren, és követelte a december 4-i választási eredmények törlését, új választások kiírását, a választási bizottság vezetője, Vlagyimir Csurov lemondását, az állítólagos választási csalások kivizsgálását, valamint az őrizetbe vett tiltakozók azonnali szabadon bocsátását; mivel hasonló tüntetésekre került sor más orosz városokban is;
H. mivel az EU és Oroszország 2010. júniusában közös nyilatkozatot fogadott el a két fél gazdaságának és társadalmának modernizálását célzó új modernizációs partnerség prioritásairól; mivel e tekintetben a munkatervnek az emberi jogok és a jogállamiság terén megvalósuló együttműködést és segítségnyújtást célzó konkrét javaslatokat és projekteket tartalmazó részével kapcsolatban kevés érdemi előrelépés történt;
I. mivel az energia az orosz külpolitika kulcsfontosságú eszköze, amely továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti viszonyban; mivel az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függősége gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékközpontú európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban; mivel az EU és Oroszország között fokozódik az energiaügyekben zajló verseny a közös érdekeltségi körbe tartozó térségekben, például a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában; mivel kiemelkedő fontosságú az EU számára, hogy egységes hangon szólaljon meg, és erős belső szolidaritásról tegyen tanúbizonyságot;
J. mivel az EU és Oroszország között az energiaügy terén a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés számos területe – például az energiahatékonyság vagy a megújuló energiára épülő technológiák területén folytatott kutatás – jelenleg kiaknázatlan;
K. mivel a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát Oroszországban még mindig veszély fenyegeti, az emberi jogi jogvédők, a független civil szervezetek, a politikai ellenzék, a független média és az átlagpolgárok kezdeményezéseit és tevékenységeit gyakran korlátozzák vagy akadályozzák, különösen az Észak-Kaukázusban és az Oroszországi Föderáció egyéb területein;
L. mivel az emberi jogok 2009-es globális helyzetéről, valamint az ezzel kapcsolatos uniós politikáról szóló 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalás felszólította az EU Tanácsát, hogy vegye fontolóra a Szergej Magnyickij halálában érintett hivatalnokok beutazási tilalmának elrendelését és pénzeszközeik befagyasztását;
M. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács tagjaként az Oroszországi Föderáció vállalta, hogy tiszteletben tartja a demokratikus elveket és az emberi jogokat, különösen a szólás- és a gyülekezési szabadságot;
N. mivel Oroszországnak és az EU-nak egyaránt érdeke, hogy jószomszédi kapcsolatokat ápoljon a szomszédos országokkal, illetve hogy ezen országokat béke és stabilitás jellemezze; mivel az ezen országokban tapasztalható válságokkal kapcsolatban nyílt, őszinte és eredményorientált párbeszédet kell kialakítani, különös tekintettel az állandósult konfliktusokra, az érintett országok biztonságának és stabilitásának megerősítése és területi integritásuk védelme érdekében, továbbá mivel közös válságkezelő mechanizmusokat kell kidolgozni;
O. mivel a biztonság Európában még mindig rendkívül érzékeny és vitatott kérdés, és az EU-nak és Oroszországnak minden erejével azon kellene fáradoznia, hogy túllépjen a meglévő nézetkülönbségeken és eltérő álláspontokon, és e téren fokozza a párbeszédet és az együttműködést,
1. véleménye szerint a brüsszeli csúcstalálkozó csak a jogállamiság és a demokratikus értékek maradéktalan tiszteletben tartása és a két ország viszonyának középpontjába állítása esetén adhat lendületet ahhoz, hogy mindkét fél törekvéseivel összhangban jelentősen javuljanak az EU és Oroszország közötti kapcsolatok; hangsúlyozza, hogy az új megállapodásnak, amelyről a felek jelenleg is tárgyalnak, jogilag kötelező erejűnek kell lennie, és átfogó módon ki kell terjednie a kapcsolatok valamennyi vetületére; megismétli, hogy a demokráciának és az emberi jogoknak e megállapodás szerves részét kell képeznie, különös tekintettel egy hatékony és működőképes emberi jogi záradék kidolgozására és a megállapodás szövegébe való beillesztésére;
2. elítéli, hogy nemzetközi megfigyelők beszámolói és átlagpolgárok által készített videofelvételek tanúsága szerint a rendőrség lecsapott a választási szabálytalanságok és csalások ellen tiltakozó békés tüntetőkre; felhívja az orosz hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben a gyülekezési szabadságot és a szólásszabadságot, és alaposan vizsgáljanak meg minden választási visszaélést annak érdekében, hogy megbüntessék a részt vevő tisztviselőket, és megismételjék a szavazást azokon a helyeken, ahol szabálytalanságok történtek; felszólt minden tüntető azonnali szabadon bocsátására;
