Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0700/2011Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0700/2011

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2011. december 15-i, küszöbönálló brüsszeli EU–Oroszország csúcstalálkozóról és a 2011. december 4-i oroszországi parlamenti választások eredményéről (2011/2948(RSP))

12.12.2011

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ria Oomen-Ruijten, Ioannis Kasoulides, Alojz Peterle, Elena Băsescu, Cristian Dan Preda, Tokia Saïfi, Lena Kolarska-Bobińska, Laima Liucija Andrikienė, Inese Vaidere, Arnaud Danjean, Nadezhda Neynsky, Mario Mauro, Joachim Zeller, Traian Ungureanu a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0693/2011

Eljárás : 2011/2948(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0700/2011
Előterjesztett szövegek :
B7-0700/2011
Viták :
Elfogadott szövegek :

B7‑0700/2011

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2011. december 15-i, küszöbönálló brüsszeli EU–Oroszország csúcstalálkozóról és a 2011. december 4-i oroszországi parlamenti választások eredményéről (2011/2948(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Oroszországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a 2011. június 9−10-i, Nyizsnyij Novgorod-i EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2011. június 9-i[1], valamint a 2009. november 18-án Stockholmban tartott EU-Oroszország csúcstalálkozót megelőzően tartott 2009. november 12-i, stockholmi EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2010. június 17-i[2] állásfoglalására,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, többek között a decemberi oroszországi parlamenti választásokra való felkészülésről szóló 2011. július 7-én elfogadott állásfoglalásaira[3], az oroszországi jogállamiságról szóló 2011. február 17-i állásfoglalására[4], az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására[5], az energiabiztonság külső aspektusairól szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására[6], valamint „Az emberi jogok helyzete a világban” című, 2009. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására[7],

–   tekintettel az EU és az Orosz Föderáció közötti jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM)[8], valamint az EU és Oroszország közötti új megállapodásról 2008-ban megkezdett tárgyalásokra és a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,

–   tekintettel az EU-nak és Oroszországnak a 2003. május 31-én, Szentpéterváron tartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban meghatározott azon közös célkitűzésére, hogy létrehoznak egy közös gazdasági térséget, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének közös térségét, a külső biztonság területén folytatandó együttműködés közös térségét, valamint a kutatás és oktatás – beleértve a kulturális aspektusokat is – közös térségét (a „négy közös térség”),

–   tekintettel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének témájában tartott EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 2011. október 11-i varsói együttes nyilatkozatára,

–   tekintettel a Catherine Ashton főképviselő által az EU–Oroszország Állandó Partnerségi Tanács 8. ülése során, 2011. november 17-én tett megjegyzésekre,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti legutóbbi, 2011. november 28-i emberi jogi párbeszédre,

–   tekintettel a Catherine Ashton, az EU főképviselője által az Oroszországi Föderációban tartott parlamenti választásokról kiadott 2011. december 6-i nyilatkozatra,

–   tekintettel a 2011. december 15-i EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU és Oroszország mind gazdaságilag, mind politikailag kölcsönösen egymásra vannak utalva; mivel ebből kifolyólag az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos, nemcsak Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából; mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett aziránt, hogy tovább mélyítse és fejlessze az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, melyek alapját a demokratikus alapelvek iránti mélyen gyökerező elkötelezettség képezi;

B.  mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként a többi taggal együtt közös felelősséggel tartozik a globális stabilitás fenntartásáért; mivel számos, nemzetközi szinten jelentkező – különösen a Szíriával, a Közel-Kelettel, Iránnal, a terrorizmussal, az energiabiztonsággal, az éghajlatváltozással és a pénzügyi válságokkal kapcsolatos – kihívásnak csak összehangolt erőfeszítésekkel lehet megfelelni, amely Oroszországot is magában foglalja;

C. mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia alapelvei és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett; mivel az emberi jogok helyzete, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és az újságírókkal és az ellenzékkel szembeni megtorló intézkedések továbbra is aggodalomra adnak okot;

