ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányokról (2011/2904(RSP))

16.1.2012

a B7‑0021/2012., B7–0675/2011. és B7‑0676/2011. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

George Lyon, Britta Reimers, Liam Aylward, Marit Paulsen, Sylvie Goulard, Riikka Manner az ALDE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0006/2012

B7‑0008/2012

az Európai Parlament állásfoglalása az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányokról (2011/2904(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel „A közös agrárpolitika jövője 2013 után” című 2010. július 8-i, az élelmezésbiztonsággal összefüggésben a mezőgazdaság stratégiai ágazatként történő elismeréséről szóló 2011. január 18-i és „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természeti erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című 2011. június 23-i állásfoglalására,

–   tekintettel a Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc Európában” című közleményére (COM(2009)0591) és az ahhoz csatolt különböző munkadokumentumokra, valamint a „Tisztességes jövedelem a gazdák számára: hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc Európában” című 2010. szeptember 7-i állásfoglalására,

–   tekintettel a Bizottság 2010. július 30-i határozatára az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum létrehozásáról (2010/C 210/03),

–   tekintettel az élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport 2009. március 17-i záró ajánlásaira és az európai élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb működéséről szóló 2010. március 29-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak erőfölénnyel való visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslatáról szóló 2008. február 19-i nyilatkozatára és az európai élelmiszerárakról szóló 2009. március 26-i állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című közleményében (COM(2009)0591) komoly egyensúlyhiányokat állapított meg az élelmiszer-elosztási láncban, többek között a következőket: a beszerzési erőfölénnyel való visszaélés; tisztességtelen szerződési feltételek; késleltetett fizetés; egyoldalú szerződésmódosítások; korlátozott piacra jutás; az árképzésre vonatkozó adatok hiánya; a haszonkulcsok egyenlőtlen megoszlása az élelmiszerlánc egészében; és a kiskereskedelem növekvő ágazati koncentrációjával összefüggő számos probléma;

B.  mivel az igen nagy méretű kiskereskedelmi láncok koncentrációjának szintje kedvezőtlen hatással van a termelőkre az Európai Unióban, mert egyre kiegyensúlyozatlanabb erőviszonyokat eredményez a szerződő felek között, így fokozatosan romlik a mezőgazdasági termelők alkupozíciója az árszintek meghatározását illetően az értéklánc egészében, a termeléstől a feldolgozáson át a végső fogyasztókig;

C. mivel egyrészről az alkupozíció romlása, másrészről a termelési költségek növekedése kedvezőtlen helyzetbe hozza a mezőgazdasági üzemeket, ezáltal lehetségesen gyengíti a tagállamok hosszú távú termelési potenciálját és fokozza a külső piacoktól való függésüket;

D. mivel a termelőknek és más beszállítóknak fizetett alacsony árak nem minden esetben eredményezik azt, hogy a fogyasztók is alacsonyabb áron jutnak a termékekhez, és az elosztási láncok lecsökkent száma hosszú távon akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a fogyasztóknak kínált termékválasztékot;

1.  hangsúlyozza, hogy az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányból adódó problémáknak világos európai dimenziójuk van, mivel az agrár-élelmiszeripari lánc stratégiai fontosságú az Európai Unióban; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-ellátási lánc, a mezőgazdaság, az agrár-élelmiszeripar és az értékesítés teszi ki az Unión belüli foglalkoztatás 7%-át, és évente 1400 milliárd eurót jelent;

2.  felhívja a figyelmet az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum, különösen a vállalkozások közötti kapcsolatokkal foglalkozó platformjának folyamatban lévő munkájára; kéri, hogy az Európai Parlamentet hivatalosan és rendszeresen tájékoztassák a munka előrehaladásáról és a meghozott döntésekről;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő – a piacok megfelelő működését nem torzító – jogalkotási javaslatot, és ösztönözze az ágazat önszabályozását az élelmiszer-ipari termékek termelői, beszállítói, feldolgozói és forgalmazói közötti méltányosabb és átláthatóbb kapcsolatok kiépítése érdekében, valamint biztosítsa a már érvényben lévő szabályok megfelelő végrehajtását;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak tevékeny szerepet kell vállalniuk a konzultációs fórumok létrehozásában a párbeszéd elősegítése és iránymutatások megállapítása érdekében, hogy méltányosabb és kiegyensúlyozottabb viszony alakuljon ki az élelmiszerlánc szereplői között;

5.  ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelművé kell tenni a visszaélésszerű és tisztességtelen gyakorlatok meghatározását annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, ellenőrzésekre kerülhessen sor, és szükséges esetben megfelelő szankciókat lehessen alkalmazni;

6.  fel kívánja hívni a figyelmet az alábbi – a teljesség igénye nélkül – felsorolt gyakorlatokra, melyeket a termelők aggályosnak tartanak:

