Eljárás : 2011/2958(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0728/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0728/2011

Viták :

PV 14/12/2011 - 20
CRE 14/12/2011 - 20

Szavazatok :

PV 15/12/2011 - 9.9

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0587

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 128kWORD 81k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0727/2011
13.12.2011
PE479.427v02-00
 
B7-0728/2011

a B7‑0673/2011. és B7‑0674/2011. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján


a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásának korlátozásairól (2011/2958(RSP))


Rovana Plumb, Stephen Hughes az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásának korlátozásairól (2011/2958(RSP))  
B7‑0728/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A7-0258/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21., 45. és 47. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15., 21., 29., 34., és 45. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikkére,

–   tekintettel a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a „Mobilitás – eszköz a több és jobb munkahely érdekében: Az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007-2010)” című, 2007. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2007)0773),

–   tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának hatása az EU-bővítés összefüggésében” című, 2008. november 18-i bizottsági közleményre (COM(2008)0765),

–   tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának megerősítése: jogok és jelentősebb fejlemények” című, 2010. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2010)0373),

–   tekintettel az Európai Parlament állásfoglalására az EU munkaerőpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerről,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanács számára készült, a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről szóló jelentésére (COM (2011)729 végleges),

–   tekintettel „A mobilitás meglévő korlátainak meghatározása a belső munkaerőpiacon” című európai gazdasági és szociális bizottsági véleményre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Unió valamely más országában élni és dolgozni az egyenlő bánásmódot és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéssel szembeni védelmet biztosító alapvető szabadságok egyike az Unióban, az uniós polgárság alapvető eleme, amelyet a szerződések is elismernek, ugyanakkor két tagállam továbbra is akadályokkal szembesül a valamely másik tagállam területén történő munkavállaláshoz való jog terén,

B.  mivel a Bizottság 2011. november 11-i közleménye szerint a Bulgáriából és Romániából származó utazó munkavállalók pozitív hatást gyakoroltak az ilyen munkavállalókat befogadó tagállamok gazdaságára,

C. mivel nem érkeztek visszajelzések negatív hatásokról azon tagállamokból, amelyek nem alkalmazták a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos átmeneti intézkedéseket, ennek ellenére számos tagállam – inkább politikai nyomás hatására, mintsem indokolt gazdasági és munkaerő-piaci kedvezőtlen hatások miatt – úgy határozott, hogy a munkaerő-piacaikon a román és a bolgár állampolgárokkal szemben továbbra is korlátozásokat alkalmaz,

D. mivel a 2010 végi legfrissebb statisztikák szerint egy másik tagállam területén letelepedett bulgáriai és romániai utazó munkavállalók az EU összlakosságának 0,6%-át teszik ki,

E.  mivel a romániai és bulgáriai munkavállalók beáramlása pozitív hatást gyakorolt a befogadó országok piacaira, mivel olyan munkakörökben és ágazatokban helyezkedtek el, amelyek munkaerőhiánnyal küszködtek,

F.  mivel a Bizottság a legfrissebb közleményében megállapította, hogy a romániai és bulgáriai utazó munkavállalók a befogadó ország állampolgárainál nagyobb valószínűséggel vannak életük gazdasági szempontból aktív időszakában, tekintve, hogy az EU e két országának 35 évesnél fiatalabb utazó munkavállalói az összes munkaképes korú utazó munkavállaló 65%-át teszik ki, míg ez az arány az EU–15-ök estében nézve 34%-os;

G. mivel a friss Eurostat-adatok szerint a román és bolgár utazó munkavállalók nem gyakorolnak jelentős hatást a befogadó országok béreire, illetve munkanélküliségi rátájára,

H. mivel a mobilitási áramlásokat főként a munkaerő iránti kereslet motiválja, és amennyiben a munkaerő-piaci igények között európai szinten eltérések vannak, az ideiglenes korlátozások akadályozhatják az európai vállalatok gazdasági fejlődését, valamint a valamely más tagállam területén történő munkavállaláshoz és letelepedéshez való jogot;

I.   mivel a román és bolgár munkavállalók a Szerződésben is elismert egyenlő bánásmódon alapuló szabad mozgáshoz való alapvető joguk teljes vagy részleges korlátozásával szembesülnek, ugyanakkor a „szolgáltatások” területén a munkavállalók határon átnyúló mobilitása (alvállalkozók és közvetítők) révén egyre inkább átveszi a munkavállalók szabad mozgásának helyét, ami a bérek és munkafeltételek tekintetében tisztességtelen versenyt eredményez;

J.   mivel a munkavállalók szabad mozgása az EU és a tagállamok számára egyaránt társadalmi-gazdasági értelemben pozitív példát jelent, lévén az uniós integráció, a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és az egyéni szakmai fejlődés egyik mérföldköve, amely ellensúlyozza a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, és a világszintű kihívásokkal való szembenézésre felkészült, erősebb gazdasági hatalmat hoz létre;

K. mivel a társadalmaink közelmúltbeli fejlődése – különösen az ipari változás, a globalizáció, az új munkavégzési módozatok, a demográfiai változások és a közlekedési eszközök fejlődése miatt – nagyobb fokú mobilitást tesz szükségessé a munkavállalók körében;

L.  mivel az EU-n belüli migráció alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy valamennyi európai polgár egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen;