3. felhívja a Tanács elnökét, a Bizottság elnökét, az alelnököt/főképviselőt és az Unió elnökségét, hogy a csúcstalálkozón határozottan vessék fel a december 4-i választások kérdését, és sürgessék Oroszországot – elsősorban Oroszország Európa tanácsi és EBESZ-tagságából fakadó – nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartására; szorgalmazza a választási eljárás alapos felülvizsgálatát a valóban szabad és tisztességes 2012. márciusi elnökválasztás elősegítése érdekében;
4. rámutat, hogy az EU és Oroszország előtt álló közös kihívások, például a gazdasági és pénzügyi válság, a hatékony többoldalú intézmények, az energiával és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések, az arab világban zajló demokratikus átmenet és a közös szomszédságban állandósult konfliktusok megerősített kooperációt és a válságkezelés során jobb együttműködést igényelnek; e vonatkozásban felszólítja Oroszországot, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányát;
5. úgy véli, hogy a modernizációs partnerség nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre és a technológiai innovációra, hanem azt ambiciózus belső reformoknak kell kísérniük, amelyek a demokratikus intézmények és egy megbízható jogi rendszer megszilárdítását, a jogállamiság érvényesítését, valamint egy valódi civil társadalom akadálytalan fejlődését is magukban foglalják; e tekintetben kéri, hogy a Bizottság és az orosz kormány határozza meg a szükséges lépéseket e célok elérése érdekében;
6. rámutat arra, hogy az EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórum kulcsszerepet játszhat abban, hogy lendületet adjon a modernizációs partnerségnek az emberi és polgári jogok, a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, e tekintetben üdvözli a varsói csúcstalálkozón tapasztalt konstruktív szellemet és alkotó jellegű légkört, valamint az ott elfogadott ajánlásokat;
7. hangsúlyozza, hogy az Oroszországgal fenntartott viszony jelenleg csak pragmatikus jellegű lehet; üdvözli a Grúzia és az Oroszországi Föderáció között létrejött megállapodást Oroszországnak a WTO-hoz történő csatlakozásáról, és várakozásai szerint Oroszország jövőbeli tagsága e szervezetben felgyorsítja az új partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokat;
8. üdvözli az orosz állampolgárok és az uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes beutazását célzó közös intézkedések jegyzékének véglegesítését, és reméli, hogy végrehajtásuk megkönnyíti a vízummentességi megállapodásra irányuló tárgyalásokat; rámutat azonban, hogy az Oroszországi Föderációra vonatkozó vízumkönnyítés és vízumliberalizáció folytán semmiképpen sem részesülhetnek előnyben az állandósult konfliktusoktól sújtott területeken élő, orosz útlevéllel rendelkező lakosok a Moldovában és Grúziában élőkkel szemben;
9. kiemeli, hogy az energetikai együttműködés, és különösen az energiával kapcsolatos párbeszéd az EU és Oroszország közötti kapcsolatok egyik sarkalatos pontja; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a saját célkitűzéseivel összhangban csökkentenie kell a fosszilis üzemanyagoktól való függőségét; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen, az átláthatóságon és az uniós jogszabályok tiszteletben tartásán, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához, a beruházáshoz és a megbízható jogi kerethez való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; várja egy olyan hosszú távú útiterv kidolgozását, melynek célja az orosz energiaforrások az EU energiaszerkezetében játszott szerepének meghatározása 2050-ig;
10. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energia Charta Egyezmény és az ahhoz csatolt, tranzitról szóló jegyzőkönyv alapelvei kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új partnerségi megállapodásba;
11. hangsúlyozza, hogy az energiaforrások és ellátási útvonalak diverzifikálása az EU energiabiztonsági politikájának stratégiai eleme; e tekintetben sajnálkozását fejezi ki az EU, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között a Kaszpi-tengeri vezeték megépítéséről küszöbön álló tárgyalásokkal szemben Oroszország által emelt kifogások miatt;
12. sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy növelje az éghajlatváltozás kezelését célzó hozzájárulását hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv égisze alatt folytatott, a 2012 utáni időszakra vonatkozó, átfogó éghajlat-politikai keret kidolgozására irányuló nemzetközi tárgyalásokon való részvétel révén; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az I. mellékletben felsorolt országok 2020-ra elérjék a szükséges kibocsátáscsökkenést az 1990-es szinthez képest, valamennyi iparosodott országnak el kell köteleznie magát a jelenlegi kibocsátási szintek jelentős csökkentését megkövetelő célok és az erdők általi szénmegkötés arányának növelése mellett;
13. hangsúlyozza, hogy az Uniónak ki kell terjesztenie Oroszországgal folytatott energiaügyi együttműködését a kölcsönös előnyökkel járó területekre, például az energiahatékonyságra vagy a megújuló energiára épülő technológiákra; emlékeztet arra, hogy az Oroszország és az európai szereplők között az energiaügy területén létrejött kormányközi és kereskedelmi megállapodásoknak mindkét oldal jogszabályainak és előírásainak meg kell felelniük;
14. emlékeztet arra, hogy az EU határai közelében még mindig találhatók csernobili típusú atomreaktorok és más, első generációs atomreaktorok, és felhívja Oroszországot ezek haladéktalan leállítására; ugyanakkor sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy tiltsák be az olyan atomerőművekből származó energia behozatalát, melyek nem felelnek meg a legszigorúbb nukleáris biztonsági és védelmi követelményeknek;
15. mély aggodalmát fejezi ki a Kalinyingrádi Területre és a Szosznovij Borra vonatkozó atomerőmű-építési tervek miatt; e tekintetben felhívja Oroszországot az ENSZ-EGB-egyezmény (Espoo) haladéktalan ratifikálására és tiszteletben tartására, és emlékeztet Oroszország azon kötelezettségvállalására, hogy egységes szabványokat dolgoz ki a határokon átnyúló hatású projektek környezeti hatásvizsgálata tekintetében;
16. mély sajnálatát fejezi ki az emberi jogok általános oroszországi helyzetének további romlása, valamint az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk szabályaival kapcsolatos előrelépés teljes hiánya miatt; aggodalmát fejezi ki e párbeszéd miatt, amely a mérhető és kézzelfogható eredmények elérésének eszköze helyett inkább folyamattá vált; ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogi konzultációkba az előrelépésre vonatkozó nyilvános mutatókat kell beépíteni, javítani kell a párbeszéd szabályait – például váltogatva a konzultációk helyszínét – és a folyamattal és az orosz delegáció összetételével kapcsolatos párbeszédet az orosz nem kormányzati szervezetek és az orosz hatóságok között, és nyilvános értékeléseket kell kiadni az EU–Oroszország csúcstalálkozók alkalmával és a Partnerségi Tanács üléseit követően;
17. sajnálja, hogy az orosz fél következetesen elzárkózik a Külügyminisztériumon kívül más minisztériumok és ügynökségek (például az ombudsman) konzultációba való bevonásától, az ülések felváltva Oroszországban és az EU-ban történő megrendezésétől, valamint az oroszországi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel való párbeszédtől;
18. felszólítja a Tanács elnökét és a Bizottságot, hogy hangsúlyozzák az EU aggályait az emberi jogokkal szemben tartósan kedvezőtlen környezettel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy a civil társadalomnak teret kell adni ahhoz, hogy indokolatlan korlátozások nélkül működhessen, hogy garantálni kell az emberi jogi jogvédők biztonságát, és hogy sürgősen meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a folyamatos kínzások, erőszakos eltűnések és más súlyos visszaélések túlnyomórészt büntetlenül maradnak az Észak-Kaukázusban; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy e visszaélések orvoslásának eszközeként Oroszország maradéktalanul hajtsa végre az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteit;
19. elítéli a szexuális irányultságra és nemi hovatartozásra vonatkozó nyilvános tájékoztatás kriminalizálására irányuló szentpétervári jogalkotási javaslatokat; hasonlóképpen sajnálatát fejezi ki az arhangelszki és a rjazanyi régióban hatályos hasonló rendelkezések, valamint a moszkvai és szövetségi szintű lehetséges jövőbeli javaslatok miatt; felhívja Oroszország valamennyi politikai hatóságát, hogy tartózkodjanak a szólásszabadság korlátozásától, és ne mossák össze a szexuális irányultságot és a nemi hovatartozást a pedofíliával; felszólítja a Külügyi Szolgálatot, hogy juttassa kifejezésre az EU határozott tiltakozását ezekkel a javaslatokkal szemben;
20. emlékezteti az Oroszországi Föderációt, hogy az emberi jogok európai egyezménye értelmében kötelezettséget vállalt a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek emberi jogainak garantálására; felhívja Oroszországot, hogy kövesse a Miniszteri Bizottságnak a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépésre szolgáló intézkedésekről szóló ajánlását, és garantálja az LMBT személyek szólásszabadsághoz és a gyülekezési szabadsághoz fűződő jogait;