D.  mivel 2011. április 12-én az Emberi Jogok Európai Bírósága bírálta a politikai pártok oroszországi bejegyzésének nehézkes eljárásait, amelyek nem felelnek meg az Európa Tanács és az EBESZ választási normáinak; mivel továbbra is komoly aggodalomra ad okot az, hogy a politikai pártok komoly nehézségekbe ütköznek a választásokon való részvétel tekintetében, ami ténylegesen korlátozza a politikai versenyt és a pluralizmust Oroszországban;

E.  mivel egy év telt el azóta, hogy az Európai Parlament felszólította a Tanácsot, hogy „amennyiben az orosz hatóságok nem tesznek pozitív lépéseket az együttműködés és Szergej Magnyickij esetének kivizsgálása érdekében, ragaszkodjon ahhoz, hogy az orosz hatóságok bíróság elé állítsák a felelősöket és vegye fontolóra az ügyben érintett orosz tisztviselőkkel szembeni beutazási tilalom elrendelését”; továbbá arra biztatta „az EU bűnüldöző szerveit, hogy működjenek együtt ezen orosz tisztviselők bankszámláinak és egyéb vagyonának valamennyi uniós tagállamban történő befagyasztása érdekében”[9];

1.  felszólítja az EU-t és Oroszországot, hogy használják ki a küszöbönálló csúcstalálkozó kínálta lehetőségeket, és adjanak új lendületet az új partnerségi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalásoknak, mely során a tárgyalások kiegyensúlyozottabb előrehaladására van szükség; arra szólít fel, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az EU−Oroszország modernizációs partnerség előmozdítása érdekében is; konkrét célkitűzések és ütemterv meghatározását kéri;

2.  üdvözli, hogy lezárultak az Oroszország a WTO-hoz való csatlakozásáról folyó tárgyalások, ami hozzá fog járulni az egyenlő versenyfeltételeket megteremtéséhez a gazdasági szereplők számára mindkét oldalon, és elő fogja segíteni, illetve liberalizálni fogja a kereskedelmet a globális gazdaságban; hangsúlyozza, hogy a csatlakozással Oroszország jogi kötelezettséget vállal a WTO valamennyi szabályának betartására, beleértve a protekcionista intézkedésekről való lemondást is; ennek kapcsán aggodalmát fejezi ki az Oroszország−Kazahsztán−Fehéroroszország közötti vámunió tekintetében, amely magasabb egységes vámtarifákhoz vezetett;

3.  hangsúlyozza, hogy intenzívebbé kell tenni az Oroszországgal való energiaügyi partnerséget; ismételten hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokkal való ellátást nem szabad politikai eszközként használni; hangsúlyozza, hogy jogilag kötelező érvényű energiaügyi keretre van szükség, amely minden európai uniós tagállamnak egyenlő normák alapján megbízható és biztos energiaellátást garantál;

4. elismeri a 2011. október 11-i együttes következtetéseket, amelyben bejelentik, hogy véglegesítették a vízummentességre vonatkozó szabályozás érdekében szükséges közös lépések listáját, és támogatja annak hivatalos elfogadását és az azt követő végrehajtását; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az Oroszországgal és a keleti partnerség országaival megvalósítandó vízumliberalizáció érdekében elfogadott megközelítések regionális koherenciáját; üdvözli, hogy lezárták a jelenlegi 2006-os Oroszország−EU vízumkönnyítési megállapodás módosításáról szóló tárgyalásokat; hangsúlyozza az Oroszország−EU visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtásának, valamint a migrációról szóló párbeszéd kialakításának fontosságát; további együttműködésre hív fel az illegális bevándorlás, a határátkelőhelyeken való ellenőrzés javítása, valamint a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információcsere terén;

5.  üdvözli a Kalinyingrádi térség helyi határforgalmának egyszerűsítésére irányuló javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségre vonatkozó ütemtervben foglalt prioritásokkal összhangban hozzá fog járulni az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség további erősítéséhez;