     I) Hozzáférés a kiskereskedelemhez:

        i)  előleg fizetése a tárgyalások megkezdéséhez

     ii) listázási díjak

iii)  piacra lépési díjak

iv)  polcpénz

v)      kötelező árengedmények

vi)  késleltetett fizetés

vii)  árképzés

viii)  a „legnagyobb kedvezményben részesített ügyfél” záradék

     II) Tisztességtelen szerződési feltételek vagy a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatása:

     i) a szerződési feltételek egyoldalú és visszamenőleges megváltoztatása

     ii) a szerződés egyoldalú megszegése

     iii)      kizárólagossági záradékok/díjak

     iv)      kötelező hozzájárulás a saját márkákhoz

     v)       szabványszerződések kötelezővé tétele

     vi)      megtorlás alkalmazása

     vii)     írásba nem foglalt szerződéses megállapodások

     viii)    árrés visszanyerése

     ix)      túlzott árengedmények

     x)       késleltetett fizetés

     xi)      a hulladékfeldolgozás/-elszállítás költségének kifizettetése

     xii)     kollektív vétel/közös tárgyalás

     xiii)    fordított árverések

     xiv)    irreális szállítási határidők

     xv)     (meghatározott) csomagolóanyag-gyártó vagy csomagolóanyag kötelezővé tétele

     xvi)    (meghatározott) logisztikai platform vagy operátor kötelezővé tétele

     xvii)   árengedmények költségeinek megfizettetése (előzetes megállapodás nélkül)

     xviii)   túlrendelés egy promócióra szánt termékből

     xix)    térítés fizettetése adott értékesítési szint el nem érése esetén

     xx)     bizonyos értékesítési szint felett további árengedmény kikényszerítése a szállítótól

     xxi)    termékek egyoldalú kivonása az üzletekből

     xxii)   a (nem értékesített) áru feltétel nélküli visszaküldése

     xxiii)   a termék értékcsökkenése vagy a lopások költségeinek áthárítása szállítókra

     xxiv)  a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos indokolatlan költségek áthárítása a szállítókra;

7.  kéri, hogy hozzanak létre keretet e gyakorlatok eredményes ellenőrzésére, első lépésként a teljes ágazatra kiterjedő vizsgálat elindításával, valamint olyan értékelési és nyomon követési rendszer kialakításával, melyet a tagállamok működtetnek és az Európai Bizottság ellenőriz;

8.  kéri azon eszközök megerősítését, amelyek révén biztosítható a fizetési határidők betartása, és adott esetben új eszközök létrehozását a szállítás és a szállítónak történő tényleges kifizetés között eltelt idő lehető legrövidebbre csökkentése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy sürgős megoldásokra van szükség a gyorsan romló áruk termelői által tapasztalt konkrét problémák rendezése céljából, akik komoly likviditási nehézségekkel küzdenek;

9.  tudomásul veszi a Bizottságnak a KAP reformjáról szóló javaslattervezetében szereplő intézkedéseket, melyek a gazdák élelmiszer-ellátási láncbeli pozíciójának erősítését célozzák a termelői szervezetek és az ágazati szervezetek támogatásával, valamint a termelők és fogyasztók közötti rövid élelmiszer-ellátási láncok előmozdításával; meggyőződése, hogy a gazdák pozíciójának erősítése elősegíti, hogy méltányosabb részt kapjanak a hozzáadott értékből;

10. ismételten hangsúlyozza, hogy a független márkákat a kereskedő saját márkás termékei mellé kell helyezni a nagyáruházak polcain, hogy a fogyasztónak a lehető legszélesebb választékot kínálják; kéri, hogy legyen átláthatóbb és méltányosabb a saját és független márkák árképzési gyakorlata; ismételten hangsúlyozza, hogy szabályozásra van szükség a független márkákat élősködőként másoló saját márkák elterjedésének megakadályozása érdekében;

11. felhív az uniós versenyjog nemzeti értelmezéseinek közelítésére annak érdekében, hogy a versenyellenes magatartást azonos módon határozzák meg és értelmezzék Unió-szerte, és kéri a Bizottságot, hogy adjon ki a nemzeti versenyhatóságoknak szóló iránymutatásokat, hogy átfogóbb szemlélettel kövessék a teljes élelmiszer-ellátási lánc vertikális koncentrációját;

12. kéri a Bizottságot, hogy készítsen mélyreható tanulmányt a 27 tagállami versenypolitika szemléletbeli különbségeiről, és ösztönözze az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjét bevonó megoldásokat, amelyek megakadályozzák a gyakran a mezőgazdasági termelők kárára történő erőfölénnyel való visszaélést;

13. felkéri a Bizottságot, hogy koordinálja különböző szolgálatainak munkáját annak érdekében, hogy hatékonyabb szerepet játszhassanak az árak nyomon követésében az élelmiszer-ellátási lánc egészében, valamint a kiskereskedelem dinamikája és az egyes piaci részesedések nyomon követésében Európa-szerte;

14. kéri, hogy nevezzenek ki független, nemzeti élelmiszer-kereskedelmi ombudsmanokat, akik kapcsolatot tartanak a vonatkozó kereskedelmi és versenyhatóságokkal, terjesztik az információkat és a bevált gyakorlatokat, tanácsot adnak az érvényben lévő jogszabályokkal és szabályokkal kapcsolatban, valamint javaslatokat tesznek időszerű és megfelelő szankciókra;

15. ismételten hangsúlyozza, hogy visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni a feltárt visszaélések esetében; e szankcióknak pedig arányosnak kell lenniük az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek okozott pénzügyi és kereskedelmi kárral;

16 úgy véli, hogy az élelmiszer-elosztási láncban tapasztalható egyensúlyhiányok orvoslásához az önszabályozó megállapodások mellett egy olyan kiigazított keretre van szükség, amely egyesíti magában a szabályozást, a versenyjog kiigazítását és a horizontálisabb szemléletet; ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a bevált gyakorlatok és/vagy magatartási kódexek valamennyi érintett féllel partnerségben történő kidolgozását;

17. úgy véli, hogy uniós szintű kampányt kellene indítani, amelyben tájékoztatják a gazdákat szerződéses jogaikról, valamint a leggyakoribb tisztességtelen és visszaélésszerű szerződéses és kereskedelmi gyakorlatokról;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.