21. úgy véli, hogy Oroszországban az igazságügyi intézmények függetlenségének hiánya áll a büntetlenség hátterében, és aggodalmát fejezi ki a politikai indíttatású perekről, tisztességtelen eljárásokról és súlyos bűncselekmények – többek között gyilkosságok, zaklatások és egyéb erőszakos cselekmények – kivizsgálásának elmulasztásáról szóló beszámolók kapcsán;
22. sajnálja, hogy Szergej Magnyitszkij halála után két évvel az orosz hatóságok által ígért nyomozás még nem zárult le november végéig, és azt 2012-ig meghosszabbították; tudomásul veszi a Medvegyev elnök emberi jogi tanácsa által 2011 júliusában közzétett jelentést, amely bizonyítékkal szolgált arra, hogy Szergej Magnyitszkij letartóztatása jogszerűtlen volt, és fogva tartása során bántalmazták és kínozták, hogy bűnösnek vallja magát;
23. megállapítja, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság külügyminisztériumai 2011-ben úgy határoztak, hogy megtagadják a vízum kiadását azon mintegy 60 orosz tisztviselőtől, akikről feltételezhető, hogy közük volt Szergej Magnyitszkijnak az orosz hatóságok tétlensége miatti halálához; a Szergej Magnyitszkij ügyének kivizsgálása irányába tett pozitív lépések hiányában ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az orosz hatóságok állítsák bíróság elé a felelősöket, egyúttal sürgeti a Tanácsot, hogy valamennyi uniós tagállamban haladéktalanul rendelje el a vízumtilalmat és a pénzeszközök befagyasztását azon orosz kormányzati tisztviselőkkel szemben, akik részt vettek az adócsalásban, valamint szerepet játszottak Magnyitszkij törvénytelen letartóztatásában, kínzásában, az orvosi ellátás megtagadásában és fogságban történő meggyilkolásában, valamint a bűncselekmény eltussolásában;
24. sajnálja, hogy Oroszország elutasította a Szíriában zajló brutális elnyomás elítélését az ENSZ BT-ben, és ezzel megakadályozta a nemzetközi közösséget az Aszad-rezsimre irányuló, a további erőszak és a katonai helyzet fokozódásának elkerülése érdekében szükséges politikai és gazdasági nyomásgyakorlás kifejtésében;
25. örömmel veszi, hogy Oroszország kész együttműködni egy válságkezelési műveletekkel kapcsolatos keretmegállapodás kidolgozása érdekében; e tekintetben felhívja az orosz hatóságokat, hogy legyenek következetesek, és tegyék lehetővé, hogy a 2008-as tűzszüneti egyezménynek megfelelően az EU grúziai megfigyelő missziója belépjen Abházia és Dél-Oszétia szakadár területeire;
26. kéri az orosz hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, hogy látható előrelépések történjenek a Dnyeszteren túli válság rendezésére, e tekintetben üdvözli az 5+2-es felállásban az átfogó megoldás mielőbbi kidolgozásának céljával folytatott hivatalos tárgyalások újrakezdésére vonatkozó döntést;
27. sajnálja, hogy nem sikerült előrelépést elérni a Hegyi-Karabahban zajló konfliktus megoldása terén; aggodalmát fejezi ki a régióban jelenleg is zajló katonai előkészületek miatt, és sürgeti az orosz kormányt, hogy a feszültség enyhítése és a tartós és átfogó rendezés érdekében állítsa le a konfliktusban részt vevő feleknek nyújtott fegyverszállítmányokat;
28. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok rakétapajzsra irányuló projektjére válaszul a közelmúltban Kalinyingrádban korai előrejelző rakétavédelmi radart állítottak hadrendbe, valamint orosz vezetők arról nyilatkoztak, hogy Oroszország esetlegesen visszalép a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződéstől (START); kéri a biztonsági kérdésekről, többek között az adatmegosztásról és az információcseréről szóló konstruktív párbeszéd megkezdését az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország között;
29. emlékeztet arra, hogy az EBESZ döntő szerepet játszik a biztonság előmozdításában Európában; kéri a hagyományos fegyverzet korlátozására és a leszerelésre irányuló folyamat felélesztését az EBESZ keretében; támogatja a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére irányuló további lépésekkel (CFE II) kapcsolatos tárgyalások megnyitását; sürgeti az Oroszországi Föderáció kormányát, hogy vonja vissza az eredeti CFE-szerződés szerinti megfelelési kötelezettségeinek felfüggesztését és teljesítse az 1999-es isztambuli kötelezettségvállalásokat; sürgeti a NATO-tagállamokat, hogy haladéktalanul ratifikálják és hajtsák végre a kiigazított CFE-szerződést;
30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.