ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányokról (2011/2904(RSP))

16.1.2012

a B7‑0021/2012., B7‑0675/2011. és B7‑0676/2011. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Maria do Céu Patrão Neves, Albert Deß, Esther Herranz García a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0006/2012

B7‑0006/2012

az Európai Parlament állásfoglalása az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányokról (2011/2904(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel „A közös agrárpolitika jövője 2013 után” című 2010. július 8-i[1], az élelmezésbiztonsággal összefüggésben a mezőgazdaság stratégiai ágazatként történő elismeréséről szóló 2011. január 18-i[2] és „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természeti erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című 2011. június 23-i állásfoglalására[3],,

–   tekintettel a Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc Európában” című közleményére (COM(2009)0591) és az ahhoz csatolt különböző munkadokumentumokra, valamint a „Tisztességes jövedelem a gazdák számára: hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc Európában” című 2010. szeptember 7-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum létrehozásáról szóló 2010. július 30-i bizottsági határozatra (2010/C 210/03),

–   tekintettel az élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport 2009. március 17-i záró ajánlásaira és az európai élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb működéséről szóló 2010. március 29-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak erőfölénnyel való visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslatáról szóló 2008. február 19-i nyilatkozatára[5] és az európai élelmiszerárakról szóló 2009. március 26-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című közleményében (COM(2009)0591) komoly egyensúlyhiányokat állapított meg az élelmiszer-elosztási láncban, többek között a következőket: a beszerzési erőfölénnyel való visszaélés; tisztességtelen szerződési feltételek; késleltetett fizetés; egyoldalú szerződésmódosítások; korlátozott piacrajutás; az árképzésre vonatkozó adatok hiánya; a haszonkulcsok egyenlőtlen megoszlása az élelmiszerlánc egészében; és a kiskereskedelem növekvő ágazati koncentrációjával összefüggő számos probléma;

B.  mivel a nagyméretű kiskereskedelmi láncok Európai Unión belüli koncentrációjának szintje negatívan hat a termelőkre és más beszállítókra, mivel a szerződő felek közötti erőviszonyok egyenlőtlenségének fokozódásához vezet; mivel az említett nagyméretű csoportokkal szemben folyamatosan romlik a gazdák és az élelmiszeripar alkupozíciója az értékláncban – a termeléstől a feldolgozáson át a végső fogyasztókig – érvényesülő árszint meghatározása során;

C. mivel a termelési költségek növekedése és az, hogy ezeket a költségeket nem lehet visszanyerni az élelmiszer-elosztási láncban, rövid távon veszélyeztetheti a mezőgazdasági üzemek fennmaradását, gyengítve ezáltal a tagállamok termelési potenciálját, valamint súlyosbítva a kereskedelmi mérleg, a behozatali szintek, az áringadozások és a külső piacoktól való függőség problémáját;

D. mivel a versenyhatóságok több tagállamban is úgy találták, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyenlőtlenségek az alábbi négy fő területen különösen kényes kérdésnek számítanak: a szerződési feltételek egyoldalú meghatározása; az árkedvezmények gyakorlata; a szankciók; valamint a fizetési feltételek;

E.  mivel az ilyen gyakorlatok a fogyasztót is negatívan érintik, mert a termelőknek és más beszállítóknak fizetett alacsony árak nem eredményezik a fogyasztói árak csökkenését, emellett a nagyméretű kiskereskedelmi láncok harmadik országokból származó alternatív termékeket használnak, amelyek ára alatta marad a helyi termelőknek fizetendő áraknak, aminek következtében a fogyasztók az uniós termelőktől megköveteltnél alacsonyabb szintű minőségi, élelmiszer-biztonsági és munkaügyi normák szerint előállított termékeket vásárolnak;

1.  hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányból adódó problémáknak világos európai dimenziójuk van, amelyre egyedi európai megoldást kell találni, mivel az agrár-élelmiszeripari lánc stratégiai fontosságú az Európai Unióban; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-ellátási lánc, a mezőgazdaság, az agrár-élelmiszeripar és az értékesítés teszi ki az Unión belüli foglalkoztatás 7%-át, és értéke évente 1400 milliárd euró, ami meghaladja az összes többi uniós feldolgozóipari ágazat értékét;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy – a piacok megfelelő működését nem torzító – szilárd közösségi jogszabályra az élelmiszer-ipari termékek termelői, beszállítói és forgalmazói közötti kapcsolatok méltányosabbá tétele érdekében, valamint biztosítsa a már érvényben lévő szabályok megfelelő végrehajtását, tekintettel többek között arra, hogy az Eurostat mezőgazdasági bevételekről közölt legfrissebb adatai szerint a mezőgazdasági üzemek jövedelme 2009 óta uniós szinten 11,6%-kal esett vissza;

