Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0005/2012Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0005/2012

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Tanács 2011. december 8–9-i üléséről (2011/2546(RSP))

11.1.2012

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Daniel Cohn-Bendit a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0003/2012

Eljárás : 2011/2546(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0005/2012
Előterjesztett szövegek :
B7-0005/2012
Viták :
Elfogadott szövegek :

B7‑0005/2012

az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2011. december 8–9-i üléséről (2011/2546(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2011. december 9–10-i Európai Tanács következtetéseire,

 

–   tekintettel az euróövezet állam- és kormányfőinek 2011. december 9-i nyilatkozatára,

 

–   tekintettel a „hatos csomagra” és a költségvetési fegyelem további erősítésére irányuló két bizottsági javaslatra[1],

 

–   tekintettel a megerősített gazdasági unióról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről folytatott tárgyalások jelen állására,

 

–   tekintettel Parlament nevében az ad hoc munkacsoportban tevékenykedő képviselői által benyújtott beadványra,

 

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.  kétli, hogy szükség volna egy ilyen kormányközi megállapodásra, mivel fő célkitűzéseinek többségét jobban és hatékonyabban el lehetne érni uniós jogszabályok révén, határozott, gyors és fenntartható választ adva a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra, valamint az EU számos tagállamában fellépő szociális válságra; mindazonáltal továbbra is készen áll a konstruktív megoldásra irányuló munkára;

 

2.  támogatja az Elnökök Értekezlete által a Parlament képviseletére kinevezett képviselőknek az ad hoc munkacsoport részére benyújtott beadványát; sajnálja, hogy a 2012. január 10-i megállapodástervezet nem integrálja az Európai Parlament javaslatait, és megjegyzi, hogy a 2012. január 12-i ülésen előterjesztett egyes javaslatokat számos tagállam támogatta; a 2012. január 18-ra ígért végleges tervezet kézhezvételét követően áttekinti álláspontját;

 

3.  mély meggyőződése, hogy a monetáris unió kizárólag a közösségi módszeren keresztül fejlődhet valódi gazdasági és fiskális unióvá; emlékeztet arra, hogy az EU egy politikai projekt, amely közös értékeken, erős közös intézményeken és közös szabályok tiszteletén alapul;

 

4.  különösen fontosnak tartja továbbá, hogy

 

–   az új megállapodás egyértelműen mondja ki, hogy az uniós jog a benne foglalt rendelkezések felett áll;

–   a megállapodás végrehajtására irányuló valamennyi intézkedés összhangban álljon az uniós szerződésekben rögzített megfelelő eljárásokkal;

–   a megállapodás összhangban álljon az uniós joggal, különösen a stabilitási és növekedési paktum számaival, és amennyiben a szerződő felek az uniós joggal ellentétes célok mellett kötelezik el magukat, ennek az alkalmazandó uniós jogi eljárások keretében kell történnie, és nem vezethet kettős mérce kialakulásához;

–   biztosítani kell a demokratikus elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartását az európai gazdasági koordináció és kormányzás valamennyi aspektusában való – mind európai, mind nemzeti szintű – parlamenti részvétel megerősítése révén;

–   a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti együttműködésnek az uniós szerződések keretein belül kell folynia, összhangban a Szerződés 1. jegyzőkönyvének 9. cikkével;

–   az új megállapodás kötelezően előírja a szerződő feleknek, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás tartalmát legkésőbb öt éven belül beépítsék a Szerződésbe;

 

5.  ismételten felszólít egy olyan Unió megteremtésére, melyet a stabilitás és a fenntartható növekedés jellemez; úgy véli, hogy a költségvetési fegyelem – bár a fenntartható növekedés alapját képezi – önmagában nem hoz fellendülést, és a megállapodásnak egyértelműen azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy Európa vezetői egyformán szigorú fellépéseket tesznek mindkét téren, ezért kitart amellett, hogy a megállapodásnak kötelezettséget kell rónia a szerződő felekre arra nézve, hogy vállalják a fokozottabb konvergencia és versenyképesség előmozdítását célzó intézkedések megtételét, valamint javaslatokat kell tartalmaznia egy adósságtörlesztési alap, projektkötvények, az uniós joggal összhangban a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó, valamint – a költségvetési fegyelem biztosítása mellett – a stabilitási kötvények bevezetésére vonatkozó menetrend vonatkozásában;

 

6.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válsághoz kapcsolódó többi többoldalú megállapodás – például az európai stabilitási mechanizmus – ugyanezeket az intézményi, jogi és politikai aspektusokat érinti, ezért kéri, hogy az Európai Parlament az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban ugyanilyen szinten vehessen részt;

 

7.  fenntartja a jogot, hogy minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközt felhasználjon az uniós jog és az uniós intézmények szerepe védelmében, különösen amennyiben a végleges megállapodás egyes elemei összeegyeztethetetlenek lennének az uniós joggal;

 

8.  emlékezteti a Bizottságot, hogy köteles minden szempontból eleget tennie a Szerződések védelmezésére irányuló intézményi feladatának;

 

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok állam- és kormányfőinek, a Tanács elnökének, az eurócsoport elnökének, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.