6.  tudomásul veszi a 2011. december 4-én tartott oroszországi parlamenti választások eredményét; hangsúlyozza, hogy a választások lefolytatása megmutatta, hogy Oroszország nem felel meg az EBESZ által meghatározott választási normáknak; ismételten hangsúlyozza, hogy a bonyolult regisztrációs folyamat számos ellenzéki párt kizárásához vezetett, és ez a kezdetektől fogva akadályt jelentett a politikai verseny és pluralizmus számára; aggodalmát fejezi ki a csalásokról szóló beszámolók és az EBESZ/ODIHR eljárási szabálytalanságokról szóló jelentésének előzetes megállapításai, továbbá a média pártatlanságának hiánya, a független ellenőrzést végzők zaklatása és a párt és az állam szétválasztásának hiánya miatt;

7.  üdvözli az oroszországi demonstrációkat, amelyek az orosz nép nagyobb demokrácia iránti vágyát fejezik ki; elítéli a békés tüntetők elleni fellépést és letartóztatásukat, beleértve az ellenzék vezető tagjait és az újságírókat is; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a gyülekezés és a kifejezés szabadságát, hagyják sértetlenül a békés tüntetőket és engedjék szabadon azokat, akiket a választásokkal összefüggésben tartóztattak le;

8.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy orvosolják az EBESZ/ODIHR megfigyelési jelentésében megállapítottakat, hajtsák végre a választási jogszabályok reformját az Európa Tanács és az EBESZ normáival összhangban, és a gyakorlatban is feleljenek meg ezen normáknak a 2012-es szabad és demokratikus elnökválasztások biztosítása érdekében, hogy az ellenzéki jelöltek egyenlő esélyekkel rendelkezzenek; kéri az EBESZ-t, hogy szorosan kövesse nyomon a választások előkészületeit és a választási szabályok betartását;

9.  ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszországban emelkedik az emberi jogok megsértésével kapcsolatos esetek száma, valamint hiányzik a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás; aggodalmát fejezi ki különösen Szergej Magnyitszkij ügye miatt, többek között a halálában bűnösnek talált személyekkel szembeni szankciók hiánya kapcsán; felszólítja a nyomozó bizottságot, hogy végezzen átfogó és alapos, tabuktól mentes nyomozást, hogy sürgősen konkrét eredményeket mutassanak fel, és minden szükséges intézkedést tegyenek meg a felelősök bíróság elé állítása érdekében;

10. megemlékezik a Szovjetunió felbomlásának 20. évfordulójáról, amely az európai történelem meghatározó mérföldköve; elismeri azon emberek hozzájárulását ezen eseményekhez, akik aktívan ellenezték a parancsuralmi rendszert, valamint elősegítették annak felszámolását;

11. felszólítja Oroszországot, hogy járuljon hozzá érdemben a szomszédságában fennálló, „rögzült konfliktusok” rendezéséhez, és tartsa tiszteletben a „rögzült konfliktusokban” érintett valamennyi állam szuverenitását és területi integritását;

12. ismételten rámutat Oroszország azon kötelezettségére, hogy maradéktalanul végrehajtsa a hat pontból álló fegyverszüneti megállapodást, és tiszteletben tartsa Grúzia szuverenitását és területi integritását;

13. támogatja az EBESZ minszki csoportját és annak társelnökét, a hegyi-karabahi konfliktus kapcsán való előrelépés tekintetében;

14. üdvözli a Dnyeszteren túli válsággal kapcsolatos 5+2-es felállású tárgyalások újrafelvételét, és említést tesz a 2011. december 1-i első hivatalos ülésről, amely remélhetőleg a konfliktusrendezés kezdete volt;

15. hangsúlyozza, hogy Oroszországnak, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül vétójoggal rendelkezik, fel kell nőnie a nemzetközi válsághelyzetekkel kapcsolatos felelősségéhez; mivel számos, nemzetközi szinten jelentkező – különösen a Szíriával és Iránnal kapcsolatos – kihívásnak csak összehangolt erőfeszítésekkel lehet megfelelni, amely Oroszországot is magában foglalja; felszólítja Oroszországot, hogy tanúsítson konstruktívabb hozzáállást, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai tekintetében;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.