ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Tanács 2011. december 8–9-i üléséről (2011/2546(RSP))
16.1.2012
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Roberto Gualtieri, Stephen Hughes, Enrique Guerrero Salom, Udo Bullmann az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0003/2012
B7‑0004/2012
az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2011. december 8–9-i üléséről (2011/2546(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2011. december 9–10-i Európai Tanács következtetéseire,
– tekintettel az euróövezet állam- és kormányfőinek 2011. december 9-i nyilatkozatára,
– tekintettel a „hatos csomagra” és a költségvetési fegyelem további erősítésére irányuló két bizottsági javaslatra[1],
– tekintettel a megerősített gazdasági unióról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről folytatott tárgyalások jelen állására,
– tekintettel a Parlament nevében az ad hoc munkacsoportban tevékenykedő képviselői által benyújtott beadványra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
1. kétli, hogy szükség volna egy ilyen kormányközi megállapodásra, mivel fő célkitűzéseinek többségét jobban és hatékonyabban el lehetne érni uniós jogszabályok révén, határozott, gyors és fenntartható választ adva a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra, valamint az EU számos tagállamában tapasztalható szociális válságra; mindazonáltal továbbra is készen áll a konstruktív megoldásra irányuló munkára;
2. támogatja az Elnökök Értekezlete által a Parlament képviseletére kinevezett képviselőknek az ad hoc munkacsoport részére benyújtott beadványát; sajnálja, hogy a nemzetközi megállapodás 2012. január 10-én elfogadott tervezete nem tartalmazza az Európai Parlament javaslatait, és megjegyzi, hogy a 2012. január 12-i ülésen előterjesztett egyes javaslatait számos tagállam támogatta, és a 2012. január 18-ra ígért végleges tervezet kézhezvételét követően áttekinti álláspontját;
3. mély meggyőződése, hogy a monetáris unió kizárólag a közösségi módszeren keresztül fejlődhet valódi gazdasági és fiskális unióvá; emlékeztet arra, hogy az EU egy politikai projekt, amely erős közös intézményeken és közös szabályok tiszteletén alapul;
4. ismételten felszólítja egy olyan Unió megteremtésére, melyet a stabilitás és a fenntartható növekedés jellemez; úgy véli, hogy a költségvetési fegyelem – bár a fenntartható növekedés alapját képezi – önmagában nem hoz fellendülést, és a megállapodásnak egyértelműen azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy Európa vezetői egyformán szigorú fellépéseket tesznek mindkét téren, ezért kitart amellett, hogy a megállapodásnak kötelezettséget kell rónia a szerződő felekre arra nézve, hogy vállalják a fokozottabb konvergencia és versenyképesség előmozdítását célzó intézkedések megtételét, valamint javaslatokat kell tartalmaznia egy adósságtörlesztési alap, projektkötvények, az uniós joggal összhangban a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó, valamint – a költségvetési fegyelem biztosítása mellett – a stabilitási kötvények bevezetésére vonatkozó menetrend vonatkozásában;
5. különösen fontosnak tartja továbbá, hogy
– az új megállapodás egyértelműen mondja ki, hogy az uniós jog a benne foglalt rendelkezések felett áll;
– a megállapodás végrehajtására irányuló valamennyi intézkedés összhangban álljon az uniós szerződésekben rögzített megfelelő eljárásokkal;
– a megállapodás összhangban álljon az uniós joggal, különösen a stabilitási és növekedési paktum számaival, és amennyiben a szerződő felek az uniós joggal ellenétes célok mellett kötelezik el magukat, ennek az alkalmazandó uniós jogi eljárások keretében kell történnie, és nem vezethet kettős mérce kialakulásához;
– biztosítani kell a demokratikus elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartását az európai gazdasági koordináció és kormányzás valamennyi aspektusában való parlamenti részvétel megerősítése révén;
– a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti együttműködésnek az uniós szerződések keretein belül kell folynia, összhangban a Szerződés 1. jegyzőkönyvének 9. cikkével;
– az új megállapodás kötelezően előírja a szerződő feleknek, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás tartalmát legkésőbb öt éven belül beépítsék a Szerződésbe;
6. fenntartja a jogot, hogy minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközt felhasználjon az uniós jog és az uniós intézmények szerepe védelmében, különösen amennyiben a végleges megállapodás egyes elemei összeegyeztethetetlenek lennének az uniós joggal;
7. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válsághoz kapcsolódó többi többoldalú megállapodásban – például az európai stabilitási mechanizmusban – ugyanezek az intézményi, jogi és politikai kérdések merülnek fel, ezért kéri, hogy a szóban forgó nemzetközi megállapodáséval azonos formában tegyék lehetővé a részvételét az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban is;
8. emlékezteti a Bizottságot, hogy köteles minden szempontból eleget tennie a Szerződések védelmezésére irányuló intézményi feladatának;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok állam- és kormányfőinek, a Tanács elnökének, az eurócsoport elnökének, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.
- [1] A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló rendelet (COM(2011)819 végleges), és az előzetes költségvetési tervek monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya megszüntetésének biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (COM(2011)821 végleges).