3.  felhívja a figyelmet az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum és négy szakértői platformja folyamatban lévő munkájára; sajnálja, hogy az Európai Parlament hivatalosan nem vesz részt a fórum munkájában, és kéri, hogy a Parlament teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében sürgősen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak tevékeny szerepet kell vállalniuk az élelmiszerlánc szereplőinek megfelelő részvétele mellett működő konzultációs fórumok létrehozásában, a párbeszéd elősegítése és iránymutatások megállapítása érdekében, hogy méltányosabb és kiegyensúlyozottabb viszonyok alakuljanak ki; emlékeztet arra, hogy az ilyen hivatalos konzultációk hozzájárulnak a termelők és a beszállítók védelméhez és az elosztási ágazat megtorló intézkedéseinek megakadályozásához;

5.  kitart amellett, hogy elsőként meg kell állapodni a visszaélésszerű és tisztességtelen gyakorlatok egyértelmű, szigorú és objektív fogalommeghatározásában, ideértve a fogalmak szűkebb meghatározását és pontosabb körülhatárolását, hogy külön szabályozás, felügyelet és objektív szankciók tárgyát képezhessék;

6.  javasolja az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – felsorolt, a termelők által az élelmiszer-ellátási lánc működésével összefüggésben aggályosnak tartott gyakorlatok számbavételét:

I) Hozzáférés a kiskereskedelemhez:

 

      i) előleg fizetése a tárgyalások megkezdéséhez

      ii) listázási díjak

      iii) piacra lépési díjak

      iv) polcpénz

      v) kötelező árengedmények

      vi) késleltetett fizetés

      vii) árazás

      viii) a „legnagyobb kedvezményben részesített ügyfél” záradék

 

 

II) Tisztességtelen szerződési feltételek vagy a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatása:

 

      i) a szerződési feltételek egyoldalú és visszamenőleges megváltoztatása

      ii) a szerződés egyoldalú megszegése

      iii) kizárólagossági záradékok/díjak

      iv) kötelező hozzájárulás a saját márkákhoz

      v) szabványszerződések kötelezővé tétele

      vi) megtorlás alkalmazása

      vii) írásba nem foglalt szerződéses megállapodások

      viii) árrés visszanyerése

      ix) általános árengedmények

      x) késleltetett fizetés

      xi) hulladékfeldolgozás/-elszállítás költségének kifizettetése

      xii) kollektív vétel/közös tárgyalás

      xiii) fordított árverések

      xiv) irreális szállítási határidők

      xv) (meghatározott) csomagolóanyag-gyártó vagy csomagolóanyag kötelezővé tétele

      xvi) (meghatározott) logisztikai platform vagy operátor kötelezővé tétele

      xvii) árengedmények költségeinek megfizettetése (előzetes megállapodás nélkül)

      xviii) túlrendelés egy promócióra szánt termékből

      xix) térítés fizettetése adott értékesítési szint el nem érése esetén

      xx) bizonyos értékesítési szint felett további árengedmény kikényszerítése a szállítótól

      xxi) termékek egyoldalú kivonása az üzletekből

      xxii) a (nem értékesített) áru feltétel nélküli visszaküldése

      xxiii) a termék értékcsökkenése vagy a lopások költségeinek áthárítása szállítókra

      xxiv) a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos indokolatlan költségek áthárítása a szállítókra;

 

7.  kéri, hogy hozzanak létre keretet e gyakorlatok eredményes ellenőrzésére, igazgatási vagy igazságszolgáltatási eszközök segítségével, alakítsanak ki olyan értékelési és nyomon követési rendszert, melyet a tagállamok működtetnek és az Európai Bizottság ellenőriz, és állapítsanak meg hatékonyan és kellő időben alkalmazott, visszatartó erejű szankciókat;

8.  a szerződéses feltételekre és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra tekintettel kéri azon eszközök megerősítését, amelyekkel biztosítható a fizetési határidők betartása, valamint kéri, hogy szükség esetén vezessenek be új eszközöket a szállítás ideje és a fizetség beszállító általi kézhezvételének időpontja közötti időtartam hosszának minimalizálása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy sürgős megoldásokra van szükség azon elfogadhatatlan problémák orvoslására, amelyekkel a rövid ideig eltartható, romlandó élelmiszerek termelői szembesülnek, mivel ezeket a termékeket az áruházakban gyorsan eladják, míg a termelőket csak hónapokkal később fizetik ki, ami komoly likviditási nehézségeket okoz a termelők számára;

9.  tudomásul veszi a KAP reformjával kapcsolatos bizottsági javaslattervezetekben foglalt intézkedéseket, amelyek célja a gazdák élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt pozíciójának erősítése a termelői és ágazatközi szervezetek támogatása, valamint a termelők és fogyasztók közötti rövid láncok – például a helyi termékeket értékesítő piacok – előmozdítása révén; meggyőződése, hogy a gazdák pozíciójának erősítése elősegíti, hogy méltányosabb részt szerezzenek a hozzáadott értékből;

10. rámutat, hogy a helyben is rendelkezésre álló termékek más régiókból vagy országokból való behozatalára néha kényszerítő lépésként kerül sor, és kéri az efféle „megtorló” behozatal megelőzését célzó intézkedések kidolgozását, amely behozatal rövid távon a nemzeti, regionális és helyi mezőgazdasági beszállítókat gyengíti, mivel e kisméretű struktúrák az erőteljesen változó beszerzési gyakorlatok közepette képtelenek fennmaradni;

11. a kereskedők saját márkáira vonatkozóan kéri, hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket és új jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a kereskedő saját márkanevével értékesítendő termékeket csak különálló jogi személy szállíthassa akkor is, ha a beszállító ugyanazon kereskedelmi csoporthoz tartozik; úgy véli, hogy a kereskedők nem hozhatók olyan helyzetbe, amelyben hasznuk származhat abból, hogy beszállítóiknak ügyfelei és versenytársai is egyben;

12. kitart amellett, hogy a független márkákat a kereskedő saját márkás termékei mellé kell helyezni a nagyáruházak polcain, hogy a fogyasztónak a lehető legszélesebb választékot kínálják, és elutasítja azokat az áruházon belüli tisztességtelen marketingeljárásokat, amelyek a saját márkákat részesítik előnyben a független márkákkal szemben; kéri, hogy legyen nagyobb átláthatóság és méltányosság a saját és független márkák árképzési gyakorlatában; ismételten hangsúlyozza, hogy szabályokra van szükség a független márkák nagyméretű kereskedők általi, élősködő módjára történő másolásának megelőzésére;

13. kéri a meglévő uniós versenyjog oly módon történő módosítását, hogy az jobban figyelembe vegye a vertikális koncentrációnak az élelmiszer-ellátási lánc egészére gyakorolt káros hatásait, és ne csupán az egyes vállalatok piacon belüli relatív pozíciójára összpontosítson;

14. kéri a Mezőgazdasági Árak és Árrések Európai Megfigyelőközpontjával kapcsolatos kísérleti projekt végrehajtását, amely az elmúlt években tapasztalt áringadozásokra való tekintettel fontos eszköz lehet az élelmiszer-ellátási lánc átláthatóságának javítása szempontjából;

15. felkéri a Bizottságot, hogy jobban hangolja össze különböző szolgálatainak munkáját annak érdekében, hogy Európa-szerte hatékonyabb szerepet játszhasson az árak nyomon követésében az élelmiszer-ellátási lánc egészében, valamint a kiskereskedelem dinamikája és az egyes piaci részesedések nyomon követésében; kéri egy független élelmiszer-kereskedelmi ombudsman tisztségének létrehozását, aki a koordináció és az információk megosztása érdekében kapcsolatot tartana az érintett kereskedelmi és versenyhatóságokkal és az egyes tagállamokban működő nemzeti élelmiszer-kereskedelmi ombudsmanokkal; úgy véli továbbá, hogy az európai ombudsmannak és a különböző nemzeti ombudsmanoknak kellene felelnie a vonatkozó hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosításáért és azért, hogy idejében megfelelő szankciókra tegyenek javaslatot;

16. kitart amellett, hogy visszaélések feltárása esetén szankciórendszert kell alkalmazni, amelynek arányban kell állnia az élelmiszer-ellátási láncon belüli szereplőknek okozott pénzügyi és kereskedelmi kárral, és amelyet elég gyorsan kell alkalmazni ahhoz, hogy messzemenően visszatartó ereje legyen;

17. úgy véli, hogy az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányok orvoslásához a meglévő és új, önkéntes önszabályozó megállapodások mellett új keretre van szükség, amely egyesíti magában a rendeleti szabályozást, a versenyjog módosítását és a horizontálisabb jogalkotást; kitart amellett, hogy a tagállamoknak az összes érdekelt féllel, köztük a gazdák, az ipar, a beszállítók, a kiskereskedők és a fogyasztók képviselőivel partnerségben elő kell mozdítaniuk bevált gyakorlatok és/vagy magatartási kódexek kidolgozását, a lehető legjobban kihasználva a meglévő szinergiákat;

18. úgy véli, hogy prioritásként kell kezelni egy olyan uniós szintű tájékoztató kampányt, amely tájékoztatja a gazdákat szerződéses jogaikról, valamint a leggyakoribb jogellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű szerződéses és kereskedelmi gyakorlatokról;

19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0286.
• [2]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0006.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0297.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0302.
• [5]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0054.
• [6]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0191.