M. mivel az Európai Bizottság legutóbbi közleménye szerint a nemzeti munkaerőpiacokon jelentkező zavarok különböző tényezők – például a gazdasági és pénzügyi válság, illetve strukturális munkaerő-piaci problémák – eredményei, nem pedig a román és bolgár munkavállalók beáramlásának következményei;

N. mivel 2010-ben a 15–64 év közötti uniós munkanélküliek összlétszámából a román és bolgár munkavállalók csak 1%-ot, míg a harmadik országokból származók 4,1%-ot tettek ki, így az előbbiek nem gyakorolhattak hatást az egyes országok munkaerő-piaci válságára;

O. mivel a jelenlegi, európai szintű gazdasági visszaesés jellemezte helyzetben az utazó munkavállalók származási országukba irányuló pénzátutalásai nettó pozitív hatást gyakorolhatnak az átutaló országok fizetési mérlegére;

P.  mivel néhány tagállam bejelentette, hogy a bolgár és román munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat 2014-ig érvényben kívánja tartani; mivel más tagállamok bejelentették, hogy munkaerőpiacukat valamennyi uniós munkavállaló számára megnyitják;

1.  felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden hatályban lévő átmeneti intézkedést, mivel nincs valós gazdasági indoka annak, hogy a románok és bolgárok esetében korlátozzák a valamely más tagállamban való munkavállaláshoz és tartózkodáshoz való jogot; úgy véli, hogy ezek az akadályok az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatásúak, és uniós polgárokkal szembeni megkülönböztetésnek minősülnek, és kéri a preferencia záradék tényleges érvényesítését az egész Unióban;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy teljes mértékben fogadja el az Európai Bizottság legfrissebb közleményét, és az abban javasolt irányvonalat kövesse annak értékelésekor, hogy az átmeneti akadályok kedvező és szükséges intézkedések-e;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a „munkaerőpiac súlyos zavara vagy annak veszélye” fogalom egyértelmű meghatározására;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű mutatókat és jobb módszertant olyan gazdasági és társadalmi mutatók alapján, amelyek alapján megítélhető, hogy valóban szükség van-e a tagállamok által bevezetett teljes vagy részleges korlátozások meghosszabbítására a román és bolgár munkavállalók által a nemzeti munkaerőpiacukon esetlegesen okozott negatív zavarok fényében, valamint ezt az eljárást alkalmazza abban az esetben is, amikor valamely tagállam a védzáradék alkalmazását kéri;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legátláthatóbb módon tegye közzé azokat a szempontokat, amelyek alapján valamely tagállam fenntarthatja az átmeneti akadályokat, figyelembe véve egy ilyen határozatnak az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint az alapvető szabadságjogoktól való eltérések szigorú értelmezéseit, amelyeket az Európai Bíróság elfogadott;

6.  rámutat, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy tartják fenn a korlátozásokat, hogy nem indokolják a Bíróság ítéleteivel összhangban egyértelmű és átlátható módon a súlyos munkaerő-piaci zavarokat, megszegik a csatlakozási szerződéseket; felhívja a Bizottságot mint a szerződések őrét, hogy biztosítsa a csatlakozási szerződések betartását;

7.  sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottság számára benyújtandó értesítések elkészítésekor alkalmazzák az átmeneti akadályok bevezetésére vagy meghosszabbítására irányuló kérelemre vonatkozó meghatározást, módszertant, mutatókat és kritériumokat;

8.  megállapítja, hogy a bolgár és román állampolgárokra vonatkozó, az EU-25 munkaerőpiacára való jogszerű belépéssel kapcsolatos korlátozások a be nem jelentett munka terjedését vonja maga után, ami pedig a munkavállalók jogaival való visszaéléssel és a szürkegazdaság arányának növekedésével jár együtt;

9.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg az átmeneti időre szóló korlátozásokat annak érdekében, hogy a bolgár és a román állampolgárok a szerződésekben elismert egyenlő bánásmódban részesüljenek, biztosítva ezáltal a vállalkozások közötti tisztességes versenyt, valamint a szociális és gazdasági dömping megelőzését;

10. megállapítja, hogy az átmeneti intézkedések a színlelt önfoglalkoztatás és a szabálytalan foglalkoztatás elleni küzdelem szempontjából a tervezettel ellentétes hatást váltanak ki, mivel azok a munkavállalók, akik nem kapnak jogot a szabályos munkaerőpiacra való szabad belépésre, néha a tisztességes bérezést és tisztességes munkafeltételeket nem biztosító, színlelt önfoglalkoztatás vagy szabálytalan munkavállalás mellett döntenek;

11. felhívja az EU-25-öt, hogy konzultáljon a szociális partnerekkel, mielőtt döntést hozna arról, hogy a Romániából és Bulgáriából származó munkavállalók mozgáshoz való jogát érintő teljes vagy részleges korlátozásokat megszünteti vagy kiterjeszti;

12. sürgeti azon tagállamokat, amelyek fenn kívánják tartani a román és bolgár munkavállalók munkaerő-piaci hozzáférésére vonatkozó korlátozásokat, hogy egyértelműen és átlátható módon tegyenek közzé olyan kimerítő – meggyőző érvekkel és adatokkal, többek között társadalmi és gazdasági mutatókkal ellátott – indokolást, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a földrajzi mobilitás nemzeti munkaerőpiacuk súlyos zavarát eredményezi;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat